Lehet-e nyelvtudás nélkül külföldön munkát vállalni? Persze hogy lehet. Más kérdés, hogy érdemes és jó ötlet-e. Erre ad választ Péter Hollandiából, szerintem elég meggyőző érveket felsorakoztatva.

Mutasd be a városod - hova érdemes menni, mit nem szabad kihagyni, mennyire könnyű munkát találni a környéken... Írd meg és küldd el (lehetőleg fotókkal) a hataratkelo@hotmail.com címre! (Segítő kérdéseket a poszt végén találsz.)

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a külföldi munkavállalás kapcsán a nyelvtudás, pontosabban annak hiánya. Nem csoda, hiszen a magyarok sajnos mindenféle, a nyelvtudást összegző listákon nagyon rossz helyeken állnak. 

Amire persze lehet azt mondani, hogy a magyar különleges nyelv, mennyivel könnyebb egy nagyobb családba tartozó nyelvtudással másikat megtanulni, de aki látott már Budapest belvárosának kellős közepén nagy boltban pénztárost az angolhoz foltokban hasonlító nyelven kommunikálni távol-keleti turistákkal, az pontosan tudja, hogy a tagadás csak önámítás. 

Az Eurostat tavalyi adatai szerint például az egész Európai Unióban a magyarok közül beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet, a felnőtt lakosságnak mindössze 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, míg az uniós átlag 66 százalék. 

Miközben még a harmadik legrosszabbnak számító Spanyolországban is 50 százalék felett van az idegen nyelvet beszélők száma, addig Magyarországon és Bulgáriában is 40 százalék alatt van ez az arány. 

A munkaerőpiac csak nyelvtudással nyílik meg 

Talán emlékeztek még rá, nem is olyan nagyon régen volt egy poszt, melyben egy Bécsben élő magyar HR-es, Marton Krisztina beszélt az őt kérdező Krisztinek a tapasztalatairól. A szakember szerint az angol jelenthet mankót például Ausztriában, de ez csak egy bizonyos szintig működik. 

„Rengeteg kis-, közép- és multinacionális vállalat van Ausztriában, ahol a munkakörnyezet angol, de az a tapasztalat, hogy egy idő után itt is elérünk egy üvegplafont, ami után nem tud az illető továbblépni, kimozdulni egy pozícióból - mondta. 

Szerinte aki elkezdi a nyelvet tanulni és szeretne dolgozni, annak az állásinterjún érdemes elmondani azt, hogy „igen, nem tudok olyan jól, tanulok folyamatosan, itt és itt tartok, és a munkámban ennyit tudok hasznosítani belőle”, magyarul muszáj azt éreztetni, hogy fejlődni akarunk. 

Mekkora felelőtlenség? 

Nyilván már a magyar nyelvoktatás színvonala miatt is sokan vannak, akik semmilyen, vagy nagyon minimális nyelvtudással rendelkeznek, viszont szeretnének külföldön munkát vállalni.

A Meghollandulok vlog gazdája, Péter szerint azért van itt olyan kérdés is, ami nagyon ritkán merül fel, pedig nem lenne baj, ha a leendő határátkelők megkérdeznék maguktól. 

„Azt a kérdést soha nem látom feltenni, hogy nyelvtudás nélkül kimenni Hollandiába mennyire felelőtlenség. Mert totálisan az” – mondja a videóban Péter, és őszintén szólva azért ebben van valami. 

A hollandiai munkavállaláshoz kell egy érvényes, a személyazonosságot igazoló okmány (útlevél vagy személyi igazolvány), bankszámlaszám, holland lakcím és BSN-szám. 

Angol, német, magyar 

Márpedig ezeket meg kell igényelni, a bankba be kell menni és ügyet intézni, és ez nyelvtudás nélkül nem megy. A jó hír, hogy ehhez jó eséllyel elég az angol, mert Hollandiában az emberek többsége jól-rosszul, de tud angolul. Szóval angol nyelvtudással Hollandiában gyakorlatilag minden elintézhető. 

Kizárólag német nyelvtudással viszont (a két nyelv valamilyen szintű hasonlósága ellenére) nem lehet boldogulni, mert attól, hogy esetleg pár szót megértesz egy mondatból, nem biztos, hogy össze tudod rakni az egészet (és akkor arról nem beszéltem, hogy a kommunikáció két irányú dolog, azaz válaszolni is kellene). 

„A másik gond az, hogy a hollandok egy része – jellemzően az idősebb korosztály – beszél, de nem szeret, illetve nem fog megszólalni németül történelmi okokból” – mondta Péter. 

Ha viszont valaki csak magyarul tud, az gond: „Akkor semmit nem fog tudni elintézni, hiszen itt senki sem beszél magyarul, csak és kizárólag az itt élő magyarok”. 

Ilyenkor két lehetőség marad: vagy kifizet az ember egy csomó pénzt egy másik magyarnak, aki segít neki az ügyintézésben, „erre valószínűleg rámegy a gatyád”, márpedig sokan az utolsó pénzüket összekaparva érkeznek meg Hollandiába, tehát aligha lesz erre pénzük. 

A másik lehetőség, hogy ha van már kint élő és a nyelvet beszélő ismerős, őt is meg lehet kérni. „Nagyon sokan csinálják ezt, de ennek 99 százalékban az az eredménye, hogy az adott ismerősnek egy idő után iszonyatosan az idegeire megyünk” – figyelmeztetett Péter, aki szerint ez a legbiztosabb út a barátaink, ismerőseink elvesztése felé. 

„Vagy pénzzel, vagy emberi kapcsolatokkal fizetsz az előrejutásért” – tette hozzá. Tehát ha valaki nem beszél semmilyen idegen nyelvet, akkor ne induljon el, üljön neki otthon, és kezdjen angolul (vagy hollandul) tanulni. 

Ehhez különösebben sok pénz sem kell, a neten rengeteg minden elérhető, lehet filmeket nézni, a lényeg az, hogy akkor induljunk el, amikor van már egy olyan alap nyelvtudásunk, amivel be tudunk menni a bankba, és talán makogva, de el tudjuk intézni, amit szeretnénk. 

„A hollandok vannak annyira jófejek és segítőkészek, hogy ha már érzik a próbálkozást, akkor segítenek és nem hagynak cserben” – legalábbis Péternek ez a tapasztalata. 

Ha otthon sem megy, itt sem fog 

„Az is fontos, hogy ha Magyarországon nem bírsz rászánni 2 hónapot az adott ország nyelvének minimális elsajátítására, akkor jó eséllyel itt sem fogsz nekiállni” – tette hozzá. 

„Sokan úgy érkeznek ki ide, hogy egy ismerős beajánlja őket egy munkahelyre. Az ismerős talán lakást is biztosít, a közvetítő elintéz mindent, bekerülsz egy céges házba, ahol jó eséllyel magyarok is lesznek. Ha már egy-két magyar van körülötted, beszűkül a világod, hiszen folyamatosan tudsz magyarul kommunikálni, ha kérdésed akad van kit megkérdezni – azaz nem kényszerülsz rá arra, hogy idegen nyelvet tanulj” – hívta fel a figyelmet egy valós veszélyre Péter, aki szerint ebbe a csapdába sokan beleesnek. 

Ráadásul ugyan a legtöbb fizikai munkához nem kell jó nyelvtudás, de az utasításokat azért nem árt, ha megérti az ember, ráadásul azok változhatnak egy adott műszakon belül is. Ha ezeket nem érted meg, azt egy idő után megunják. 

„Ráadásul kiröhögnek a hátad mögött. Bemész a kantinba, ahol adott esetben nincs körülötted magyar, csak azt hallod, hogy folyamatosan beszélnek, te pedig ott ülsz egyedül és nem értesz belőle egy mukkot sem. Egy idő után az agyad elkezd azon pörögni, hogy biztosan rólad beszélnek és kiröhögnek” – vázolt egy helyzetet. 

„Tele lesz a hócipőd mindennel, az önbecsülésed a béka segge alá kerül – na, ilyenkor szokott az történni, hogy az ember megkeresi a legközelebbi repülőteret, felül a legelső Magyarországra tartó gépre és hazamegy” – fejezte be Péter, aki szerint nagyon sokan járnak így. 

Nincs veszve minden 

Azért vannak lehetőségek azoknak is, akik nyelvtudás nélkül érkeznek Hollandiába és van már munkájuk, regisztrált lakcímük. A helyi polgármesteri hivatalok ugyanis biztosítanak ingyenes nyelvtanfolyamot, ami persze jó eséllyel nem a legmagasabb színvonalú, mint egy fizetős, de kezdetnek jó. 

„Ami engem nagyon kiakaszt (és jó pár ilyen esetet láttam), amikor komplett családok jönnek ki nyelvtudás nélkül. Kijönnek egyetlen szó nyelvtudás nélkül. De mi van, ha a gyereknek bármi baja van és orvoshoz kell menni vagy gyógyszert kell venni, akkor mi lesz?” – tette fel a szerintem meglehetősen jogos kérdést. 

„Iszonyatosan nagy felelősség kimenni egy idegen országba és ott új életet kezdeni” – mondta végül és ezzel tényleg csak egyetérteni lehet. 

„Nyelvtudás nélkül mentem ki, kőkeményen átvertek” 

És hogy a végére is hozzak egy példát, István villanyszerelő, nyolc évet dolgozott Németországban. „Én is azok közé tartozom, aki nyelvtudás nélkül ment ki, és ott tanulta meg a nyelvet. Azok közé is tartozom, akiket kőkeményen átvertek”. 

„Magyar emberrel mentem ki, dolgoztam neki, nem fizetett ki, amiből elég sok bonyodalmam lett. A vége az, hogy küzd az ember, de már azt sem tudja, miért. Utána kint saját akaratból, saját erőből talpra álltam, rám ragadt a nyelv is, de nem volt egyszerű” – mesélte. 

Hogy mindent mesélt még, azt itt olvashatjátok el. Például azt, szerinte

A Bemutatom a városom-sorozat sorvezetőnek szánt kérdései (tetszés szerint bővíthetők) 

Melyik az a hely, ahová először elviszed a városodba látogató ismerősöket? 

Mi a három legjobb ingyenes dolog a városban? 

Hol érdemes enni, ami visszaadja a város ízeit és hangulatát? 

Hol érezhetjük leginkább a város történelmét? 

Minek hagyjunk helyet a bőröndben, azaz mit érdemes vásárolni? 

Mennyire könnyű munkát találni a környéken? 

Milyen szolgáltatások érhetők el a városban? 

Milyen kikapcsolódási lehetőségeket nyújt az adott város (és környéke)? 

Kinek ajánlanád a várost? 

Milyen a jövőképed az adott városban?

(Fotó: pixabay.com/ezelsoordesign)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.