Finnországot gyakran úgy emlegetik, mint mintaországot, ahol az oktatás kitűnő, az emberek boldogok, az állam nem avatkozik be túlzottan a mindennapokba, és egyáltalán: minden szuper. De hogyan néz ki mindez közvetlen közelről, hat év ottlét után? Ezt írta meg Zsuzsi.
„Mostanában azt veszem észre, hogy egyre több ország érti félre a “finn csodáról” szóló cikkeket, és akarja ezek miatt követni Finnország példáját. Ha nem is akarja követni, mindenképpen követendő példának tartja, és ez szerintem veszélyes. Veszélyes azért, mert a cikkekben megjelenő adatok és tények sokszor túlzások és félre vannak értve.
Összefoglalásként írok pár tényt, és leírom, hogy igazak-e vagy sem. Hat éve élek ebben az országban, így úgy gondolom, van rálátásom a dolgokra.
Finnországban tökéletes a szociális háló - RÉSZBEN IGAZ
Sokan tudják már, hogy Finnországban nem hagyják az embert éhen halni. Ha valakinek nincs munkája, vagy csak részmunkaidőben tud dolgozni, akkor az állam támogatja, vagy kiegészíti a jövedelmét.
Azért mondom, hogy ez csak részben igaz, mert egyfelől ez nem mindenkire vonatkozik, másfelől pedig az összeg, amit egy munkanélküli támogatásként kap, nem elegendő. Szinte semmire.
Elmagyarázom: az átlagkereset, tokkal-vonóval kb. 2000 euró havonta. Vannak, akik 3000 eurót keresnek, mások pedig 1200 eurót. Egy takarító havi 120-160 munkaórával kb. 1200-1600 eurót keres, ami nagyon jól hangzik.
Valóban az is, ha valaki párban él, tehát az albérletet és rezsit nem egyedül fizeti, hanem felesben, akkor ez a havi összeg elegendő arra, hogy egy szép lakásban lakjon, egyen-igyon, szórakozzon. Ez azonban a minimum összeg, ami ehhez az életstílushoz kell.
A munkanélküli támogatás havi kb. 500-1000 euró között van, ami már ki is esett a komfortzónából. Persze, ha Julikának van egy jól kereső Béluskája, akkor ez az összeg is valami, de egyedül így fenntartani egy életet nagyon nehéz.
Ami valóban nagyon jó, hogy nem csak jövedelemkiegészítés van, hanem lakástámogatás is, ami sokszor az albérlet díját majdnem 100%-ban állja, de ehhez is meg kell felelni bizonyos követelményeknek.
Tehát: valóban jó a szociális háló, éhen valóban nem hagyják az ember fiát halni, de azt azért mégis kis túlzásnak érzem, mikor az olvasom magyar újságokban, hogy Finnországban olyan sok pénzt vágnak az ember fejéhez, hogy csak na! Fából vannak itt is a kerítések, nem kolbászból…Már ha van kerítés…
2. Finnországban ingyenes a betegellátás, ha van Kela-kártya - NAGYON NEM IGAZ
Amennyiben Finnországban van Kela-kártyád, akkor király vagy. A Kela-kértya megfelel a magyar TB kártyának. A Kela intézménye szolgáltatja a TB-t, nyugdíjat, munkanélkülitámogatást. Mindent. Állami. És ez a baj.
Kela-kártya ide vagy oda, ha orvoshoz kell menni, vagy az ember megfordul a sürgősségin, mert mondjuk balta áll ki a fejéből, akkor fizetni kell. Körzeti orvosnál 20 eurót, kórházi ellátásért már napi 32 eurót. Tehát nincs ingyen.
Hiába vonja le az állam a TB-járulékot a fizetésből, azon felül bizony fizetni kell. Nem is tudom, honnan veszik azt az emberek, hogy nem…
3. A finn iskolarendszer a legjobb a világon - NEM IGAZ
Most nagyon felborzolom a kedélyeket, de sajnos ezt is cáfolom kell. Először is, tegyünk különbséget az iskolarendszer és oktatás között, mert a kettő nem ugyanaz.
Az iskolarendszer mondja meg, hogy milyen iskolai fokozatok vannak egy adott országban, illetve milyen követelményeknek kell megfelelni. Az oktatás pedig az, hogy hogyan és milyen módszerrel tanítják a fiatalokat az iskolában.
A finn oktatás valóban a legjobb a világon. Volt szerencsém részt venni benne, még gimnazistaként. Önállóságra nevel, gyakorlati tudást biztosít, használható nyelvtudást ad és ami a legfontosabb, hogy nem tesz különbséget a gyermekek társadalmi származása között. A Nokia igazgatójának és Marika néninek a fiai/lányai egy osztályba járnak és egyenlő bánásmódban részesülnek. Szuper.
Az iskolarendszer attól még ugyanolyan rossz, mint Magyarországon. Az általános iskola 6 éves korban kezdendő és 9 évig tart. Ezt követi a középiskola és/vagy gimnázium. És itt a legnagyobb bibi.
Vagy szakmunkásképző, ami nem ad érettségit, vagy gimnázium. Fekete vagy fehér. A szürkének még egy árnyalata sincsen. Persze itt is egyenlőek a diákok: a szakközepesek egyenlően hülyék, a gimisek meg egyenlően életképtelenek.
Bocsának a kifejezésért… de a szakközepek nemhogy érettségit nem adnak, de még általános oktatás sincsen. Csak a szakma… Manapság kezdenek ugyan megnyílni itt is a „szakgimnáziumok” vagy középiskolák, de még nincs kiforrva itt sem.
Az egyik oldalon tehát a jó szakmával ugyan, de nulla műveltséggel rendelkezők állnak, a másikon pedig magatehetetlen, életképtelen gimisek, akiknek kötelező az egyetem, mert másként nem tudnak elhelyezkedni.
4. Finnországban jó az életszínvonal - ÚRISTEN, EZ ANNYIRA NEM IGAZ!!!
Mi a jó életszínvonal?! Az én olvasatomban az, amikor egy adott ország emberei minden nap a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, amiért arányosan akkora bért kapnak, amiből a családjukat és/vagy önmagukat kényelmesen el tudják látni, és jut még a szórakozásra és a kismalackába is. Az a jó életszínvonal…
Az, hogy 10 munkaképes emberből 6 munkanélküli, és a maradék 4 emberből 2 „alantasabb” munkát végez és csak 2 dolgozik a szakmájában, na, az nem jó életszínvonal. Mert hogy itt, hölgyeim és uraim, sajnos ez a helyzet. Ezt a nagy munkanélküliséget, már-már közhely emlegetni, de a Nokia bezárása/megszűnése okozta. Részben.
Az egyre csak rosszabb életszínvonal pedig elsősorban a munkanélküliség következménye. A munkanélküliség pedig három ok miatt áll fenn Finnországban:
Túlfizetés
Aki dolgozik, és ráadásul képzésének megfelelően, az nagyon jól él. Magasak a fizetések, ezért egy bizonyos réteg (IT, IT, IT és infósok és infósok) lubickol a pénzben. Másoknak viszont nem jut. A cégek nem mernek embereket felvenni, mert nem merik vagy nem tudják megadni azt a fizetést, ami járna a delikvensnek.
Az államnak nincs pénze
A sok juttatás meg segély kiosztása után sajnos nem marad a legfontosabbra: munkahelyeket teremteni. Ha a „kitűnő” szociális háló nem arról szólna, hogy munkanélküli segély itt, lakástámogatás ott, akkor be lehetne fektetni cégeknek, hogy fel tudjanak venni embereket. DOLGOZNI. Tehát MUNKÁT a népnek és ne segélyt! De hát ki vagyok én, hogy ebbe beleszóljak…
Borzasztóan rossz kommunikációs kultúra
Hogy mi az? Az országban elszaporodtak a fejvadászcégek, ennél fogva nem az dönt a munkakereső sorsáról, aki együtt fog vele dolgozni, hanem egy harmadik fél, akinek a szakmáról fogalma sincs.
Tehát ha fordítóként el szeretnék helyezkedni egy cégnél, akkor olyan embereknek kell eladnom magamat, akik annyit tudnak a nyelvről, hogy beszélik. De a lényeg, hogy van közgáz vagy infós diplomája. Hurrá!
Mielőtt elkanyarodok a témától, a lényeg a következő: a jó életszínvonal azokra érvényes, akik dolgoznak. És az ilyen emberből egyre kevesebb van.
5. Anyának lenni Finnországban mesés - IGAZ
Anyának lenni nem csak Finnországban, de máshol is nagyszerű dolog. Itt azonban ezt a fajta boldogságot (amennyiben itt születik a gyermek/gyermekek) még megfejelik egy normális gondolkodásmóddal a női-férfi szerepekről, az asszony fejéhez vágnak jó kis támogatásokat, a gyerek meg lubickol az állam ajándékaiban. Mesésen hangzik, igaz?
Mert nagyrészt így is van. Eltekintve a finn egészségügy antiprofizmusától, már a gyermek kihordása is támogatva van. Értem ezalatt a profi terhesgondozást (és nem is értem, hogy ezek az orvosok hol vannak akkor, mikor kezet kéne műteni), a kedves felkészítést, stb…
Minden Finnországban született vagy születendő gyermek kap egy bizonyos DOBOZT, amiben benne van minden olyan dolog, ami egy kezdő szülőnek elengedhetetlen, vagy esetleg a sok izgalom között meg is felejtkezett róla, pl. a babahajkefe.
Ezt a dobozt már más országok is szeretnék utánozni. Az értéke több mint 700 euró, pontosan nem tudom mennyi, de annyi mindenféle van benne… Ez bizony nagyon sok pénzébe kerül az államnak, hogy a gyerekek egyforma ruhába járjanak és mindenkinek ugyanolyan legyen…
Gonosz vagyok, tudom. Most mindenki meg fog kövezni, milyen szívtelen vagyok és sajnálom a gyerekektől ezt a dobozt (ami mellesleg kiságyként is funkcionál, ha hamarabb jön a baba és még apuci vagy anyuci! nem rakta össze a kiságyat).
Még egyszer mondom: nagyon értékes ez a doboz, nagyon sokba lehet ez az államnak. Nagyszerű dolog, kivételesen jó, hajrá-hajrá, de kicsit úgy érzem, hogy az ország nem biztos, hogy megengedhet magának ilyesmit. Ezt kár volt leírnom, ebből már nem magyarázom ki magamat… :(
Az állam a kismamákkal és kispapákkal nagyon korrekt. A modern felfogás következményeképpen itt az apuka is maradhat gyesen, míg anyuka dolgozik (már ha), és nem lesz lenézve vagy alábecsülve azért, mert a gyermeke mellett fontos számára a karrierje is.
A támogatást akár 3 évig is kapni lehet, ami segíti azokat, akik otthon szeretnék tölteni az idejüket a csemetével. Finnországban a gyermek és a szülők érdekeit tartják szem előtt, ami bizony tényleg fantasztikus dolog.
Finnország valóban jó ország, de azért követendő példának nem nevezném. Itt is meg lehet találni a boldogságot, de nagyon keresni kell. Persze, aki keres, az talál.
Finnországnak is lenne mit tanulnia másoktól - például a kommunikációról és az emberségről. Merthogy korrupció valóban nincsen, de olyannyira nincsen, hogy csak na!
Nem azt mondom, hogy Magyarország a jó példa, ahol mindenki mindenkinek a keresztfia, lánya, régi szobatársa, és ezért jut feljebb, de a ló másik oldala sem annyira jó.
Finnországban tényleg annyira nincs korrupció, hogy már azt sem veszik észre, ha nem emberségesek. Simán hajtogatják a törvényeket és szabályokat… Nem kommunikálnak jól. És szerintem ez minden baj forrása.
Tehát aki itt szeretne élni, mert szépnek tartja az országot és jónak az embereket, akkor abban igaza van, de nem szabad elfelejteni, hogy ez nem a Nagy Alma, itt nem jut mindenkinek a falatból, ha valaki nem jut be a rendszerbe, akkor szóba sem állnak vele. Itt is meg kell dolgozni az életért.”
RENDKÍVÜLI HÍRADÁS! :)
Sokan kértétek, most teljesítjük Gáborral: a Bejrútról szóló posztban megnézhetitek a tabouleh receptjét, méghozzá kézzel írt arab és angol változatban is (persze ott van magyarul is). Ha pedig nem olvastad volna a posztot, akkor nagyon gyorsan pótold! :)
HÍRMONDÓ
Ilyen melók nincsenek is, és mégis!
Elsőre hallásra kissé talán furcsa, mégis nagyon érdekes állásokról van szó, mert mit csinál például egy hajós élőállat kísérő? Itt kiderül, csak nehogy elkezdj majd énekelni (ami erősen esélyes).
Ha pedig simán külföldre mennél dolgozni, itt válogass közel ezer állásajánlat közül Európa és a világ minden tájáról!
A magyar fiatalok imádják az Európai Uniót
A közép-európai fiatalok kifejezetten pozitívan viszonyulnak az európai egység gondolatához. Magyarország helyezése egészen meglepő. Nem hat a kormánypropaganda?
Őrült összeget fizetnek a britek az EU-nak
Hiába lépnek ki a britek az EU-ból, milliárdokat kell még befizetniük, és nem ám forintmilliárdokat, hanem eurótízmilliárdokat, ami nagyon nem mindegy. Ráadásul a kötelezettségek akár több évtizedre elhúzódhatnak.
A világ legboldogabb országa
Norvégia a legboldogabb ország a világon, az amerikaiak szomorúbbak lettek, és a boldogság nem csak a pénzen múlik - ez derült ki a világ országait rangsoroló idei tanulmányból. Mi a helyzet a magyarokkal?
(Fotó: edweek.org)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek