Nyilván lesz majd köztetek, aki csodálkozva felhúzza a szemöldökét Geegee írását olvasván, hiszen szilveszter már jó messze van, én mégis kicsit az ünnepen túlmutatónak érzem a posztot, amennyiben az az üzenete, hogy nem kell alapvetésként kezelni a magyarok közti veszekedéseket, viszályokat.
„Tavaly (hisz idén már jövőre van...) elhatároztuk, hogy a stockholmi Magyar Házban próbáljuk meg átvészelni a szilveszter intézményét. Tudom, ez itt a Határátkelő blogon nem egy népszerű felfogás, hogy menjünk magyarok közé, mikor az farkasa a farkasnak is.
Bár elismerem, a kiköltözésünkkor bennem is voltak ilyen érzések, de vagy szerencsénk volt, vagy talán nem is akkora probléma ez; lényeg, hogy mára már máshogy gondolkozom. Sőt, továbbmenvén elmondhatjuk azt is, hogy sikerült idekint magyarokkal barátkoznunk, és senki nem vájta még ki a szemünket.
A szilveszteri Magyar-házas program választásakor bevallom, önös érdek is közrejátszott. Tudtuk, hogy lesz sok gyerek és bízván abban, hogy a mienknek is lesz ott hely, illetve kellőképpen el fog fáradni, hát nekiindultunk.
Este 7 körül már meglepően üresek voltak az utak mindenhol, bár az is igaz, hogy az autók elől ilyenkor mindig lezárt városközpontot messze elkerültük. A svéd bennszülöttek meg ilyenkor már jó eséllyel haladó szintű delíriumos transzban lehettek, szóval ők sem növelték a forgalmat.
A közösségi háznak egy régebbi, saccra olyan 80-100 éves, kúria-szerű épület ad otthont a város egyik külső negyedében. Szolgáltatásait tekintve van egy kis konyhája, több közösségi tere, köztük egy színpados rendezvényteremmel; egy kis sport-tánc célokat szolgáló alagsori része, illetve korlátozott számban kiadó szobák is léteznek. Az udvaron van grillezőhely és egy kis játszótér is. Mindezt egy csendes, kertes házas helyen, közel egy kastélyhoz illetve tóhoz.
Nagyon jó kis társaság gyűlt össze mire odaértünk, kb. olyan 25-30-an lehettünk. Mindenki hozott valami kaját, amit letett az asztalra, a közösbe. Épp nemrég olvastam, hogy a svédasztal kifejezés is pont így alakult, hogy aki betesz a közösbe, az vehet is ki onnan, korlátlanul, akár mindent megkóstolva. Amúgy meg nem mondják svenska bord-nak, ami a tükörfordítás lenne; hanem csak egyszerűen büfének.
Szóval telt-múlt az idő, jól éreztük magunkat, a zsivány leány is elég jól kirohangálta magát. Elérkezett az éjfél, és mire kiértünk a ház kertjébe, illetve az utcára az útközben előkerített pezsgőkkel, már javában dúlt a „háború”.
Durrogott az egész környék, a kis társaságunk is elkezdte felvenni a ritmust a rakétákkal, guruló-sistergő istennyilákkal, mindenféle rendű és rangú robbanószerrel. Egy jó órát élvezkedtünk a lőporos cuccokkal, ami gyakorlásnak is jó volt a fényképezést illetően. Lett is ez a pár kép, legjobb tudásom szerint igyekeztem, de látszik, még azért van hová fejlődnöm.
A durrogás befejeztével mindenki visszaszállingózott a házba. Egy kis ideig maradtunk még, a félbeszakadt beszélgetéseket befejezni; de mivel elkezdtek szállingózni a népek, ezért mi is nemsokára szedelődzködtünk és hazaballagtunk.
Azt hittem, hogy az utakon majd kint lesz a komplett rendőrség szondázni és mérni, de meglepetésre egyet sem láttunk.
Nagyon jó pont volt ez az este a szervezést illetően, köszönettel tartozunk mindenkinek, aki illetékes volt. Általában véve jó véleménnyel vagyok a Magyar Házas programokat illetően, voltunk már párszor Mikulás ünnepen, vannak sítáborok Középföldén minden februárban a sportszünetben, ha jól tudom, a húsvétot is szokták tartani minden évben, illetve van nyári tábor a gyerekeknek.
Ezen kívül havonta kétszer vannak szombatonként magyar óvodai foglalkozások, nagyon sokat jelentenek ezek szülőnek, gyereknek egyaránt. Ezzel a kis írással is csak annyi volt a célom, hogy hátha adok másoknak is kedvet, hátha javul, csökken ez az elítélő felfogás másoknál is. Lehet, hogy mégsem farkas, holló a külföldi magyar, vagy legalább is nem mind.
Soraimat zárva annyit mondanék összegzésként, hogy sose legyen rosszabb magyar társaságunk.
Boldog új évet a tisztelt blogközönségnek.”
A moderálási alapelveket itt olvashatod el.
Utolsó kommentek