Hollandia sok mindenről nevezetes, ma az ország egy speciális szegletét mutatjuk be Evain segítségével. Ő jó fél évvel ezelőtt írt már részletesen is Hollandiáról (aki akkor nem olvasta volna, ide kattintva pótolhatja), a kommentekben kapott kérdéseket jelenlegi lakhelyéről Keukenhofról. A mai poszt kicsit talán kilóg a határátkelős írások sorából, de remélem, tetszik majd nektek!

Szivárvány rózsa

„No, Keukenhofot kértetek, Keukenhofot kaptok. Aki nincs oda a virágos témáért, vagy nem bírja a stílusom, annak nem akarom az idejét rabolni. :)

Hol is kezdjem… A korábbi posztomban nem sokat írtam róla, pedig érdemes. Érdekes, elkezdtem kutakodni, de igazából elég sok időbe telt összerakni az idővonalat, csak töredékinformációt leltem, azokat mazsoláztam össze nektek egy kerekebb történetté. :)

Keukenhof és a környező terület eredetileg a 13. században épült Teylingen kastélyhoz tartozott. A kastély eredetileg a Haarlembe tartó utat illetve a gátat volt hivatott védeni.

A Teylingen család kihalásával a kastély a holland grófság kezébe került, és innentől az eredeti védelmi funkcióval ellentétben vadászlakként szolgált. A kastély romjai megtalálhatóak a mai Sassenheim területén.

Bevallom, meglepődtem, mindenre számítottam a szomszédságunkban, csak egy középkori várra nem. Itt még nem jártam, ezért be kell érnetek gugli fotóval. :)

Teylingen-Rutgrink

A konyhakert és a flottakapitány

A 15. század során a mai Keukenhof környékéről vadászták a kastély konyhájába a vadat, illetve gyűjtötték az egyéb hozzávalókat. Innen az eredeti „konyhakert” elnevezés.

Maga a Keukenhof kastély (mert az is van ám!) 1642-ben épült, a kerttel átellenben található. A kastély története összefonódik a Holland Kelet-Indiai Társaságéval, ugyanis az építtető Adriaen Maertensz Block volt, aki 12-13 hajóból álló kereskedelmi flotta kapitánya (parancsnoka?) volt. Egy ideig a Maluki-szigetek is az ő fennhatósága alá tartoztak.

Miután két hajóját elvesztette egy viharban Wight szigeténél, ahol semmi keresnivalója nem volt ugye, a társaság erős fejcsóválás közepette korán nyugalmazta, ezért megvásárolta a „keukenduin” azaz konyhadűne névre hallgató területet, azzal a céllal, hogy az itt épített rezidencián töltse nyugdíjas éveit. Maluki-szigetek? Keukenhof? Volt ízlése. :)

Bevallom, még ezt sem sikerült megnézni, mivel a nyitvatartása elég rapszodikus, de erről is gugliztam egy fotót.

A történelmi leírások szerint több generáción keresztül a család kezében maradt a kastély és a hozzá tartozó terület tulajdonjoga, és idővel a környék legnagyobb földbirtokává vált.

Nyári laktól a kulturális központig

1809-ben Johan Steengracht van Oostcapelle vásárolta meg a birtokot. Innentől számos tulajdonosa volt a területnek, ami ekkorra érte el a legnagyobb méretét, közel 230 hektárt. Az ő nevét azért említem meg, mert a családja igen nagy és értékes gyűjteménnyel rendelkezett festményekből.

A földterület halmozása egyébként megszokott volt akkoriban, igyekeztek minél nagyobbra növelni a birtokot, mielőtt továbbadták a következő generációnak. Bár a 230 hektár semminek tűnik a több ezer hektáros magyar nagybirtokokhoz képest, de ne feledjük, Hollandiában a művelhető földterület értéke teljesen más dimenziókban mozgott, révén nagy erőfeszítéseket tettek a művelhetőség érdekében, ami ugye többől állt, mint az erdő kiirtása, vagy láp feltöltése. :)

A kastély körül található erdő is telepített. Hollandiában egyedül a magasabban fekvő területeken található eredeti erdőség. A kastély akkoriban a birtokos család nyári lakjaként szolgált, manapság időszakos kiállításokat, koncerteket tartanak benne.

Magát a kertet 1857-ben an David Zocher és a fia, Louis Paul Zocher tervezték újra angol mintára az akkori birtokos megrendelésére. Ez stílus képezi a mostani kert alapját is. Ugyanez a két kertépítő mérnök tervezte az amszterdami Vondelparkot is. Az angol stílus mellett természetesen más kultúra stílusa is megjelenik a parkban.

A világhírű virágkiállítás

1949-ben Lisse polgármestere (Lisse a kertnek ma otthont adó település) összefogott a környékbeli virághagyma termelőkkel, és megszervezte az első virágkiállítást, amiből hamarosan évente ismétlődő rendezvény lett, és időközben világhírűvé vált.

A kert nem csak kiállítási célokat szolgál, hanem helyszínt biztosít a nem kis befolyással bíró holland virágkereskedelem számára is, és komoly lehetőséget nyújt a kereskedőknek üzleti kapcsolatok építésére. Mondanom sem kell, nagyon komoly presztízs ide bekerülni.

Maga a kert csak a központi látványossága a környék számos virágültetvényének, nem véletlenül hívják a régiót dűne és virághagyma régiónak. Helyileg ugyan elsőre nehezen megközelíthetőnek tűnik, ellenben a Schipol reptérről is indul közvetlen járat, ráadásul tényleg nincs messze.

A kert általában március közepétől május közepéig tart nyitva, ezért értelemszerűen a tavaszi virágok dominálnak a látványban.

Küldtem fotókat, és a neten is rengeteg, az enyémnél sokkal profibb fotó található, de ez smafu. Az általam kérdezettek egyöntetű véleménye ez volt: ezt nem lehet elmesélni, ezt látni kell!

2014 virágképe

Hollandia és a virágok

A környéken természetesen más formában is hódolnak a virágoknak. Szintén tavasszal rendezik a virágkorzót. Ez hasonlít a magyar Debreceni virágkiállítás felvonulásához. Idén április 30 és május 4 között rendezik, témája az energia. Idén 67. alkalommal rendezik meg.

Nordwijkból indul a felvonulás, és egészen Haarlemig mennek, végig a 208-as főút mentén, keresztülhaladva minden településen. Kíváncsian várom, erre minden évben ki szoktunk menni, mivel a mi kisvárosunkon is keresztülhalad a karaván.

A holland királyi család minden évben ajándékot küld Ottawába, hálául a második világháborúban nyújtott menedékért. Az ajándék pedig nem más, mint 10.000 tulipánhagyma.

A történet szerint a világháború elől a királyi család Ottawába menekült, Juliana holland királynő itt adott életet harmadik lányának, Margrietnek. Szintén érdekesség, hogy a nevét az ellenállás által szimbolikusan használt margarétáról kapta.

Hogy kerül a tulipán a képbe?

Bár a tulipán eredetileg az oszmán birodalomból származott, és csak a 16. században került Hollandiába, a 17. században státusszimbólummá vált a műveltek és gazdagok körében.

Tekintve a rövid virágzását, ritka és drága növénynek számított. A hollandoknál különösen elterjedt ez a fajta nagyzási hóbort, a „tulipánmánia” vagy negyven évig tartotta magát, és a virághagymák ára sokszor egy ház árát is meghaladta. Nem túl meglepő módon ez az eredete a holland jelképnek. :)

A világ legnagyobb virágtőzsdéje

Végül, de nem utolsó sorban említést érdemel Aalsmeer, ugyanis itt található a világ legnagyobb virágtőzsdéje, a FloraHolland. Közel húszmillió virágos és egyéb növény cserél gazdát - naponta.

Szeretném kategorikusan kijelenteni, hogy kritikán alul gyenge fotós vagyok, nem is szeretek fényképezni, ráadásul kénytelen voltam az arcokat kitakarni, fene akar egy jó kis pert a hátsójába egy fotó miatt. Aki profi virágfotókat szeretne látni, annak gugli a legjobb barátja. :) De azért a hangulatot, remélem, sikerült visszaadni!”

Keukenhof legjellemzőbb póza

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.