oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2016. szeptember 01. 06:42,  Sulikezdés határátkelő módra 47 komment

2016. szeptember 01. 06:42 Határátkelő

Sulikezdés határátkelő módra

Ha már Magyarországon immár hagyományosan szeptember elseje az iskolakezdés napja, arra gondoltam, megnézhetnénk, milyen döntéseket kell meghoznia annak, aki külföldön szembesül ezzel a kérdéssel – ebben az esetben is erősen számítok a tapasztalataitokra, és véleményetekre természetesen.

iskola_standard_foto_pixabay_com_stocksnap.jpg

Szóval iskolakezdés. Gyakran stresszhelyzet gyereknek, szülőnek egyaránt, és ez fokozottan igaz akkor, ha a gyerek külföldön kezdi az iskolát, életében először.

Valami azt súgja, hogy a gyereknél talán csak a szülő izgul jobban ilyenkor, különösen azért, mert egy jó vagy rossz élmény hosszú időre meghatározó lehet a gyerek számára.

Így aztán nagyon nem mindegy, milyen döntést hozunk, és persze a döntésünk függ az anyagi helyzetünktől az iskolaválasztás terén is.

Helyi suli vagy nemzetközi iskola?

A kérdés szerintem a legtöbb magyar határátkelő számára nem kérdéses, hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ne a helyi önkormányzati vagy állami iskolába írassák a gyermeküket.

Érdekes ugyanakkor, hogy az Explat Explorer felmérése szerint még azoknak a szülőknek a harmada (31 százalék) is inkább az állami oktatás mellett dönt, akik megengedhetnék maguknak a nemzetközi magániskolát, és ehhez képest csak 44 százalék választotta a nemzetközi sulit.

Elsősorban persze azoknak érdemes az utóbbi iskolatípust választani, akik nem terveznek hosszabb letelepedést, azaz gyakrabban mozdulnak egyik országból a másikba, mert ezek az iskolák könnyebben átváltható képzést nyújtanak (jellemzően a brit, vagy az észak-amerikai tanrendet követve).

Aki viszont hosszabb távon gondolkodik (vagy nincs annyi pénze, amennyibe egy ilyen iskola kerül – és mi, magyarok, alighanem ilyenek vagyunk), az jobban jár a helyi iskolával.

Ráadásul a helyi sulinak rengeteg (igaz, más típusú) előnye van, például a gyerek könnyebben magába szívja a nyelvet és a helyi kultúrát, olyan barátokat szerez, akik nem költöznek tovább egy-két év múlva (a nemzetközi iskolákban a tanulók fele lecserélődik minden évben), azaz jobban beilleszkedik a társadalomba. A magam részéről én inkább a helyi iskola mellett tenném le a voksot éppen ezen előnyök miatt.

A nyelvtudás kérdése

Az egyik legnagyobb kihívás a nyelvtudás, pontosabban annak hiánya. Valamiért elterjedt, hogy a gyerekek nagyon gyorsan tanulnak nyelvet, de mint minden általánosítás, (sajnos) ez sem igaz.

A helyi iskola persze sokat segít a nyelvtanulásban, főleg a kisebb gyerekeknél (ráadásul a helyzetnek köszönhetően a család integrálódását is segíti, hiszen óhatatlanul megismerkedünk a közösség tagjaival), ám nagy hiba lenne azt hinni, hogy a gyerekeknek nem kell segítség. Ezt gyakran az iskola biztosítja, de adott esetben mi is áldozhatunk rá, már ha megengedhetjük magunknak.

A tanítási módszerek

Van egy olyan érzésem, hogy talán túl kevés szó esik arról, hogy nem mindig egyszerű megszokni a tanítási módszereket és a tanulási elvárásokat. Egy tekintélyelvűbb magyar oktatási rendszerből egy lazább angolszász iskolába átszokni még akkor sem feltétlenül egyszerű a gyereknek, ha kívülről a váltás akár pozitívnak is tűnhet.

Erre pedig nem árt felkészíteni a gyereket, elmondani neki, mi vár majd rá, milyen váratlan helyzetek adódhatnak, mire készüljön fel. És akkor nem jár majd úgy, mint egykoron Judit Németországban:

„Bele kellett szoknom az új helyzetbe, elsős kisgyerekként ez olyan dolgokat jelentett, minthogy például jelentkezni a feltartott mutatóujjal kellett, az osztályozás fordított volt (az egyes a legjobb jegy, és hatos is volt, mint legrosszabb jegy), hogy a betűket inkább kerekítve írják, mint csúcsosan, például az m betű eleje itthon csúcsos, ott gömbölyű. Amikor gyakorolnom kellett az írást, én az adott minta ellenére csúcsosan írtam, gondolván, biztos véletlenül elírták, ezt helyesen így kell írni!

Valahogy sikerült átvészelni az első 1-2 évet, szépen lassan megtanultam a nyelvet, nagyjából az ott töltött 3. évünk végére már anyanyelvi szinten tudtam németül. Azt mondták egyszer, ha a nevem németesebb lenne, senki meg nem mondaná rólam, hogy külföldi vagyok.

Azonban külföldi voltam. Hiába beszéltem már jól a nyelvet, az osztálytársaim részére én a külföldi maradtam. Barátom csak egy szintén külföldi kislány volt. Nem nagyon hívtak gyerekbulikba, vagy át játszani. (…) Megvoltak már a kialakult baráti körök, klikkek, idegeneknek már nem volt helyük ott."

Iskolakezdés Albániától Svédországig

De lépjünk még egyet vissza, és nézzük meg, hogyan is zajlik az iskolakezdés pár országban. Ma már Magyarországon sem feltétlenül lihegik túl a dolgot, míg az én gyerekkoromban teljesen menetrendszerű volt az első tanítási nap előtti tanévnyitó ünnepség (aminél értelmetlenebb már csak a tanévzáró volt, de hagyjuk), addig ezt ma már egyre több helyen váltja fel az első tanítási napon egy rövid igazgatói beszéd, és utána pár osztályfőnöki óra.

Albánia

Albániában viszont még egyszerűbb minden, a tankönyvek és taneszközök beszerzése is – írta még egy korábbi posztban Jani haverja.

„Annyira egyszerű, és annyira minden az utolsó pillanatban történik, hogy itt nincsen az a lázas készülődés, mint például Magyarországon, hogy már hetekkel előtte elmegy az ember beszerezni a szükséges dolgokat, meg a hercehurca a tankönyvekkel, meg a stresszelés, hogy minden meglegyen.

Mivel kevés dolog kell és az is helyben beszerezhető, ezért a gyerekek az utolsó pillanatig kiélvezik a nyári szünetet. És mivel rivalizálás sincs, tehát senkit nem érdekel, hogy kinek milyen a táskája, a ruhája, cipője, mert nem ez a lényeg, a gyerek egy egészséges értékrend szerint formálódik.”

Anglia

Angliában az iskolai helyeket a legtöbb városban az önkormányzat osztja el – írta Judit, aki a folyamatot is elmesélte.

„Miután az ember megkeresi őket, először kijönnek családlátogatásra - erre csakis akkor hajlandóak, ha a gyerek már Angliában tartózkodik, így előre intézni bármit is nem nagyon lehet -, azután beosztják a lakhelyéhez legközelebb eső iskolába, ahol van hely az évfolyamán.

A férőhelyek viszonylag korlátozott száma egyre nagyobb probléma – az előírt maximális osztálylétszámot nem lehet túllépni, így előfordul, hogy elég távoli és/vagy nem túl színvonalas iskolába kell járnia szemünk fényének.

A döntés ellen lehet fellebbezni, illetve fel lehet iratkozni várólistára azokon a helyeken, ahova szívesebben járna. Elég nagy a jövés-menés, így könnyen elképzelhető, hogy rövidesen felszabadul egy hely. Ha több helyen is van férőhely, a család választhat."

Ausztria

Menjünk tovább Ausztriába, ahol szintén nem csinálnak túl nagy ügyet az iskolakezdésből, pláne, ha egy falusi iskolában járunk. Ilyenben tanul Mandula gyereke is.

„Szeptember is teljesen nyugodt, mint általában az egész év. Nincs évnyitó, nincs egyenruha, szeptember 1-én bemennek gyerekek a suliba és az egész nap arról szól, hogy nyári beszámolót tartanak és megbeszélik a teendőket.

Pár nappal később megérkeznek a könyvek is (amiért nem kell fizetni) ill. egy csekk a füzetekről, amit ha befizetünk, akkor a helyi írószerboltban átvehetjük őket. A csomag készen van, az iskola mindent elrendezett.

Az első héten rövidített órarend van, kb. 8h-12h-ig igazából nincs tanítás csak felkészülés az új tanévre. Körülbelül a 2. héten megkapjuk az éves dolgozatok dátumait a fő tantárgyakból, nehogy stressz érje a gyerekeket."

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban sincs formális tanévnyitó (vagy tanévzáró, ha már), van helyette egy szülői értekezlet – mesélte első posztjai egyikében Mónika.

„Az iskolaigazgató pár szóban elmondta, mekkora hangsúlyt fektetnek a biztonságra. Azért annak a sok szörnyűségnek, ami itt történt, megvan a hatása. Pár kommentelő kérdezte, nem lehet-e másik iskolába menni. Nem lehet. Akkor igen, ha fizetünk érte, és magániskolába megy.

Itt nagyon komolyan veszik a körzetbe járást, ami megint az adóval van összefüggésben és itt azt is megbüntetik, aki hazudik valaki miatt, amikor a lakcímet ellenőrzik.”

Svédország

A magyar iskolarendszer egyik rákfenéje az elképesztően nehéz iskolatáska, amit a gyerekeknek cipelniük kell (bár ne legyünk igazságtalanok, egyre több iskolában hagyhatják ott a holmijukat, más kérdés, hogy akkor miből tanulnak másnapra…). Svédországban ennél pár fokkal azért jobb a helyzet – derült ki mrsmihaly posztjából.

„Mit is kell a gyereknek magával vinnie az iskolába? A valóságban semmit. Ha a szülő akar, vesz iskolatáskát (40 sek-től több száz svéd koronáig van választék), de az sem kötelező, bármi megteszi. Ugyanis a gyerekek általában 1 db gyümölcsöt szoktak magukkal hozni a délelőtti szünetre.

Tornaórára bármilyen rövidnadrág és póló megfelel, persze ha rosszabb az idő, jó, ha van a gyereknél melegítőruha. Hogy milyen a színe vagy formája, az senkit nem zavar, mindenki a szája íze szerint küldi a gyereket az iskolába. Ami fontos, 1 db törülköző, hogy tudjon zuhanyozni tornaóra után. Ezt hozhatja zacskóban, vagy amiben éppen kedve tartja. Tornazsák orkánból 30 sek.

Az összes könyvet, füzetet, ceruzát, tollakat, papírokat, festékeket stb. mindent az iskolában kap meg minden gyerek. Az iskolák fel vannak szerelve laptoppokkal és iPad-del. Van olyan iskola, amelyik minden diáknak megvette már.

Függetlenül attól, hogy milyen a szülők jövedelme vagy munkája, ezt a befizetett adókból finanszírozza az állam, illetve az iskola. Természetesen úgy kell bánni az összeggel, hogy a tanévnyitástól az évzárásig elégnek kell lennie!!!”

A beilleszkedés

Muszáj beszélni a legfontosabb kérdések egyikéről, a beilleszkedésről. Ez azért gyakran jóval nehezebb, mint gondolnánk, nem véletlen, hogy még tavaly a svéd kormány olyan módszerek kidolgozásával bízta meg az oktatási hivatalt, melyekkel az eddiginél sikeresebben tudnák integrálni az országba újonnan érkezett családok gyerekeit.

Mindezen túl idén január elsejétől egy új törvény is életbe lépett, jórészt azzal a céllal, hogy pontosabban fel tudják mérni a külföldi gyerekek tudását, és így a nekik leginkább megfelelő évfolyamban kezdhessék el a tanulmányaikat.

De nem csak a svédek próbálnak javítani a helyzeten, jellemzően azokban az országokban, ahol sok a bevándorló gyerek (Nagy-Britannia, Németország, Ausztria) már kialakultak a megfelelő módszerek a beilleszkedés elősegítésére. Erre is hoznék pár gyors példát, az elsőt rögtön Németországból Tonyikától.

„A kisebbik lány óvodai ballagás után érkezett, a nagyobbik már két osztályt elvégzett otthon. Itt azoknak, akik augusztus végéig betöltik a hatot, menniük kell iskolába, akik novemberig töltik, azok mehetnek.

Nincs klasszikus buktatás, az első két alapozó évet 1-2-3 év alatt is el lehet végezni, azaz van, aki első után harmadikos lesz, de van olyan is, akit második második félévében visszaraknak még egyszer első osztályba. Csak harmadik osztálytól van osztályozás, hangsúly a német, matek, angol tantárgyakon van. Érdekes viszont, hogy nálunk pl. a hittant osztályozzák.

Az elsősnek volt iskolaérettségi vizsgálat, ami elég jól sikerült egy szó némettudás nélkül is, a hölgy mindent, amit csinálni kellett türelmesen elmagyarázott, mutogatott. Többnyire mozgásos feladatok voltak."

Muzsi Svájcból írta meg tapasztalatait, ahol egyrészt jóval lazább az első osztály, mint Magyarországon, és a tanítóknak is nagy szabadságuk van, arra koncentrálhatnak, amire szerintük igazán szükség van.

„Míg az első gyerekem Magyarországon járta az elsőt, és totál kikészült, minden este sírt a fáradtságtól, itt a másodiknál észre sem vettük, hogy suliba ment (1 év ovit járt itt).

Az „idegenek” szép számban vannak, nekik van DaZ, vagyis extra németoktatás. Nem mindenhol, de nagyobb helyeken elérhető a bevezető suli is, ilyenbe járt a nagyobbik lányom 5 hónapig is, mert egy mukkot nem értett németül, itt csak az ilyen gyerekek vannak. Nem időre megy, hanem amikor a pedagógus úgy látja, hogy felkészült, már rakják is át a normál suliba.”

Azért hiába a tanárok pozitív hozzáállása, attól még a gyerekek tudnak kegyetlenek lenni azokkal, akik kilógnak a sorból – tapasztalta meg Rózamami is.

„A tanárok nagyon jól próbálták a másnyelvűséget kezelni, sok olyan játékot játszottak pl. tornaórán, amihez nem kellett feltétlen nyelvtudás. Jó kis kommunikációs táblát készítettek a gyerekkel együtt, amivel eleinte a nehézségek leküzdhetők lettek.

Sokszor megkérték, énekeljen egy-egy magyar dalt, vagy írjon otthon pár soros dolgozatot a magyar diákok hétköznapjairól, vagy arról hogyan, mit tanulnak az iskolában.

A legkisebb lányunk elképesztően gyorsan szívta magába a nyelvet. Meglátásom szerint a fordulópont nála február-március környékén jött el, amikor is egyik hétről a másikra kezdett nagyon összetetten beszélni, az addigi tőmondatok helyett.

Ahogy jobban ment a nyelv, egyre inkább jóban lett az osztálytársakkal, hívták játszóterezni, szülinapi bulira. A férjemmel ráfogtuk a legkisebb gyerek gyors haladását arra, hogy annyira szeret beszélni, hogy inkább gyorsan megtanult angolul, csak ne kelljen csöndben maradni.”

Elég gyakori eset, hogy a gyerekek egy évfolyammal hátrébb indulnak külföldön, azaz egy osztályt kétszer járnak. Ami nem feltétlenül hátrány, sőt, a beilleszkedést is segítheti, miként az Dóri történetéből is kiderült.

„Az első nem okozott neki gondot, mert Magyarországon már járt iskolába szeptembertől-márciusig, így a betűket ismerte, számolni tudott. Az első komolyabb matek feladatoknál kiderült, hogy ő a legjobb és a gyerekek mindig tőle kértek segítséget. (…)

Szerintem a legjobb, ami történhetett, hogy az első osztály járta kétszer. Nem idősebb az osztálytársainál, mert a Vorschulesok közül sokan 7 évesen kezdték az iskolát."

A sikerélmények

Ha már itt tartunk, szerintem nem lehet eleget hangsúlyozni, milyen fontos egy gyerek életében, hogy sikerélmények érjék az iskolában. Erre egészen érdekes példát hozott Jani haverja már említett posztjában Albániából.

„Az első osztályban a másik falusi iskolában az volt a szokás, hogy ha a gyerek jól teljesített, nem piros pontot, hanem piros csillagot kapott. De nem ám csak a füzetébe, hanem a homlokára is! Konkrétan „megjelölték” egy piros csillaggal, hogy mindenki lássa, ő aznap nagyon ügyes volt!

A mi kisfiunk egyszer egyidejűleg kapott egyet a homlokára és az arcára is. Az esti fürdésnél került csak eltávolításra. Ez hihetetlen önbizalmat tud adni egy gyereknek, és itt valóban értékelik a szorgalmat, az akarást. Azt a gyereket, aki nem tanul, a többiek lenézik, itt nem sikk rossz tanulónak lenni, sőt!

Meg egyébként tanítás után a gyerekeket hazakísérő felnőtt vagy nagyobb testvér számára is kiderül, hogy melyik gyerek teljesített aznap jól. Egyébként a faluban sok gyerek kíséret nélkül jár iskolába, annyira figyelnek egymásra az emberek."

Végezetül a legfontosabb talán a folyamatos beszélgetés a szülő és a gyerek között. Mindenkinek nehéz időszak az új életbe illeszkedés, és persze az ember már csak olyan, hogy hajlamos a saját problémáival törődni. Pedig egy gyereknek legalább olyan nehéz, ha nem nehezebb, mint nekünk…

„A legkisebb lányunk egy kicsike primary school (összesen 68 gyerek 6 évfolyamon) utolsó évébe – vagyis hatodik osztályba – kapcsolódott be. Az osztálytársai (12-en voltak) eleinte az újdonság miatt nagy érdeklődéssel fogadták, de amint rájöttek, hogy nem túl „szórakoztató" társaság, eleinte sokszor maradt egyedül.

Néha lehangolódott emiatt, de olyankor sokat beszélgettünk arról, hogy másképpen is lesz majd ez, csak legyen egy kicsit türelmes. Más napokon meg nagyon lelkesen ment suliba, mert például bekerült a neve a golden book-ba pénteken (oda csak valami jó tettért, jó teljesítményért stb. lehet kerülni), vagy, mert épp olyan hét volt, amit élvezettel tanult, vagy csinált. Szerencsére ezekből a napokból volt több” – írta Rózamami.

Ennyit tehát vitaindítónak, gyors körképnek, és kíváncsi lennék arra, ti hogyan látjátok (akár több év távlatából, rutinos határátkelőként) az iskolakezdést, esetleg mit csinálnátok másként, mit javasolnátok azoknak, akik most vannak hasonló helyzetben.

(Fotó: pixabay.com/StockSnap)

HÍRMONDÓ

Miért sikertelenek a hazacsábító programok?

Nem csak a magyar Gyere haza fiatal program kudarca bizonyítja, hanem a régió országainak hasonló kezdeményezései is, hogy valamiért nem működnek a határátkelők hazacsábítását célzó kormányzati ötletek. Talán az lehet az oka, hogy nem rendszerszinten akarnak változtatni vagy valami más? Az erről szóló írást itt találod.

„Egyre kevésbé látom az alagút végét Magyarországon”

A Miskolcon élő Dani egyre elkeseredett, mert nem látja, merre vezet az útja. Mint írta, nem akar jobban élni, mint az átlag, csak élni akar, dolgozni valamiért, ami érdekli annyira, hogy mosolyogva végezze. A teljes történetet itt találod.

Kizárt egy újabb Brexit-népszavazás

A brit kabinet őszi szezonnyitót megelőző tanácskozásán a kormányfő ismét hangsúlyozta, nincs mód a kilépést pártolók győzelmével végződött júniusi népszavazás megismétlésére. Már ha lett volna, aki reménykedett ebben. További részleteket itt találsz.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével! 

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: oktatás iskola iskolakezdés

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr8911667114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Golf2 2016.09.01. 06:55:53

44% választ nemzetközi sulit az mitől kevés? Külföldinek nézték az osztályban...Miért vannak még belföldiek is? Már kissebbségben vannak a belföldiek sok helyen.Pl németben kigúnyolták az echte németet a többség! beszivárgó hogy másképp beszél...Itt tartunk!

adg 2016.09.01. 07:08:52

Hm. Milyen iskolakezdes? Mindjart jon a nyari szunet. :)

Osszes gyerekem lenyegesen magabiztosabb angolul (4 ev utan), mint magyarul, kiveve a legnagyobbat, aki 16 es mindket nyelven egyforman magabiztosan fejezi ki magat. Ok mar nyilvan sokkal tobbet beszelnek angolul, mint magyarul. Ez van.

Nalunk amugy az tortent, hogy nem ketszer jartak egy evet, hanem kimaradt egy. Itt egy evvel hamarabb kezdodik a suli, az uj gyerekeket meg a koruk szerinti osztalyba rakjak, fuggetlenul barmitol, mondvan majd utoleri magat. A lanyoknak ez be is jott, a fiam viszont megszivta. O egybol masodikban kezdett, otthon nem jart suliba meg, igy az osztalytarsai mar valamennyire tudtak irni-olvasni, szamolgatni, o meg nem, raadasul egy kukkot sem ertett, szoval gyakorlatilag a masodikat is ugrotta, ha ugy nezzuk. Azota lassan utoleri magat, de ez nagy hendikep volt, es mi sem tudtunk ebben olyan sokat segiteni neki. Majd kialakul mostmar.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.09.01. 07:14:55

A fiam most megy felsőbe. Számítok néhány ütésváltásra.

szakasz2 2016.09.01. 08:30:50

A suliról többet tudnék írni, mint magáról a sulikezdésről, de maradjunk a témánál.

Idén Svájcban (Bern kantonban), 'szökőév' volt nyári szünet tekintetében (is), vagyis 6 hetes volt a szokásos 5 hét helyett: utolsó tanítási nap júl. 1, első aug. 15. A lényeg nem is ez, hanem az, hogy persze a kiskereskedelem azért itt is rácuppan az iskolakezdésre: vegyél új táskát, tolltartót, íróeszközt, stb..., és persze - mint otthon is - már sok héttel az iskolakezdés előtt. Egész pontosan már június második felében mentek olyan reklámkampányok, hogy 'Back to School' (illetve S és h áthúzva: 'Back to cool') - úgyhogy még vége sem volt az iskolának! Én gyerekként biztos melegebb éghajlatra kívántam volna azt, aki ezt kitalálta...

Taxomükke (UK) 2016.09.01. 08:42:08

@szakasz2: Svejcban angol a hivatalos nyelv??
Ha nem, miert majmoljak a Nyugatot? Reklamozzanak sviccerduccsul (esetleg retoromanul) (vagy torokul).
:))

Határátkelő 2016.09.01. 08:49:15

@diggerdriver: Azért ha majd lesz némi tapasztalat, kíváncsi lennék rájuk. Akár meg is írhatnád. :)

ChristineK · http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.com/ 2016.09.01. 08:56:42

Iskola? Gyerekkel együtt alig várjuk hogy befejezze. Annak ellenére hogy május vége óta szünet van és még lesz is pár hétig.

LittleG (uk) 2016.09.01. 09:13:51

Az en lanyom is veszitett egy evet, otthon meg oviba jart, itt rogton masodikban kezdett, ugyanazza az ervvel, hogy majd behozza a lemaradast. Igy is lett, de nem ripsz-ropsz. Pedig mar tudott olvasni es szamolni. Kb elso ev vegere mar gagyogott angolul, 3 ev utan meg mar szivesebben olvas angolul, mint magyarul, konnyebb neki. De annyit hajtogatom, hogy a magyarra is vigyazni kell, hogy olvas azt is, magatol.

LittleG (uk) 2016.09.01. 09:21:32

@ChristineK: miért alig várjátok? nem jó valamiért?

ChristineK · http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.com/ 2016.09.01. 09:30:12

@LittleG (uk): Mert két év college-ben töltött rémálom után remélte hogy az egyetemen tud majd kapcsolatokat építeni. De sajnos nem. Nem is értem, a tanáraival könnyebben és jobb kapcsolatot tud kialakítani, mint az osztálytársaival.

Irbisz 2016.09.01. 09:34:20

@Golf2:

Ez az anyanyelvi vs. nemzetközi iskola erdekes kerdes. Egy sved kollegam a gyermekeit direkt a helyi iskolaba iratta, pedig megengedhetne a nemzetközi iskolat, a következö indoklassal:
“a gyerekek svedül tudnak, angolul ugy is meg fognak tanulni mint en is, de a kesöbbiekben nagyon jol jöhet egy tökeletes nemet nyelvtudas nekik, elvegre Europa es az EU vezetö gazdasagi hatalmarol van szo, sok, vilagviszonylatban is komoly szerepet jatszo nagy es tökeerös ceggel, es maga az orszag is jo es elhetö- valamint ezzel Svajc is sokkal jobban lehetöseg lesz szamukra”.
Hibatlan, racionalis erveles, en is pont igy gondolom :)

Irbisz 2016.09.01. 09:39:07

A fiam tavaly kb. zerus nyelvtudassal kezdte az elsöt (bemutatkozas, hol lakik, honnan jött, par alapmondat), es aggodtunk mert alapvetöen nem szereti az ujdonsagokat, uj helyszineket, embereket (de epp emiatt ovatosan mindig vittük mindenhova, ovatosan feszegettük a hatarait, hogy ez csökkenjen nala), erre igy idegen helyen iskolat kezdeni nyelvismeret nelkül, hat nekem igazi remalom lett volna anno hateves koromban …
Viszont folyamatosan biztattuk, dicsertük, felesegem elvitte csaladi iskolai rendezvenyekre stb. hogy minel gyorsabban szokja a környezetet, de eleinte bizony meg a mackojat is betette a taskajaba, hogy titokba megsimogassa ha senki nem latja. Szerencsere volt külön nyelvi felzarkoztatas a hozza hasonloknak, heti 3-4*1 ora. Eleinte a nyelvtudas hianya miatt a napközit sem javasoltak, novembertöl szep lassan elkezdhetett oda is jarni, februartol mar teljes idöszakban. Ennek megfelelöen a nyelvtudasa sem linearis javult, es ev vegere eljutott oda, hogy mivel az olvasas-iras jol ment neki, az elsösöknek szolo nemet feladatokat is megcsinalta a legtöbb nemetnel gyorsabban es jobban –az ev vegi ertekelöjeben ki is emeltek mind ezt, mind azt hogy a matekja is kiemelkedö, csak azert nem mehet egyböl harmadikba, mert a nyeltudasa miatt jobb, ha rendesen a masodikba megy.
Most a masodikat ugy kezdte az elsö napi izgulas utan hogy jaj de jo, szeret iskolaba jarni, hat en otthon a magyar nyelvü sulival sem voltam igy sosem :). Legyünk öszintek, a minden varakozast felülmuloan sikeres beilleszkedesben segitette az eddigieken tul par tenyezö:
- eleg kevert az osztaly, a tarsasag fele nem nemet, mar itt született törökök, bevandorolt lengyelek, macedonok meg a fene sem tudja milyen naciok vannak meg, azaz nem log ki,
- mivel elsösök, nem voltak összeszokott klikkek, barati körök, ö is kezdettöl fogva benne volt a közösseg kialakulasaban,
- a tanarok nagy figyelmet forditanak hogy ne legyen senki kirekesztve, gondolom van tapasztalatuk a sok külföldi miatt (az igazgatonö ujjongott, hogy eddig 31 nemzetböl vannak az isklajaba, de Magyar meg nem volt, mar 32 :)),
- az extra foglalkozasoknak köszönhetöen mara a nyelvvel sincs problemaja, ugy beszel mar a tarsaival, hogy van amit mar mi sem teljesen ertünk :)
- magas, erös, mara magabiztos is, de nem agressziv, ezek miatt az osztalyban menönek szamit, cool vele baratkozni, hiaba a nyelvbeli hatrany.

Akik viszont kesöbb kapcsolodnak be, mar kialakult osztalyközössegbe, azoknak semmi ketseg hogy nehezebb a dolguk, föleg mert a nyelvet is lassabban sajatitjak el- de ilyenkor is roppant sokat szamit kinek milyen a szemelyisege, szova altalanos recept nincs, hisz egy iskolavaltas sokszor otthon, anyanyelvi környezetben is jokora megrazkodtatassal jar.

Karma17 2016.09.01. 09:39:11

A fiam P1-ba kerult, egy szemtelenul fiatal (szvsz palyakezdo) tanarnenihez. Imadja az iskolat, szamolta a napokat, hogy mikor kezdodik.

5 eves volt tavaly szeptemberben, mikor erkeztunk, ezert neki sokkal konnyebb volt, mint itt a tobbsegnek, egy akkor formalodo kozossegbe kerult, ugyan nem beszelt angolul, de ugy tunik befogadtak, van egy kisebb barati kore (4-6 fiu, ugye ez ilyenkor kb. orankent valtozik), es hivjak szuletesnapokra es jatszani is a baratai.

Neki volt egy kulonoraja is heti egyszer, valamint egyszer volt Star of the Week (mint mindenki az osztalybol :) ).

Ket nagyon furcsa dolog volt:
1) A beiratkozas, amit tavaly aug 28-an sikerult elintezni (addig sivo pusztasag minden iskola, max. az epitomunkasok/karbantartok vannak ott), es 1-en mar ment iskolaba.
2) Mikor valamikor szo volt arrol, hogy milyen modon lesz az olvasas okatatasa, es szoba kerultek a fazisok, rakerdeztem a tanarnonel (jo magyar iskolarendszeren szocializalodott szulokent), hogy OK, van az osszeolvasas, es annak mi a hatarideje, hogy megtanulja a gyerek. A tanarno szep nagy kerek szemekkel nezett ram, tisztan latszott, hogy nem erti a kerdest. Kicsit atfogalmazva megint feltettem, es csodalkozva mondta ra, hogy nincs ilyen. Mikor a gyerek megerik ra, akkor elkezdik az osszeolvasast.

Szoval nekunk egyelore mukodni latszik a dolog, de mint mondtam, mi abszolut a legszerencsesebben kezdtuk az iskolat.

Meg egy dolog, siman mondja angolul, ha nem tudja magyarul, es siman ragozza az angol szavakat, csak egy pelda par nappal ezelottrol: "Tudjátok, a kicsi crab a nose-át megnipelte Crushernek."

Karma17 2016.09.01. 09:41:49

Meg egy hozzafuzes, a 24 fos osztalybol ketten vannak nem angol anyanyelvuek.

fhdgy 2016.09.01. 10:15:58

Csak erős idegzetűeknek a magyar iskolakezdésről:

A kormány teljes káoszba löki a szakközépiskolákathttp:

//index.hu/tudomany/2016/09/01/a_kormany_teljes_kaoszba_loki_a_szakkozepiskolakat/

Hari Seldon 2 2016.09.01. 10:45:35

Na, éppen ma mentek a nagyok CP-be. (itteni első osztály)
Ez volt az első napjuk.
Mindenki izgatott volt.
Reggel gyülekezés az udvaron. Vártunk egy ideig, aztán bejelentették, hogy mehetnek be a gyerekek. A terem ajtajáig elkísértük őket. Láttuk, hogy sikerült az első sorban találniuk helyet.
Johannát meg addig gyorsan leadta Mme Seldon a mellettünk levő oviba, ő már moyenne section-ba került idén, de új óvodában már a testvérei nélkül. Később mikor a nagyoktól eljöttünk, még visszanéztünk Johannára, de kicsit megszeppenve, de nyugodtan játszadozott valami gyurmával.

- Eddig is ez volt, de egyre inkább meggyőződésem, hogy miután az iskolakezdés eleve egy stressz a gyerekeknek (ha másképp nem, érzi a szülőn a dolgot) a lehető legjobb dolog amit lehet csinálni, hogy még óvodás korban kimenni a gyerekkel, és mire iskolás lesz többé kevésbé stabil nyelvtudása lesz.

Karma17 2016.09.01. 10:55:44

@Hari Seldon 2: Egyetertek, sajnos erre nem volt lehetosegunk :(

Hari Seldon 2 2016.09.01. 11:38:28

@Karma17:
Persze, ez természetesen arra vonatkozik, akinek lehet ilyen választása.

RecsölGrin · http://3x.no.londonorszag.dot.com 2016.09.01. 11:42:11

Az en fiam primary Y2-ban kezdett annak idejen es nem beszelt egy kukkot sem. Voltak extra angol orai es kellett par ev (!!) meg beerte angolul a tobbieket. Jo kepesssegu, atlagon feluli tudassal most mar. A tanarok segitokeszek, kreativak es jol felkeszultek voltak. Az iskola nagyon vegyes volt, tobbsegben muszlim gyerekekkel es sok litvannal, lengyellel, bolgarral es utobbi idoben romannal meg par oshonos angollal. Lettek baratai es beilleszkedett, de az osztalyban voltak problemas, verekedos, aggressziv gyerekek, akiket nem kedvelt. Parszor elofordult, hogy a sajat vallasi ertekeiket ra akartak kenyszeriteni a tobbiekre. Peldaul iskolai ebednel megkerdeztek a fiamat miert eszik disznohust, mert az mergezo es meg fog halni tole vagy beteg lesz. Meg akartak gyozni a sajat igazukrol parszor. Nem voltak ezek olyan nagy konfliktusok, hamar lerendezte ezt a fiam es ha erofitogtatasra kerult sor jol jott ki belole, de varta mar az uj iskolat. Viszont volt egy masik magyar kusfiu aki kesobb csatlakozott ehhez az osztalyhoz es ot sokszor kipeceztek, parszor bantottak is. A szulok bementek az igazgatohoz is, vegul megoldodott az ugy es tobbet nem bantottak a fiut, de tobbszor meselte a fiam, hogy o vedte meg a fiut parszor.

A fiam tavaly szeptemberben kezdte a secondary schoolt es szo szerint felszabadult es kinyilt. Nincs senki ott a regi iskolajabol. Nagyon hamar sok uj baratja lett es menove valt. Mondjuk ebben benne van, hogy szeret szkanderozni, a sajat korosztalyaban nem akadt ellenfele es jopar Y8-os gyereket is lenyomott. A foci es a pingpong is segitsegere volt, ezekben nagyon jo.

A lanyaim ovitol ugyanott jarnak iskolaba. Szembetuno a kulonbseg, hogy mennyivel nagyobb eselyuk volt behozni es lehagyni az atlagtudast. Kb fel ev kellett meg a nagyobbik beszelni kezdett angolul, de ma mar messze atlagon felul teljesit (Harmadikban otodikes anyagot teljesitett!). Az osztalykozosseguk messze jobb, mint a fiame volt. A kisebbik is nagyon jol tanul es mar az uj tanarok is szuletett britnek nezik oket, a nevuk alapjan sejtik, hogy nem azok es nemetnek vagy francianak tippelik.
Nekik inkabb az akcentusmentes magyar nyelv megorzese a cel.

Ugyanakkor van mas peldam is. Tavaly az utolso iskolai termben teacher assistant-kent dolgoztam ugyanebben az iskolaban es jottek uj gyerekek azokba az osztalyokba ahol voltam. A gyerekek nagyon empatikusak es segitokeszek voltak az angolul nem tudo vagy alig tudokkal.
Ugy latom van pozitiv valtozas vagy nagyobb aranyu a staff vagy a lecserelodott vezetesnek koszonheto, de hatarozottan jobb az iskolai legkor, mint mikor a fiam jart oda.

kisrumpf · www.kisrumpf.blogspot.com 2016.09.01. 11:43:00

Én úgy veszem észre az iskolakezdést, hogy (megint) nem érdemes bizonyos időszakokban autózni a városban, mert iskolába menés/jövés van, s déltájban tele vannak a helyi boltok ebédre szenyát vevő kiskamaszokkal.

Valamint hogy szépen fogynak a Back to school sütijeim, haha. Megyek is még sütni.

2016.09.01. 12:03:12

@adg: Ez nekem olyan fura, hogy nem mindenki tud olvasni, amikor elkezdi a sulit, igaz, az en sulimban se mindenki tudott amikor elkezdtuk, de nalunk a csaladban igy volt, meg mas gyerekeket is ismertunk akik voltak igy. Szerintem a suli 6-7 evesen tul keson kezdodik Magyarorszagon es a gyerekek elobb kivancsiak azert, hogy mit jelentenek a betuk, meg ilyenek. Az lehet, hogy az iskola tul szigoru egy 4-5 eves gyereknek, de az oviban azert lehetne egy kicsit mar ezeket elkezdeni es akkor nem lenne ilyen gond, szerintem.

@ChristineK: "a tanáraival könnyebben és jobb kapcsolatot tud kialakítani, mint az osztálytársaival."

Az nem baj, a tanarok a lenyeg, hiszen ok azok, akik az iparral, a gazdasag kulso szereploivel, vagyis a munkaadokkal tartjak a kapcsolatot, az osztalytarsak csak konkurrencia, le kell oket szarni, a verseny az verseny. :D

Golf2 2016.09.01. 12:07:56

@Irbisz: Na ezt mondtam 1 ország 1 iskolája és 32 nemzet kavarog benne omg.

ChristineK · http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.com/ 2016.09.01. 12:10:36

@mojyo: Ja, csak ugye az ember társas lény (már a legtöbbje) és keresi, azaz keresné a kortársai társaságát. No ez az ami nem sikerül neki évek óta.

2016.09.01. 12:41:02

@ChristineK: Jah igen, a tarsas lenyek. Remlik valami roluk... :D

Amit szeretnek ezzel mondani, hogy hat ez nekem se ment sose se konnyen, de eletben vagyok meg, szoval fel a fejjel. :D Nem tudom, hany eves a gyermek, es mit tanul, de az egyetem mar felnott dolog, sokkal inkabb munkakapcsolat-szeru dolgok alakulnak ott ki inkabb, onzetlen baratkozasra ott a gyerekkor, de onnan is csak egy (de nagyon jo) baratnom maradt meg nekem is, szoval ez ilyen... ezzel jar, ha valaki ilyen hozzam hasonlo szociopata, vagy mas okokbol nem illik a tomegbe :D Regebben engem is zavart, de csak addig, amig nem lett fium, mostmar van, ugyhogy nyugodtabban leszarhatom, illetve egy kicsit erettebb is lettem, es megtanultam egyutt elni vele, igy pedig egy kicsit konnyebb lett a networking is, meg az ilyen tarsas dolgok, amik sose mentek. Meg csak jovore leszek 30, es megint egyetemre jarok ugyhogy szerintem egesz jo vagyok. :D Nem tudom, mit sikerul elernem a kovetkezo evben, de egesz bizakodo vagyok, szoval hajra. :D

adg 2016.09.01. 12:50:37

@mojyo: Nem minden gyereket erdekli ez annyira ekkora korban. Az en fiamat pl marhara nem gyozte meg eddig semmi az iskola szuksegessegerol, ellenben a lanyaimmal.
Ot nagyon erdekelte egy csomo minden az oviban, ami "normalis" gyerekeket egyaltalan nem erdekelt, de az olvasas konkretan nem volt ezek kozt.
Ismerte nagyjabol a betuket, szamokat, de ennyi.

Aztan magyarorszagon meg pont nem ment iskolaba, a nagycsoportban volna ugye a felkeszites a sulira, de mi novemberben leleptunk, szoval ez is kimaradt.

Itt atugrotta az elsot, es rogton a masodikban talalta magat, viszont egy kukkot nem ertett. Amugy sem egy ilyen szocialis vajlégy, olyan, mint az apja, evekig meglenne emberek nelkul es siman elucsorog egy tarsasagban orakig egy szo nelkul, szoval ez sem segitett sokat.
Kb egy ev alatt jott fel annyira az angolja, hogy fogta az adast. Ma mar nincs gond az angoljaval, de azert erzodik a kieses. Ezt probaljak korrigalni az iskolaban is, meg mi is eljarunk vele egy kulon tanarnenihez, aki meg rasegit kicsit. Szerintem egy ev mulva utoleri magat.

ChristineK · http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.com/ 2016.09.01. 12:55:15

@mojyo: A "gyerek" valójában már 19 éves és software engineer lesz ha minden jól megy. Kocka létére ő mindig társas lény volt (ebben kicsit se hasonlít rám), de mióta kikerült a high school-ból azóta minden barátkozási kísérlete kudarcba fulladt. Persze túl fogja élni és szép nagy felnőtt lesz belőle, de attól még sajnálom a kínlódása miatt. Tudom pesszimista vagyok, de mindig az jár a fejemben hogy ha velem meg az apjával történik valami akkor szál egyedül marad itt rokonok, barátok, jóformán ismerősök nélkül.

2016.09.01. 12:56:37

@adg: Ertem, hat kepzelem, hogy eros lehetett a valtas, a vilag masik felen, es egybol iskolaba es egybol masodikba. De a gyerekek ugyesek, ugyhogy az a lenyeg, hogy megoldodik :)

2016.09.01. 13:08:57

@ChristineK: Aha, hat akkor lehet, hogy pont az a problemaja, hogy o tarsas leny, de a kockak. akik koze keveredett, meg nem annyira azok... Hobbikat lehet akkor keresni, ahol nem kockakkal valo talalkozasra is esely van, vagy ilyesmi.

(Azon ne aggodj szerintem, hogy mi lesz, ha egyedul kene maradnia, egyreszt a kenyszer nagy ur, szoval biztosan fel tudna magat talalni, masreszt pedig hat alapvetoen ugy kell alakitani, hogy ez minel kesobb kovetkezzen be :D)

ChristineK · http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.com/ 2016.09.01. 13:19:56

@mojyo: Igen tudom hogy részben ez a probléma hogy kocka létére társasági ember. Az hogy minél később maradjon magára az meg ugye nem csak rajtunk múlik. A nem aggódás pedig képtelenség szerintem egy anyának. Mi főállásban aggódunk, ha kell, ha nem akkor is. :)

adg 2016.09.01. 13:31:41

@mojyo: Ja, megoldodik, de nem sima liba azert. Pont a szemelyisege miatt. A novere sem ertett tobbet, de o olyan, hogy azt mondja, "q anyatokat, majd en megmutatom" es egy ev mulva az elbolyban volt, es mara akkora tarsadalmi eletet el, hogy csak lesunk, hogy vajon kitol orokolte ezt a kepesseget. :D

A srac meg ugy van vele, hogy "ha nem, hat nem, le van szarva, csak eszre ne vegyek, hogy en is ott vagyok az oran." Aztan elfoglalja magat massal addig.

Furcsa dolog ez az oroklodes. :D

2016.09.01. 13:40:54

@adg: Hat persze, dehat pont a szemelyiseg figyelembevetelevel fejlesztodik a gyermek, nem? A kulon tanarneni meg ezek erre lettek valaszul kitalalva, szoval erre ertettem, hogy megoldodik, azt en se feltelteleztem, hogy sima ugy, olyanbol nagyon keves van az eletben ugy altalaban. :D

zebralany · http://zebralany.blog.hu 2016.09.01. 14:29:20

Fiam ugyan januárban kezdte az iskolát, de csak az egyenruhát kellett beszerezni. Az iskolatáska arra való, hogy az ebédet/uzsonnát hordja benne. Illetve van egy kis füzet amibe üzen a tanító néni. Osztályon belül több csoportba vannak osztva attól függően ki hol tart. Nincs rohanás, csak harmadik végre kell mindenkinek ugyanarra a szintre eljutni. Amúgy imádja a sulit, még nyaralás alatt is kérdezgette mikor kezdődik már!?

Muscari 2016.09.01. 14:37:07

@diggerdriver: abban a suliban számíthatsz problémákra. Ismertem több gyereket, aki oda járt senki sem volt elragadtatva.
Kár, hogy nem kérdeztetek meg, tudtam volna jó iskolát ajánlani.

Muscari 2016.09.01. 14:40:53

@ChristineK: a lányom se sok kapcsolatot épített az egyetemen. Kevesen is vannak és a legtöbb ember jóval idősebb nála. Most kezdi majd a placement-et jövő hónapban, hátha ott több sikerrel jár.

DieNanny CH 2016.09.01. 19:11:55

@Taxomükke (UK):

Egyetértek! Én ezzel már Ausztriában is találkoztam, mikor pl napilapot olvastam, és nagyon sok kifejezés nem volt németre lefordítva. Persze, erről panaszkodtam németórán is, és a tanárom is egyetértett velem, hogy ez milyen hanyagság.

DieNanny CH 2016.09.01. 19:15:04

@Golf2:

"44% választ nemzetközi sulit az mitől kevés?"

Mármint azok közül, akik megengedhetnék maguknak.
Mondjuk, kimegy 1000 család, ebből 100 jómódú, de csak 44 iratja nemzetközi suliba.
Ezerből 44, az szerintem is kevés.

DieNanny CH 2016.09.01. 19:23:26

@adg:

Most jut eszembe: nálatok nem februárban kezdődik a tanév?

Taxomükke (UK) 2016.09.01. 20:52:37

@fhdgy: Biztos, hogy nem normalisak.

fhdgy 2016.09.01. 21:04:47

@Taxomükke (UK): Egyik nap azon poénkodtam, hogy a miniszterelnök és politikusok IQ-ja nem haladja meg az 50-et.

Most már azt is merem állítani, hogy ezeknek együtt semm haladja meg!

FutureFry 2016.09.01. 21:30:00

@ChristineK: @mojyo:

Már mintha leírta volna valaki itt egyszer (talán pont én?):

- Tudod mi az extrovertált és az introvertált kocka között a különbség?
- ?
- Az extrovertált a te cipődet nézi miközben veled beszél.

kardio1 2016.09.02. 13:00:05

@Hari Seldon 2:
Nyilvàn màs, ha a gyerek màr az ùj orszàgban kezdi az iskolàt. En azt nem birom megszokni itt, hogy nincsenek àllando összetételû osztàlyok, minden évben ùjrakeverik a gyerekeket (mondvàn: mindenkinek egyenlô joga van a jo tanàrokhoz;;; Persze igy a rosszakhoz is), ez nem nagyon segiti a stabil baràtsàgok kialakitàsàt. Ez utobbi egyébként sem egyszerû, mert mindenki baràtsàgos, de egy bizonyos hatàron belülre nagyon nehezen lehet kerülni, igy mélyebb baràtsàg kialakitàsa nehéz, gyereknek, felnôttnek egyarànt.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2016.09.03. 09:56:02

En most teljesen kivagyok azon, hogy abban az orszagban, ahol ugy lefujjogtaka burkini bant, es hogy hadd hordhassanak a nok amit akarnak, az, hogy ha egy no bikiniben vagy ferfi meztelen felsotesttel ugrik be egy part menti bioltba, akkor kiveri biztositekot. Arrol nem is beszelve, hogy kotelezo az iskolai egyenruha. A gyerekeknek miert van kevesebb jpguk igy, mint pl a noknek, ferfiaknak.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása