A sok képes múlt hét után visszatérünk a „klasszikusokhoz”, ma rögtön egy németországi poszttal indítunk. Tonyika lassan három éve él ott családjával, lassan már az összes közoktatási formát kipróbálták, kipróbálják a bölcsitől (ami valójában a magyar értelemben nincs is) a középiskoláig.

„Három gyerekkel költöztünk ki immár 2 és fél éve Budapestről Düsseldorf és Köln közé egy 130 ezres városba. Férjem orvos, én közgazdász vagyok, de jelenleg itthon.

A gyerekek most 3, 9 és 11 évesek, így van némi tapasztalatom a témában, amit szívesen megosztok másokkal, mivel nekem nagyon hasznos lett volna induláskor. Nem használok általánosítást, azt írom le, amit én itt tapasztaltam, a mi városunkban, a mi iskolánkban. És arra koncentrálva, ami más, mint otthon.

A dolgozó anyukák itt a gyerekekkel többnyire 12-14 hónapos korukig vannak otthon. Akik nem dolgoztak előtte sem vagy nem szorulnak rá, sokszor még kisiskolás korban is maximum 3-4-5 órában dolgoznak, ha egyáltalán. (Itt százalék van, ami a munkaidőt illeti, nemcsak a klasszikus 4-6-8 óra, irodai munkánál is.) Két hónapot az apukák is lehetnek otthon, illetve ha ők nincsenek, az a két hónap kvázi elveszik, nem jár az anyasági támogatás.

Klasszikus bölcsőde nincs

Három év alatti gyerekeknél két megoldás van. Van a Tagesmutter, aki gyakorlatilag egy vizsgázott, itt nálunk a várossal szerződésben álló - gondolom többnyire - hölgy, aki otthon a saját lakásában maximum 4-5 kisgyerekre vigyáz. Fél és egész napra is lehet menni.

Meglehetősen drága, ami alatt azt kell érteni, hogy bár fizetésfüggő, de a mindennapos délután 4-ig tartó ellátásért akár havi 500 euro is fizetendő. És ehhez elég főállású ápolónőnek lenni.

Ennek alternatívája az óvoda. Néhány éve több oviban van lehetőség arra, hogy már egész kicsi gyerekeket is befogadjak, bár ez elég ritka, mivel kicsi rá az igény. Mindkettő ugyanannyiba kerül, a fizetendő összeget városi jogszabály szabja meg, városonként eltérően.

Egy 3 év feletti gyerek napközbeni ellátása, kb. feleannyiba kerül a szülőknek, mint a nagyoké. De sokan 2 éves kor előtt semmiképpen nem akarják beadni, jónéhányan pedig várnának 3 éves korig.

Ami az elmúlt években eléggé nehézzé teszi az óvodákba való bekerülést az az, hogy minden óvodának kötelezővé tették a gyerekek 2 éves kortól való felvételét, és mivel nagyságrendekkel több pénzt kap az óvoda egy 3 év alatti gyerekért, vadásszák a kicsiket, (értsd ezalatt, hogy mindenkit azzal ijesztgetnek, hogy nem lesz helye a gyereknek később, így előbb beviszik őket oviba), így a nagyoknak kevesebb a hely. Mivel maximált a 2 évesek létszáma, így legalább marad valamennyi.

Ráadásul mint itt mindenre, legyen az óvoda, sport vagy zene, éves szerződést kell aláírni, és hiába tölti a gyerek mondjuk novemberben a hármat, marad év végéig a magasabb térítési díj. A nevelők viszont ettől nem lettek gondozónők, valami néhány órás tanfolyamot elvégeznek, és már foglalkozhatnak is a kicsikkel. Amúgy sem mindenki végzett óvodapedagógus, aki a gyerekekkel van.

A játszócsoportok

Akik még otthon vannak a kicsikkel, azoknak is vannak úgynevezett Spielgruppe-k, játszócsoportok. Ebből több típus van, néha a Mutter hat frei, azaz a Mama szabad nevet viselik, jelezvén mi a fő cél. Persze azon kívül, hogy a 2-3 év közötti gyerekek szocializálódjanak.

A fentiek miatt a korosztály többnyire itt is 1-2 év közé esik már. Van, ahol minden nap lehet menni reggeltől délig, ebéd nincs, van ahol 1-1 nap, 9-11-ig, és mondjuk a szülők is váltva 6-8 hetente ott vannak néhány órát. Ennek a költsége nagyon változó, 15-40 euró közötti.

Az óvoda

Óvoda tekintetében 3-4 féle közül lehet válogatni. Van a klasszikus városi ovi, van egyházi, van a szülői kezdeményezésű (Elterninitiative) és a teljesen magán, illetve pl. a Vöröskereszthez tartozó.

Az ovikban alapvetően azonos összeget kell fizetni, fizetéstől függően, közvetlenül a városnak. Ezen felül jön az ebéd, ovinként eltérő helyről, összegért. Reggelit / tízórait a legtöbb helyen vinni kell.

A szülői kezdeményezésűekben mindenhol van 20-50 eurós havi plusz költség, kvázi az alapítványnak. Ezek az ovik általában kicsit jobban felszereltebbek, és kisebbek, mint a városiak. Viszont a fizetés mellett évi 12-20 óra szülői munkát várnak el (kert, takarítás, ablakpucolás, stb.)

Ezeket az ovikat szülők képviselői vezetik, ők döntenek a felvételi szabályokról, óvónőkről, stb. Ha pedig végképp nincs ember az oviban, a szülőknek kell nyilván megoldani a napi működtetést.

Mindegyikbe egymástól függetlenül kell jelentkezni, és mindből máskor kap az ember visszajelzést, akár több hetes, hónapos különbséggel. Az augusztusi kezdésre már alá kellett írni az első éves szerződést. Lehet 25, 35 és 45 órás bent lét közül választani. Ez egy évig nem változtatható.

Hogy ez pontosan hánytól hányig tart, óvodafüggő, van, ahol pl. pénteken 2-ig van mindenki. Aludni sehol nem kötelező, sőt inkább elvárják, hogy 4 éves kor után már ne annyira aludjanak a srácok. Hely aludni kevés van, nem a teremben alszanak, ahol napközben vannak, hanem külön helyiségben. A napirend hasonló, mint otthon, de erről majd később, ha valakit érdekel, és már lesz némi tapasztalatom. Gondolom ez nagyon óvodafüggő.

Suli-ügy

A kisebbik lány óvodai ballagás után érkezett, a nagyobbik már két osztályt elvégzett otthon. Itt azoknak, akik augusztus végéig betöltik a hatot, menniük kell iskolába, akik novemberig töltik, azok mehetnek.

Nincs klasszikus buktatás, az első két alapozó évet 1-2-3 év alatt is el lehet végezni, azaz van, aki első után harmadikos lesz, de van olyan is, akit második második félévében visszaraknak még egyszer első osztályba. Csak harmadik osztálytól van osztályozás, hangsúly a német, matek, angol tantárgyakon van. Érdekes viszont, hogy nálunk pl. a hittant osztályozzák.

Nálunk még otthon jött a dilemma, hogy dobjuk őket jó mély vízbe, nyelvtudás nélkül azonnal a németül tudó gyerekek közé, vagy vigyük őket 1-1,5 évre egy olyan iskolába és osztályba, ahol kis létszámban pont olyan gyerekek vannak, akik újonnan jöttek, a nyelvet nem beszélik, és ha már valamennyire igen, mennek a saját osztályukba, iskolájukba. Az előbbi mellett döntöttünk, bár kicsit tartottunk tőle mi lesz. Végül bejött a dolog, és legalább nem kellett újra váltaniuk.

Az elsősnek volt iskolaérettségi vizsgálat, ami elég jól sikerült egy szó némettudás nélkül is, a hölgy mindent, amit csinálni kellett türelmesen elmagyarázott, mutogatott. Többnyire mozgásos feladatok voltak.

A nagynak semmi, egyszerűen egy osztályt visszaugrott, újrajárta a másodikat. Nehezítette a helyzetét, hogy itt a gyerekek első osztály második félévétől tanulnak játékosan angolt, de vette az akadályt.

Mindkettőjüknek volt segítsége a németben. Volt és van a mai napig német, mint második nyelv különórájuk az órarendbe építve heti kétszer, most már csak egyszer. Erre nemcsak ők, hanem olyan gyerekek is járnak, akik ugyan itt nőttek fel, de az anyanyelvük és az otthon beszélt nyelv nem német (na, ilyen bőven akad), és nem volt elég a 6 év a nyelv megfelelő szintű elsajátításához. Emellett konkrét feladatoknál órákon melléjük ült egy tanító segíteni vagy elvitte őket külön feldolgozni az anyagot.

Otthon magyarul

Itthon szigorúan magyarul beszélünk, nemcsak azért mert a némettudásom nem megfelelő - nekem jól jönne a gyakorlás -, hanem egyrészt a kicsi miatt, másrészt amiatt, hogy ne felejtsenek el magyarul.

Az ellen nem tudok, nem is akarok semmit tenni, hogy megtanuljanak németül, de azért sokat tudnék, hogy a magyart elfelejtsék. Minden új élmény, minden újdonság, amit tanulnak, így is németül marad bennük, erőfeszítést kell tenniük, hogy magyarul elmondják, részben lefordítsák, ugyanakkor nekem is, hogy az új, általuk még magyarul sem ismert szavakat magyarra fordítsam nekik.

A szünetek

Minden szünet 2 hét, kivéve a nyári, ami 6 és fél. A nyári 2-4 heteket mozog, ehhez igazodva mozog az őszi is 2-2 hetet. Téli karácsony és január eleje, tavaszi pedig Húsvét előtti hét és Húsvét hete. Két évre előre mindig megvan.

Itt hivatalosan nincsenek olyan hosszú hétvégek, mint otthon, legalábbis a munkahelyeken, de a sulikban sokszor ún. Brückentag-ot adnak a gyerekek, azaz áthidalják a csütörtöki ünnepnap után a pénteket, meghosszabbítva így a hétvégét.

A szünetekben, a nyári utolsó 3 hetében megáll az élet. A gyerekesek előnyt élveznek ilyenkor a munkahelyeken, ami a szabikiadást illeti, mivel máskor a gyerekeket nem lehet indokolatlanul hosszabb ideig elhozni a suliból.

Három nap betegség igazolható szülők által, de utazni vagy a városban kószálni nem érdemes, ha az Ordnungsamt rákérdez, mit keres a gyerek iskolaidőben itt-ott, és nincs elfogadható magyarázat, borsos büntetésre számíthat a szülő.

Például meghosszabbított vagy előbb kezdett iskolai szünet esetén lehet számítani ellenőrzésre a reptereken. 1-2 nap/ év el lehet kérni a gyereket, akkor kell az igazgatótól igazolást kérni, és magunknál is tartani.

Szóval szünetben nincs sport, nincs zeneoktatás. Viszont mint már írtam, mindenhol éves szerződést kell aláírni, a sportolás többnyire egyesületeken keresztül valósul meg, ahol havi tagdíj van, aminek ellenében viszont többnyire nagyon sok sportágat lehet csinálni plusz költség nélkül. A havi díjat viszont egész évben fizetni kell, nyáron, szünetekben is, ráadásul általában negyedéves, de van ahol féléves a felmondási idő.

Amúgy a döntésünk a kintmaradást illetően még mindig nem végleges, ez megérne egy másik posztot, ezért a magyart is tanulom velük. Otthon (Magyarországon) be vannak íratva.

Van, aki magántanulóként évente vizsgáztatja a gyerekeit, én inkább szüneteltetem a tanulói jogviszonyukat, és ha és amikor visszamegyünk, akkor kell különbözetit tenniük.

Mi van az általános iskola után?

A fentiek a Grundschule-ról, azaz az itteni általános iskoláról szólnak. Ez kb. 10 éves korig tart, azaz az első 4 osztály. Utána jön a Weiterführende Schule, azaz a 6-8-9 éves iskola típustól függően.

Van gimnázium, ami jelenleg 8 éves, cél az érettségi és többnyire a továbbtanulás. Van a Realschule, ami 6 éves, de általában együttműködéseknek köszönhetően elvileg lehet érettségi felé továbbmenni, de lehet szakképzésre is jelentkezni.

És van a Hauptschule, nálunk épp kifutóban, helyette belépett a Sekundarschule, ami szintén 6 éves, es kifejezetten azoknak van, akik után dolgozni akarnak vagy szakmát tanulni.

Emellett néhány éve már belépett a képbe egy általam általános középiskolaként jellemezhető intézménytípus, a Gesamtschule. Ez elvileg a másik három típus keveréke, innen mindenfelé lehet menni, de érettségizni is lehet, viszont a gimivel szemben itt erre nem kettő, hanem három év van, tehát összesen 9 éves az iskola.

A negyedikes félévi bizonyítvánnyal együtt a gyerekek megkapják az iskolától az ajánlólevelet, hogy eddigi teljesítménye alapján a három közül melyik iskolatípusba javasolják. Ez nem kötelező érvényű senkire nézve, mint néhány más német tartományban, de az iskolák mindenképpen figyelembe veszik.

A Gesamtschule elvileg 1/3-1/3-1/3 arányban kéne, hogy felvegye a gyerekeket, mégis nekem úgy tűnik itt több olyan gyerek van, akik még esetleg nem érettek a gimire, de pl. érettségit akarnak szerezni, tovább akarnak majd tanulni.

Vagy nem akarják, hogy a gyereknek kötelező jelleggel hatodik osztálytól francia vagy latin nyelvet kelljen tanulnia második idegen nyelvként. Ez lesz a negyedik főtantárgy. Gesamtschuleban vannak más alternatívák is, nemcsak a nyelv.

Amúgy ezen iskolákban is az első két év átmeneti, legalábbis elméletileg, mert nincs bukás, és van átjárás hatodik után lefelé és felfelé egyaránt, ha mindenki úgy látja jobbnak.

A nagylány most kezd augusztusban egy Gesamtschuleban, a kicsi az ovit, a középső most a legnagyobb lesz az általános iskolában. Izgi évünk lesz. Jövőre ők felelnek a kicsikért.

Kvázi folyamatos mentorrendszer működik, a negyedikesek és az elsősök között az első félévben. 1-2 kicsi tartozik egy nagyhoz, és ők vezetik be őket a suli mindennapjaiba, segítenek nekik eligazodni, felolvasnak nekik, együtt olvasnak, együtt vannak az udvaron, stb. Már alig várja a lány.”

A moderálási alapelveket itt találod.