Nemsokára itt az apák napja (Magyarországon konkrétan vasárnap), ebből az alkalomból arra gondoltam, beszélgethetnénk arról, milyen is Skype-apukának lenni, hiszen a külföldön dolgozó férfiak egy része kénytelen hosszabb-rövidebb ideig így élni az életét. Jobb esetben csak átmeneti időszakról van szó, rosszabb esetben viszont akár hosszú hónapokig, évekig is tarthat ez az állapot.

Magyarország 2.0 – a Határátkelő második pályázata, melynek célja Magyarország újratervezése. Te min változtatnál, milyen jó külföldi tapasztalatot építenél be? Nem csak határátkelők írhatnak – a pályázatról minden tudnivalót megtalálsz ide kattintva! A cím: hataratkeloKUKAChotmail.com.

A jobbik változat nyilvánvalóan az, amikor a férfi azért megy előre, hogy előkészítse a terepet, megteremtse a feltételeit annak, hogy aztán a család is utána mehessen. Ezzel együtt is felmerülhet ilyenkor egy-egy rosszabb pillanatban, hogy mi a fenét is keresünk távol az otthonunktól.

Felkészülni lehet és kell is, viszi magával a fotókat, a telefonon a videókat és persze ott van a Skype is, de hát azért ez még sem ugyanaz. De hogy ne csak én okoskodjak itt, átadom a szót a The Secret Father blog szerzőjének, aki több hasonló helyzeten ment át, mióta a lánya 2010-ben megszületett.

„Minden egyes alkalom nagyon nehéz volt. Különösen a Skype-olások, mert ilyenkor nem tudtam másra gondolni, mint hogy mennyire szeretnék vele lenni, beletemetni az arcom puha loknijaiba, érezni bőre édes illatát és nagyon megölelni őt.

Gyakran késő éjszaka a legnehezebb, amikor egyedül ülök a szobámban, ilyenkor sokszor eszembe jut, hogy mi a bánatot is csinálok én itt. A világon a legfontosabb munka nem új szerződések kötése, hanem hogy mindig ott legyek a gyerekeimnek, hogy terelgessem, neveljem őket, és a jelenlétemmel nyugalmat és erőt adjak nekik egy meglehetősen zavaros világban, hogy egyike legyek azoknak, akivel mindig összebújhatnak, akiben megbízhatnak, akire számíthatnak, és aki feltétel nélkül viszontszereti őket.

Tudom, hogy a munkahelyem akár holnap megszabadulhat tőlem, és pár éven belül alighanem el is felejtenek. A családom viszont a síromig elkísér, és talán még a halálom után is emlékszik majd rám.

Így aztán jönnek a késő éjszakai lelkifurdalások. Persze tudom, hogy a külföldi munkával a családom megélhetését biztosítom, valamint a tetőt a fejük fölé, és mindez befektetés a jövőbe.

Ugyanakkor azzal is szembe kell néznem, hogy EBBEN A PILLANATBAN nem vagyok velük. Márpedig a kisgyerekeknek minden itt és MOST történik, csak az számít.

A gyerekek folyamatosan változnak, az ő életükben egy hét annyi, mint a miénkben három hónap. Életem egyik legrosszabb emailjét is külföldön kaptam, amikor a kislányom először indult el.”

Mit lehet tenni?

Ilyenkor marad tehát a Skype és társai, nagy kérdés, hogy miként kommunikáljunk ezeken keresztül, léteznek-e szabályok, hasznos tanácsok? Szerintem ez nagyon egyén- és családfüggő, majd ti jól megmondjátok, addig jöjjön pár pont az amerikai Today gyűjtéséből.

1. Legyenek reális elvárásaink

A gyerek (főleg a kisebb) nem biztos, hogy éppen akkor akar beszélgetni, amikor az nekünk jó. Arról nem is beszélve, hogy a jó, bizalmas távolsági viszonyt már akkor meg kell alapozni, amikor együtt vagyunk otthon a gyerekkel. Mert a távolság csak kivételes esetekben javíthat a kapcsolatunkon.

2. Ne erőltessük

Részben ezzel függ össze az is, hogy a Skype-olást nem érdemes erőltetni, különben könnyen visszaüthet a dolog, és csak ellenkezést vált ki. Még akkor is érdemes megértéssel kezelni a dolgot, ha távol lévő apaként (és persze a gyerekkel otthon maradt anyaként) fájdalmas átélni a gyerek húzódozását.

3. Váljunk a napi rutin részévé

A kisgyerek életében nagyon fontos a kiszámíthatóság, így ha tehetjük, próbáljunk meg lehetőleg állandó időpontot találni a beszélgetésre. A szakemberek szerint minden segít, ami a normalitás irányába terel egy ilyen, alapvetően nem normális helyzetet.

4. Alakítsunk ki közös rituálékat

A rutin része, és minden család meghatározó jelensége a közös rituálé, ami lehet a lefekvés előtti mese, közös játék, étkezés, nagyon sok minden. Ennek a betartható részeit akkor sem kell feladni, ha külföldön vagyunk. Én ismerek olyan apukát, aki rendszeresen Skype-on keresztül mesélt gyerekeinek, amikor külföldön dolgozott, de emellett akár színezhetünk is együtt – a lehetőségek száma tágas.

5. Konkrét kérdéseket tegyünk fel

Ha csak annyit kérdezünk, hogy „milyen volt az iskola?”, azzal nem megyünk sokra (ez speciel az együtt töltött hétköznapokon is így van, mint azt gyakorlatilag bármilyen szülő tanúsíthatja…). Szóval érdemesebb konkrét, célzott kérdéseket feltenni, akár az iskolával kapcsolatban is – bár szerintem jobban tesszük, ha nem ezzel nyitunk. :)

6. Legyünk pozitívak

Ez egy nagyon nehéz része szerintem a távolsági apukaságnak, hiszen egyfelől az ember nem tud kibújni a bőréből, másfelől viszont nem sok értelme van több száz vagy ezer kilométer távolságból túlságosan szigorúnak vagy kritikusnak lenni (éppenséggel azon is el lehetne vitatkozni, hogy otthon mennyire kell annak lenni, de ebbe most ne menjünk bele…).

7. Mindenki áldozatot hoz

Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy bármilyen rossz is nekünk, az otthon maradottaknak sem jobb, ők is meghozzák a maguk áldozatát.

Persze ez (mint a poszt elején is írtam) jórészt okoskodás, úgyhogy most ti jöttök: nektek mi volt a legnehezebb része apaként (vagy feleségként) a távollétnek?

HÍRMONDÓ

A magyar diákok közel fele elhúzna

Hatalmasat zuhant az oktatás színvonalának megítélése a diákok körében egy friss felmérés szerint. A fiatalok jóléti indexének első negyedéves adatai alapján a magyar diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – 45 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a budapesti diákok között pedig 60 százalék az arányuk. Hogy az aktív keresők között mekkora ez az arány, itt olvashatod el.

Felhőkarcolók a sivatagban

Vajon hogyan néznének ki mondjuk a manhattani felhőkarcolók a sivatagban? A kérdés Anton Repponennek jutott az eszébe, aki aztán Misplaced New York (kb. Áthelyezett New York) címmel készített ebből sorozatot. Érdekes ötlet szuper megvalósítással, amit itt nézhettek meg.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével! 

(Fotó: flickr.com/Mark Evans)