Az idő mostanában mintha az eddiginél is nagyobb szerepet játszana az életünkben, nem utolsósorban azért, mert (mint a mai poszt szerzője, Zita írja) szobafogságra ítélve feje tetejére állt az időérzékelésünk, de azért is, mert éppenséggel itt az óraátállítás, ami mindig megkavarja kicsit az embert (engem legalábbis biztosan). Hogy miként jön mindehhez a többnyelvűség? Rögtön kiderül!
„Szobafogságban néhány nap után úgy tűnik, mintha már egy hónap telt volna el azóta, hogy csak úgy, vasárnap délután elmehettünk sétálni.
Ezzel párhuzamosan egy egzotikus nyaralással ér fel, amikor hétfőn reggel az esőben végre leugorhatunk friss kenyérért. Az óraátállítás is pozíciót vesztett az új értékrendünkben. Az óra azonban tovább ketyeg és továbbra sem veszti el befolyását például a nyelvtanulásra.
Ki késett le és miről?
A többnyelvű gyerekeknek már néhány definíciójára sem tudnánk kitérni az időfaktor említése nélkül. A szakirodalom ugyanis nem veszi egy kalap alá a szimultán többnyelvűeket, akik egyszerre tanulnak kettő vagy annál több nyelvet szekvenciális többnyelvűekkel, akik egymás után sajátítják el azokat.
Ez persze nem azt jelenti, hogy feltétlen van különbség a két csoport között abból a szempontból, hogy el tudják-e sajátítani magas szinten az illető nyelveket, hanem csak azt, hogy ugyanoda különböző úton jutnak el.
Az a gyerek, amelyik születése, vagy nagyon kicsi kora óta 3-4 vagy több nyelvvel van kapcsolatban, az egyszerre 3-4 vagy több nyelvnek a hangzóit és intonációját tanulja meg megkülönböztetni egymástól, még mielőtt az első önálló szavát kimondaná.
Elég igazságtalan, hogy velük szoktak a legtürelmetlenebbek lenni arra nézve, hogy mikor kezdenek már el beszélni, pedig tulajdonképpen ők állnak a legjobb kezdő pozícióban.
Akik ugyanis később lépnek pályára, vagyis először csak egy nyelvvel vannak kapcsolatban, azoknak már ez az egyetlen különbség is, vagyis, hogy már egyetlen megtanult nyelv hangzóinak fix perspektívájából tanulják a másodikat, időveszteséggel jár.
Ugyanis többek között annál gyorsabban tanuljuk meg egy új nyelv szókincsét, minél pontosabban azonosítjuk a szavaknak akár hangzó, akár írott formáját. Tehát a hangzófelismerés bizonytalansága hátráltathatja a nyelvtanulást.
Mire figyeljek, hogy szülőként meggyorsítsam a saját nyelvtanulásomat?
Ezért fontos felnőtt nyelvtanulóként is hangosan olvasni, illetve szókincs tanulásakor hangosan is kiejteni a szavakat, kifejezéseket. Sőt, optimális esetben anyanyelvi beszélővel letesztelni, hogy valóban helyesen mondjuk-e ki az illető szót.
Ez döntően hozzájárul a jobb beszédkészséghez is, mert ha a szónak csak a leírt formájára emlékezünk, akkor egy igazi beszédhelyzetben több időbe telik, hogy elhúzzuk az emlékezetünkből, mintha oda a tisztán kiejtett formáját is elraktároztuk volna.
Mire figyeljek, ha óvodás gyerekkel költözöm külföldre?
Ha egy gyerek például óvodás korban kerül egy másik országba, akkor ez a késedelem önmagában semmi gondot nem okoz, hiszen nem marad le semmiről. Minden esélye megvan, hogy nagyon jól megtanulja az új nyelvét vagy nyelveit, főleg, ha ezt a kis késést a környezete is figyelembe veszi.
Mert pontosan ez a szempont, amit most kiemeltem, a hangzók esetleg nem pontos felismerése az, ami, ha ebben nem kap segítséget, valamelyes késedelmet okozhat az írás- és olvasástanulásában.
Hangsúlyozom, nem azért fordulhat elő ez a valamelyes késedelem, mert önmagában az olvasással, vagy írással ne tudnának megbirkózni, hanem azért, mert ha az új nyelve az iskolában használt nyelv, akkor még esetleg kell néhány kört futnia ahhoz, hogy behozza az egynyelvűek és a szimultán többnyelvűek előnyét a pontos hangzófelismerés szempontjából.
Zita korábbi posztjai
Hogyan tudunk neki ebben segíteni? Minél többet hallja a másik nyelv beszélőit, illetve társalog velük, annál gyorsabban fog tanulni. Viszont ennél specifikusabb segítség az új nyelven való mondókák, versek hallgatása.
Minden nyelv a mondókáiban őrzi legmélyebben azt az intonációt, ami a hétköznapi társalgás alapeleme. A versek a különböző rímekkel, alliterációkkal pont a hangzóvilágot emelik ki.
Az íráshoz adott egyik legnagyobb segítség, ha a versek olvasása beépül a hétköznapokba. Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes versei a magyar nyelven való írástanulásnak is komoly támogatói.
Ezeket a kreatív elemeket azonban nemcsak az irodalom, hanem a reklámok is előszeretettel használják. (Tégy tigrist a tartályodba! Az étkezés ne legyen vétkezés!)
Játszhatunk a gyerekekkel reklámírást a tárgyak, dolgok nevével játszva. Kereshetünk ilyen szövegeket egyszerre több nyelven is és bíztassuk a gyerekeket, hogy írjanak ők maguk is ilyen szójátékokat. Nincs jobb támogatója a nyelvtanulásnak, mint a humor.
Kifutunk az időből beszéd közben
A kései többnyelvűek számára sem elhanyagolható az idő, mint szempont. A kései többnyelvűeknek, vagyis akik serdülőkoruk után tanultak meg új nyelvet vagy nyelveket, több időre lenne szükségük, amikor társalognak, hogy véletlenül se ejtsenek hibát az új nyelvükben.
Közöttük gyakran előfordul, hogy jobban írnak, mint beszélnek, ami nem csak az miatt történhet meg, mert a nyelvtanulása során túlságosan a nyelvtanra és az írott nyelvre és kevésbé a kommunikációs kompetenciáira koncentráltak. Még az sem biztos, hogy azért, mert nem töltöttek elég időt anyanyelvi környezetben.
Hanem egyszerűen csak az az oka, hogy a kor növekedésével egyre kevésbé elég az a környezeti spontán input, amiből egy kisgyerek ösztönösen újraépíti magában az új nyelvet.
Minél idősebbek vagyunk, annál inkább elsősorban a tudatos nyelvtan és szókincstanulásra támaszkodunk. Ennek a tudatosságnak azonban nemcsak előnye, hanem hátránya is van.
És itt kerül képbe újra az idő. Kései többnyelvűek azért hibáznak többször a beszélt nyelvükben, mert nincs mindig arra idejük, hogy a megfelelő döntést hozzák meg a helyes nyelvhasználattal kapcsolatban, mint amikor például egy sor igeidő közül kellene kiválasztaniuk, hogy az illető helyzetben melyik lenne az odaillő.
Ezért fordulhat elő, hogy kevesebb hibát ejtenek írásban, hiszen kétségtelen, hogy írott szöveg kidolgozásakor egyszerűen több idejük van, mint egy élő társalgás kellős közepén.
Persze az anyanyelvi beszélők tagjaival felvenni a beszédtempót a többnyelvű gyerekek is csak akkor tudják, ha megfelelő gyakorisággal használják az illető nyelvet.
Minél ritkábban beszélnek egy nyelven, annál nehezebben fognak eszükbe jutni azok a szavak és kifejezések is, amiket egyébként ismernek. Nagyon sok aktív és tudatos munkába kerül, hogy egy többnyelvű gyerek magas szinten tartsa az összes általa ismert nyelvet és nekik is csak 24 órából áll egy nap.
Ehhez fontos, hogy ha nem jut eszükbe valami, akkor ne váltsunk át másik nyelvre, mert csak akkor tudjuk hozzásegíteni őket a további szókincs megszerzéséhez, ha a témánál maradva tovább beszélgetünk ugyanazon a nyelven.
Arról nem is beszélve, hogy ezzel az önbizalmukat is növeljük, hiszen azt demonstráljuk, hogy hiszünk benne, hogy tudják folyatni a társalgást, még akkor is, ha lassabban és ha ki is kell segítenünk őket egy-egy kifejezéssel.
A kísértés erős lehet, főleg, ha a családtagok is jól beszélnek több nyelvet, hogy arra váltsanak, amelyik a másiknak is legfolyékonyabban megy.
De pont ilyenkor a leghasznosabb a tanulás szempontjából azon a nyelven folytatni tovább a beszélgetést, amelyiken azt szeretnénk, hogy a másik is gyakoroljon egy kicsit. Nyilván nem a legfeszültebb helyzeteket kell erre a célra felhasználni.
Versenyt szaladva az idővel
S ha már az írást említettük, akkor ezzel kapcsolatban szeretnék kitérni még egy idővel kapcsolatos aspektusra. Ha iskoláskorú gyerek kerül nyelvismeret nélkül egy másik országba, akkor a beszéd és az írás megtanulása két különböző órán ketyeg.
Ugyanis amíg 1-2 év alatt eljut arra a szintre, hogy felszabadultan tud már társalogni az iskolában, a másik óra még ketyeg. Ahhoz, hogy anyanyelvű társaihoz hasonlóan a korának megfelelő szinten tudjon írni is, ahhoz legalább még egyszer ennyi időre lesz szüksége.
Egyrészt, mert egy írott szöveg precízebb nyelvi megformálást követel. Tehát jól kell ismernie a nyelvet ahhoz, hogy írni is tudjon. Mégis, bármennyire jól is megy neki, nem árt, ha egy kicsit több időt hagyunk a fogalmazásaihoz.
Könnyen benne maradhatnak a szövegben valamelyik másik nyelvéből jövő interferencia nyomai, amiket egy egyszerű, alapos újraolvasás során könnyen ki tud szűrni. Ha az iskolában esetleg ezt nem hangsúlyoznák eléggé, akkor szülőként hívjuk fel a figyelmüket erre a kis részletre.
S hogy befejezésül egy ellenpéldát is hozzak, nem lehet mindent az idő számlájára írni. Megfelelő motivációval, segítő környezettel és azoknak a készségeknek a fejlesztésével, amelyek a tanulásához szükségesek, legyen ez az írás, logikai stb. készség, felülírhatjuk az idő törvényét is.”
Aki szeretne tudni a többnyelvűségről, azok kövessék Zitát az oldalán vagy a Facebookon!
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon#Ablakomból ��������� Home office Londonban �: Ida #london #homeoffice #covid19 #uk
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek