Mert ugye amerikai van (vagy legalábbis azt gondoljuk), és Magyarországról nézve lehet osztrák is. Hogy a helyszínről (egészen pontosan Karintiából) nézve is van-e, és ha igen, milyen, az derül ki Bowling George posztjából. (A képekért hálás köszönet és kis irigykedés jár...)
Hochobirról a szlovén-osztrák határ felé nézve október végén
„A következő beszámoló arról fog szólni, milyen is az élet Ausztriában és azon belül is Karintiában. Négy éve élek itt, nagyon jól érzem magam, remélem, ti is kíváncsiak lesztek milyen is az élet errefelé.
A természet
Itt Karintiában nagyon jókat lehet kirándulni, Klagenfurttól fél órára már gyönyörű hegyek vannak. Nyárra itt van a tartomány büszkesége, a Wörthi-tó. Májustól sokan belemerészkednek és ebben az évben még október elején is láttam egy nagyon szép őszi napon úszókat.
A reklámokban sokszor azzal hirdetik Karintiát, hogy a környék egy kis mediterrán életérzést kap a tótól. Nyaranta amúgy is olyan meleg van, mint Magyarországon, itt nem gyakori a hűvös, esős nyár. Az ősz is nagyon szép, a környező hegyekben először a lombhullató fák majd a vörösfenyők gondoskodnak a gyönyörű őszi színekről.
Télen itt a völgyben jellemző az otthoni szürkeség, de nagyon könnyen ki lehet kerülni belőle, 1 óra kocsiútra több sípálya is van és hatalmas élmény a felvonóval kiemelkedni a ködből, ami telente sajnos gyakran beborítja a völgyet, majd jókat síelni a mélykék ég alatt a havas lejtőkön.
A tavasz hasonló mint Magyarországon, de itt van rá lehetőségünk, hogy 2 óra alatt már elérjük Udinét, a legközelebbi olasz nagyvárost, ahol mindig 1-2 hónappal előrébb járnak az évszakok.
Karintiának szuper elhelyezkedése van, kevés hely mondhatja el, hogy nyaranta van lehetőség síelni a hegyekben (Mölltali-gleccser) és még aznap jókat strandolni a meleg völgyekben. Ha valakinek nem jön be a tavi úszkálás, akkor 3 és fél óra alatt le lehet érni az Adriára és strandolni a homokos gradói vagy caorlei strandokon.
Az amerikai osztrák álom
Ha lenne ilyen kifejezés, akkor a biztos megélhetést, a középosztályba való könnyű bekerülést, a nehéz lecsúszást és a kellemes, mindenki számára elérhető jóllétet jelentené. Az utóbbi időben ez sajnos változóban van.
A megélhetés az utóbbi időben nehezebb lett. Ausztriának se megy már olyan jól, mint korábban. De ez talán a világ egy jó részére jellemző. A középréteg szűkül, reálbér-emelkedés az elmúlt 10 évben nem nagyon volt (csak a felső 1%-nak), egyre többen leszakadnak a felső tízezer meg egyre vagyonosabb lesz.
A munkanélküliség az utóbbi 2 évben jelentősen megugrott, de korábban is itt, Karintiában jóval magasabb volt, mint más tartományokban. Az utóbbi 1-2 évben elkezdtek a többiek is felzárkózni hozzánk. Azért aki nagyon akar, és jól beszél németül, az talál munkát. A kérdés csak az, hogy milyet.
Magyarországon a kérdés még az is lenne, hogy meg lehet-e belőle élni. Itt legalább ezen nem kell aggódnia az embernek. A legalacsonyabb bérekkel is el lehet érni egy magyar középosztálybeli életszínvonalat. Ha kicsit kitartóbb és szorgalmas az ember, akkor pedig nagyobb tehetség nélkül is elérheti akárki a magyar felső középosztály életszínvonalát.
Általános minimálbér nincsen, ágazati minimálbérek vannak. A dolgozói érdekképviseletek harcolják ki a minimálbér-emeléseket. Ausztria jó példa rá, hogy a magas minimálbér hosszabb távon nem jár magasabb munkanélküliséggel, mert a magasabb bérből az emberek többet tudnak költeni és így új munkahelyeket hoznak létre. Még most is, hogy a válság miatt megugrott a munkanélküliség, a második legjobbak vagyunk az unióban.
A legalacsonyabb minimálbér az újságkihordóké, amit zömmel indiaiak, pakisztániak csinálnak errefelé, ők kb. 800 eurót kapnak kézhez. 1050 euró körül sok egyszerűbb kétkezi szakmának van a minimálbére, aki kicsit szerencsésebb, mert jobban beszél németül és ki tud fogni például egy eladói pozíciót minimum 1150 nettóra számíthat. Ezzel indul a játék.
Ha valaki szorgosabb, akkor kisfőnökként, nem irodai munkában 1200-1450 nettót is simán hazavihet. Karrieristább külföldieknek már középvezetőként vagy speciális tudást igénylő szakmákban belépő szinten az 1500-1900 euró (nettó!) se ritkaság.
Ennél feljebb elég kevés külföldinek sikerül lépnie, talán ha alapból egy osztrák céghez vagy multihoz jön az ember egy jól fizetett irodai állásba. A karintiai felső középréteg kb. 2000-4000 eurót keres nettóban havonta. E fölött már itt is, ha nem is gazdagnak, de kimondottan jómódúnak számít az ember (topmenedzserek, és vállalkozók).
A legtöbb ágazati kollektív szerződésben 14 havi bér van lefektetve, tehát az 1050 eurós bért egy mekis alkalmazott 14-szer kapja, így ha össze akarjuk hasonlítani a magyar bérekkel, akkor csalóka, mert 12 havi lebontásban persze már több mint 1050 euró.
Kiadások
A kiadások terén összességében mi olyan 40%-kal költünk többet, mint otthon. 30 m2 körüli kis lakás (ahol mégse idegenekkel kell lakni) 250 eurótól indul, erre jön rá a közös költség és a fűtés, ami havi olyan 100 euró körül van, ezt kell átutalni a tulajnak (az első szám volt a Kaltmiete a második a Warmmiete).
E felett egyedi felhasználás alapján az áramot (kb 40-50%-kal drágább, mint otthon, de függ a szolgáltatótól. A karintiai Kelag az egyik legdrágább, de lehet váltani elvileg) és az internetet / tv-t kell fizetni. 50m2-es lakások 500 eurótól indulnak a belváros közelében, a várostól távolabb olcsóbbak, de akkor meg az autót kell többet használni.
A bevásárlás is 30-40%-kal drágább, mint otthon, de cserébe a termékek minősége is jobb. Sokat lehet spórolni törzsvásárlói kártyákkal, amiből itt szinte mindenkinek rengeteg van.
Például a Billában ha havi 200 eurót vásárol valaki, akkor a következő hónapban kap 15% kedvezményt egy vásárlásából, 100 eurónál 10%-ot. Születésnapra 10%-os utalványt küldenek, és a termékek jó negyede 10-30%-kal olcsóbb a kártyájukkal.
Klagenfurt és a Karavankák. A levegő a szél hiánya miatt szinte mindig kicsit párás, nehéz éles fotókat lőni.
A félreismert Ausztria
Az ország gazdaságáról Magyarországon sok tévképzet él. A turizmus nem lenne elég egy ilyen életszínvonalhoz. Ausztriában nagyon komoly ipar is van. Magyarországgal ellentétben nem az óriás multik dominálnak, hanem a helyi középvállalatok. Elég nagyok és fejlettek ahhoz, hogy exportképesek legyenek, de még kicsik ahhoz, hogy csak úgy arrébb húzzanak, ha kicsit megugranak a bérek, mint az a magyarországi multiknál megtörténhet.
Itt Ausztriában sok helyi kisebb cég nagyon innovatív és sikeres, főleg a precíziós gyártás területén. Ez hiányzik Magyarországról. Hol vagytok talpraesett magyar vállalkozók? A nagyobb cégek közül osztrák például a Redbull (legalábbis ők tették a nyugati pénzes rétegek számára ihatóvá és eladhatóvá az italt) és a Swarovski. Talán ez a két márka nőtte ki a legjobban magát és a legismertebb az egész világon.
A nehéziparban a Voestalpine igen komoly szereplő, Linz környékén van a hatalmas központjuk (40 ezer ember dolgozik náluk). Ha már multik: a Magna gyár Grazban gyártotta sokáig az Aston Martin Rapideokat és a BMW X3-at. Jelenleg is ők gyártják a Mercedes G osztályt és a Mini Countrymaneket. Mostanában folynak a tárgyalások a Teslával.
Felső-Ausztriában van az egész világon a legnagyobb BMW autómotor-gyár, itt nálunk Karintiában pedig Európa második legnagyobb félvezető es mikrocsip német gyártójának az egyik jelentős központja és kutató bázisa.
De az igazi titok szerintem mégis a világszínvonalú középvállalataikban van, itt nehéz jól ismert példát hozni (pont azért mert kicsik és nem annyira ismertek), de rengeteg van belőlük és sokszor egész kis falvakban és kisvárosokban is olyan gyárakra lehet bukkanni mint például a Rotax gyár az 5000 lakosú Gunskirchenben, ahol például az amerikai pilóta nélküli Predator repülőgép motorját is gyártják a legelő bocik mellett.
Vagy az alpesi 7000 lakosú Ferlach itt Karintiában, ahol az egyik Glock pisztolygyár van. A kis osztrák vállalatnak sikerült elérnie, hogy a norvég hadseregnél, a német különleges rendőri egységeknél vagy az amerikai (USA) rendőri osztagok 2/3-ánál részben az ő pisztolyaik jelentsék a megoldást. Tényleg rengeteg ilyen nemzetközileg sikeres kisebb cég van itt.
Persze a turizmus sokat segít főleg a korábban elmaradottabb hegyes részeken. Bécsben pedig a konferencia turizmus nagyon megy. Ott van például olyan befolyásos szervezeteknek a székhelye, mint az OPEC.
Klagenfurt közelében. A jobb oldali kis hegy mögött és a magas csúcsok lábánál folyik a Dráva.
Amire nincs ott a Mastercard...
És akkor van a nem anyagi oldala is az életnek. A természetről, kirándulási lehetőségekről már korábban írtam. Barátokat szerezni nehéz itt Karintiában, nekünk szerencsénk volt, mert fiatalok között dolgoztunk, dolgozunk. Onnan van a helyi barátaink többsége, a fiatalok sokkal nyitottabbak.
Főleg a 40 év feletti korosztály zárkózott a külföldiekkel szemben, persze kivételek mindig akadnak. Sokan nem szeretik a külföldieket közülük, talán a törököket es arabokat szeretik a legkevésbé. A németekkel szemben sokszor mintha valami kisebbségi komplexusuk lenne, legalábbis sokan nem győzik hangsúlyozni, hogy ők mennyire mások, mint a „Piefke”-k (nyárspolgár) és mennyire nem szeretik őket a kioktató modorukkal és az idegesítő hochdeutschukkal.
A kelet-európaiaktól inkább félnek, hogy lenyomják a béreket es elveszik a munkahelyeket. Nem sok maradt a monarchia miatti nosztalgiából vagy szimpátiából.
Egyik barátom fotója, közös túrázás során készült a Karavankákban.
Karintia sokáig volt az osztrák Jobbik (itt Szabadságpártnak hívják) fellegvára. Hosszú évek után most vesztették el a többségüket (viszont más tartományokban meg előretörtek), amihez az itteni imádott vezérük, Jörg Haider halála valószínűleg erősen hozzájárult.
A halála után egyre-másra derültek ki a korrupciós ügyek. Találtak pénzmosással kapcsolatos számlákat, külföldi államoktól ilyen-olyan fedőtevékenységek alatt érkező pénzeket. Érkeztek pénzek Kadhafitól Líbiából vagy éppen Oroszországból. Elég fura, hogy miért ez a két ország támogat pont egy osztrák jobboldali, idegenellenes pártot.
Állítólag a mögöttes cél részben az európai egység, összetartás bomlasztása volt. A nyugati civilizáció iránt érzett undor miatt (Kadhafi) vagy gazdasági érdekekből (Oroszország). Érthető, hogy a többi tartományban sokan nem igazán lelkesednek a már Hypo Bank-botrány előtt is legeladósodottabb és egyik legszegényebb tartományért.
Összességében szerintem Karintia egy nagyon szép tartomány Ausztriában, ahol mindent meg lehet találni a magas hegyektől kezdve a síkabb részeken át a dimbes-dombos tájig.
Van jó néhány szép tavunk, hatalmas erdőink sok kirándulási lehetőséggel, télen sok sípálya és Olaszország, vele a mediterrán életérzés is itt van 2-3 órányira. Ideális azoknak, akik szeretnek nagyokat túrázni, síelni és a szabadidejüket a természetben eltölteni. Azoknak, akik számára az anyagi gyarapodás fontos, már kevésbé jó választás, mert munkahelyekből nincs olyan sok, mint más tartományokban és a karrier lehetőségek is jóval korlátozottabbak.”
Klagenfurt a Lendkanalnál ősszel
A moderálási alapelveket itt olvashatod el.
Utolsó kommentek