Szinte egy emberként mozdultak meg a csehek, hogy segítsék az Oroszország által megtámadott Ukrajnából menekülőket. Hatalmas összeget gyűjtöttek már eddig is össze a menekültek megsegítésére, de a pénzen túl is próbálják őket segíteni – derül ki Karel (előző posztját itt olvashatjátok) írásából.

A Vencel tér tele Ukrajna mellett tüntető emberrel (Fotó)

„Az a prágai költözés pillanatától nyilvánvaló volt, hogy a csehek finoman szólva nem kedvelik az oroszokat. Ahhoz, hogy ezt tudja az ember, nyilván nem kell Csehországba költözni, elég ismerni a történelmet.

Csehszlovákia 1968-as megszállását ugyanis a csehek nyilvánvalóan nem tudták megbocsátani az oroszoknak (akkor szovjeteknek), aminek a mostani háború kirobbanása előtt is már számtalan jele volt.

Hogy csak kettőt mondjak, a város egyik legnagyobb parkja, a Stromovka egy részét a szovjetek önkényesen lefoglalták maguknak (a közelben van az orosz követség és az orosz iskola is – általában a hivatalos orosz intézmények egy jó része), amit azóta nem tudnak megemészteni a csehek, a közelmúltban is próbálták visszaszerezni. (Nem annyira fun fact: az orosz követség épülete Csehszlovákia náci megszállása után a Gestapo prágai központja volt...)

A másik példám még közelebbi: a csehek nagyon berágtak, amikor tavaly kiderült, hogy a 2014-es vrbětice-i robbantásokat Moszkva rendelte el, ki is utasítottak egy csomó orosz diplomatát és „diplomatát”.

Mindezek fényében kifejezetten érdekes Milos Zeman államfő közismert és nem is titkolt oroszbarátsága (már csak azért is, mert 2013-ban ő nyerte az első közvetlen elnökválasztást, 2018-ban pedig újraválasztották), ezzel együtt is az első pillanattól elég határozottan elítélte a háborút. És hát Prágában is kifejezetten nagy az orosz kolónia.

1956 és 1968

De nem erről akartam írni, hanem arról, ahogyan a csehek az ukrajnai háborúra és az orosz agresszióra reagáltak, mert úgy gondolom, ez kifejezetten érdekes a magyar hozzáállás fényében.

Ami a cseheknek 1968, az nekünk, magyaroknak 1956, innen, több, mint 500 km távolságból nézve ezért is különösen furcsa azt a rengeteg kommentet olvasni különböző magyar nyelvű Facebook-posztok alatt, melyek az oroszokat támogatják. (Azzal együtt is, hogy aki nem élt egy kő alatt az elmúlt évtizedben, az nyilván sejti ennek okát.)

A csehek elég keményen beleálltak az ukránok támogatásába és most nem a politikáról beszélek. Egyrészt amikor írom ezt a szöveget (március első hétvégéje) mintegy 100 ezer menekült érkezett az országba (március 6-i hivatalos adatok alapján Magyarországra 180 ezren, Lengyelországba pedig több mint egymillióan menekültek, de ugye Csehország nem szomszédos Ukrajnával).

A "Rest of Europe" 183 ezer menekültjének jelentős része Csehországban van (Forrás: BBC)

30 milliárd forintnyi segítség

Itt, Prágában nagyon komolyan próbálják segíteni a menekülteket. Hétfői hír, hogy a segélyszervezetek 1,5 milliárd koronát (kapaszkodjatok meg: közel 23 milliárd forintot!!) gyűjtöttek össze.

Még egyszer megismételném: 1,5 milliárd koronát, azaz közel 23 milliárd forintot gyűjtöttek össze a háború kitörése óta. Csak hogy történelmi kontextusba helyezzük a dolgot, soha ennyi pénz még semmilyen katasztrófahelyzetre nem gyűlt össze Csehországban. (Az is sokat elárul, hogy a második helyen a tavalyi dél-morvaországi tornádó okozta károk enyhítésére összeszedett 1,3 milliárd korona volt.)

De nem csak pénzről van szó. Szintén hétvégi hír, hogy hétfőtől megindult a szervezett oktatás is a menekült gyerekeknek az országban. A cseh oktatási miniszter szerint első körben mintegy 20 iskola vesz részt a programban főleg Prágában és Brnóban és már arra készülnek, hogy 100 ezer menekült gyereket integrálnak majd a cseh iskolarendszerbe. (Ahol csak lehet, az ukrán gyerekeket ukrán tanárok okítják majd, akik a cseh államtól kapnak rendes tanári fizetést a munkájukért.)

Tele a város ukrán zászlókkal

A szolidaritást a több tízezres megmozdulások is bizonyítják. A Vencel téren már egy héttel ezelőtt is volt egy 60 (más források szerint 80) ezres tüntetés, majd legutóbb pénteken egy hasonló nagyságrendű, Ukrajnát támogató koncert.

Mindemellett a város tele van ukrán zászlókkal, egyrészt rengeteg közintézményen láttam már (például a Várban lévő püspöki palotán), de magánházakon is mindenfelé feltűnik.

����7. březen je dnem solidarity s Ukrajinou. Na I. nádvoří Pražského hradu byla před několika okamžiky vyvěšena státní vlajka Ukrajiny a zazněla ukrajinská a česká státní hymna.#StandWithUkraine @YPerebyinis @ZelenskyyUa @UKRinCZE pic.twitter.com/TFQ4WP7dwe

— Pražský hrad - Kancelář prezidenta republiky (@HradOfficial) March 7, 2022

Van Prága 6. kerületében, nem messze a Hradcanska metrótól egy orosz bolt (egyébként egy amerikai üzlet közvetlen szomszédságában...), arra is kiragasztottak egy ukrán zászlót, a biztonság kedvéért azt is kiírva, hogy ők Ukrajnát támogatják.

Nem jó most orosznak lenni

Mert azért azt se hallgassuk el, hogy eddig sem volt feltétlenül diadalmenet Csehországban orosznak lenni (annak ellenére, hogy az itt élő külföldiek 7 százaléka orosz és ők alkotják a negyedik legnagyobb külföldi kisebbséget), ám a helyzet a háború kitörése óta sokat romlott.

A Facebookon több posztban is panaszkodtak oroszok, hogy nagyon rosszul érzik magukat, be-beszólnak nekik és úgy érzik, sokat romlott a velük kapcsolatos közhangulat. Ami nyilván nem helyes, ráadásul sokan közülük éppen a Putyin-rezsim elől menekültek külföldre.

Csak remélni tudom, hogy minél hamarabb véget ér ez a borzalom.”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.