Az elmúlt években talán még a korábbinál is divatosabb lett Skandinávia és a skandináv életvitel, legyen szó a dán hyggéről, lykkéről (ami kb. a boldogságnak felel meg) vagy nem is olyan régen a svéd lagomról (ami nagyjából a mértéktartást jelenti), nem beszélve a magyarul kissé viccesen hangzó fikáról, azaz kávé- vagy teaszünetről. Most következzen tíz dolog, amit a két évtizede az országban élő Anne szerint a svéd munkahelyi kultúrából lenne érdemes átvételre megfontolni.

Mik azok a dolgok, amiket szerinted érdemes lenne átvenni Magyarországra a munkahelyedről? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

#1 A visszajelzés 

Elég kevés emberrel találkoztam eddig, aki nagyon szeretné, amikor negatív értkelést kap a munkájáról, miért éppen a svédek lennének kivételek? Más kérdés, hogy ők talán még az átlagnál is nehezebben veszik/kíméletesebben próbálják megfogalmazni (nem kívánt törlendő) a kritikát, így alakult ki a „szendvicsmódszer”, amikor a negatív véleményt „becsomagolják” két pozitív észrevétel közé. (Ami nem akkora újdonság, egyébként is mindenféle vezetőképzéseken oktatják az ilyesmit.) 

Alighanem itt kell keresni annak a módszernek a gyökereit, amikor az ember főnöke ahelyett, hogy ő maga értékelne, minket kér meg, hogy mondjuk el, mit gondolunk a saját munkánkról (amit én személy szerint kifejezetten utálok, de hát nem vagyunk egyformák). 

#2 Prestigelös 

A szó gyakorlatilag minden svéd álláshirdetésben szerepel. Az ideális jelölt általában olyasvalaki, aki nem tulajdonítja magának a sikert és nem hibáztat másokat a csapat esetleges kudarcáért. 

Magyarul egy igazi csapatjátékosról van szó, ami a svédeknél kifejezetten fontos. Az sem lehet véletlen, hogy az álláshirdetések második legfontosabb szava a „szerény”. Önmagunk alulértékelése kulcsfontosságú tulajdonság Svédországban. 

#3 Dicsekvés svéd módra 

Ha mindenképpen polírozni kell magunkat, akkor azt leginkább a sport terén tehetjük meg, abban az esetben elfogadható (alighanem Zlatan Ibrahimovic nagy szerencséjére…). 

Ha ez a megfelelő sportteljesítmény sajnálatos hiánya miatt nem kivitelezhető, akkor lehet még „dicsekedni” a bioélelmiszerek vagy a környezetbarát termékek vásárlásával, ami egyszerre bizonyítja a vastag pénztárcát és a környezettudatosságot. 

A vadonatúj autó, a nagy ház, a híres barátok vagy gyermekünk zsenialitása ugyanakkor mind olyasmi, amivel a munkahelyen az ember nem dicsekszik, hacsak nem akarja kiváltani a kollégák rosszallását. 

#4 A szakszervezeti tagság 

A szakszervezeteknek komoly szerepük van Svédországban, az a normális, ha valaki tagja az egyiknek. Ezt a munkaadók sem nézik rossz szemmel, sőt, kifejezetten bátorítják. Mi több, a menedzsereknek és a cégvezetőknek is van saját szakszervezetük, még ha ez magyar füllel kicsit furán is hangzik. 

A belépés ráadásul saját jól felfogott érdekünk, ugyanis a svéd szakszervezetek valódi érdekképviseletként működnek, nem beszélve arról, hogy például segítenek a munkanélküli segély intézésében, ha úgy hozza az élet (ne hozza úgy). 

#5 A szabadság és a nyár szent 

Ha valamilyen munka nem készül el az éves nyári szabadság kezdete előtt, akkor azt élő ember nem végzi el. Hasonlóképpen igaz ez a szabadnapokra, melyekből akad pár, hiszen a 25 nap a minimum és a 30 nap az átlag. 

Nyáron a három egybefüggő hét kivétele erősen ajánlott a Svédországban rendkívül fontos munka-magánélet egyensúly megtartása érdekében. Júliusban tehát gyakorlatilag megáll az élet az országban. Ráadásul azok sem tépik szét magukat a munkában, akik esetleg még sincsenek szabadságon. 

#6 Áthelyezett munkanapok 

Svédül Klämdagnak (kb. bepréselt napnak) hívják azt a Magyarországon is előszeretettel alkalmazott gyakorlatot, amikor kiadják az ünnepnap és a hétvége közötti napot (idén Magyarországon volt ilyenből vagy hat). 

Szemben Magyarországgal Svédországban ma már ezek nem központilag kiadott pihenőnapok (vagy áthelyezett munkanapok), mint korábban, hanem a cégek maguk döntik el, kiadják-e illetve levonják-e az éves szabadság napjaiból. 

Az Uppsalai Egyetem honlapján például az idei évre nyolc ilyen napot találunk, ezek között akad olyan, amikor rövidített munkaidő van, de van teljes szabadnap is. Ilyen például a november 2., péntek, amikor csak 4 órát kell dolgozni, de ilyen a december 24. és a szilveszter is, ami viszont teljesen szabad. 

#7 Karensdag 

Svédországban a munkahely nem fizeti az első betegszabadnapot. Ez a nap a Karensdag. Ugyanakkor a távmunka elterjedt műfaj, tehát ha betegek vagyunk, simán dolgozhatunk otthonról. Azaz a rendszer bátorítja a luteránus munkaetikát. 

Aztán hogy ebből tényleg a „betegen is dolgozom otthonról” jön-e ki, vagy az, hogy sokan egy nap helyett inkább már kettőre mennek el betegszabadságra (a második napot ugyanis már fizeti a cég) – hát az jó kérdés… 

#8 A Lattepappa 

A „tejpapák” azok a férfiak, akik szülési szabadságon vannak otthon a kisgyermekkel, és összefutnak egy kávézóban, vagy a babakocsi tartójába teszik a kávét. 

Svédországban a szülők összesen 480 napot kapnak minden újszülött gyermek után, amit úgy osztanak el egymás között, ahogyan akarnak. Kivéve a 90-90 napot, amit nem lehet átadni a másik szülőnek, ha azt nem használják fel, akkor elveszítik. Ezeket a napokat a szülők kivehetik egyben is, vagy maximum három nagyobb szakaszban évente. 

Részben ide tartozik a Vabba, ilyenkor a szülő a fizetése 80 százalékát kapja, míg beteg gyermekét ápolja. Ezt maximum a gyermek 12 éves koráig lehet igénybe venni. 

#9 Csak keresztnéven, ha kérhetlek! 

A munkahelyi egyenlőség túlmutat a nők jogain és a férfiak szülési szabadságán. A titulusokat például egyáltalán nem használják, mi több, alighanem meglehetősen furcsán néznének ránk, ha elkezdenénk vezérigazgató urazni. 

Mindenkit (igen, még a nagyfőnököt is) a keresztnevén szólítanak, ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bizalmaskodhatnánk a cég vezetőjével, a kapcsolat ettől még formális és a beszélgetések témája is ennek megfelelő. 

Előnye viszont, hogy nem kell vacakolni az emailek és levelek esetében a megszólítással, bőven elég a „Hej!”. 

Az egyenlőség túlmutat a kommunikáción, a legnagyobb főnök ugyanúgy megfőzi magának a kávét és utána elteszi a csészét a mosogatóba, mint bárki más. 

#10 A munkahelyi csevegés 

A svéd munkahelyen nem értékelik túl nagyra a munkahelyi (folyosói…) csevegést, és a csendet sem tartják a társasági élet halálának (kivéve persze, ha valami komolyabb konfliktus áll mögötte, de az más kérdés). 

A svédek hagyományosan markáns vonalat húznak a munkahelyi és a magánélet közé, és ezt nem is nagyon lépik át. (Ezért nem kell ügyet csinálni abból, ha az a kolléga, akivel esetleg jó munkakapcsolatban vagyunk, nem hív meg magához vagy sörözni.)

A svédek egyébként sem szívesen nyilvánítanak véleményt a melóhelyen, szóval ha egy munkahelyi beszélgetést úgy indítunk, hogy „Mit gondolsz arról…”, akkor annak a csevegésnek nem jósolhatunk nagy jövőt. (Kivéve a sporteredményeket és egyéb biztonságos területet.) 

A fenti lista összeállítója, Anne Pihl hat év Németország és Anglia után 1998-ban költözött Svédországba a férjével. Sofi Tegsveden Deveaux-vel ketten írták meg a „Working in Sweden, The A-Z Guide” című könyvet.

(Fotó: sweden.se)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.