oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2014. február 21. 06:48,  Egy bátor pillanat adta elhatározás 238 komment

2014. február 21. 06:48 Határátkelő

Egy bátor pillanat adta elhatározás

Az Erasmus-ösztöndíj egyike a legjobb dolgoknak Magyarország uniós európai csatlakozásában, hiszen kell-e annál nagyszerűbb lehetőség, mint hogy az ember ösztöndíjjal tapasztalhassa meg, milyen is az élet egy másik országban. Ehhez képest viszonylag kevés ilyen történet érkezett eddig, most viszont itt van Barbié, aki Írországban járt egy fél évet egyetemre (köszönet a képekért is).

cím_89.jpg

„Harmadéves egyetemistaként a 2013-as tavaszi félévet volt szerencsém Erasmus-ösztöndíjjal Írországban tölteni, erről szeretnék most egy kicsit mesélni.

Bár ez nem okvetlenül a külföldi munkavállaláshoz, sem a hosszú távú külföldi berendezkedéshez kötődő téma, azért úgy gondolom, a bő öt hónap, amit kint töltöttem, elég lehetőséget adott, hogy egy nyaraló turistánál többet lássak mind az országból, mind pedig az ott élő emberek életéből.

Ezenkívül jó lehetőségem nyílt, hogy nemcsak írekkel, de sok más külföldivel is megismerkedjek. Már maga a ház is, ahol laktam, jó példája ennek a maga ír-cseh-olasz-kínai-brazil-magyar egyvelegével, hiszen ilyen színesen zsúfolt kulturális közeget nyújtott.

Tehát Erasmus

Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, manapság szinte senkinek sem kell bemutatni a méltán híres európai ösztöndíjprogramot – még ha a névadót definiálni talán kicsit nehezebb vállalkozás lenne is –, amely évről évre több ezer diákot kecsegtet élete nagy kalandjával. Hát ebből vettem ki én is a részemet múlt tavasszal.

„Miért vállalkoztál rá?”, így kezdődik az egyik leggyakoribb kérdés, amit jelentkezésem óta gyakran nekem szegeznek, és amire a nyilvánvaló közhelyeken kívül (mint világot akartam látni és kipróbálni magam) nehéz egyedi feleletet adni.

Főleg azt tudom válaszolni, hogy azért, mert kivételes lehetőségnek tartottam – és tartom a mai napig is. Ha tehetném, kérdés nélkül belevágnék újra. De komolyra fordítva a szót, semmilyen különleges vagy újszerű célom nem volt, mint az, ami legtöbb sorstársamnak.

Látni szerettem volna, hogy boldogulok-e a családomtól távol egy idegen helyen, hiszen ilyesfajta próbára azelőtt nem nyílt lehetőségem. Ez volt az első nagy lépés számomra. Ezért a jelentkezés.

Miért pont Írország?

Ennek szintén prózai oka volt: angol nyelvszakosként szerettem volna anyanyelvi közegben is kipróbálni a nyelvtudásomat és – szégyen, nem szégyen – egyedül a limericki egyetem nyújtotta ezt a lehetőséget a társegyetemek listájáról. Hát így történt.

Mikor a pályázatot beadtam, még semmilyen kötődésem nem volt a szigethez – Limerick-ről azt se tudtam, eszik vagy isszák –, az egyetemen tanult alapvető dolgokon kívül semmit nem tudtam róla, és őszintén szólva nem is érdekelt különösebben; bármelyik angol nyelvű ország akármelyik városa éppúgy megtette volna.

utca_4.jpg

Ma már persze egész máshogy állok a szívemhez oly közel került Írországhoz, de egy történethez hozzátartoznak az előzményei is, úgyhogy nem tartottam volna fair-nek azzal a nagyzoló kijelentéssel kezdeni, hogy határozott elképzeléseim voltak a célországot illetően. Tabula rasa-val indultam és pont így volt tökéletes.

Lelkesen, kis félelemmel

Nagy lelkesedéssel, egy kicsit talán félve, de igazából inkább bele se gondolva vágtam neki az egésznek azzal a reménnyel, hogy önállóbban, függetlenebben és érettebben jövök majd haza.

Volt ugyan bennem egy kis naiv „kint talán megtalálom életem célját” bizakodás, de ha reálisan végiggondolva ezt valószínűtlennek tartottam is, a szakdolgozat témakeresés mindenképpen előkelő helyet foglalt el a tennivalók listáján. Meg a nyelvtanulás, az önállósodás, a kapcsolatépítés és persze maga az utazás.

Nagy szavakkal szólva: szerettem volna jobban megismerni a körülöttem lévő világot és benne önmagamat, erősségeimmel és gyengeségeimmel együtt. Persze mindezt akkor még nem tudtam volna így megfogalmazni, inkább csak egy bátor pillanatomban megragadtam a kínálkozó lehetőséget azzal a felkiáltással, hogy a részletekkel ráérek később foglalkozni.

Valószínűleg el sem hittem igazán, hogy tényleg megkaphatom az ösztöndíjat, de tudat alatt talán éreztem, hogy megérett az idő a változásra, hogy, mondhatni, kinőttem a tojáshéjat. Bár erre csak kint döbbentem rá igazán, amikor megtapasztaltam, hogy nem is nagyon hiányolom.

Ideális pót-család

Ehhez persze hozzátartozik, hogy minden szempontból nagyon szerencsés voltam, az ember lánya pedig könnyen megszokja azt, ami jó. A ház, ahol laktam, az első perctől kezdve otthon akart lenni, a lakótársaim pedig egytől egyig nyílt, barátságos, csodálatos emberek voltak; a közvetlen környezetem így könnyen gyúrható, ideális pót-család alapanyagnak bizonyult.

Hogy ez az írek rám hagyományozott szerencséje volt-e vagy egyszerűen annyi, hogy a helyzet valószerűtlensége miatt előre semmilyen részletet nem képzeltem el, nem tudom, de tény, hogy ha akartam volna, se képzelhetem szebbre a dolgokat.

itt_laktam_elm_green_close.jpgItt laktam: Elm Green Close

Így szinte csak pozitív benyomások értek az első pillanattól kezdve, csupa olyasmi, ami hosszú-hosszú időre az írek és Írország lekötelezettjévé tett még akkor is, ha tisztában vagyok vele, hogy néhány kellemes élményhez nem is volt közük.

Limerick

Az egyébként sem túl nagy népességű ország nagyjából Eger méretű, harmadik legnagyobb városa, a délnyugati fekvésű Limerick lett kinti életem fő színtere. A Shannon-parti városkát bizonyos netes források nemes egyszerűséggel „Stab City”-nek nevezték, így előzetes tudásom nem kecsegtetett túl sok jóval.

Limerick mégis kitűnő átmeneti otthonná vált. A város fiatal, alig negyven éves egyeteme – ami, mint büszke bennfentesektől megtudtam, voltaképpen az Ír Köztársaság legrégebbi felsőoktatási intézménye – a város szélén, Castletroy negyedben épült fel, így nem is igazán Limerickben, hanem annak külső lakóövezetében éltem, szűk húsz perces (és bő három eurós) buszútra a városközponttól.

Limericket egyébként leginkább álmos, külföldiek által nemigen látogatott városként tudnám leírni, ami útikönyvem szerint „nem éppen szépségéről híres”.

Látványban valóban elmarad az ország két legnagyobb városától: a déli fekvésű, ír viszonylatban szinte már mediterránnak számító Corktól és a Budapestnél kisebb fővárostól, Dublintól.

itt_laktam_elm_green_close (2).JPG

A város valóban nem sok különleges elfoglaltsággal kecsegtet. Limitált szolgáltatásai, az egyetemi diáknegyedekkel tarkított külvárosa és maga a pesti viszonylatokhoz képest hatalmas, vadregényes campusa viszont remek lehetőséget nyújt, hogy az új ismeretségekre vágyó Erasmusos diákok úton-útfélen egymásba akadva összebarátkozzanak.

Ilyen szempontból különösen kedvező részlet, hogy a diákokat alig néhány pub és szórakozóhely látja el a fővárosok kínálta bőség helyett, ahol szétszóródva elvesznek a tömegben és nehezebben tudnak ismerkedni.

A szinte csak diákok lakta zajos, de a maga módján otthonos szomszédságok szintén hozzásegítenek a barátságok kialakításához, még akkor is, ha történetesen a rossz hírű város „Rape Lane”-ként elhíresült sikátorának tőszomszédságában laktam.

Megjegyzem, ez valószínűleg inkább városi legenda, mintsem valós alapokon nyugvó elnevezés lehet, mert a magam részéről soha semmi ijesztővel nem találkoztam, így teljes biztonságban éreztem magam. Azért nem tagadom, élveztem lakóhelyem regényes elnevezéseit.

Limerick.jpgLimerick

Nyelvi kihívások

Ahogy az országról, úgy a lakóiról sem rendelkeztem túl sok vagy részletes, sem hasznos előismerettel; kivéve talán „az írek vörösek és sok Guinness-t isznak” sztereotípiákat – megjegyzem, mindkettő túlzás: a skótok vörösebbek, a Guinness pedig inkább nemzeti jelképük, mint éltető italuk, a fiatalok körében legalábbis kevésbé népszerű. Üres lapomat így lehetőségem nyílt kizárólag tényleges, első kézbeli tapasztalatokkal megtölteni.

Én is átestem ugyan a szinte törvényszerű kulturális sokkon a helyi akcentus miatt, de egy rövidke buszos jegykezelési nehézség és a háziúrral való első – a részemről főleg a gimis fizikaórákat idéző „mindent értek” (valójában semmit…) bólogatásban és vigyorgásban kimerülő – beszélgetés ijedtsége után lassan-lassan sikerült megszokni az ír módit.

Igaz, hogy kedvenc „bentlakó” írünkkel az egész félév során akadtak apróbb kommunikációs sikertelenségek, de ezek inkább viccesek, mint kellemetlen vagy kínos jelenetek voltak.

Egy nemzetközi közegben szerintem szinte kötelező jellegűek az ilyen elszólások: ezek oldják a jeget, teszik bensőségessé a légkört és szolgálnak tökéletes alapjául a későbbi belső vicceknek.

Azért annyit még hozzátennék a nyelvi kihívások témához, hogy ha egy ír a felkínált ételre, italra „I’m okay”/”I’m fine, thanks”-t felel, majd az elé rakott adagot furcsán méregeti, annak oka nem finnyásságában keresendő.

Mindezt több hetes eredménytelen etetési kísérlet után sikerült megfejtenünk, ír lakótársunknak ugyanis esze ágában sem volt megmagyarázni a félreértés lehetséges okát. Ő úgy gondolta, egyértelmű nemleges feleletet adott, mi pedig, hogy tökéletesen megértettük igenlő válaszát.

university_of_limerick_campus (1).JPGA University of Limerick campusa

Így beszélgettünk el egymás mellett egy darabig, mire kitapasztaltuk, hogy az írek semmire se mondanak egyenes nemet, és fel se merül bennük, hogy honfitársaikon kívül más nem tud erről a titkos egyességről.

Ez persze csak egy példa a kommunikációs különbségekre, amelyek újra és újra tudatosították bennem, hogy a nyelvtudás nem merül ki egymás mellé pakolt szavak alapvető jelentésének megértésében.

Közlekedési meglepetések

Nem is tudom, volt-e bárki is goromba velem kint – talán egyetlen Lidl-s vásárlási incidenst kivéve. Mindenki türelmesen elmagyarázott bármit, amit esetleg nem értettem, legyen szó akár útbaigazításról, akár a híres-hírhedt „cash back” rendszerről a szupermarketekben.

Kár, hogy csak a legvégén sikerült teljesen magamévá tennem ennek a lehetőségnek az értelmét, mert hamarabb is hasznosíthattam volna az előnyeit. Voltaképpen arról van szó, hogy bevásárlás során a kasszás nemcsak azt kérdezi meg, hogy van-e klubkártyám – illetve felteszi a magyar bevásárláshoz szokottak számára meglepő, szívélyes „segíthet-e bepakolni a szatyrokba” kérdést –, de azt is megérdeklődi, hogy szeretnék-e bankautomata-szerűen készpénzhez jutni.

Az árfolyamokkal nem vagyok tisztában és magyar kártyával ez nem is játszható meg, de mindenképpen hasznos módszernek tartom ezt a trükköt, ami a magas készpénzfelvételi díjakat hivatott kicselezni.

Utazás tekintetében szintén pozitív tapasztalataim voltak. A köszönünk a buszsofőrnek és megköszönjük az utat dolog senkinek nem újdonság, aki megfordult már az angolszász országok bármelyikében, de hogy a sofőr megálljon nekem olyan helyen, ahol nincs is megálló, az azért mindenképpen kellemes meglepetésként ért.

Ez persze, gondolom, kivételes alkalom volt egy kisvárosi közegben; olyasmi, amihez hasonló kedvességet már itthon is tapasztaltam buszsofőrtől, még ha nem is gyakran.

Az viszont, hogy az íreknél bevett szokás nemcsak a távolsági járatokon bármilyen aggodalom nélkül az oldalsó csomagtérbe tenni mindenféle jóval megpakolt, nyitott bevásárlótáskákat, újdonságszámba ment nálam, aki még a nagybőröndjét is félve hagyta hátra a két és félórás Dublin-Limerick távon.

university_of_limerick_campus (2).JPGEz is az egyetem

Tetszett ez a könnyed és barátságos mentalitás, hogy a buszok tisztaságát és kényelmét ne is említsem. Igaz, meg is kérik az árát – az előbb említett útvonal oda-vissza 20 euró –, ami ugyan még mindig sehol sincs a jóval drágább vonatjegyekhez képest.

Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy a magam részéről a buszt részesítettem előnyben, bár értek meglepetések limericki menetrendek miatt, amiket öt hónap alatt sem sikerült megértenem. (Persze pestiként az itthoni vidéki helyi közlekedést is biztos rendszertelennek és ritkának tartanám.)

Azt pedig, hogy vasárnap délelőtt egyetlen busz sem megy az egyetemi campustól – a gyalog egy órányira lévő – Limerick városközpontig, nehezen feldolgozható információ volt számomra, tény azonban, hogy az ottani diákok többsége autóval járt, szóval valahol érthető az elgondolás.

Ha már közlekedés, szintén tetszett, hogy mennyire illemtudóak a KRESZ-t illetően is. Ugyan volán mögé nem ültem, így a teljes képet nem ismerem vezetési szokásaikról, de az, ahogy a gyalogosokkal bánnak, mindenképpen reménykeltő.

Igazán felemelő érzés, mikor egy zebrához érve minden irányból megáll miattam a forgalom, legyen szó akár BMW-kről vagy Mercikről. S teszik ezt akkor is, ha eszem ágában sincs átmenni, éppen csak megálltam bevárni valakit vagy gondolkozni, merre is kell továbbmennem – ilyen esetekben persze a szívességet értékelendő nem mertem nem átmenni a felkínált úttesten.

Ír jellemkérdés

Amit néhány szóban össze tudok foglalni az írekről: segítőkészek, barátságosak és előzékenyek, ha turistát látnak. Mikor Dublinba érkezve térképpel a kezünkben megálltunk töprengeni vagy éppen megvitatni, hogy merre is folytassuk városfelfedező túránkat, az utcán nem egyszer siettek a segítségünkre, néha akkor is, mikor nem is tévedtünk el; máskor pedig beszélgetésünket meghallva rákérdeztek, hogy honnan jöttünk.

Sőt, olyan is megesett, hogy egy kedves bácsi büszkén megcsillogtatta néhány szóra redukálódott magyar tudását, amit, mint megtudtuk, még valamikor a kőkorszak előtt tanult el egy „distinguished lady”-től.

Végül „Csókolom a kis kezét!” köszönéssel elvonult – bizonyítva, hogy valóban nem tegnap vehetett magyar leckéket – és megjegyezte, hogy ezt persze szigorúan átvitt értelemben értsük.

university_of_limerick_campus (3).jpgA campus máshonnan

Egy másik vicces kedvű, közvetlen idős bácsi szintén a lelkünkre kötötte, hogy nem vesszük tolakodásnak, amit mond, és a legkevésbé sem értelmezzük szó szerint. A tény, hogy még közvetlenségükben is ügyelnek rá, nehogy túl bizalmaskodóak legyenek, sokat elárul az írek angolszász voltáról.

Bár külön gondot fordítanak a részletre, hogy ők ugyan nem britek, a közös történelmi múlt és kultúra mégis kibogozhatatlan szálakkal köti őket szomszédjaikhoz, ami természetükben is megmutatkozik. Még akkor is, ha talán könnyedebbek és – azt hiszem, a kultikus sorozatukon, a Father Ted-en szocializálódva kijelenthetem – jobb a humoruk, mint szigetlakó társaiknak.

A felszínen kedvesek és készek bátorító mosoly kíséretében a tudatlan külföldiek segítségére sietni – a nyelvi akadályok miatt talán jobban is, mint a magyarok, akiket meggyőződésem, hogy nem gorombaság, egyszerűen csak a megszólalástól való félelem tart vissza –, de közeli barátságot mégsem olyan könnyű kötni velük, ahogy az néha első ránézésre tűnik.

Személyes tapasztalatom legalábbis az, hogy a velük való szorosabb kapcsolat kialakítása időigényes feladat, amely csak lépésenként, fokozatosan építhető ki, akkor viszont apró kedvességekkel és figyelmességekkel fejezik ki barátságukat, de puszi / pacsi / ölelés továbbra sincs.

Kint töltött hónapjaim alatt, azt hiszem, alig kaptam tőlük ölelést vagy puszit – bár bizonyos források szerint a házinénim elköszönési öleléspróbálkozását én blokkoltam akaratlanul, miközben túlságosan a rám bízott vacsora kavargatására összpontosítottam.

Az egyetlen említésre méltó alkalom a búcsúzkodás volt, amikor lakótársamat öleltem át, de tény, hogy még akkor is úgy éreztem, kissé kínosnak érinti a dolog; bár hogy ez nemzetiségének vagy egyszerűen csak gátlásos hímnemű voltának volt köszönhető, nem tudom.

university_of_limerick_campus (4).jpgBármilyen meglepő, ez is a campuson van

A másik tevékenység, illetve tevékenység hiánya, ami az írek érzelmi visszafogottságát bizonyította számomra az volt, hogy egyszer sem láttam andalgó, csókolózó párocskákat az egyetem campusán, ahol pedig épp elég hormontúltengéses fiatal volt adott négyzetméteren belül, tehát a lehetőségek, a helyzetek és a kellékek mindenképpen adottak lettek volna.

Az írek azonban semmilyen apró párkapcsolati megnyilvánulást nem tettek nyilvános helyen, még egymás kezét sem fogták meg. Ha valaki vadul csókolózott, arról rögtön tudtuk, hogy külföldi.

Ahogy arról is, aki esernyővel szerencsétlenkedett vagy gumicsizmát húzott – ez utóbbira a helyiek egyenesen a számukra derogáló „amerikai” bélyeget sütötték –, miközben a Paddy-k vígan kóvályogtak a szemükbe húzott kapucnival és melegítőnadrágban, mint alapvető ruhadarabjaikban.

Érdekes társadalmi tanulmány készülhetne egyébként az ír fiatalok öltözködési stílusáról, ami úgy tűnik, csak két végletben képes megnyilvánulni: iskolába kócos hajjal, majdhogynem pizsamában és papucsban járnak, bulizni viszont úgy kiöltöznek, hogy rájuk sem lehet ismerni miniruhájukban, Barbie-babákat megszégyenítő, makulátlan vakolatban, tűsarkúban és persze januárban is szigorúan harisnya nélkül.

Hőháztartásuk is megér egy külön misét, bár valahol irigylendő, hogy március elején, miközben mi, külföldiek nagykabátban vacogunk és a kisujjunkat se lógatnánk bele a hideg vízbe, ők gond nélkül szörföznek, majd öltöznek át törülközőbe csavarva a Lahinch-i óceánparton. Pont, mint a magyarok a Balatonnál, bár mi ezt többnyire a nyári hőségben tesszük.

Eső vagy szivárvány – csak nézőpont kérdése

Mielőtt azonban bárki rám sütné a hálátlan és szűklátókörű jelzőt, elmondom, hogy ezeket az élményeket minden szempontból pozitívnak tartom. A kint töltött idő egyik legnagyobb tanulsága ugyanis az volt számomra, hogy megtanultam másképp, kicsit a saját komfortzónámon kívülről szemlélni a dolgokat és ténylegesen átélni, hogy minden csak nézőpont kérdése.

Mióta hazajöttem, az időjárás változásait, a szeles, borongós, ködös időt nem bánom annyira, az eső is sokkal kevésbé zavar és nem rántok esernyőt az első kósza esőcsepp miatt, hiszen nem vagyok cukorból.

A hideg érzete is átértékelődött bennem, főleg ha a 18 fokos Balatont nyilvánítanám éppen túl hidegnek ahhoz, hogy belemenjek, elég csak a hős Lacinch-i szörfösökre gondolnom.

lahinch szörfös.JPG

Szóval számomra ez mindenképpen pozitív ráeszmélés volt, olyasmi, amit örülök, hogy sikerült elsajátítanom, mert egész másképp tudok hozzáállni néhány dologhoz.

Számomra inkább ez volt a legnagyobb szemléletmódbeli változás, nem pedig a külföldiekhez való hozzáállás. Igaz ugyan, hogy sokat tanul az ember nemcsak szolidaritásból és alkalmazkodásból, ha hónapokra beköltözik egy külföldiekkel telezsúfolt házba, de mindennapi apróságokról is.

Többek között már tudom, milyen is az igazi carbonara tészta, mi a legkönnyebben összekeverhető angol szópár egy kínai számára vagy, hogy milyen közös szavaink vannak a csehekkel.

Saját nemzetem külföldi reprezentálásának felelőssége pedig alázatra nevelt és lehetőséget nyújtott egy kicsit távolabbi szögből látni kis hazámat. Arról nem is beszélve, hogy egész más szemmel nézek gyönyörű fővárosunkra, mióta hazajöttem.

Hogy valóban felnőttem és önállóvá váltam-e kint, azt nem tudom, bár mindenképpen fejlődtem, de tény, hogy bizonyos dolgokban, ha okosabb nem is, talán kicsit bölcsebb lettem és képes vagyok más megvilágításba helyezni bizonyos dolgokat.

Elég csak az írek saját időjárásukhoz való – számomra mindenképpen becsülendő – hozzáállására gondolnom, és mindjárt könnyebben és kitartóbban vágok bele az élet mindennapi kihívásaiba. Úgy is mondhatnám, hogy az eső helyett én a szivárványt látom – ha nem is mindig, de legtöbbször.

A változatos ír táj

Azért annyit még megjegyeznék, hogy bár én a kint töltött idő minden percét imádtam, ha valaki érzelmileg túlfűtött emberekre és forró tengerpartokra vágyik, valószínűleg nem Írország számára a legideálisabb határátkelési választás.

Az írek ugyanis nem véletlenül tejfehérek és nem véletlenül állnak az örökös széltől meghajolva azok a szerencsétlenül odaültetett pálmafák azoknak az udvarában, akik az óceán sós illatát érezve összetévesztették otthonukat a mediterrán tengerpartokkal.

A valószínűtlenül zöld fű is csak annak álcázott sár, amiben nem nehéz bokáig süllyednie a gyanútlan külföldinek, ha netán arra vetemedne, hogy lustaságból levágja az utat; lehet, hogy jobban szemügyre kellett volna vennem azokat a térdig sáros birkákat…

Írország varázsa szerintem – a lóhere és a szivárvány végénél kincset rejtegető koboldok helyett – természeti szépségében rejlik, így aki nem riad vissza a gyakori időjárás változásoktól és a szeles kirándulásoktól, páratlan élményekben lehet része.

A pénzkeresési lehetőségekről pedig annyit, bár én nem dolgoztam, de ha hamarabb fülembe jut a lakótársam 10 eurós órabérének ténye, amit falfestésért és fűnyírásért kapott a szomszédban, hát komolyan elgondolkoztam volna.”

A kommentelési szabályokról ide kattintva olvashatsz.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: egyetem Erasmus Írország Limerick

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr425824031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2014.02.21. 19:50:07

@birca "Az ellenoldali Kurucot, az Amerikai Népszavát, viszont hetente többször, azon legalább lehet röhögni, hetente legalább egyszer lelepleznek egy pokoli fideszes-vatikáni-antiszemita összeesküvést."
Idonkent en is bele szoktam nezni, es jokat mosolygok en is :) iskolapeldaja annak, mit jelent egy egesz mas szuron at nezni az otthoni vilagot es esemenyeket...

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.21. 20:02:11

de hogy ne csak off legyek, köszönöm a képeket, a tengeresek nagyon tetszenek. meg újfent irigykedek, hogy a mai fiataloknak vannak ilyen ösztöndíj-lehetőségek, milyen jó lett volna.
amúgy meg a nyelvtanítás / nyelvtanulás egyik legérdekesebb kérdése, hogy ki ki hogyan dolgozza fel az ilyesmit, mint az I'm fine, amikor hirtelen lesz egy kis szakadék a kommunikáció vélt és valós kimenetele között.
valamiért a nemrégi "köszönjük Emese" jött vissza. hogy ha az ember nem látta a reklámot sokéves határátkelőként, vagyis "nem tanulta az iskolában", hogy mit jelent a kifejezés, akkor is hány olvasásba, hányszor belefutásba, mennyi időbe telik neki, hogy rájöjjön az értelmére, vagy megkérdezi, vagy megkerüli, vagy hetekig frusztrálódik rajta.
van, aki seperc alatt levágja akárminek az értelmét, van, aki soha, amíg fel nem tálalják neki vagy ki nem szótárazza.
érdemes azt tudatosítani magunkban, hogy mennyire megy nehezen, vagy mikor megy nehezen, vagy mennyire akadunk meg, ha nehezen megy, és milyen stratégiánk van kompenzálni.
ez nekem nagyon érdekes, simán megvan már a kicsi gyerekeknél is, akik idegen / második nyelvként nyomják az angolt iskolában, nem simán "felszedik". bocs, ha kicsit hosszú voltam.
(még két hét iskola, és iszonyú sok munka, és már megint nem tudok aludni.)

Ugyandehogy (törölt) 2014.02.21. 20:11:42

@VHB: jahogy ő!
dehogy jön ide?

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.02.21. 20:13:53

@Don Kartasch:
Valamikor a SAAB egy kívánatos élenjáró márka volt.
Élen járt a benzines turbómotorok fejlesztésében és a legbiztonságosabb autók gyártásában. Voltak a cégnek rossz döntései.
Például mikor összeálltak a Fiattal és a 9000-es modell ugyanarra a padlólemezre került a Fiat Cromával.
Bár ezek csak mellékes kitérők voltak a cég nehezen tudta fenntartani magát.
Pontosan azért mert nem tömegmodellt hanem egy egyéni ízű rétegmodellt kínált. A formájuk mindig kilógott a sorból üdítő kivételek voltak a sok egyenmodell között.
Aztán a cég felét megvette a General Motors.
Aztán a teljes céget.
Innét kezdve szépen minden alkatrész átváltozott Opel alkatrészé a lemez alatt.
A 9-3as és a Vectra gyakorlatilag ugyanaz az autó.
A csőd előtt próbáltak szépíteni hogy nem a SAAB 9-5ös Opel Insigna hanem az Opel Insigna SAAB 9-5ös.
A világ arrafelé tart hogy az a cég amelyik évi 2milliónál kevesebb autót tud eladni az csődbe megy. Évi 2millió alatt nem lehet gazdaságosan tömegautót gyártani. Az ilyen koloncoktól az anyavállalatok is próbálnak megszabadulni.
Lásd SAAB, VOLVO, Rover, Land Rover, Jaguár.
A SAAB vásárlóközönsége egyszerűen nem fogadta el a GM beleszólását.
Azt mondta hogyha Opelt akarok venni akkor Opelt veszek nem SAAB-ot 5millióval drágábban.
Sajnos eltűnik a márka pedig egy jobb sorsra érdemes nagymultú gyár volt.

______________ (törölt) 2014.02.21. 20:33:12

@Kövérmadár [swe]: aranypénz, rézpénz, kézpénz.
nickel, dime, thumb.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.02.21. 20:33:18

@geegee:

Teljesen lényegtelen egy valuta nominális értéke, ennél sokkal fontosabb az értékállandósága.

Ha holnap kimondjuk hogy bevezetjük a pengőt, s egy pengő egyenlő lesz ezer mostani forinttal, akkor a pengő erősebb lesz az eurónál, de ez lényeges lesz? Nem.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.02.21. 20:34:09

@rezsoatya:
TEEE ha én onnan leugrok akkor a Richter skála kilendül.
:))))))))))))))))))))))))))))

Kövérmadár [swe] · http://fettfagel.blogspot.se/ 2014.02.21. 20:39:13

@Chang Yai:
Van itt pénzgyűjtő, igen :)

@holl gold:
Brahiból eldobálták azt, amit a szüleik kerestek meg... idióták :(

Most az amerikai negyeddollárosokra kattantam rá, minden államból kell egy :)

@diggerdriver:
"Azt mondta hogyha Opelt akarok venni akkor Opelt veszek nem SAAB-ot 5millióval drágábban."

Pontosan ezért mondtam, hogy nincs arányban a SAAB ára az értékével. Ennyiért van jobb autó is...

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.02.21. 20:46:31

@holl gold:

A legdrágább európai valuta a lett lats volt, 1 lats többet ért mint 1 angol font. Idén szűnt meg az euró bevezetése miatt.

Azt hiszem most a kuvaiti dinár van az első helyen. Utána meg a kubai konvertibilis peso.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.02.21. 20:52:13

@Kövérmadár [swe]:
Ez így igaz, csak a SAAB vásárló az nem jobb autót akart hanem SAAB-ot.
Nem kapta meg így hát elpártolt a márkától.
Vannak autók amiknél az imázs többet ér az autónál.
El tudod képzelni hogy hányan vennének Bentley-t VW emblémával?
Pedig a Bentley a VW tulajdona csak kínosan ügyelnek a Bentley imázsára.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.02.21. 20:55:17

Bolgár-magyar összehasonlítás. A kommunizmus alatt 1 leva = 16 forint. Aztán a leva lassan gyengülni kezdett, 10 forint körülre. 1996-ra lement 3 forintra. Aztán 1997-re lett 10 FILLÉR. Aztán vissza 12 fillérre. 1997 óta fix a leva árfolyama, mindig 1 euró = 1956 leva, most is annyi, de 1999 óta új leva van, így már 1,956 leva 1 euró.

Kövérmadár [swe] · http://fettfagel.blogspot.se/ 2014.02.21. 21:10:48

@diggerdriver:
Távol áll töllem ez a fajta lelkesedés egy adott márka iránt, de értem, hogy mire gondolsz.
Ehhez viszont valamit fel kell tudni mutatni, ahogy az a Bentley esetén is történik. Az az autó valami... a SAAB... az azért messze van a Bentleytől.

A Koenigsegg is köszöni jól van, évi pár autót gyártanak csak, szerintem a stílusa bőven veri a Ferrarit (pl). De ilyen "valami" nincsen a SAAB mögött, valószínű ez lett a veszte.
De az is lehet, hogy van, csak nem ért el hozzám, mert más irányba húz a szívem, ha autóról van szó.

2014.02.21. 21:16:18

@Chang Yai: Haaat, nem tudom... Nem akarok bunko lenni, de ha nyelvszakos valaki, akkor azert elvarna tole az ember annyit hogy sikeresebben meg tudja oldani az ilyen helyzetet mint hogy hetekig adja a kajat a szerencsetlen irnek aki azt mondta nem ker, aztan meg az aldozatot hibaztatja hogy miert nem szolt.

Pl. a 'koszonjuk Emese' eset. Legalabb 15 eve nem nezek magyar TV-t (hala az egnek...). Megis mikor meglattam itt a kommentekben, rogton levettem a szovegkornyezetbol hogy kb. mit jelenthet, mikor hasznaljak. Nem tudtam hogy egy reklambol jott, de ettol fuggetlenul nem alltam teljesen ertetlenul a jelenseg elott hogy 'te jo eg, nem tudom ki az az Emese'. Ezen szerintem csak akkor akad fenn valaki ha alapvetoen ugy all hozza a nyelvhez hogy szo szerint probal meg mindent ertelmezni, nem az egesz helyzetre, kontextusra koncentral.

En az olyan dolgok elott alltam ertetlenul pl. hogy NAV, aminek mas neve volt mikor Mo.on laktam (APEH), az ilyesminek tenyleg utana kell nezni, ra kell kerdezni, amit meg is tettem. De azert a szovegkornyezetbol mar akkor is nyilvanvalo volt, mikor eloszor lattam, hogy ez valami adohatosag. Szerintem tul kell lepni ezeken a mentalis blokkokon hogy ha nem pont ugy mondjak ahogy en ismerem akkor nem ertem.

2014.02.21. 21:19:08

Irorszagot igy pl enis szivesen megtapasztaltam volna, jo volt ezt olvasni, a naiv osztondijasok elso racsodalkozasaiban mindig van cukisag meg erdekesseg meg izgalom (ezt most nem lekezelesbol irom, enis voltam ilyen :))

Regebben sokszor azt gondoltam, hogy Irorszag a nekem valo hely, setulhideg, setulmeleg viszont eleg vizes, terdig ero sar, csodalatos taj, voroshaju pasik.... de aztan amikor az ember kulfoldon osszefut irekkel akkor meg azelott kiabrandul, hogy eljutott volna. :D

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.02.21. 21:28:46

A NAV az a Norton Antivírus, nem? :D (Fene a hülye monitor-fejemet... :-) )

M. Péter 2014.02.21. 21:31:09

@maxval a gondolkodó birca: Azelőtt meg a máltai líra, 1MTL=2.33EUR.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.02.21. 21:32:10

@Kövérmadár [swe]:
Az elkötelezett autóvásárlók lelkét megérteni nagyon nehéz.
Ilyen emberek rég halálraítélt márkákat tarthatnak életben. (Alfa Romeo).
Bizonyos autómárkáknak az a szerencséjük hogy ilyen emberek vannak akik nem észérvek alapján vesznek autót.
A Ferrari egy alapjában véve szar autó mégis státusszimbólum a birtoklása.
Nem szempont hogy lerobban vagy kigyullad. Jól felépített jól menedzselt imázsa van.
A Koenigsegg gyakorlatilag egy imázs nélküli vagy azt most felépítő autó ami minden szempontból jobb a Ferrarinál.
Ezek az autók csak egy szűk réteg autói.
A SAAB viszont tömegmodell.
Valamivel meg kell fogni a vásárlót hogy SAAB-ot vegyen. Mivel? Azzal hogy az Opelnak a dízelmotorja van benne?
Milliókért drágábban?
A darabszám lényeges szempont.
Nem mindegy hogy a beszállítótól megvesz a gyár 200ezer önindítót negyven euróért darabját vagy megvesz egymilliót 20euróért.
Mindez igaz az ajtótömítésektől a féktartályig.

2014.02.21. 21:45:47

@geegee: Most jol osszezavartal! Mar kezdtem azt hinni, tudok magyarul! :)

morsels (törölt) 2014.02.21. 21:55:07

@maxval a gondolkodó birca:
Nincs kulonosebben jelentosege, de a CUC az USA dollarhoz van kotve, szoval 1CUC = 1USD, mindig :-).

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.21. 22:04:41

@Kövérmadár [swe]: azt hittem, te csak fémpénzeket, mintha ezt mondtad volna, itt olyan meg nincs.

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.21. 22:10:20

@Mirjam2:
Egyetértek, túl kell lépni, stb, de mi van, ha az ember annyira beleragad a saját korlátaiba, hogy fogalma sincs róla.
Én is így vagyok ezekkel a dolgokkal, szerencsére könnyen megy az Emese meg a NAV meg az ilyesmi. Más meg nagyon nehezen megy, pl csak hallás után nehezen tanulok, vagy semennyire, ezért is vagyok kiakadva a nem latinbetűs tonális nyelvekre, hússzorannyi energia kell nekem hozzá (vagy több). De tudom magamról, és kompenzálom, vagy megtanultam letojni.
Szóval igen, lehetett volna talpraesettebb a csaj. Kérdezni, megoldani, nem leakadni. De mikor tanította meg erre akárki is? Mondjuk pont a magyar iskola? ahol kussol az ember, mert fél kérdezni, ha valamit nem ért, a lapítás az egyetlen működő stratégia? Nem mentséget keresek senkinek, csak próbálom megérteni a dolgot egy kicsit, mert nekem is furcsa volt tényleg, olyan kisebbfajta wtf...?
Gyerekeknél is érdekes, hogy ki az, aki simán átugorja és ignorálja, amit nem ért, ki az, aki hétévesen is nekimegy és mindenképpen kibogozza, mit jelent, ki az, aki simán tudatalatt megfejti ugyanazt két perc alatt, anélkül, hogy tudná, mi történik az agyában, ki az, aki legakad, és addig képtelen továbbmenni, amíg az ember nem menti meg, ki az, aki mindenképpen az anyanyelvén is hallani akarja az új szót, ha érzi, hogy fontos, nem elég, ha tudja a jelentését, ki az, aki rázoomol és azonnal megkérdez minden egyes szót, mondat közepén is, amit nem ért, és szinte látod, hogy jegyzetel az agyában.
Fontos, hogy az ember tudja magáról, hogy mi frusztrálja, mi segít a legtöbbet, és mik a leghatékonyabb stratégiák a számára. Ha tudja, hogy hajlamos hetekig továbbgörgetni egy félreértést, mint a posztoló is, nem tudja rugalmasan átértékelni a korábbi vélt tudását, akkor szoktassa rá magát arra, hogy kérdez, azonnal, amint a gyanú árnyéka megjelenik, hogy valami nem stimmel. De ehhez el kell jutni odáig, hogy tudja ezt magáról. Gyerekeknél is lehet alapszinten gyakorolni mindenféle stratégiát, de jó nehéz tud lenni, felnőttek azért lehetnének már kicsit tudatosabbak a saját tanulási folyamataikkal kapcsolatban.
Eszembe jutott, volt a húgomnak egy pasija, akiről akkor derült ki, hogy teljesen rosszul tudja a plázacica szó jelentését, amikor pedig ez már évek óta használatban volt (és nem távolról, ott éltünk mind a jelenség közepén), tudom, hogy hónapokig röhögtünk rajta a családban. Az embernek mindig kell valaki, aki nála is szerencsétlenebb és lehet piszkálni :-)

Sütemény1975 2014.02.21. 22:18:36

ha mar autokrol esett szo, mi. velemenyetek a masik sved (kinai) markarol? nekem orok kedvenc. foleg a 740 GLE. egyszer veszdk meg egyet :)

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.21. 22:34:56

@házelőtthinta: Nagaland Burmában. esetleg Ladakh. vagy az ausztrál sivatag?

egyébként ááááááá.

Herr Géza 2014.02.21. 22:35:21

@33621: Már megint valami nagy szakértö írta a cikket:
"...A dízelvonat az ausztriai Kufsteinből Münchenbe tartott még hétfőn, amikor az osztrák határ közelében leállt, valószínűleg nem kapott áramot."
Eddíg úgy tudtam, hogy a dízelvonat dízellel/gázolajjal megy...
Aztán még nyomatékosít is:
"Az utasoknak sikerült eltolni a vonatot a pálya azon szakaszára, ahol már volt elektromos áram."

Tipikus jereváni rádió. Az eredeti hír úgy szólt, hogy: a mozdonyvezetö ahelyett, hogy az ilyen esetekre vonatkozó elöírás szerint megvárta volna a segítségként kiküldött dízelmozdonyt, rendhagyó módon az utasok segítségét kérte..."

2014.02.21. 23:17:16

@Chang Yai: Egy percig nem akadtam volna fenn az 'I'm ok' torteneten, ha nem lenne a posztolo angol szakos, plusz nem ugy allitotta volna be a helyzetet hogy az ir lakotars volt a hulye mert nem magyarazta el mit akar. Szerintem azert zavar ez az egesz mert annyiszor hallottam magyaroktol hogy gyakorlatilag panaszkodnak arra hogy kulfoldiek maskepp mondanak valamit mint amit ok 'elvarnak' toluk. Pl. egyszer Londonban kocsmaban voltunk, veletlenul osszefutottunk egy magyar csajjal, az egyik angol pasi a tarsasagunkbol fel akarta szedni. Megkerdezte tole az este vege fele hogy 'can I give you a lift?' Csaj ertetlenul kerdezte tolem hogy 'mit akar nekem adni?' Oke, ez nem baj, nem ismeri a kifejezest. Mondom azt kerdezi hogy hazavigyen-e kocsival. Erre a csaj: 'akkor miert nem azt mondja?' Es kifejtette nekem hogy milyen hulyek ezek az angolok, o mar egy csomo ideje itt van de nem erti mit mondanak mert mindig ilyen hulyen fejezik ki magukat, miert nem tudjak azt mondani amit gondolnak, 'mint peldaul magyarul' :))). Es nem viccelt, tok komolyan gondolta!

Latcho Rom 2014.02.21. 23:23:52

@Mirjam2: vegulis, did she get a lift? :)

______________ (törölt) 2014.02.21. 23:28:50

@Chang Yai:

iskola?
szerintem az iskola nem hatékony problémamegoldó-stratégiák kialakítására lett kitalálva, hanem arra, hogy olcsón alakítson át értelmes embereket engedelmes biorobotokká, szolgákat és házőrzőket idomítson eredendően szabad szellemekből.

lehet, hogy igazad van, hogy a lapítás az egyetlen működő stratégia. tény, hogy én sikertelen voltam (pontosabban az idomárjaim voltak sikertelenek a domesztikálásomban; még az ideológiai nevelés is vakvágányra futott nálam), mindenesetre ha valamit nem értettem, akkor kérdeztem. és ez elég gyakran megtörtént, főként eleinte, aztán persze egy idő után már csak legyintettem rájuk, meg nyíltan kiröhögtem őket. pl. azt a magyartanáromat, aki érvek helyett azzal zárta le az el sem kezdett vitát, hogy majd akkor vitatkozik velünk, ha mi is felmutatjuk a diplománkat... :)))
talán erre mondják: mindenki jó valamire - ha másra nem, hát elrettentő példának... én is sokat tanultam a tanáraimtól - például hogy milyen nem szeretnék százharminc éves koromra sem válni.

de lehet, hogy végül is jó munkát végeztek. azóta, hogy a tanarak nem próbálnak "embert faragni" belőlem, egy sétagalopp az életem, tele sikerélménnyel. hozzájuk képest az élet akadálypályája, ahol az ember többnyire objektív megmérettetéseknek van kitéve (főleg első fülkefor birodalmán túl), egy kellemes délutáni babazsúr.

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.21. 23:30:14

@Mirjam2: fogtam, csak megint lóugrásban gondolkozok meg reagálok előre, bocs, ha félreérthető volt.
Még jó, hogy nem felhívni akarta az angol pasi a lányt :-D lett volna nagy csodálkozás :-)
Talán emlékszel, hogy én sajnos csak egyszer voltam Angliában, már diploma után. (Nagyon-nagyon-nagyon élveztem, hogy minden angolul, mekkora nagy élmény volt tényleg.) Egy dologra emlékszem most, amin akkor ott felakadtam, mert nem hallottam előtte (persze biztos volt más is, de 15 éve már), a ''You want to fasten the seatbelt / You want to (do this, do that)" típusú mondatok mint felszólítás, hogy csináld ezt meg azt. Sőt, úgy is, hogy "You don't wanna see my room" olyan értelemben, hogy "I don't want you to see my room", amikor a vendéglátó családnál be szerettem volna nézni a gyerekek (kamaszok) szobájába. Emlékszem, hogy mindenki így használta, viszont azóta se hallom így angol kollégáktól állandóan, kivéve azt az értelmet, amikor kvázi fenyegetésnek mondják valakinek, hogy "You don't wanna do that" (=you really should not do that). Ezért nem is tudom, hogy mennyire általános, vagy éppen divat volt, vagy csak én futottam bele, vagy hogyan is.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.02.21. 23:32:38

@morsels:

Igazad van, de korábban nem ez volt az árfolyam.

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.21. 23:42:16

@sorsolo: nekem nagyon nagy szerencsém volt az iskolával.
de ettől még simán tudom, hogy nem mindenkinek.
szeretem, ha kérdeznek. csak azt nem, ha egyszerre mind a huszonegyen. attól megőrülök, ha nem akarják egymást meghallgatni. nem is lenne szabad 15-nél többnek lenni egy osztályban.
zombik meg mindig is vannak meg lesznek, talán meséltem az incidenst, amikor valami bonyolultabb helyesírós feladat megoldásait írtuk fel / ellenőriztük, félúton bekattant valami és magyarul folytattam az írást, lehet tippelni, hányan nem álltak meg hanem csak írtak tovább, és mekkora röhögés lett a többiek részéről.
de most már megint sarokban érzem magam, mert úgyis az van, hogy az egyik felől számon fogod kérni rajtam, hogy az iskola megnyomorító zombiképző, és én egy terrorista vagyok, a másik oldalon meg megemlíted mindazokat a társadalmi elvárásokat, amiknek meg én nem szoktam hajlandónak lenni megfelelni, vagyis az is baj, amikor én magam nem megyek át biorobotba. soha nem lehet jól kijönni a veled való eszmecseréből :-)
(és mivel 5:11 a.m.,megpróbálok megint aludni.)

Herr Géza 2014.02.21. 23:48:12

@diggerdriver: Csak egy kicsit még helyretenném ezt a Saab-témát. Alapvetöen jól látod a lényeget. A Saab sem hasonlítható egy Koenigsegg-hez, Ferrari-hoz, Bentley-hez, stb., teljesen más ligákban játszanak/játszottak. A presztízsautók szinte kivétel nélkül alapjában véve meg sem közelítik a sokkal nagyobb sorozatban gyártott prémiumautók müszaki színvonalát. Legnagyobb erényük ugyanis pont a ritkaságuk, a múltjuk, ill. a beléjük zsúfolt luxus mennyisége, a kézimunka, stb. Aki ezekért többszázezer eurót kiad, azoknak csak az exkluzivitás számít. Pont e két kategória közé akarta magát a Saab pozicionálni, de ez is lett a veszte. Viszont nem volt elég exkluzív, de a müszaki fejlesztésekbe fektetett rengeteg pénz visszahozásához meg túl kicsi volt a darabszám. Ezzel meg is ásta a saját sírját. Sajnos.
Csak egy-két példa arra, hogy mivel gazdagították az autógyártást: biztonsági utascella, aktív fejtámaszok, direkt gyújtású, turbós benzinmotorok, maga a direkt gyújtás, pollenszürö, diagonális kétkörös fékrendszer satöbbi, satöbbi.
Még a márkára olyan jellemzöen rendhagyóan a sebváltó mellé szerelt gyújtáskapcsoló sem egyszerü különcködés volt (és nem, nem a Polski Fiattól lopták...) , hanem duplán biztonsági megoldás: egyrészt elkerült a vezetö lábának útjából az olyan sok súlyos térdsérülést okozó fém gyújtáskapcsoló egység, másrészt a könnyen eltörhetö kormányzár helyett itt. az autó sebességváltóját tudták szinte feltörhetetlenül blokkolni.
Szóval nagyon jó autók voltak ezek, különösen a 2000-es évek elejéig. A használt autók hibásodási statisztikáiban meg tönkreverik a korosztályos német "csoda"-autókat....

wuaaa 2014.02.21. 23:52:57

Ezt hogy "norvégiában olcsó a Tesla" maszlagot meg már el kéne felejteni. Minden nap egy Tesla márkakereskedés mellett járok munkába menet. Ugyanúgy 800.000 helyi pénzbe kerül mint pl. egy új 5-ös bömbi vagy a hasonlók, amikben hátul is tökéletesen elférni, amit a Tesláról már nem lehet elmondani (ültem már hátul Tesla taxiban).

Ha megfelelő távolságból jár valaki dolgozni és a munkahelyén van lehetősége tölteni, akkor érdekes lehet.
Cégautónak az adókedvezmények miatt megérheti.

______________ (törölt) 2014.02.22. 00:04:16

@házelőtthinta:
a válasz: kocsord.
szerintem most akciósan megvásárolható, ahogy az utolsó videó alapján sejthető.
www.youtube.com/watch?v=zwkKDiyU_Is
www.youtube.com/watch?v=2kBTTqGBcoA
www.youtube.com/watch?v=8vqS8tDSS3o

Kövérmadár [swe] · http://fettfagel.blogspot.se/ 2014.02.22. 00:16:54

@Sütemény1975:
A legtöbb kollégának Volvoja van (mi más? :) ).
Nem egy rossz autó, de nekem valahogy nem érintette meg a lelkemet az sem annyira. Mondjuk ha nem német autót szeretnék majd venni, akkor van rá esély, hogy egy (természetesen használt, de csak pár éves) S60 vagy S80 lenne a befutó.

Latcho Rom 2014.02.22. 01:04:47

@maxval a gondolkodó birca: Ha hiszed max ha nem, a kanadai demokracia mukodik, neha.

Patrick Brazeau X Tory senator, a Harper rezsim diszindianja volt, bebukott allami penzek sibolasaval, neha a baratnoket is verte.
Most egy ottawai szrip clubbot menedzsel, a varos oromteli rohogese kozepette :) Mas munkat nem talalt.

www.cbc.ca/news/politics/patrick-brazeau-on-his-new-job-at-ottawa-strip-club-1.2543816

______________ (törölt) 2014.02.22. 01:31:59

@Chang Yai:
akkor felszabadító hírem van: csak házi feladatot kapsz.
en.wikipedia.org/wiki/Deschooling_Society
(with links to fulltext)

tény, hogy nagyon rossz véleményem van az átnevelő táborokról, ahová a szülők küldik az utódaikat - nem csekély állami nyomásra. ettől még nem hiszem, hogy minden börtönőr gazember. tudom, hogy nem fekete-fehér a világ, és bár felelősek vagyunk a fennálló struktúrákért (hiszen napi cselekvésünkkel tartjuk őket életben), kevesen vannak köztünk a megváltók, akik ki tudnak belőle lépni, sőt még valami progresszív alternatívát is tudnak mutatni a többieknek.
("a világnak több szerény zsenire lenne szüksége. olyan kevesen maradtunk." ;)) .)
a többségünktől az is szép teljesítmény, ha többnyire viszonylag tisztességesen és emberségesen igyekszünk ellátni a feladatainkat.
nem gondolom, hogy a termelők erkölcsi fölényben lennének a smasszerekhez képest, semmivel sem ítéllek el téged jobban, mint magamat. ugyanaz a korrupt társaság mindenütt. just another brick in the wall...

happy nightmares! :)

Hari Seldon 2 2014.02.22. 08:28:56

@Mirjam2:
Tudom.
De jó, hogy leírtad, mert a posztoló most megismerhette a "liftes" kifejezést is.
Nagyon gáz ez a zárt magyar gondolkodás.
(Én amikor nyelvvizsgáztam akkor is szóltak, hogy az idiom-ok mennyire fontosak.)

Na jó, befejeztem a posztoló "ekézését".
(hoppá ez is egy kifejezés, csak magyarul! micsoda hülye vagyok, hogy be akarom szántani, nem igaz?)

2014.02.22. 08:48:00

@shakti_rom gyakorol, kopogtass a facebookon: She did :) de aztan nem jottek ossze, ugyhogy a csajt nem lattam tobbet. Lehet hogy nem ertettek meg egymast?

Mr Long 2014.02.22. 08:51:38

@házelőtthinta: "Now listen carefully" Tul sok 'Allo! 'Allo!-t nezett a koma :)

2014.02.22. 08:59:38

@Chang Yai: Ugy erted 'give her a ring?' :))) Az normalis 'felszolitas' illetve keres hogy 'do you want to' illetve 'you don't want to'. En majdnem mindig ezt hasznalom udvarias kereskent, kiveve ha nagyon udvarias akarok lenni valakivel. A 'do you want to' udvarias de nem formalis. Pl. a ferjemmel, baratokkal is leggyakrabban ezt hasznalom, vagy azt hogy 'can you (please)'. A 'do you want to' udvariasabb mint az utobbi mivel nem direkt felszolitas.

2014.02.22. 09:03:55

@sorsolo: Addig van ez az idealista velemenyed hogy 'nincs szukseg iskolara' amig nem talalkoztal olyan emberekkel akik valoban nem jartak iskolaba, vagy nagyon alacsony szintu oktatast kaptak. Egesz eletukben iszonyu kiszolgaltatottak, kulonosen ha meg irni-olvasni sem tudnak, teljesen mas a gondolkodasuk mint egy tanult embernek, intelligencia-szinttol fuggetlenul. Nagyon durvan manipulalhatoak, szinte barmit elhisznek. Mi akik teljesen ingyen jarhattunk iskolaba es nem kellett pl. dolgoznunk gyerekkorunkban halasak lehetunk a sorsnak.

Ugyandehogy (törölt) 2014.02.22. 09:31:44

@Mirjam2: és a férjed nem ideges tőle?
ez magyarul is van: "megtennéd, hogy...?"
az én emberem azt mondta, lábrázást kap tőle, úgyhogy ha azt akarom, hogy tegyen meg valamit, mondjam, azt "légyszíves csináld ezt meg ezt", mert sokkal egyértelműbb, hogy mit akarok. egyébként nem tudja eldönteni, hogy igazán szeretném, vagy mindegy, hogy megcsinálja-e.
hát sokkal egyszerűbb az életem, mint bármely más férfival valaha is volt, szeretem az egyenes kommunikációt.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.02.22. 09:55:10

@Sütemény1975:
A VOLVO talán az egyetlen Europai gyártású autó amit szivesen vennék.
A 740-est attól függően venném hogy milyen motor van benne.
A VOLVÓ sok modelljébe vett motort a Renault-tól vagy az Audi-tól.

Hari Seldon 2 2014.02.22. 10:02:06

Egyébként ez leginkább a magyar nyelvoktatás hibája. Nyomatják a hülye nyelvtant már a legelejétől ömlesztik, és magoltatják. Ezzel jó eséllyel el is veszik a nyelvtanulási kedvet.

Jellemző, hogy Magyarországon alig van eredeti nyelvű film a mozikban, mindig úgy kell rá vadászni.
A forgalmazó megmondta: NINCS rá igény!
Ettől kiakadtam. Egy kétmilliós városban nincs hetente 3000 ember, aki eredeti angol / francia / stb nyelven akarna nézni filmet?

holl gold 2014.02.22. 12:09:10

@sorsolo:

ez viszont nem olyan biztonsagos mint kiderult...
www.youtube.com/watch?v=vXrs5FVEhsI

______________ (törölt) 2014.02.22. 12:42:31

@holl gold: ez kizárt dolog, mert nem tudom.

nem véletlenül nem a pápai tanácsot ajánlottam elvonulásra. a kocsordiak jobbak atombunkerben, úgy értem: atombunker-építésben.

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.22. 12:44:49

@sorsolo: brick in the wall, igen, ezt hívják társadalomnak.
majd ha lesz egy kis időm, majd gondolkozom azon, hogy rosszul érezzem-e magam, hogy gyerekeket tanítok írni, olvasni, beszélgetni, együtt dolgozni, meg együtt élni úgy, hogy ne verjék szét egymás fejét.
egyébként eléggé képben vagyok homeschooling unschooling stb témában, vannak érdekes blogok.

______________ (törölt) 2014.02.22. 12:44:54

@Hari Seldon 2: írd meg a hoffman rózsának. tudod, aki bordásfalnak öltözve szokta ellenőrizni a heti két testnevelés óra megtartását is. ő úgy tudom, szivén viseli az ifjúság problémáit, naponta bizonyítja.

Quercus a favágó 2014.02.22. 12:47:00

@sorsolo:

Rózsaszál bárminek öltözik, csak előnyére válik.

holl gold 2014.02.22. 12:49:10

@sorsolo:

Viszont a Polgar Jenö hivatalban, a Jenö Urnal sokkal gyorsabb az ugyintezes...

______________ (törölt) 2014.02.22. 12:49:51

@Chang Yai: hát akkor itt a probléma! úgy látszik, nálad is félresiklott a zangolszak. a helyes fordítás ugyanis.falanszter. ;)
ha te is jó kis téglákat akarsz élre igazítani, akkor hozzád sem iratkozom be.

(unschooling témában viszont nagy örömmel veszem a továbbképzést!)

most lesz egy kis időd, ha jól tudom, kábé egy év. ;) remélem majd beszámolsz a folyamat ezirányú eredményeiről is.

______________ (törölt) 2014.02.22. 12:53:57

@holl gold: na de meg se közelíti a 300 ezer vagy 30 ezer litert az az ojjektum. nem beszélve a zokszigénről. ki-e vonja?

______________ (törölt) 2014.02.22. 13:00:18

@Mirjam2:
bejegyzéseddel lényegében teljes mértékben egyetértek. szerintem is szükség van képzésre, és kiművelt emberfőkre.

azonban csendben jegyzem meg, a mai iskola a 8. osztályt elvégzők kb. negyedét írni-olvasni sem tanítja meg (funkcionális analfabétizmus).

______________ (törölt) 2014.02.22. 13:04:54

@Babette_: a "megtennéd?"-nél van még rosszabb is: a "megtehetnéd." a kérdés legalább udvarias, ha indirekt is.

holl gold 2014.02.22. 13:08:51

@sorsolo:

Es ez megvan amikor a nagy talentumok, geniuszok talalkoznak ?
www.youtube.com/watch?v=3C97UxdXp98

2014.02.22. 13:34:24

@Babette_: Engem meg a 'direkt' kommunikaciotol raz ki a hideg, ez az egyike a rengeteg oknak amiert utalnek Magyarorszagon elni. Nincs vele onmagaban semmi baj, de nekem nem valo. A ferjem szerint meg gyakran nyers vagyok, de ezt betudja kelet-europai neveltetesemnek... Nem annyira a szavak zavarjak, hanem az hogy a tonusom mas mint az angoloke. Ez egyebkent nem csak engem erint, hanem mas kelet-europaiaknal is eszrevettem, hogy a tonus miatt akaratlanul bunkonak hangzanak angolul. Sajnos bizonyos kor felett nagyon nehez ezeken a dolgokon valtoztatni (marmint akcentus, tonus). Ezert is jo ha az ember akar extra udvarias szavakat hasznal, mert ezzel valamennyire kompenzalni lehet a tonusert. Pl. egy kozeposztalybeli angol tudja azt nagyon is udvariasan mondani hogy 'bring us some tea, will you?' mig ha en mondanam ezt, azt kovetelesnek hangzana.

2014.02.22. 13:39:53

@sorsolo: El tudom kepzelni, szerencsere nem ismerek Magyarorszagon csak 8 osztalyt vegzetteket. Ugy tudom partunk es kormanyunk mindent megtesz hogy sokan ne jussanak ennel tobbre, pl. probaljak leszallitani a tankoteles kort 15 vagy 16 evre? Felesleges idotoltes az iskola egy dolgozo tarsadalomban, ahogy azt O.V. elkepzeli...

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.22. 14:32:14

@sorsolo: ugye azt tudod, hogy a szabadságomat arra fogom fordítani, hogy ezúttal utazással romboljam tovább a világot. és továbbra sem tervezem, hogy megtanulok hindiül, kínaiul, szingalézül vagy nepáliul.

______________ (törölt) 2014.02.22. 14:43:12

@Chang Yai: tudom, persze.
ne aggódd túl, hogy mit gondol a szomszéd zöld tehene. még akkor se, ha megoldja, hogy az oltógyomrából néhány félig emésztett gondolatot alkalomadtán az asztalodra böffent.
relax and enjoy! and have fun!

szerintem fontos, hogy elgondolkozzunk a tetteink következményein. akkor is, ha ez a mérlegelés végén - szenthez méltón - magunk felé hajlítja a kezünk.
annyiban rossz náci vagyok, hogy nem kérem senkin számon a saját maximáimat (még magamon se ;) ).
mindenkinek magának kell kiizzadnia a saját lelkiismeretével való megküzdés egyéni stratégiáit. vagy kénytelen együttélni a kognitív disszonanciákkal.

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.22. 14:48:07

@sorsolo: remélem, én vagyok a leggonoszabb, legkizsákmányolóbb, legaljasabb ember, akit ismersz, és senki más nem ártott még ennyit a világnak az ismeretségi körödben.

______________ (törölt) 2014.02.22. 14:53:43

@Chang Yai: :) bár sose állítottam ilyen sorrendbe az embereket, sőt, más szempont szerint se próbálom őket sorbaállítani, aligha hiszem, hogy kiérdemelnéd az említett előkelő helyezést.

de abban majdnem biztos vagyok, hogy nem azt értetted az előbbiekből, amit mondandó voltam.

őszintén szólva, szerintem ártalmatlanabb vagy, mint a többség. rosszabb biztos nem.

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.22. 15:05:01

@sorsolo: egyszerű célpont vagyok, tudom.

Latcho Rom 2014.02.22. 15:12:21

@Mirjam2: Meglehet, ambar a testbeszed szexben nemigen kulonbozik a brit es magyar kozott, ha beszelos az aktus..na abbol lehetnek gubancok :-)

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.02.22. 16:20:53

@Herr Géza: Hát ja.Minimum érdekes ez a cikk, sőt, télleg inkább röhejes.Meg vajon hány utas kellhet egy ilyen több száz tonnás szerelvényhez, hogy megtolják?Főleg, ha icipicit is emelkedik épp a pálya?Vagy ha elengedik, akkor meg visszagurul?Esetleg elgázolva atoló emberek egy részét?Nehogy már, nincs olyan ember, aki ezt megkockáztatná...

Az egészről egy régi Maksa-híradóbeli "hír" jut eszembe, miszerint: az xy nevű vonatjárat/buszjárat elég sokat késik, mert az utasok lassan tolják... :D

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.02.22. 16:23:41

@Mirjam2: Most mér' , hát igaza van a csajnak, nem liftet kell kínálgatni, hanem autót...Például azt, hogy termelési-átalányjuttatás, hát azt én se értem... :D

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.02.22. 16:26:05

@Chang Yai: ebben sincs semmi rossz, ha nem tudnád, megmondják, hogy mit akarsz...mint a kommunizmusban, ott is ez volt... :D

2014.02.22. 17:29:48

@sorsolo: "de lehet, hogy végül is jó munkát végeztek. azóta, hogy a tanarak nem próbálnak "embert faragni" belőlem"

Ez elsősorban a szülők feladata, nem az iskoláé. Az is a szülők döntése, és felelőssége, hogy milyen értékeket adnak át a gyerekeiknek. Élhetsz egy kunyhóban a várostól távol, tanithatod saját magad a gyereked (home schooling) ha éppen azt akarod. Legalábbis itt. Te,mint állampolgár, már ha egyáltalán az akarsz lenni, advokálhatsz a képviselődnél, vagy éppen indulhatsz mint politikus, hogy megváltoztasd a világot. A tanárnak elsősorban nem ez a feladata, hanem az, hogy tanitson, az akkor éppen rendelkezésre álló akadémiai anyagból.

Amit az oktatás eredményességéről irsz, az részben jogos és itt is tapasztalható. Nemhiába akarnak a tanárok kisebb létszámú osztályokat, ahol jobban oda tudnának figyelni a különböző képességü tanulókra. De ez pénzkérdés részben, úgyhogy nincs rá egyszerü megoldás.

@diggerdriver: Már jó ideje mosolyogva olvasom a kommenteket ahol a Volvo mármár egy alja, "proli" autónak számit. :) Bevallom szégyenszemre hogy már 4 éve egy Volvo S40-essel járok. Nemcsak szuper vezetni, de semmi probléma nincs vele, ráadásul itt jó autónak számit. Ez a márkák körüli sznobizmus az ált. iskolai versenygéseinkre emlékeztet (én mercit fogok venni, bibibi, stb.) :) Ha legközelebb autót kell vásárolnom, japán márkákat ugyanúgy figyelembe vennék, mint amerikait vagy európait.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.02.22. 17:54:07

@cougarcat:
A VOLVO jó autó. Nem tudom hogy a kínaiak mit csinálnak belőle de szerintem nem szólnak bele a gyártásba.
Nekem nagy álmom egy S80-as D5-ös dízel motorral.
Ha Európai autót vennék ez jönne szóba elsőnek.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.02.22. 18:14:51

@diggerdriver: Így van, ha negyed-Svédország azzal jár, akkor nem lehet olyan rossz.Személyes tapasztalat szerint is (egy V70 révén), egy robosztus, rendkívül megbízható gép, bár az értékvesztése elég jelentős.De sajnos ez van, vagy vesz az ember egy jó állapotút, nyilván nem olcsóért és akkor értékvesztést fizet; vagy vesz egy sz@rt olcsóért és akkor heti vendég a szervizben.El lehet dönteni.Az értékvesztés még mindig jobb, mert nem kell nélkülözni az autót... :-)
Én is féltem rendesen, hogy majd a kínaiak hozzák a kici, olcó filozófiát, meg a "marék rizsért egész nap dolgozz" munkabért.De valahogy nem ez történt.Asszem a svédek csapatostul léptek volna ki a gyárból egy ilyen bérajánlat hatására.A kínai melósok meg valszeg nem tudtak volna olyan minőségű munkát végezni, főleg nem hirtelen, nagy mennyiségben.De kéváncsi leszek a folytatásra erősen.

2014.02.22. 18:18:18

@shakti_rom: @geegee: Igazatok van, lehet az angol foszernek meg se kellett volna szolalnia hanem azonnal a tettek mezejere lepni! Az legalabb felreerthetetlen!

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.02.22. 18:29:43

@geegee:
Ilyen direkt beavatkozásra nem gondoltam.
Elég ha a fejlesztéstől elvonnak pénzeket vagy előírják melyik beszállítótól lehet vásárolni.
Ezek kevésbé direkt de hosszú távon nagyon kártékony beavatkozások.
Én drukkolok a VOLVO-nak.

2014.02.22. 18:32:46

@diggerdriver: Nem tudom most mi a helyzet de amikor én vettem, akkor még Belgiumban folyt az S40 gyártás. Az, hogy milyen náció birtokolja a márkát, számomra részletkérdés. Ha ezt néznénk, akkor szinte semmit nem lehetne megvenni. Kina televan készpénzzel és megy körbe a világban, mindenfélébe fekteti be a pénzét.

Herr Géza 2014.02.22. 18:42:21

@diggerdriver: Lehet, hogy pongyolán fordítottam magyarra. A lényeg, hogy a gyertyára rögtön rácuppan a gyújtótekercs (mindegyikre egy) és a gyújtási sorrendet elektronikusan vezérlik (ld. még: gyújtókazetta Trionic gyújtással, 32-bites processzoros vezérléssel - 91-ben ez azért nem volt mindennapos).

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.02.22. 18:44:44

@cougarcat:
Teljesen igazad van. órákig mesélhetnék neked az autómárkák közötti átfedésekről és tulajdoni összefonódásokról.
Ha más felhoztad a belgiumi gyártást...
Ugyanazon a szerelősoron ugyanazon a szalagon készült az S40-es és a Mitsubishi Carisma.
A megrendeléstől függően ment a szerelőszalag rajta 2 VOLVO majd 1 Carisma aztán 1 VOLVO 3 Carisma.
Érdekes hogy a Carisma nem volt túl sikeres autó mert sok volt benne a francia alkatrész. A VOLVO beszállítóinál valahogy szigorúbb volt a minőség ellenőrzés.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.02.22. 18:46:57

@Herr Géza:
Jaaa így már értem.
Az elosztó nélküli gyújtás.
Ugyanaz az elv mint a PDTDI befecskendezés.

Herr Géza 2014.02.22. 19:13:04

@geegee: A dolog tényleg megtörtént, most a héten. A mozdonyvezetö jutalma a "zseniális" ötletéért: feljelentette a saját cége az utasok testi épségének valamint a vasúti közlekedés biztonságának veszélyeztetéséért... Ezentúl max. valami sóbányában fog mozdonyt vezetni. :DD

M. Péter 2014.02.22. 19:24:52

@Mirjam2: Egy amerikai sem értette volna, mert ott "give a ride"-ot mondanak "give a lift" helyett.

______________ (törölt) 2014.02.22. 19:28:01

@cougarcat:
szerintem az iskola legfontosabb funkciója a szocializáció (lenne). az ismeretközlés ennél sokkal kevésbé lényeges (és iszonyatosan hatástalan). a modern társadalom eszményei szerint a szülök elsősorban az önmegvalósítással vannak elfoglalva, többségüknek nem sok ideje jut a gyerekre. ha van egyáltalán. egyre gyakoribb a józan belátáson és önzésen alapuló döntés: túl sok nyűggel jár(na), jobb lemondani az utódokról.

egyedül a szocializációs faktor az, ami miatt hezitálnék, hogy beirassam-e az utódom egy iskolába. magyarországon volt egy konkrét eset, amikor valakit az állam és dicső hatósága (gyámhivatal) bíróság elé citált, mert otthon akarta tanítani a gyerekét.

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.02.22. 19:40:04

@sorsolo: Magyarországon perpill legális és lehetséges otthonoktatni, ha valaki belefutott a hivatalba, akkor lehet, hogy azért, mert nem tartotta a szabályokat, a megállapodást az iskolával a vizsgákról, vagy megfúrta az iskolaigazgató, vagy valami hasonló.

2014.02.22. 19:48:00

@sorsolo: Magyarországon úgy látszik törvény irja elő a kötelező iskolába járást. Itt a School Act nem ir ilyet elő, viszont kötelező a gyereket valamilyen oktatási programba beiratni. Ez lehet iskola, vagy lehet otthon tanitás, de ez utóbbi esetben is regisztrálni kell. A szocializáció igy valóban nehezebb, illetve teljesen más mint amit az iskola nyújt. Viszont vannak gyerekek, akik valami okból nem tudnak az iskolai közösségbe beilleszkedni, ezért nekik az otthoni tanulás megváltás lehet.

2014.02.22. 20:45:17

@M. Péter: Lehet hogy a szavakat nem ertette volna, de most pont arrol beszelgettunk ennek kapcsan hogy akkor is meg lehet erteni egy helyzetet ha nem erted a pontos szavakat. Maskulonben soha nem lehetne egy idegen nyelvet sem megtanulni, sot meg egy 'tajszolast' sem, pl. amerikai vs. brit angol.

______________ (törölt) 2014.02.23. 01:18:23

@Chang Yai: köszi.
próbáltam előkeresni a sokéves bulvárhírt, de nem sikerült.
de biztos igazad van, jó hír, ha legalább ennyi szabadság van.

______________ (törölt) 2014.02.23. 01:27:59

azért, ahogy olvasom, nem egyszerű:

"Gyerekek milliói tanultak a szüleiktől, családtagjaktól, csak a mi fejünkbe van ez beleverve, hogy ez plusz teher, ami majd megmérgezi gyermekünkkel való kapcsolatunkat. Olyannyira beleivódott ez a társadalomba, hogy törvény ide vagy oda, nekem, a rebellis szülőnek kell bebizonyítanom, hogy képes vagyok ellátni ezt a feladatot.
Ma hosszan elbeszélgettem a gyámügyes felügyelővel, aki berendelt magához és azt bizonygatta nekem, hogy neki alaposan körül kell járnia ezt a kérdést, hogy meggyőződjön arról, nem veszélyeztetem- e a fiamat azzal, hogy magántanulói státuszba kérem.
Dühös lettem. Már megint én vagyok sarokba állítva, miután eddigre többször ki voltam arról oktatva az iskolában, hogy miképpen kell nevelnem a fiamat, hogyan kellene beszélnem vele, gyakoroltatnom, büntetnem, vagy jutalmaznom.
Tudjátok, mit gondolok? Az én életem fenekestül felfordul most, mert az iskolarendszer képtelen a fiammal JÓL bánni. El kellett döntenem, hogy hagyom, hogy meg- össze- törjék őt, vagy feladom eddig sem túl egyszerű életemet és még egy feladatot magamra veszek."

jogyerek.wordpress.com/2011/01/21/azert-nem-olyan-egyszeru-most-akkor-vedenek-vagy-kotekednek/

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása