Akármekkora viták is vannak róla, aligha lehet kérdéses, Európában egyre jobban keverednek a kultúrák: magyarok Ausztriában, Németországban, Angliában, németek Magyarországon, spanyolok és olaszok Németországban – aligha lehetne olyan változatot kitalálni, amire nem tudnánk példát felhozni. Hogy ez jó vagy rossz, azon lehet vitatkozni, ma azonban beszélgethetnénk akár arról is, hogyan csapódik le ez a mindennapokban a munkahelyeken, milyen előnyei és hátrányai vannak a kulturális és nyelvi keveredésnek ott, ahol napjaink nagy részét töltjük.

(fotó: Monisha Pushparaj)

Őszintén szólva az ötlet onnan jött, hogy a Third Year Abroad oldalon belefutottam Rashina Gajjar írásába, aki a Bristoli Egyetemen tanul franciát és spanyolt, jelenleg pedig Luxembourgban dolgozik egy (francia nyelvű) digitális kommunikációval foglalkozó ügynökségnél.

Ez már önmagában is érdekes kavarodás, de a cégnél ő az egyetlen angol anyanyelvű. Természetesen (mint írja) az az elvárás vele szemben, hogy ugyanúgy „működjön”, mint egy született francia, aki éppenséggel beszél angolul is.

Tapasztalatai szerint hiába van a cég egy háromnyelvű országban, a vállalat szinte teljes mértékben meghatározza a kultúrát. Ez jelenti a nyelvet is (Rashina Gajjar azt mondja, gyakorlatilag alig szólal meg angolul, főleg csak akkor van rá lehetősége, amikor ügyfelekkel beszél), a hozzáállást, és vállalati kultúrát is.

Rashina Gajjar szerint noha sok kollégája jól beszél angolul, abszolút elvárás a francia használata. Mivel a többnyelvűség Luxembourgban gyakorlatilag természetes, senkit nem hat meg az „angol vagyok, nem beszélem túl jól a nyelved” szöveg. Nem várják el a tökéletes nyelvtant és kiejtést, de senkit sem érdekel, hogy külföldről jöttél, tehát minél hamarabb túllendülsz ezen, annál jobb.

A multikulti előnyei…

Sok előnye van annak, ha egy cégnél több nemzet fiai és lányai dolgoznak együtt. Jó sok tanulmány született erről (miről nem?), általában a legtöbb megjegyzi, hogy a többféle kultúra keveredése segít abban, hogy az emberek (kikerülve a komfortzónájukból) többféle szempontból közelítsenek meg egy adott problémát.

Ugyanazt a kérdést ugyanis nyilván másképp közelíti meg egy magyar, egy osztrák vagy egy francia (erre remélhetőleg majd ti hoztok jó példákat), és jó esetben ennek az a vége, hogy a problémamegoldás képessége is bővül, hiszen mindenki hozza magával a saját tapasztalatait, hátterét, kultúráját.

Elég kényes terület szerintem, de jó esetben a munkavállalók eltérő kulturális háttere és nézőpontja növelheti a tolerancia, az együttműködés képességének mértékét is (rossz esetben viszont – és nyilván erre is akad példa bőven – komoly gondokhoz vezethet), ami hosszabb távon nyilván az adott cég előnyére válhat.

Ami a legnagyobb előnye az egész folyamatnak, az a tanulás, egy másik kultúra megismerésének lehetősége. Akiben ez a kíváncsiság, nyitottság nincs meg, annak valószínűleg komoly gondjai lesznek egy ilyen munkahelyen (és ehhez még külföldre sem kell menni, egy Magyarországon működő multinál is alkalmazkodni kell az adott cég kultúrájához, szokásaihoz, a különböző nemzetiségű munkatársakhoz, főnökökhöz), aki viszont nyitott, az rengeteget tanulhat.

Végezetül előnyt jelenthet a soknemzetiségű munkavállalói csapat akkor is, ha adott munkahely eleve multikulturális közegben működik (mondjuk valamelyik nagyvárosban, a legjobb példa persze megint London), hiszen nyilvánvalóan könnyebben éri el a különböző közösségeket egy cég, ha annak a közösségnek valamelyik tagja náluk dolgozik.

…és hátrányai

Mielőtt megkapnám azt, hogy túl rózsaszín képet festek (nem ez a cél), vessünk egy pillantást a lehetséges hátrányokra is! Rögtön ott van a diszkrimináció lehetősége, ami simán fennáll akkor, ha eltérő kultúrájú, hátterű emberek dolgoznak együtt.

Ha kevés más kultúrából érkezett munkavállaló van egy cégnél, akkor fennállhat a veszély, hogy a csoport többi tagja zárja ki őket, ha viszont teljes a multikulti, akkor kialakulhatnak csoportok. Hány olyan esetről hallottunk már, amikor akár egész területeket sajátítanak ki egyes népcsoportok, mondjuk a lengyelek Angliában, vagy zárnak össze bizonyos területeken… Ugyanez akár egy cégen belül is előfordulhat.

A cégen belüli belső kommunikációban is okozhat érdekes pillanatokat az eltérő kulturális háttér, hiszen adott helyzetet, megnyilvánulást simán másként ítélhetünk meg, nem is beszélve az esetlegesen felmerülő nyelvi akadályokról.

Ami ugyanis egy magyarnak természetes reakció egy adott helyzetben, az lehet, hogy egy osztráknak sértő, vagy jobb esetben csak furcsa. Ha nem ismerjük ezeket a kulturális különbségeket, nem tudjuk dekódolni a reakciókat, akkor komoly félreértések származhatnak egyes helyzetekből.

Most pedig ti jöttök: nektek milyen tapasztalataitok vannak ilyen téren?

A moderálási alapelveket itt találod.