Közel két év telt el azóta, hogy O’Soma megírta Írországba költözésük történetét. Azóta sok érdekes és fontos dolog történt velük, bővült a család (amihez ezúton is gratulálok!), és eladták a magyarországi házukat, azaz a jelek szerint véglegesen berendezkedtek a szigeten – ami saját bevallása szerint még mindig zöld, minden értelemben. Lássuk tehát, hol tartanak most!
„Majdnem két év telt el azóta, hogy megírtam első Írországról szóló bejegyzésemet, úgy gondoltam, itt az ideje egy kis „update”-nek.
2014-ben költözünk be a házunkba, amit a várostól kb. fél órányi autózásra, a Dublinba vezető autópálya melletti kis településen vettünk. Akkor még csak tervben volt, hogy feleségem is elkezd dolgozni, de azóta már sikerült elhelyezkednie.
Ő diplomás ápoló, de az első két itt töltött évben nem tudott (nem mert) munkát vállalni a nyelvi nehézségek miatt. Tavaly (2015) év elején elküldtük az újraírt önéletrajzát és referenciáit a környékünkön fellelhető összes idősotthonba.
Két helyről is megkeresték, interjúzott és mindkét helyre felvették. A közelebb lévőre esett a választás, amely a 15-20 percnyi autózásra található egyik szomszédos faluban van.
Március elején kezdett el dolgozni. Az első hónap kínszenvedés volt, minden este robbanás közeli hangulatban volt, mert nem értette miről beszélnek a kollégái. Nem csodálom, a vidéki ír akcentust még a városi írek sem értik, nemhogy egy külföldi.
Nem gond, ha jön a gyerek
Kb. egy hónappal a munkakezdés után kiderült, hogy várandós a drágám, harmadik gyerekünkkel. Egy évvel korábban úgy döntöttünk, hogy mivel nem dolgozik, itt az ideje, hogy megint vállaljunk egy gyereket. Nem sikerült, meg is feledkeztünk arról, hogy miben mesterkedtünk. És mikor jött össze? Persze, hogy amikor elkezdett dolgozni.
Megindult a para, hogy mit fog szólni a főnök, hiába mondta mindenki, hogy ez itt Írország, semmi nem lesz, fél év GYES, aztán úgyis vissza kell mennie.
Időközben egyre jobban beilleszkedett, végre láttam rajta, hogy szeret dolgozni és örül annak, hogy az egészségügyben kőkemény energia befektetéssel elvégzett munkáját végre anyagilag is honorálják.
A főnök sem esett hanyatt, amikor megtudta, hogy gyereket vár, ez itt mindennapos, elég nagy családok vannak, sok gyerekkel. Minden nyugissá vált, már csak a pici érkezésére vártunk, a hétköznapok stabilizálódtak, mindenki tette a maga dolgát a családban.
Feleségemet a rugalmassága és konfliktuskerülése miatt nagyon megszerették a munkahelyén, bármikor hívhatják, ha tud, megy dolgozni, szívesen cserél műszakot kollégáival.
Amikor a közszolga a közt szolgálja
A GYES Írországban heti 230 euró fixen. Elkerülendő, hogy itt élő külföldiek várandós rokonai tömegesen utazzanak be az országba, feltételeket szabtak, hogy mikor is jár a GYES. Meghatározott számú munkában töltött hétnek és járulékfizetésnek kell meglennie a jogosultsághoz.
Mivel párom csak márciusban kezdett dolgozni és a szülés előtti utolsó két hónapot természetesen nem tudta volna már fizikai munkával tölteni, beletörődtünk, hogy nem lesz GYES, de fél évet kibírtunk volna nélküle is.
Egy ún. anyasági egészségügyi járulék viszont járt. Ez a járulék sokkal kevesebb, mint maga a GYES, de pont azokra a hölgyekre találták ki, akik korábban abba kell, hogy hagyják a munkát, mint pl. az irodai dolgozók és esetleg később tudnak visszamenni, mint a szülés utáni 6. hónap vége.
Én azért beadtam a GYES igénylést is, gondoltam, hogy maximum elutasítják. Így is történt, két hét munkaviszony hiányzott még ahhoz, hogy meglegyen. Az anyasági egészségügyi járulékot viszont azonnal megkaptuk.
Mindkét ügyet ugyanaz az ügyintéző intézte. Hatalmas meglepetésemre kaptunk egy levelet az ügyintézőtől, melyben leírta, hogy az anyasági egészségügyi járulék ideje is beleszámít a GYES-hez szükséges munkaviszony idejébe és mindössze annyit kell tennünk, hogy újra beküldjük a kérvényt a GYES-re és meg fogjuk kapni.
Még azt is megmondta, hogy milyen dátumokat írjunk a kérvényre. Meg is kaptuk a GYES-t. Így is lehet, a közszolga a közt szolgálja. Látta, hogy becsületesek vagyunk, dolgozunk, nem hadoválunk össze-vissza dátumokat, nem járuléktolvajok vagyunk, így segített. Ez a normális hozzáállás szerintem.
Egy ír kórház belülről
November közepén megszületett kisfiunk a helyi egyetemi kórházban. Nem fizettünk senkinek paraszolvenciát, nem volt fogadott orvosunk, mégis maximálisan elégedettek vagyunk mindennel.
A kórház olyan volt, mint egy jobb szálloda. Tiszta, új, minden anya alatt elektronikusan állítható ágyakkal, szobánként – 4 ágyas szobák – külön TISZTA fürdővel.
Ha lett volna magán betegbiztosításunk – amit most fogok megkötni -, egyágyas szobában lehetett volna a párom. Mondjuk a négyágyasban is az ágyak elég messze voltak egymástól, függönyökkel elválasztva, ágyanként gardróbszekrénnyel, egy fotellel és kisasztallal. Ételt egy kisebb étlapról lehetett választani, három féle méretben (kis adag, normál és nagy adag).
A szülés során csak két szülésznő volt jelen. Mivel minden normálisan zajlott, nem kellett orvos és az egyik szülésznő is kiment, mert látta, hogy nincsen rá szükség.
Szülés után volt egy kis komplikáció, akkor jött be egy végtelenül kedves fiatal távol-keleti doktornő megoldani a problémát. A babát nem fürdették le, sőt, még csak meg sem mérték. Rögtön a párom hasára és mellére tették, úgy ahogy volt. Majd egy óra elteltével mérték csak meg a súlyát, mást nem.
Akkor felöltöztették és magunkra hagytak minket. Egy konyhás néni ételt és italt hozott a feleségemnek és nekem is külön. Pár óra múlva felkísértek a szobába (nem hívom kórteremnek, mert inkább szoba a maga laminált padlójával és hangulatával, bőrfoteljaival).
Legyen-e magyar útlevele is a babának?
A kicsi az első ír állampolgár a családban. Az itt születő gyermekek megkapják az ír állampolgárságot automatikusan, ha legalább az egyik szülő már három éve az országban él, dokumentumokkal bizonyíthatóan.
Mivel ez a lehetőség adott volt, a születés után egy hónappal az útlevél is megérkezett úgy, hogy időközben egyetlen egyszer kellett elmennem a helyi útlevél irodába kb. 5 percre, ezért a magyar állampolgársággal nem is foglalkoztunk.
Úgy tudom egy horror elintézni, sokszor hónapok vagy akár egy év is eltelik, mire megkapják a külföldön élő magyarok gyerekei az útlevelüket, sok nyűggel jár az elintézése, így engem nem is nagyon izgat, hogy legyen. Feleségem kijelentette, hogy szeretné, ha lenne magyar útlevele is a gyereknek, én pedig kijelentettem, hogy akkor ő rohangál a dublini követségre elintézni.
Eladtuk a magyarországi házunk
Tavaly nyáron hazalátogattunk két hétre. Már korábban megegyeztünk, hogy ha sikerül, eladjuk a magyarországi házunkat, amit újonnan vásároltunk pár évvel korábban, és amiben évi pár napnál többet soha nem töltöttünk el.
Fájt a szívünk, de igazából semmi haszna nem volt annak a háznak, szüleinknél van helyünk bőven, amikor családlátogatáson vagyunk egy évben egyszer. Sőt, ha nem a szülőknél alszunk, megy a sértődöttség, úgyhogy az otthon töltött időben sem igazán használtuk ki a házunkat.
Akkora szerencsénk volt, hogy pont, amikor otthon voltunk jött egy vevő, nem alkudott sokat és azonnal fizetett, megvette a házat. Még el tudtam intézni a cuccaink kiszállítását.
Feleségem már korábban visszautazott, így teljesen egyedül összedobozoltam mindenünket, szétszedtem a bútorokat és megpakoltam a nemzetközi szállító autóját. Negyven fok volt akkoriban Magyarországon, nem volt kellemes elfoglaltság.
Az írországi otthonunk
A ház árának egy részét beletoltuk a hitelünkbe, így már alig maradt tartozásunk. Beépíttettük a tetőteret, hogy legyen egy negyedik szoba is és vettünk egy új autót. Mindketten dolgozni járunk, két olcsó fenntartású autóra van szükség, alacsony fogyasztással. (Azért még becsúszott egy kis kétüléses kabrió veterán is, hogy a bakancslistámról egy tételt kipipálhassak.)
Én minden nap viszem a lányainkat iskolába reggel, délután megyek értük vagy a zeneiskolába, vagy a barátnőikhez és megyünk haza. Feleségem időbeosztása változó, van, hogy korán reggel, van, hogy délután dolgozik, sokszor hívják hétvégére és az éjszakázás is tervben van. Egy kocsival lehetetlen lenne megoldani, a tömegközlekedés felejtős.
A házunk most három szintes – alul nappali, konyha étkező, előszoba és WC van. Az első szinten fürdőszoba, 2 nagyobb és egy kisebb szoba, valamint a fő hálóból nyíló még egy kis fürdő van zuhanyzóval. A tetőtérben egy hatalmas szoba van.
Ez egy sorházi ház, normális kis telekkel. Az egyik oldalon nincsen szomszédunk, üresen áll a ház, a másik oldalon egy hölgy lakik, aki hetente maximum két-három alkalommal alszik ott, hétvégén szinte soha. Két éve vettük, azóta az értéke másfélszeresére nőtt.
Az első bejegyzésemben még azt írtam, hogy 80 ezer euróért lehet venni házat a várostól kicsit kintebb, ma már ez nem igaz. 110 ezer euró a minimum, hogy olyan ingatlanhoz jusson az ember, aminél nem fizet rá még egyszer annyit a felújításra.
Mi jelenleg azon gondolkozunk, hogy bővíteni kéne alul, hogy a nappali és az étkező ne legyen annyira zsúfolt. Most már öten vagyunk, és ahogy nőnek a gyerekek, egyre többször jönnek barátaik, ismerősök, kell a hely.
Hirdetnek nem messze tőlünk egy hatalmas házat, a falun kívül, 2000 nm-es telken. Négyszobás, két nappalis, 2 gardróbszobás, 3 teljes értékű fürdőszobával, hatalmas étkezővel és konyhával. Viszonylag új építésű, belül befejezve, de a kert az rendetlen, gondolom ezért is olcsóbb sokkal, mint a környezetében lévő hasonló ingatlanok.
Bár én azon vagyok, hogy megnézzük, és esetleg kiköltözzünk, a páromat nem annyira vonzza, hogy közvilágítás nélküli mellékúton éljünk a semmi közepén és csak bocik legyenek a szomszédaink. Azért rábeszéltem, hogy nézzük meg. Nemsokára eldől, hogy bővítünk vagy költözünk.
Rakétázó ingatlanárak
Még ha meg is tetszik a ház, nem biztos, hogy a miénk lesz még akkor sem, ha leelőlegezem még a megtekintés napján. Itt nincsen foglaló, az előleg csak jelképes összeg, ami arra mutat, hogy a vevőjelölt tényleg meg szándékozik venni az ingatlant, de igazából egyik felet sem kötelezi semmi az üzlet megkötésére addig, ameddig a szerződés nincsen aláírva.
Bármikor visszaléphet bármelyik fél az üzlettől. Az előleg visszafizetésre kerül és kész. Előfordul elég gyakran, hogy ha az ingatlan ára jó, akkor a vevők egymásra licitálnak és emelkedik az ár, ameddig már csak egy vevő marad.
A Magyarországon megszokott lefele alkudozás nem ismert. A piac mozog, vevők vannak, gyorsan el lehet adni az ingatlant, inkább hiány van, mint túlkínálat. Az árak országos szinten majd 30%-al emelkedtek egy év alatt.
Ennél már csak a bérleti piacon durvább a helyzet. Nem csak elszálltak a bérleti díjak, de kiadó, normális állagú házat találni szinte lehetetlen. A főbérlők előnyben részesítik azokat, akik jobban fizető állásokban vannak. Itt Cork környékén minden nagyobb tech cégnek van nagy irodája, így az ezeken a helyeken dolgozók el is csaklizzák a legjobb ingatlanokat, feltornázva az árakat is.
Így zajlik az adásvétel
Annyit még érdemes elmondani az ingatlan adás-vételről, hogy egyáltalán nem úgy zajlik, mint Magyarországon. A vevőnek és az eladónak is saját ügyvédje van, akik egymás között lezongorázzák a részleteket, ki-ki a saját ügyfelei érdekét szem előtt tartva. Ez hónapokig is eltarthat, kódex méretű irathalmazt eredményezve.
Ezeket megérteni átlag angoltudással lehetetlen, de igazából elolvasni sem kell, az ügyvéd - akinek a díja kb. 1,5-2%-a az ingatlan értékének – mindenre odafigyel, hiszen felelős azért, hogy rendben menjen minden. Ha valamit elront, felelősségre vonható és kártérítésre kötelezhető.
Az illeték 1%. Ezen kívül számolni kell még a költöztetés díjával, fix párszáz eurós értékbecslői és mérnöki díjakkal. Az ügyvéd annak érdekében, hogy az ingatlan esetleges strukturális problémáit felfedjék még időben, ajánl mérnököt, aki komplett, képekkel alátámasztott értékelést készít az épületről, ajánlásokat tesz a hiányosságok megoldására, valamint ellenőrzi a telekkönyvi bejegyzéseket.
Az ingatlanügynök díja kb. 2%. Az ügynökségek itt nyomtatott prospektust gyártanak az ingatlanról, az eladó táblák kihelyezéséről is gondoskodnak, hirdetnek minden lehetséges fórumon, valamint leszervezik az ingatlan megtekintéseket, szigorúan munkanapokon, munkaidőben. Magánúton senki, vagy csak alig valaki árul ingatlant. Nagynevű régi ingatlanos cégek vannak a piacon.
Próbáltam mindennapi életünk során tapasztalt dolgokat leírni, remélem, vannak használható információk és érdekes részletek a bejegyzésben.”
(Fotó: geograph.ie)
Írországról itt olvashatsz még többet, ha érdekelnek hírek, sztorik.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!
Utolsó kommentek