oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2021. október 15. 06:30,  Milyen hatással van a gyermekünkre, ha két kultúrában nő fel? 37 komment

2021. október 15. 06:30 Határátkelő

Milyen hatással van a gyermekünkre, ha két kultúrában nő fel?

Dr. Csiszár Rita több alkalommal írt már posztot nekünk a két- és többnyelvű gyereknevelésről. A Svájcban élő szakértő magyar és angol nyelvű tanácsadókönyveket írt, és számos külföldi magyar közösségnél megfordult előadást tartani. Rita most azt járta körül, milyen hatásai van gyermekeinkre, ha két vagy több kultúrában nevelkednek.

gyerekek_6.jpg

„Tudjuk, hogy a külföldön eltöltött évek felnőttként is hatással vannak a világlátásunkra és az életszemléletünkre. A különböző kulturális tapasztalatok a gyerekeknél ugyanakkor még erősebb hatást fejtenek ki, hiszen ők a személyiségfejlődésüknek egy rendkívül meghatározó részét töltik egymástól eltérő kulturális közegekben. Ebben a posztban annak járunk utána, hogy vajon milyen előnyökkel és milyen nehézségekkel jár mindez számukra.

A kultúra látható…

Elöljáróban vessünk egy pillantást a kultúra fogalmára! Látni fogjuk, hogy a kifejezés egy komplex rendszert takar, amit rendkívül jól modellez az ábrán is látható jéghegy-hasonlat. A jéghegy csúcsán egy adott kultúra látható elemei foglalnak helyet, pl. a zene, a helyi szokások, a nyelv, a helyi ételek, a ruházat, stb. – tehát mindaz, amit turistaként egy idegen országból látunk, hallunk, érzékelünk.

jeghegy.jpgA kultúra jéghegy modellje – A kultúra látható és láthatatlan elemei

…és láthatatlan elemei

A kultúra nagyobb része azonban láthatatlan, akárcsak a jéghegy víz felszíne alatt meghúzódó része. Itt a mélyben találhatóak mindazok a normák, értékek és hitrendszerek, amelyek nemcsak gondolkodásmódunkat és viselkedésünket, de még az észlelésünket is befolyásolják. „Megmondják” az adott kultúra tagjainak, hogy mi a helyes, a követendő vagy éppen a helytelen és kerülendő.

A felszín alatt játszódnak le a különböző értékrendek összeütközéséből adódó kultúrák közötti konfliktusok és félreértések is. A kultúrának ezt a láthatatlan részét csak akkor tapasztalhatjuk meg, ha hosszabb ideig élünk az adott társadalmi közegben.

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az a kultúra, amely körülvesz minket, az életünk minden területére hatással van – többségében anélkül, hogy ez tudatosodna bennünk. Befolyásolja pl. a gyereknevelési gyakorlatunkat, a párválasztási- és temetkezési szokásainkat, vagy éppen a társadalmi-politikai kérdésekhez való hozzáállásunkat. De említhetném még a pénzhez vagy az időhöz való viszonyunkat is. (A felsorolást pedig a végtelenségig folytathatnám.)

A svájci pontosságról

Apropó IDŐ! Hadd ragadjak ki egyetlen példát a sok közül! Számomra nagyon érdekes volt látni, hogy Svájcban miképpen próbálják az óvodás korú lányunk időérzékét fejleszteni. Lányomék egykori óvodájában röviddel a déli harangszó előtt mindennap felsorakoztatták a gyerekeket, és együtt számolták a 12 óraütést, ami az óvodai foglalkozás végét jelentette.

Mint tudjuk, Tell Vilmos földje az óra és a pontosság hazája. A pontatlanság itt az egyik legnagyobb „bűnök” egyike, amely a megbízhatatlanság szinonimája. Ebből adódóan – az iskolában éppúgy, mint a munkahelyen – a késésnek, illetve a határidők be nem tartásának komoly következményei vannak.

Megfigyelhető, pl. hogy Svájcban a különböző kulturális rendezvények mindössze kb. 2-3 perces „késéssel” kezdődnek, míg a szomszédos Ausztriában 10 vagy akár 15 perccel a meghirdetett időpont után kezdik el az előadást. És akkor még nem beszéltünk a mediterrán vagy az arab világ időhöz való viszonyulásához…

Ki azok a „harmadik kultúrájú” fiatalok?

Ezután a rövid kitérő után térjünk vissza a gyerekeinkhez, akiket a szakirodalom – az élethelyzetükből adódóan – „harmadik kultúrájú” fiataloknak nevez. (A third culture kids fogalom arra utal, hogy a két különböző kultúrából egy rájuk jellemző ún. harmadik kultúrát alakítanak ki, amely több és kicsit más is, mint az alkotórészek összege.)

Kétségtelen, hogy ők másként látják a világot, mint az egy kultúrában felcseperedett társaik. Nem csoda, hiszen kézzelfogható tapasztalatokkal rendelkeznek a különböző kultúrákról – tehát a helyi szokásokról, világnézetekről, értékrendekről, vallásokról, stb.

A két nyelven keresztül rendszeresen találkozhatnak különböző nyelvi és kulturális hátterű beszélőkkel, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy nyitottabbak, elfogadóbbak legyenek. Mivel korán felfigyelhetnek a világ sokszínűségére, fontos interkulturális tudásra és tapasztalatra tehetnek szert. Ennek köszönhetően a környezetük gyakran az empatikus, világlátott és érdeklődő jelzőkkel illeti őket.

A fent felsorolt fontos szociális kompetenciákon kívül az egymástól eltérő életfelfogások és különböző értékrendek megismerésének köszönhetően a gyerek könnyebben ráérez arra, hogy egy adott problémának akár több megoldása is lehet, illetve, hogy ugyanazt a szituációt különböző nézőpontokból is meg lehet közelíteni.

Ez nemcsak kreatívabbá teszi, de ennek révén képessé válik a relativizálásra és a nézőpontváltásra is, – amely kétségtelenül komoly előnyt jelent a különböző típusú problémamegoldások során.

Ugyanakkor gyermekeink nem ritkán okoskodónak és türelmetlennek is tűnhetnek azáltal, hogy nehezen tudják beleképzelni magukat azoknak a helyzetébe, akik nem rendelkeznek mindezzel a tudással és széleslátókörűséggel.

A különböző kultúrákban való jártasság kétségtelenül nagyfokú alkalmazkodóképességet vár el mindenkitől – gyermektől és felnőttől egyaránt. A rendszeres „tréningnek” köszönhetően valóban gyorsabban feltalálják magukat egy új környezetben; könnyebben képesek akár egy ismeretlen társaságba beilleszkedni, és a mindenkori elvárásoknak eleget tenni. Ezeket a készségeket természetesen felnőttként is jól tudják majd kamatoztatni. Ugyanakkor, minden látszólagos könnyedség ellenére, a nyelvi és kulturális beilleszkedés folyamata nem stressz-mentes számukra sem.

Kultúrák között – az árnyoldalról

Ahol fény van, ott árnyék is van – tartja a mondás. Valóban. A „kaméleoni” beilleszkedési képesség hátulütője, hogy a két vagy több kultúrában felcseperedett fiatal nehezebben tud érzelmi stabilitást és egyfajta kulturális egyensúlyt kialakítani önmagában.

A kutatások szerint sokuk számára problémát jelent, hogy kamaszkorban egy olyan egyéni értékrendet tudjanak létrehozni abból a „multikulturális mixből”, amelyben nevelkedtek, amellyel valóban azonosulni tudnak, amit a sajátjuknak tekinthetnek.

A feladat nehézségét értelemszerűen nagyban befolyásolja, hogy az adott kultúrák, amelyben a gyerek felcseperedik, mennyire „kompatibilisek.” A sok hasonlóság megkönnyíti, az alapvető különbségek viszont nagyban megnehezítik a feladatot.

Minél nagyobb az adott kultúrák közötti különbség (pl. a családban és az iskolában) és minél nehezebben összeegyeztethetők az értékrendek és az elvárások, annál nehezebb eldönteni a tizenévesnek, hogy vajon léteznek-e olyan abszolút értékek az életben, amelyek után orientálódhat. A pszichológusok szerint részben emiatt is tolódik ki időben a felnőtté válásuk.

A kutatások tanúsága szerint a gyakori lakhelyváltoztatás – különösen, ha az országhatárokon is átível – hatással van az emberi kapcsolatok kialakítására is.

Azok, akik gyermekkorukban több alkalommal költöztek egyik országból a másikba, vagy határozottan gyorsabban, vagy sokkal lassabban köteleződnek el érzelmileg, mint az egy kultúrában felnövő társaik.

Életmódjuk ismeretében ez érthető is; a gyerekek egy része úgy érzi, hogy az ismerkedéssel nem szabad várni, hiszen kevés az idő, és lehet, hogy hamarosan ismét tovább kell majd állni. Ezért itt és most kell kihasználni a lehetőségeket.

A gyerekek másik csoportja viszont a majdani elválástól való félelmében eleve megpróbálja elkerüli a mély kapcsolatot és az érzelmi elköteleződést, hiszen már jól tudja, hogy ezt egy újabb költözés esetén ismét hátra kell hagynia. Valójában az elzárkózással igyekszik megvédeni magát a szükségszerűen bekövetkező veszteségtől. A kapcsolatok kialakításának ezek a mintái sokakat a felnőttkorba is elkísérnek.

A harmadik kultúrájú felnőttek életérzésének – különösen, ha gyakori lakhelyváltásokkal tarkított volt a gyermekkoruk – egyik alapeleme a gyökértelenség. Nehéz egyértelmű választ találniuk azokra a kérdésekre, hogy „honnan jössz?”, vagy „hol vagy otthon?”

Az otthont számukra nem a fizikai helyek (utca, város, ország, etc.), hanem az emberi kapcsolatok határozzák meg; „ott vagyok otthon, ahol a számomra fontos emberek vannak.”

konyvborito_elol.jpg

A harmadik kultúrájú felnőtteket a fokozott nemzetközi mobilitás jellemezi, – amint azt a manapság gyakran használt „globális nomád” kifejezés is sugallja. A megkérdezettek hangot adtak annak az érzésüknek is, hogy egyfelől SEHOL, másrészt viszont MINDENHOL képesek otthon érezni magukat. Az már az illető egyéb személyiségjegyeitől függ, hogy ezt az életérzést hontalanságként vagy inkább korlátlan szabadságként éli-e meg.”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: gyereknevelés kétnyelvűség

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr116714774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Narina 2021.10.15. 09:58:12

Nagyon érdekes volt a cikk! Sok kérdés merült fel bennem! Mi szülök tudunk segíteni gyermekeinknek, hogy megtalálják az útjukat? Mennyivel könnyebb azon tinédzserek dolga akik csak egy nyelvű közegben nőttek fel? Jó előny szerintem a rugalmasság, de nem igazán világos miért gond az, ha inkább emberhez ragadzkodik és nem helyhez?!

P.Elliot 2021.10.15. 13:07:41

"A kutatások tanúsága szerint a gyakori lakhelyváltoztatás – különösen, ha az országhatárokon is átível – hatással van az emberi kapcsolatok kialakítására is".

Mar ha egyaltalan ki tud a gyerek alakitani barmifele tartosabb kapcsolatot vagy baratsagot ami altalaban ugyis elhal szep lassan amikor az egyik tovabbkoltozik.

Gyerekem valahai idonkenti bebiszittere egy amerikai no katonafeleseg volt, a ferjet nehany honaponta, evente tovabb vezenyeltek egy masik varosba, allamba es a csalad az uj helyen azonnal hazat vett, koltozesnel eladtak, az uj helyen ujat vettek, nem ertettem miert, talan azert hogy otthon erezzek magukat , szoval cigany elet volt szerintem.

A gyerek egy 13 eves kislany es egy 2 eves kisfiu.
A nagylanytol kerdeztem hogy hogy erzi magat itt, azt mondta hogy nem jol, nincsenek baratai, mire lennenek addigra mennek is tovabb. a 2 eves miatt vallalt a mama bebiszitteri munkat hogy a gyerek gyerekek kozott noljon fel.
Talan ha a 13 evesnek lett volna hasonlo koru testvere akkor mas a helyzet de igy eleg maganyos volt, nem tudom voltak-e beilleszkedesi problemai, valoszinu igen, abszolut gyokertelen volt szerintem.

Olyan csendes, magaba huzodo kislany volt...

P.Elliot 2021.10.15. 13:17:47

Mast is lattam ismeretsegi korben, ket gyerek, 10-11 evesek, fiu, lany, magyar szulei ide-oda vonszoltak oket evek ota, sehol sem voltak kepes megmaradni mert voltak kifogasaik, mindig a jobbat kutattak, voltak Amerikaban, /zoldkartyas csalad volt/, tobb helyen is, Europaban szinten tobb orszagban, Magyarorszagra is visszamentek vagy 4-5 x.

A ket gyerek, az idosebb kereken megmondta hogy mihelyt eleri a 18 eves kort elhuz otthonrol mert o ezt nem birja tovabb, okos gyerek volt es nyilt, o is azt emlegette hogy senkije nincs, iskolaban sem erdemes baratkozni mert ugyis elmennek.
A masik gyerek beletorodottem hallgatott de azt nemegyszer mondta nyiltan idegeneknek is hogy utalja a szuleit ezert az ide-oda jarkalasert.

Reg nem hallottam roluk, szerintem a ket gyerek mivel mar felnott, elhuzott otthonrol egyutt mert jo testverek voltak, nagyon vedtek egymast, tobb nyelven is beszeltek, nem csodalkoznek ha leraztak volna a szuleiket mint ahogy igergettek.

Nagyon sajnaltam oket hogy igy kellett felnoniuk...

DieNanny CH 2021.10.15. 17:52:48

@P.Elliot:

Úgy látom, ennél a családnál, akikről írtál, az egyetlen pozitívum az volt, hogy a gyerekek több nyelven is beszéltek...
Talán visszagondolva azért ők is belátják, ez hatalmas előnyt jelent az életben.

P.Elliot 2021.10.15. 18:08:16

@DieNanny CH: Hat inkabb ne, a normalis gyerekkor tobbet er szerintem.

Csodabogár 2021.10.15. 19:02:17

@DieNanny CH: Szerintem is, aki felnőttként tanultam nyelveket, óriási előny ha a gyerek több nyelvűén nő fel. Ismertem olyan családokat, ahol a gyerekek teljesen automatikusan 3 nyelven nőttek fel és semmi bajuk nem volt ettől. Mindegyiknél az apa volt magyar az anya angol,. illetve lengyel és Svájcban, illetve Svédországban életek. Természetesen a szülőknek abszolut következeteseknek kell lenni, mert csak úgy működik a dolog. .
Sima kétnyelvűség, ha mindkét szülő mondjuk magyar, az természetes. Nem vagyok szakértő, de amit láttam az életben az csak az volt, hogy egy plusz nyelv, amit egy gyerek simán elsajátít kicsi korában csak hasznos lehet.

Pesti 2021.10.15. 23:06:19

Idegen orszagban arra torekedni, hogy a gyerek a szulok anyanyelvet megtanulja az elso generacioknak fontos, csak nekik, es esemenyektol, tortenelemtol fugg, hogy beloluk hany szazalek fogja jol elsajatitani. Egy nagyobb nepvendorlas, mint 1956 ahol nagyobb tomegek telepedtek le es a templomaik korul a kultura is reszese volt a tarsasagi eletnek, anyanyelvi iskolak, a cserkeszet fentartasa, es a szuloi buzgalom nem utolso sorban mind ezt befolyasolta. De a szulok tavolleteben ha ezek a gyerekek baratokra leltek egy ido utan az illeto orszag nyelven fognak tarsalogni, es a hazateres egyes esetekben mar idegen kultura lesz szamukra.

Hari Seldon 2 2021.10.16. 07:38:57

@P.Elliot:
Igen, de akiről te beszéltél, olyanok voltak, akik ide oda költözgettek. Ez extrém eset. A legtöbbünk, egyszer elköltözik egy másik helyre, és ott él, a gyerekei ott nőnek fel. Amiről te beszéltél, az inkább a nomád éltnek felel meg.

Arthamyr 2021.10.16. 08:22:27

@DieNanny CH: Azért ezt a hatalmas előnyt részletezhetné valaki.

Csodabogár 2021.10.16. 10:51:29

Az embernem tudhatja, hogy mivel találkozik majd a gyerek felnőttként.
Csak 4 konkrét példa. Nekem pl. volt egy olyan, egyébként igen rossz periódus az életemben, mikor a svéd nyelv húzott ki a gödörből.
Unokahúgom férje svéd volt, de a gyerekeik tökéletesen beszéltek magyarul, mert erre sulyt fektettek. Eredmény: a lányát nem vették fel azonnal az orvosi egyetemre Lundban. Az első 3 évet itt Pesten végezte, aztán átigazol. A fia 20 évesen eljött Magyarországra és egy igen neves és menő svéd cégnek lett a magyarországi képviselője. Nagy karriert futott be.
Svájci orvos barátnőm gyerekei is mind tudtak magyarul. Az egyik szintén Pécsett kezdte az orvosi egyetemet.
Magyar német vegyes házasságból született gyerek pici korában jól tudott magyarul. Aztán ovodába, iskolába került és soha többet nem is foglalkoztak azzal, hogy beszéljen magyarul. Majd Különböző továbbtanulási nehézségek után, kikötött Nyiregyházán valami mezőgazdasági főiskolán. Mikor befejezte visszament, jó állást kapott, roham léptekkel ment fel a szamárlétrán. Ma már vezető pozicióban van.
De van ezen túl is haszna. Megismerni a magyar irodalmat nem egy hátrány.

Congeria 2021.10.16. 15:06:37

Nyugat Canadából nem könnyen ugrálhatunk haza. Anno réges-régen két év külföldi kiküldetés (nem politikai, nem -impex-es, kimondottan szakmai) után, a szabad utazás mámorát megismerve határoztuk el, hogy nem térünk vissza az átkosba. 12 éves és 2 éves gyerekkel, a kisebbik is otthon született, de 5 hónapos koráig élt csak ott. A nagyobbik sokat olvasott magyar könyveket, kisebbik nem ír-olvas , de velünk csak magyarul akar beszélni. Amikor 17 éves korában először volt otthon, nem hitték el, hogy Canadában él, olyan jó volt a kiejtése. Igaz, erre mi is nagy gondot fordítottunk mindig.
. A nagyobbik már nem használja a magyart, kanadai feleség egy szót sem hajlandó még csak hallani sem. Ha csak magunkban vagyunk, hallótávolságon kívül, akkor lehet. Az én hosszú leveleimet megérti, de angolul válaszol. Magyar származásukra nagyon büszkék mind a ketten, a magyar sportsikerekre is.

Ez nekünk nagy bánatunk, de hát itt nőtt fel, angol nyelvű iskola, egyetem után tőlünk elkerülve már nem is volt alkalma használni a magyart.
Otthoni rokonok, barátok már alig vannak akik oda kötnének.

Ha már így beleavatkoztunk az életükbe, a sorsukba, mi lett volna jobb, ha ők is örökké sóvárognának Magyarország után mint mi? Tudva, hogy nem térhetünk vissza, mert a kanadaivá vált gyerekektől nem akarunk elszakadni, külön élni. Európában nem lenne probléma átutazni több országon, látogatni, jobban megismertetni a magyar életet, szépségeket, kultúrát.

Amint csak lehetett utazni haza (az itteni állampolgárság megkapása után), férjemmel mi gyakran mentünk, én minden évben, 3 éve volt az utolsó, nem is lesz több, azt hiszem. Már nem bírnám azt az utazást, sajnos.

P.Elliot 2021.10.16. 17:38:03

@Arthamyr: En is szivesen olvasnam ha valaki kifejtene.
Egyet tudok hogy nem lett volna az a penz amiert en a gyerekemet ide-oda hurcoltam volna es sivar gyerekkort adtam volna neki cserebe hogy nyelveket tud.

Nyelveket lehet tanulni de a gyerekkor milyensege az egesz felnott korara kihathat.

Nem nagyon akarok irni roluk felismerhetobbet de az biztos hogy amikor odahaza jartak iskolaba az osztalytarsak kigunyoltak oket azert mert akcentussal beszeltek a magyart holott tudtak hogy ezek magyarok, sikerult a gyerekekkel nem eppen meggyuloltetni az orszagukat de menekulni belole mihelyt lehet.

Nem, nem minden sztori ilyen durva persze mert van aki jol beilleszkedik de ezeknek elvettek a normalis gyerekkorukat es ez lett belole.

P.Elliot 2021.10.16. 17:49:51

@Congeria: Gondolom joba akartok azert lenni a menyeddel azert nyelitek le hogy o nem akarja meg hallani sem a nyelvet...
Vajon miert?

Ha idegen orszagban szuletett ferje van akkor illik egy kicsit bele kivancsoskodni azok eletbe hogy hogy is van hiszen a kozos gyerek felig magyar lesz ha a leszarmazast nezzuk.
En bizony vagyok olyan hatarozott hogy ezt igencsak ertesere adnam, mosolyogva de fenntrol lefele nezve, ha megutalna erte az az o baja nem az enyem.

Arra is felkernem hogy beszeljen csak egy kicsit az o hattererol, honnan jottek? Kik voltak?

En egyaltalan nem erzem magamat kisebbnek mint az amerikai vejem aki jol megkevert nepbol szarmazik, sokszor beszelek az orszagomrol ami az itt szuletett felesegenek mar nem orszaga de megiscsak a szarmazasa, magyarul is beszelek neha hozza, a rovid szavakat ugy ahogy erti, van hogy felreerti, lehet nevetni.

Ha Magyarorszagrol beszelek elmondom a negativumot es a pozitivumot is, volt szoltak hogy most van Magyarorszagrol film a teven, / turista csalogato/ es hogy milyen szep es tervezik megnezni is.

Ha unokam lesz akkor azt is meg fogom tanitani annyira magyarul mint az anyjat, majd lassan ugyis elfelejti halalom utan de hogy megis legyen fogalma rola .

Csodabogár 2021.10.16. 18:10:12

@Congeria: Hány éves vagy, hogy nem bírnád az utazást?

P.Elliot 2021.10.16. 18:22:24

@Csodabogár: Nem csak evtol fugg, lehet hogy egeszsegileg nem birna, nem mindenki olyan friss mint te.
Ezt oszinte elismeressel irtam...
Meg a szazat is kinezem beloled!

Vén motoros 2021.10.16. 18:38:50

Többnylvű necsak cigány-nomád vándorélettel lehet egy gyerek. Egyik rokonunk, aki félig magyar, félig román volt, mesélte, hogy ahol ő élt, ott a 30-as évek végefelé még az utcagyerekek is háromnyelvűek voltak: magyar, román, német (szász), a román polgárgyerekek emellett még - jó román hagyomány szerint - franciául is beszéltek.
Olvastam egy magyar diplomata házaspár felesége írását, aki megírta, hogy gyerekeik (óvodástól első gimistáig) a magyaron túlmenően öt nyelvet beszéltek, angolul, dánul, svédül, hindiül, ill a helyi indiai tartomány nyelvjáráséban is. Semmi gondot nem okozott nekik.

Congeria 2021.10.16. 21:44:25

@Csodabogár:
Amennyit kivettem itt a kommentelőkről, a te korosztályod. Hasonlóan mozgalmas életünk is volt, sok-sok utazással a világban. Kicsit túloztam, bírnám talán, de nem élvezném úgy, ahogy kellene.

Congeria 2021.10.16. 21:58:56

@P.Elliot:
Sok mindent lehetne mondani, de minek? Ez a kettőjük dolga. Az ő szülei gyermekkorukban érkeztek Kanadába, európaiak. Mindenben kisebbségi érzésük van velünk kapcsolatban, talán ezt akarja kompenzálni. Csak azt érném el, hogy elszigetelődnének, az unokámat sem láthatnám.

P.Elliot 2021.10.16. 22:06:13

Persze, ertelek en az unoka fontosabb..

Kisebbsegi erzesuk van?
Lehetseges mert azok szoktak igy kimutatni, errol is lattam itt peldat.

P.Elliot 2021.10.16. 22:18:24

@Vén motoros: A roman nyelv es a francia egeszen hasonlo, mondta nekem valaki egyszer, / meg nem hallottam romanul beszelni senkit ezert nem tudom osszehasonlitani hogy igaz-e.

Ha igaz akkor a kolykoknek nem volt nehez azt is a fejukbe venni.

Gyerekkoromban racot vagy totot hallottam beszelni, mar nem emlekszem mit meg, magyarul is tudtak de nem igazan jol. Bolgarok is...egyik unokatestverem bolgarhoz ment hozza szep kerteszetuk volt, a kisfiut Tibikenek hivtak, nem mertek senkinek mondani hogy az apja ragaszkodott a Todor nevhez ami a magyaroknal akkoriban a humor es vicc targya volt, idosek meg emlekeznek a Todorka viccekre.
Amikor a kisfiu iskolaba kerult derult ki hogy igazabol hogy hivjak, volt a rokonok reszerol nagy felzudulas hogy ki fogjak az iskolaba rohogni a gyereket.

Mivel mi eljottunk nem tudom hogy Tibike mire ment a nevevel.
Hogy milyen sok mas beszedu ember volt otthon gyerekkoromban, tenyleg, nem tudom hogy van most.
Gorogot is ismertem sot volt egy munkatarsnom aki arab volt, hogy honnan kerult oda azt nem meselte de magyarul is rendesen beszelt...

élhetetlen 2021.10.17. 03:58:51

@Csodabogár: Kicsit más. A barátnőm lánya egy vietnami fiúhoz ment feleségül, aki 7 évesen jött ide, itt is diplomázott, tehát jól beszél magyarul, de angolul is. A feleség is jól beszél angolul, több mint tíz évig dolgozott Londonban, és nem takarítónő volt. Itt élnek Pesten. Egy éves és pár hónapos a lányuk (pár héten belül jön a köv. baba), és megegyeztek, hogy az apa angolul beszél a lánnyal, az anya, és a nagyszülők magyarul. (Én is magyarul, ha elhozzák). A gyerek mindkét nyelven ért, de, ha a nagyi mondja, hogy már le kéne szállni a hintáról, akkor nem a válasz, ha apa mondja, akkor angolul mondja, amit már tud. Nem lehet ebből baj, főleg, ha kétnyelvű óvoda, iskola is szóba jön majd. (azt még nem tudom, hogy a vietnami nyelvre miért nem tanítják, talán mert azt a feleség nem értené? Kérdés. Ha befejezi a doktoriját, a gyerekekkel együtt megtanulhatná azt is.

Congeria 2021.10.17. 10:04:47

@élhetetlen:
Talán elszalasztottad, nem rég volt ez a téma itt, több példával. Nem különleges az sem, amikor anya-apa nyelve után az óvodai a harmadik, amit értenek.

illango pillango 2021.10.17. 13:12:04

Nekem mindig nagyon furcsa, ha azt mondják, hogy a gyerek tökéletesen beszél több nyelvet. Mi az, hogy tökéletesen? A legtöbben azt látják, hogy a gyerek beszélget az iskolaudvaron a többi gyerekkel és abból az lesz, hogy "pár hónap alatt perfekt megtanulta a nyelvet". Több nyelven el lehet jutni arra a szintre, hogy valaki egy hétköznapi beszélgetést le tudjon folytatni, megértsen egy filmet, el tudjon olvasni egy bulvárlapot. A perfekt "anyanyelvi" nyelvtudás viszont nem ez, hanem hogy ugyanolyan magas szinten tudjon valaki írni, olvasni, beszélni, hallás után érteni. Mi otthon magyarul beszélünk és a gyerekeknek probléma egy német gimnáziumban megérteni a szólásmondásokat, szakszövegeket, pl, biológia, történelem stb. könyv szókincse, ami nem az általa olvasott Fantasy könyvek szintje, hanem sokkal nehezebb. Fiam most 6.-os, az osztály fele "bevándorlók" gyereke, mindegyik küzd ezzel a problémával. Azok a gyerekek, ahol otthon németül beszélnek otthon, biztos könnyebb helyzetben vannak.

P.Elliot 2021.10.17. 14:17:59

@illango pillango:
Gondolom ugy ertettek hogy a maga szintjen ahany eves es ahogy no ugy fejlodik.
Az biztos hogy ha otthon nem azon a nyelven folynak a mindennapok akkor odebb lesz az anyanyelvi szinttol..

fhdgy 2021.10.17. 15:42:04

A gyerekek minden nyelvi problémát meg tudnak oldani.

Egy konkrét példa:

én még négy éves sem voltam, amikor a II. Vh.-után apám végre haza tudott látogatni, 1956-ban, természetesen anyámmal és velem.

Voltak horvátországi rokon gyerekek, akik nem tudtak magyarul.

Vagyis, nem tudtunk egymással beszélni. Kategorikus volt a reakcióm: én tudok beszélni, de ők nem!!!

Én el sem tudtam képzelni, hogy létezik más nyelv is a világon, a magyaron kívül. Egy több nyelvű gyereknek ez természetes, ennyivel máris előrébb vannak.

Csodabogár 2021.10.17. 16:54:40

@P.Elliot: Most mondjam, hogy az írás csal? Élőben egyáltalán nem vagyok olyan fitt mint írásban, ami természetes.
Erősen remélem, hogy nem kell 100 éves koromig élnem.

Csodabogár 2021.10.17. 16:56:53

@élhetetlen: Tényleg kár, mert a vietnámi nem egy olyan nyelv, hogy később könnyedén megtanulja ha akarja. Az angollal pedig pont az a helyzet. Ha idegen nyelvű ovodába és iskolába járatják, akkor meg lesz az angol biztosan.

Csodabogár 2021.10.17. 17:01:55

@illango pillango: Biztosan meg fognak küzdeni ezzel a problémával. Német tv-t hallgatnak? Mert vannak nagyon jó természettudományos műsorok, Terra-X például de van biztos más is. Olvasnak valami komolyabbat is mint a fantasy akármi? Talán ilyen irányba kellene terelgetni őket, hogy bővüljön a szókincsük.

nyuszigonosz 2021.10.17. 17:55:22

@illango pillango: Pár hónap alatt a senki nem tanul meg tökéletesen egy nyelvet, ahhoz évek kellenek, hogy az embert anyanyelvi német/angol/orosz/nyelv behelyettesíthetö - beszélönek hallja/tartsa a környezete, de megtehetö.
Pont iskolába járva könnyebb, tankönyvek, osztálytársak, tanárok: öket hallgatni, odafigyelni, sokat olvasni, utánanézni! a dolgoknak.
Ma ez sokkal könnyebb mint régen, amikor nem volt internet, okostelefon és hasonló dolgok.

Szakszövegek: érdemes a tv-ben érdekes doku- filmeket nézni: hallja és látja is miröl van szó, van jó sok, úgy történelmi mint természettudományos tartalmú.

Érdemes a szólásmondásoknak utánanézni, interneten millió ilyen megtalálható, az is, mikor mire használatos.

P.Elliot 2021.10.17. 19:03:44

@Csodabogár: En a fitttseget nem is az irasra ertettem mert Irasban nem latszik hogy ki milyen es mennyi nyavajaval kuzd hanem hogyha a te korodban van kedved es kepes vagy arra hogy elvonatozzal par orszagon at csak azert hogy belemerulj a zenebe akkor ott meg nincs baj, en mondom neked...

Kulonben is amig az ember ragaszkodik a kedvteleseihez es gyakorolni tudja az mar maga ad egy eletkedvet, az eletkedv megmozgatja, frissiti a testet, szoval csak nem elhagyni magunkat szerintem....

A Covid jol megakasztotta a nepet de azert kezdunk eledni, nekem most a kert adja foleg az eletkedvet es az sem keves de majd ujra sinen leszek en is az egyeb kedvteleseimmel...

élhetetlen 2021.10.18. 00:39:26

@Csodabogár: És a mindent nem lehet esete. A barátnőm bátyja Amerikában él, három gyerek, otthon magyarul beszélnek, és vasárnapi iskola, stb., a nyarakat itthon töltötték a nagyinál, jól beszélnek magyarul (elvileg), a legnagyobb fiú Pesten jár a fogorvosira, de angol nyelvű képzésre, a tankör társaival is angolul beszél, otthon (a barátnőméknél lakik), csak a közös étkezés, ha összejön, nem megy ki a konyhába beszélgetni. A barátnőm sem ér rá foglalkozni vele, egy hónapja született a negyedik unokája, két héten belül jön az ötödik, de így egy év itthoni tartózkodás után az apa meglepődött, hogy mennyit kopott a fia magyarja. Ilyen is van.

élhetetlen 2021.10.18. 01:07:01

@Arthamyr: „Azért ezt a hatalmas előnyt részletezhetné valaki”. Megpróbálom. Középiskolában is, főiskolán is évfolyamtársak voltunk. Kiment a család hivatalos kiküldetésre öt évre Németországba, aztán még öt évre hosszabbíthattak. A gyerekek már ott születtek, ott szocializálódtak. Ott maradtak, akkor ez már nem disszidálás volt.
Otthon magyarul beszéltek, a német adott volt, bizonyos szakmákban az angolt meg kell tanulni, és az IBM örömmel vette fel a lányukat, mert Magyarországon is léteznek, jól jön időnként egy magyarul tudó is. A lánynál a három gyerek. A német adott, az angol kötelező, mert a férj az, és ott is vannak nagyszülők, a magyart meg a saját példáján láthatja épeszűnek. A fiuknál nem tudom látják-e értelmét a magyarnak, mindenki beszél németül, ez már csak döntés kérdése.

élhetetlen 2021.10.18. 01:26:20

@P.Elliot: Hát ez komoly. „de az biztos hogy amikor odahaza jartak iskolaba az osztalytarsak kigunyoltak oket azert mert akcentussal beszeltek a magyart”. Képzeld, mi sem bírtuk ki nevetés nélkül, mikor a barátnőm derékig érő hajú, szőke tündérlánya hazajött a nyagyitól az ott töltött vakáció után totál palóc tájszólással. Lehet, hogy a suliban is cikizték. Tönkrement tőle? Nem.

élhetetlen 2021.10.18. 01:39:10

@P.Elliot: „nem lett volna az a penz amiert en a gyerekemet ide-oda hurcoltam volna es sivar gyerekkort adtam volna neki cserebe hogy nyelveket tud.” De te is kifejthetnéd, hogy miért is sivár az a gyermekkor, ha egy-két évig itt élünk, ott élünk? A gyerekek bárhol tudnak barátkozni. Vagy a te baráti köröd még az óvodáskori játszótársakból áll, mert az a stabil?:

P.Elliot 2021.10.18. 23:45:13

Tudja valaki hogy mi van Gaborral?

Regen lattam, csak nem beteg?

négyzet 2021.10.19. 17:33:01

@illango pillango: Hát, ha így nézzük, lehet, hogy sok felnőttnek a saját anyanyelvén sincs tökéletes nyelvtudása. Például mert szegényes a szókincsük vagy mert rossz a helyesírásuk.

Ha a saját életkorabeliekhez képest van a gyereknek lemaradása, azt egy anyanyelvi környezetben lehet pótolni. Persze amíg kicsi, addig könnyebb, és úgy értem, hogy 2-3 éves korban egyszerűen természetes lesz neki, hogy hallja az ottani gyerekdalokat, meséket. És ezeknél kezdődik a kulturális referenciák megszerzése.
Nálunk inkább az fordul elő, hogy a szólás-mondás megfelelőjét nem tudja magyarul, mert tükörfordítva nincs értelme. De ez majd jön később, szerintem. 3 év után úgy néz ki, hogy a svéd kiejtése tökéletes (nem mi mondjuk), de a szókincse szegényebb a magyarnál. A magyarba viszont belekerül egy sor germanizmus, magyartalanság a svédről való tükörfordítás miatt, ami mondjuk épp mutatja, hogy már svédül gondolkodik sokszor inkább.

Nyilván előnyös, ahol az anyanyelvi szülő mindenre el tudja mondani, hogy hogy mondják az adott nyelven. Manapság már egy mobiltelefon segítségével lehet a szülő egy ilyen háziszótár. Amikor külföldre költöztünk sorban kellett mondanom a közönséges növények neveit svédül a gyereknek. Akkoriban minden virághoz leguggolt megcsodálni őket. Plusz tonnányi "hogyan készül" filmet, dokut, természetfilmet lehet nézni, amiből a szavakat felszedi a gyerek.
Aztán még: ha az iskolában túl sok a külföldi, rossz nyelvtudású, az bizony nem segít. Sajnos tapasztaltuk óvodával.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása