Ritkán beszélünk róla, pedig igencsak létező jelenség az, hogy magyar nők prostituáltként dolgozva próbálnak Nyugat-Európában megélni, vagy annyi pénzt félretenni, amennyiből támogathatják az otthon maradt családot. Noha pontos adatokat nem nagyon lehet tudni, azért vannak megdöbbentő számok. Ma egy exkluzív beszélgetés összefoglalóját olvashatjátok, amit a Menjek/Maradjak stábja készített egy holland, de magyarul kiválóan beszélő hölggyel, aki az Amszterdamban és Hágában dolgozó magyar lányokat segíti. Exkluzív bemutatóról van szó, hiszen a videót eddig nem lehetett látni – köszönet érte a Menjek/Maradjak csapatának.

Mielőtt azonban Hollandiáról lenne szó, egy pillanatra kalandozzunk el Németországba, már csak azért is, hogy lássátok, nem egyedi jelenségről van szó.

A németországi Bremerhavenben például a piroslámpás negyedben szinte csak magyar lányok próbálják megkeresni a megélhetésre valót. A körülmények (és a megkereshető pénz) is jobbak, mint Magyarországon, ami persze nem nagyon változtat azon, hogy mégiscsak prostitúcióról beszélünk.

Az összesen kilenc házban 43 ún. „ablak” van, a helyi rendőrkapitány, Harry Götze három éve 170-200 főre becsülte a városban dolgozó szexmunkások számát, és azt mondta, legtöbben közülük magyarok.

Olyan sokan vannak a magyarok, hogy az egyik bolgár lány, miután megérkezett, nem németül, hanem magyarul tanult meg – mesélte Jeroen Pols, a lakások egyik tulajdonosa.

Berlinben is akad jó pár magyar örömlány, őket segíti szociális munkásként Ádám Éva, aki szerint a kiemelt figyelem nem a magyarok miatt van, hanem mert ez a normális. A szociális munkás szerint az ő környékén az utcán dolgozó lányok 90 százaléka magyar.

Hágában tízből négy magyar

Hollandiában azért nem ennyire durva a magyarok aránya, de azért a hágai 40 százalék is sokkoló kicsit. A magyarok mellett egyébként főleg spanyolok, és pár román, bolgár lány árulja a testét.

A Menjek/Maradjak által meginterjúvolt Maaike immár három éve egy hágai, szexmunkásoknak fenntartott információs központban dolgozik. Azt meséli, terepmunka közben vették észre, milyen sok magyar prostituált van, akik egyébként nem keresték fel az irodát.

Mivel Hollandiában legális a prostitúció, így a lányoknak olyan feladataik is vannak, melyek nehézségeket okozhatnak. Például adózniuk kell, ami sokaknak teljes újdonság, ebben is segít nekik a központ, de van például könyvelőjük és ügyvédjük is, ami szintén jól jöhet.

Péntekenként pedig egy ápolónő vizsgálja meg (ingyen és anonim módon) az arra igényt tartó lányokat, hogy nincs-e valamilyen nemi betegségük.

Segítenek a lakáskeresésben is, ami a holland nagyvárosokban nem kis feladat. Van, aki egyedül él, de az is elég gyakori, hogy a főnöknek van egy háza, ahol együtt laknak a lányok.

A hollandok számára a prostitúció létező jelenség: „Én is már kisgyerekként tudtam, hogy vannak nők, akik ebből élnek. Noha Hollandia liberális országként van jelen a közvéleményben, ahol lehet füvezni és törvényes a prostitúció, ennek ellenére még mindig létezik egy hatalmas stigma. Most dolgozunk egy kilépés projekten, ebben olyan nőknek segítünk, akik abba szeretnék hagyni és másik munkát keresnek. De nagyon nehéz. Amikor egy leendő munkaadó megtudja, vagy a külseje alapján megsejti, hogy a jelentkező prostituált lehetett, sokszor visszautasítja a felvételét”.

„Az is előfordul néha a lányokkal, hogy sétálnak a városban, és egyszer csak megszólal valaki, hogy ’Te, kurva’. És akkor nem tudja, hogy az illetőt most az utcából ismeri, vagy egyszerűen a külső alapján ítél. Szerintem ez borzasztó. Talán annyira mégsem liberális ország ez” – véli.

„Ugyanúgy adózik, mint egy holland”

A magyar lányok ugyanis általában holland főnököknek dolgoznak. „A vörös lámpás negyedben nagyon nehéz megszerezni a megfelelő papírokat, így sokszor helyi családok végzik ezt a munkát, akár már sok éve meglévő engedéllyel. Természetesen ők is adóznak a lányoktól kapott bevétel után” – mondja a videóban Maaike.

A helyszín lehet klub, masszázsszalon, vagy magánház, de azért a legtöbb magyar „ablakban” dolgozik. Tulajdonképpen szabadúszók, és persze számlát nem adnak a vendégnek, de ők kapnak a kiadásaik (például a helybérlet) után. Egyszerűen leírják, mennyi a napi bevételük, majd abból levonják a költségeket. Ugyanúgy adóznak, mint bárki más, fizetnek áfát és jövedelemadót is.

„A prostitúcióban dolgozni itt szerintem nem veszélyes, a kabinban például van egy leginkább talán pánikgombnak nevezhető jelző, ami azonnal értesíti vagy a főnököt, vagy egyenesen a rendőrséget. Mindenhol van kamera, a lányok nagyon vigyáznak egymásra is. Ritkán van probléma, előfordul persze, hogy agresszív egy vendég, esetleg ellopja a lány telefonját, pénzét – ezekre oda kell figyelni, de azért nem nevezném nagyon veszélyes munkának” – hangsúlyozza Maaike.

„Inkább azt nehéz feldolgozni, hogy ne azt érezze, hogy ő egy senki, hanem olyasvalaki, aki megdolgozik a pénzéért, és ugyanúgy adózik, mint egy rendes holland ember” – teszi hozzá.

„Meg kellett tanulnom segíteni”

Terepmunkának hívják azt, amikor ők mennek ki a lányokhoz, ilyenkor mindig ketten vannak. Maaike szerint Amszterdam a sok turista miatt nem veszélyes, Hágában viszont jellemzően csak a vendégek járnak az ablakok környékén, így kicsit furcsa, amikor megjelenik két nő, és ő is örül, hogy nincs egyedül.

„Soha nem éreztem magam veszélyben. Azért ha valamelyikünk nem érzi magát jól egy adott helyzetben, akkor inkább elmegyünk, mert bár ez a munkánk, félni nincs értelme” – mondja.

„Meg kellett tanulnom segíteni, ahogy azt is, hogy néha a túl sok segítség talán nem jó. Úgy is lehet segíteni, ha megmutatom valamelyik lánynak, mit hogyan kell elintézni, és aztán ő csinálja. Az elején próbáltam mindent én csinálni, de most már látom, milyen jó, amikor egy lány el tud menni, mondjuk a bankba, elintézni egy ügyet. Látom rajta, mennyire büszke, és szerintem ez sokkal nagyobb segítség neki is, mintha én csinálnék mindent” – teszi hozzá Maaike.

Az ügyfélkör felettébb változatos: idősek, fiatalok, hollandok, külföldiek egyaránt előfordulnak. Amszterdamban péntek délután inkább az üzletemberek jellemzőek, Hágában pedig a minisztériumokban dolgozók.

A lányok a rendszeresen, akár hetente visszatérő vendégeket szeretik a legjobbak, mert ők biztonságot adnak nekik, amennyiben tudják, hogy rendesek velük, és ki is fizetik őket.

Napi ezer euró

A Hágában és Amszterdamban dolgozó magyar örömlányok jellemzően a húszas éveikben és a harmincas éveik első felében járnak, és sokszor „valakivel” mennek Hollandiába, aki segít nekik, hiszen nem beszélnek nyelvet. Ez viszont Hollandiában már emberkereskedelem – hívja fel a figyelmet Maaike.

„Persze nem azt mondom, hogy az összes nő emberkereskedelem áldozata, nem ilyen fekete-fehér a kép, viszont a holland törvények szerint ha egy lány úgy jön ide, hogy valaki pénzért segít neki, az már annak számít” – mondja Maaike, aki szerint kell némi bátorság ahhoz, hogy a nő egy idő után ne kérje a segítséget, hiszen mégis csak biztonságot ad neki, hogy van valaki, aki figyel rá, még akkor is, ha fizetni kell érte.

Ha már a pénznél tartunk, akkor térjünk ki erre is, annál is inkább, hiszen nyilvánvalóan ez az egész jelenség mozgatórugója. Maaike szerint kétféle prostituált van: az egyik azért megy Hollandiába, hogy egy bizonyos összeget összeszedjen, és utána abbahagyja, de vannak olyanok is, akiknek megmondják, hogy napi minimum 1000 eurót kell keresni, ami sok, ha belegondol az ember, hogy egy vendég 25 euró.

Ami a jövőt illeti, akad olyan magyar lány, aki azt tervezi, hogy Hollandiában telepszik le, esetleg ott fog tanulni, vagy keres másik munkát. Ők azok, akik megtanulnak hollandul. Az információs központok ebben is segítenek, csináltak például audió nyelvtanfolyamot, így akár az ablakban ülve, a vendégekre várva is tudnak a lányok tanulni.

Nem könnyű visszamenni Magyarországra

„Van olyan nő is, aki a pénzért van itt, Magyarországon élnek a gyerekei, egy ponton majd haza akar költözni. Ő azok közé tartozik, akik itt vannak két hónapot, aztán hazamennek két hétre. Ők nem tanulnak meg hollandul, mert úgy érzik, nincs értelme” – mondja Maaike.

„Volt már olyan lány, akinek sikerült kilépnie” – teszi hozzá. „Előfordult, hogy összejött egy vendéggel, akivel összeköltözött. A mai napig időnként bejön ide, boldognak tűnik, tanul hollandul”.

Sok lánnyal azután is tartják egy ideig a kapcsolatot, hogy azok visszaköltöztek Magyarországra, de az sem ritka, hogy valaki pár hónap, vagy egy év után ismét felbukkan Hágában.

„Nem könnyű visszamenni Magyarországra, sokan csalódnak, nem találnak munkát. Az sem ritkaság, hogy a család már hozzászokott, hogy a lány küldi a pénzt, aztán hirtelen elapad ez a forrás, így egy idő után megint jön prostituáltként dolgozni” – meséli Maaike.

A Hollandiában dolgozó magyar örömlányok között nagyon sok a gyerekes anyuka, legtöbbjük gyermeke Magyarországon él. Előfordul ugyan, hogy kiviszik magukkal, de ez elég nehéz helyzetet teremt, hiszen a gyereknek iskolába kell járnia, és persze a legtöbben azt sem szeretnék, ha a gyerek rájönne, miből él az édesanyja. Sokan félnek attól is, hogy amikor majd nagyobb lesz a gyerek, a barátaival elmennek nézelődni az utcába, és akkor minden kiderül. Sokaknak ez a legnagyobb félelme.

„Én erre képtelen lennék”

Vannak, akik már nem bíznak abban, hogy jobb lesz a jövőjük, hiszen úgy gondolják, ha egyszer prostituáltként dolgoztak, akkor hogyan is kaphatnának jobb munkát.

„Néha azt mondják, hogy ez a munka a világ legalja. Megható volt, amikor egyszer egy lány megkérdezte, miért segítek nekik, hiszen ők nem fontosak, nekik nem kell segíteni, és biztos lehetne jobb munkám.

Én pedig úgy gondolom, hogy nem semmi, amit ők megtesznek azért, hogy a családjuknak vagy a gyereküknek jobb jövője legyen. Én erre képtelen lennék. Ez egy nagy különbség” – mondja Maaike.

Egyébként a végére még annyit, hogy Maaike nagyon érdekes személyiségnek tűnik, ezért már szervezés alatt van egy külön interjú vele és róla, de ennek a posztnak a középpontjában a Hollandiában dolgozó magyar örömlányok álltak, és nem szerettem volna összekeverni a két történetet.

HÍRMONDÓ

Jön az ingyen roaming, csak nem úgy

Valamilyen oknál fogva csak nem sikerül teljesen eltörölni a roamingdíjakat az Európai Unióban. Illetve sikerül, csak nem úgy, mint ahogyan korábban szó volt róla. Az ingázók viszont örülhetnek. A kérdés az, hogy ki lett-e velünk szúrva. Részletek itt.

A hygge lehet az új őrület

A hygge lényege a hétköznapi őrülettel szemben a nyugalom. A nagy kérdés az, hogy ez a nemes dán hagyományt külföldön (például Magyarországon) is érezhetjük-e. Itt olvashatsz többet a témában.

A brit fiatalok fele lelépne

Noha a britek többsége bízik az Európai Unión kívüli jövőben, mégis sokan foglalkoznak a kivándorlás gondolatával. A megkérdezett fiataloknak például csaknem a fele… A meglehetősen érdekes részleteket itt érhetitek el.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!