Ami jó, azt miért ne vennénk át a különböző kultúrákból, nem igaz? Azon persze el lehet vitatkozni vérmérséklet, világkép és megszokás alapján, hogy a mai posztban leírtak mindegyike pozitívum-e (gondolom, majd meg is teszitek), ám elgondolkodni mindenképpen érdemes rajtuk. Sőt, arra bátorítanálak titeket, hogy írjátok meg akár emailben a hataratkeloKUKAChotmail.com címre, akár itt kommentben mi az, amit szerintetek érdemes lenne átvenni abból az országból, ahol éltek. Szerintem egész érdekes lista születhet belőle… Jöjjenek tehát a svédek, a poszt kiindulópontját Claire írása adta.
A „lagom” kifejezést (vagy inkább életszemléletet) talán úgy lehetne legjobban visszaadni, hogy az a skandináv visszafogottság, mértéktartás maga, az „éppen megfelelő mennyiség”.
A „Lagom är bäst” egy népszerű svéd mondás, körülbelül úgy lehetne lefordítani, hogy az „elég pont olyan jó, mint egy lakoma”, ami szerintem elég jól visszaadja a lényeget.
A lagom esetében is igaz persze, hogy „csak módjával” (ez már voltaképpen az enfarkába harapó kígyó esete valahol), de kétségtelen, hogy egy kis visszafogottság sosem árt, legyen az vásárlás, online vita (khmmmm…), vagy az élet hasonló vagy akár még ennél is fontosabb dolgai.
A lagom tehát az elfogadott középút: a túl kevés vagy a túl sok egyaránt rossz, amit határátkelőként nagyon fontos megérteni és elfogadni, ráadásul ez a dicséretekre is vonatkozik, amivel a svédek egyébként meglehetősen szűkmarkúan bánnak. Ne várd egy svédtől, hogy áradozzon rólad. Ha azt hallod, hogy „lagom”, akkor megnyugodhatsz, hogy megfelelően teljesítesz.
„Két évtized svédországi élet után ma már ösztönösen tudom, a legtöbb esetben mi számít elfogadhatónak, például a munkahelyi meetingeken való részvétel esetében, mennyit kell előre tervezni bármilyen program elindításához, és egyes helyzetekben miből és mennyit kell felszolgálni. Nem mindig választom a lagomot, de ez ma már tudatos döntés a részemről” – olvashattátok egy korábbi posztban Anne vallomását.
Fika
Nem szeretném sokat ragozni, a fikáról már többször esett szó itt, a Határátkelőn is, de ha a svéd szokásokról és életmódról beszélünk, akkor nem lehet említés nélkül hagyni.
A „fika-kultúra” ugyan elsőre röhejesen hangzik magyarul, de a legkevésbé sem az, voltaképpen olyan (jellemzően munkahelyi) kávé- (vagy tea-)szünet, amikor az ember félbehagyja a munkáját és leül kicsit megpihenni.
Az ital mellé általában jár valamilyen teasütemény (sokszor kanelbulle, ami egy hagyományos svéd fahéjas csiga sok fűszerrel, jellemzően kardamonnal, a tetején ropogós bevonattal), ám a lényeg nem a fogyasztás, hanem az, hogy valamiképpen megpróbálják kiegyensúlyozni a munka jelentette nyomást egy kis pihenéssel.
Államilag támogatott óvoda
OK, ez természetesen van Magyarországon is (egyébként a magyar rendszer ilyen szempontból szerintem eléggé nagyvonalú), ami miatt mégis érdemes megemlíteni, az az, ahogyan a támogatást elosztják.
A támogatás mértéke ugyanis függ a család bevételeitől, tehát míg például a szegényebb családok alig valamit vagy éppen semmit sem fizetnek, addig a jómódúbbak többet, olyannyira, hogy az akár az államtól járó gyermeknevelési segély összegét is elviheti.
Amiben még eltér a magyar rendszertől, hogy az intézmények jobb anyagi helyzete miatt rendszeresen viszik busszal a gyerekeket akár hosszabb kirándulásokra is erdőbe, parkokba, múzeumokba.
Nummerlapp avagy sorszám
A svédek egész egyszerűen sorszám-mániások, ami elsőre borzalmasan idegesítő lehet, de valami azt súgja, elég könnyű lehet megszokni is. A mindenhol sorszámot osztogató hozzáállás ugyanis nekem sokkal jobban tetszik, mint a sorállás, hiszen ha látod, hogy még jó páran vannak előtted, nem kell feltétlenül az adott üzletben, hivatalban toporognod, hanem akár járhatsz egyet, vagy elintézheted más ügyedet és nem kell attól tartanod, hogy valaki a helyedre áll.
Talán emlékeztek még Bea történetére, aki egy bevásárlóközpontban szerzett érdekes tapasztalatokat a sorszám-mániáról. Történt ugyanis, hogy meglátta, hogy nagyon füstöl (alighanem kigyulladt) egy utcai szemetes, gondolta, esetleg szól az egyik üzletben, hogy van némi probléma.
„Itt is sorszámos rendszer működött és minden eladó foglalt volt. Annyira még nem beszéltem svédül, hogy azt mondjam: Elnézést, csak azt szeretném mondani, hogy… Kiabálni meg nem akartam, hogy „Tűz van!”, mert ugye nem volt.
Úgyhogy odafurakodtam egy kuncsafttal beszélgető eladó közelébe és heves topogások, sóhajtozások, kéztördelés közepette gondoltam csak észrevesz. Észre is vette. Úgyhogy kb. 20 másodperc után meg állt mondata közepén odafordult hozzám és azt mondta: Húzzon egy sorszámot! Majd visszafordult és tovább beszélt a vásárlóval. Na bakker!?”
A helyzet aztán némi további toporgás után rendeződött, a tüzet eloltották, de a jelenet alighanem sokat eláruk a svéd mentalitásról.
A család a munka felett
Függetlenül a munkahelytől, beosztástól, a legtöbb svéd a családot a munka elé helyezi, és ezt nagyon jól teszi. Aminek az egyik következménye, hogy ha el kell mennünk mondjuk a gyerek zongoravizsgájára, akkor a legtermészetesebb dolog, hogy elengednek.
Senki nem fog szólni, ha családi okok miatt nem veszel részt egy értekezleten, vagy a beteg gyereked mellett maradsz otthon. Érdekes módon, attól, hogy nem ülnek heti 80 órát a munkahelyükön, nem megy nekik olyan rosszul, lehet, hogy ebben az esetben is működik a „lagom”.
Vörös áfonya
Jó, egy növény nem lehet szokás, de az igen, ahogyan és amennyit a svédek használják. Például lekvárt készítenek belőle, amit aztán előszeretettel adnak különböző ételekhez.
Előnye nem csak az íze, hanem az is, hogy rendkívül egészséges, tele van vitaminokkal, nyomelemekkel, antioxidánsokkal. Sok értékes ásványi anyagot is tartalmaz (kalcium, magnézium, kálium, nátrium, vas, cink, mangán, foszfor), és ha mindez nem lenne elég, érvédő hatású is.
Ügyintézés mobilról
Adóbefizetés? Házvásárlás? Simán mehet online, vagy akár sms-ben (!). Időpont kell a háziorvoshoz? Az sem probléma. Mi több, akár az egyszerűbb orvosi vizsgálatok eredményeit is megnézhetjük a neten, mert minden a személyazonosító számunkon keresztül fut.
Ami külön pozitívum, hogy egy app segítségével mobillal is tudunk fizetni mondjuk a zöldségesnél, így nem nagyon kell papírpénzt vagy aprót tartani magunknál.
Bringázás
Svédország a TOP10-ben van, ami az egy főre eső kerékpárok számát illeti, és ez meg is látszik, hiszen amikor már jobb az idő, akkor ez az egyik legfőbb közlekedési eszköz.
Ráadásul nem csinálnak a márkából belőle presztízskérdést, mert nem az a cél, hogy valaki a kerékpárjával villogjon, hanem az, hogy elvigye oda, ahova kell. (Nyilván akinek fontos a minőség, az megveszi magának a drágát, de ez nem öncél.)
Rengeteg időt töltenek a szabadban
„Amikor először Svédországba jöttem, május volt, és a szállásunk hálószobájának ablakán nem volt függöny. Az évnek ebben a szakaszában már hajnali 4-kor világosodik és este 11-ig le sem megy a nap.
Amikor megkérdeztük a tulajdonost, miért nincs függöny, megrántotta a vállát és annyit mondott, hogy olyan sokáig van télen sötét, hogy amikor ismét hosszúak a nappalok annyi fényt akarunk beengedni, amennyit csak lehet” – írta Claire Litton-Cohn.
A svédekre egyébként is jellemző, hogy amikor csak tehetik, rohannak a természetbe, amikor már hűvösebb van, akkor is előszeretettel ülnek ki az éttermek teraszára.
Ingyen gyümölcs a gyerekeknek a szupermarketekben
Nagy ötlet, hogy a boltok a már nem tökéletes, de még abszolút fogyasztható gyümölcsöket ingyen adják a vásárlásban megfáradt (és unatkozó) gyerekeknek. Egy adag banán, narancs, vagy alma, és amíg a gyerek elmaszatol vele, addig a szülő (viszonylagos) nyugalomban vásárolhat.
Ráadásul a gyümölcs sem vész kárba, és ha még a gyerek is megszereti, akkor mindenki nyert a dolgon.
Ez volt tehát a tízes lista, ami nem feltétlenül érvényes persze Svédország minden egyes városára (például komoly vita alakult ki Claire írása alatt éppen az utolsó pontról, az ingyen gyünölcsről), de szerintem érdekes ötletek vannak benne.
HÍRMONDÓ
Ezért lép le egy magyar kezdő orvos külföldre
Dávid egy Dortmund melletti kisvárosban, Bielefeldben él és dolgozik neurológus rezidensként. Tudatosan készült a németországi munkavállalásra, már egyetem alatt elkezdte tanulni a nyelvet, majd tanulmányai befejezés után is rászánt még egy évet.
Egymillióan lakás nélkül Németországban
Ki hitte volna, hogy csaknem egymillió embernek nincs lakása Németországban? Pedig így igaz, ez ráadásul 150 százalékos emelkedés a legutóbbi, 2014-ben készített felmérés óta.
Filmsorozat Amerikában élő magyarokról
Az Egyesült Államokban élő magyar tudósokról, kutatókról, filmes szakemberekről készített dokumentumfilm-sorozatot az állami televízió. A címe nem túl eredeti (Amerikában jártunk. Mestersége címere), remélhetőleg a tartalom inkább az lesz.
(Fotó: pixabay.com/a-mblomma)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek