Ma folytatódik a külföldi munkavállalással kapcsolatos tanácsokat, linkeket összegyűjtő sorozat. Legutóbb Ausztriáról írtam, ma csak egy kicsit megyünk távolabb. Németország a válság sújtotta Európában egyike azon kevés kivételeknek, ahol pörög a gazdaság, ennek megfelelően viszont egyre nagyobb a konkurencia, már Dél-Európa irányából is.
Németország közelsége miatt (is) Ausztria után az egyik legkézenfekvőbb célország, és akkor még azt a vitathatatlan előnyét nem említettük, hogy bár válság ott is van, azért a gazdaság jól teljesít, és képes növekedni is, tehát még van esély a munkavállalásra.
Ez utóbbival nyilvánvalóan nem csak mi vagyunk tisztában, így a verseny nem kicsi (például Dél-Európából is özönlenek a munkavállalók), és ott is elsősorban a képzett munkaerőt, a hiányszakmák képviselőit keresik, illetve hacsak nem multi céghez megyünk dolgozni, akkor nem elhanyagolható a nyelvtudás kérdése sem. Márpedig Magyarország nem büszkélkedhet azzal, hogy sokan és jól tudnának németül (ahogy más egyéb nyelveken sem). Németországban jelenleg 15 millió ember bevándorló vagy azok leszármazottja.
Ha az alapvető információkat szeretnénk megszerezni, akkor nem árt meglátogatni a német nagykövetség honlapját, ahonnan tovább lehet lépni további hasznos linkekre. Így például a Német Munkaügyi Hivatal honlapjára is, ahonnan most szemezgetni fogunk egyrészt azok számára, akik még csak tanulják a nyelvet, illetve összegereblyézünk némi információt, amit hasznos lehet egy csokorban látni.
Mennyit dolgoznak?
Magyarok, mint uniós polgárok 2011 májusa óta, mióta teljesen megnyílt a német munkaerőpiac, szabadon vállalhatnak munkát. (A románokra és bolgárokra egyelőre átmeneti szabályozások vonatkoznak.)
Az International Placement Service segíti az elhelyezkedést, ha valaki neki akar vágni, illetve segíti a munkaadókat is, megtalálni a megfelelő külföldi jelentkezőt. A német munkavállalók átlagosan 41.2 órát dolgoznak hetente, és ezzel a 7. legkeményebben dolgozó európaiaknak számítanak. Az Eurofound által készített felmérés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a németeknek több szabadságuk van, mint az átlag európaiaknak.
Az oldal bal oldalán lévő linkeken keresztül további információkhoz lehet jutni, illetve például eljutni a szövetségi állásközvetítői oldalra – itt több nyelv között is lehet választani, ha fel akarjuk tölteni életrajzunkat, illetve regisztrálni szeretnénk álláskeresőként. Jelenleg közel 700 000 állás található az oldalon, amik között keresgélni is lehet, néhány kattintással a konkrét állásajánlatig is el lehet jutni.
A szerződés és a munkahét
A szerződés Németországban is írásban kell, hogy megszülessen, ha nem kapunk, gyanakodjunk. Ennek tartalmaznia kell a feladatokat, a fizetést, a próbaidő hosszát, a munkaidőt és helyet, a fizetésen kívüli egyéb juttatásokat, és a szabadságot. Gyakran történhet utalás az érvényes kollektív szerződésre is, amibe bepillantást kérhetünk a munkáltatótól.
A munkahét 38 és 40 órás lehet, de a németek átlag 41 órát dolgoznak, valamint vezető pozíciókban elvárt a kompenzáció nélküli túlmunka is. Viszont az egészségügyben, a biztonsági cégeknél, és több műszak esetén külön bónusz jár az éjszakai vagy szünnapi munkáért.
Bérek, juttatások
Iparágakra jellemző minimálbérek vannak, például az építőiparban, a gazdasági szektorban. A bérezést általában a munkáltató és a szakszervezetek közötti kollektív szerződések szabályozzák.
Az átlagos bruttó bér jelenleg 3450 euró. Egy diplomás mérnök 4340 eurót, egy orvos 6500-8000 eurót keres adózás előtt, egy fodrász pedig 1500 euró körül. A tervezgetéskor azonban érdemes figyelembe venni, hogy 20 évvel az egyesítés után az ország keleti részében (a volt NDK területén) még mindig jóval alacsonyabbak a fizetések – igaz, cserébe az élet is olcsóbb. Sok vállalatnál van karácsonyi jutalom, ennek összege szerepel a munkaszerződésben. Az sem ritkaság, hogy a cégek 13., sőt 14. havi fizetést is adnak.
A minimális szabadság négy hét (azaz 20 nap). Általában ennél több szokott lenni, az átlag 5-6 hét (azaz 25-30 nap), ami körülbelül megfelel a magyar törvényeknek.
Segély, egészségbiztosítás
Munkanélküli-segély csak annak jár, aki legalább egy évig fizette a járulékot. Munkavállalóként természetesen kell fizetni tb-járulékot, amiért egészségügyi ellátást, baleseti járulékot, nyugdíjat és munkanélküli-segélyt kapunk, ha úgy alakul az életünk. Amint biztosított lesz valaki, kap egy tb-számot, amit be kell mutatni a munkaadónak.
Németországban is érvényes az Európai Egészségbiztosítási Kártya, csakúgy, mint az Unió összes tagállamában (plusz Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben és Svájcban). Előnye, hogy ha ez a kezünkben van, akkor már nem kell mindenféle formanyomtatványokat kitöltögetni.
A német tb-rendszer sajátossága, hogy havi bruttó 4125 eurónál húzták meg az közegészségügyi ingyenességi határt, ha huzamosabb ideig ennél többet keresünk, akkor privát biztosítást kell kötni, amihez a munkaadó hozzájárul.
A tb-járulék a bruttó fizetés 8,2 százaléka (plusz a munkaadó fizet még 7 százalékot utánunk), és automatikusan vonják a fizetésből. Ehhez még járul egy 1 százalékos kötelező ápolási hozzájárulás vagy adó. Ha orvoshoz kell mennünk, jó ha tudjuk, hogy minden negyedév első vizitje 10 euróba kerül.
A jogok „átvihetősége" érdekében léteznek dokumentumok az EU tagállamok nyelvén, amiket ki lehet tölteni, és ezzel egyszerűsíthetjük az életünket. Megfelelő dokumentumok az EURES oldalán találhatók.
A végzettségek honosíthatók
Németországban körülbelül 60 szabályozott foglalkozás van, ilyenek például az orvos, a tanár, az optikus. Ezek a foglalkozások az anabin.de honlapon találhatók listázva. (Az oldal csak németül elérhető.) Ezek végzéséhez a képzettség megszerzését bizonyító dokumentumokra van szükség. Ezeket a megfelelő német hivataloknak és szakmai bizottságoknak kell elismerniük.
Ezen a honlapon pedig információ található az elismerési/honosítási folyamatról - az illetékes hivatalról, a feltételekről, amelyek mellett a folyamat elindítható. Ezen az oldalon kezdőbetű szerint kiválaszthatjuk a szakmánkat, amit el szeretnénk ismertetni, utána kiválaszthatjuk a várost, és a keresés eredményeképp megkapjuk a megfelelő intézkedő hivatal nevét, a kapcsolattartó személyt és a részletes leírást szakmánkkal kapcsolatban.
Én a tanárt írtam be, mint foglalkozást, amihez azt írták, hogy a megfelelő hatóságok elbírálják a képzésbeli különbségeket, de számít a tapasztalat, a szakmában eltöltött idő is.
Ha nagy a különbség a német és a magyar képesítés között, akkor különbözeti vizsgát lehet tenni vagy átképzést keresni, ha ezt sikerül elvégezni, a vizsgát letenni, akkor az illető állandó munkát kereshet egy állami iskolában. Gyakran a különbözeti képzés gyakorlati képzést jelent, ami megfelel a tanárképzés gyakorlati részének, vagyis a gyakorlótanításnak - csak egy példa.
A legtöbb foglalkozás azonban nem esik ilyen szigorú szabályozás alá, például a matematikus, a fizikus és a kereskedelmi szakmák. Így nem szükséges az elismertetés, az elismerést a munkáltató jelenti, ha felvesz.
Azonban itt is érdemes átgondolni a szakirányú képzettség lefordíttatását, vagy „felértékeltetését", mert nem biztos, hogy a német munkáltató az idegen nyelvű papírokon el fog tudni igazodni. Ebben a hivatalban készíttethető el az értékelés.
Az önéletrajz
A német önéletrajz nagyban különbözik az angolszász országokban megszokottaktól, sokkal inkább lényegretörő, elsősorban az adatokra épít, sokkal kevésbé szükséges önmagunk jellemzése és minősítése. Ajánlatos csatolni egy fényképet, a végzettségeket, képesítéseket igazoló dokumentumok másolatait, és egy motivációs levelet. Amennyiben olyan állásra jelentkezünk, lehet, hogy a munkánkból is szeretnének látni némi ízelítőt.
Ha online adjuk be a jelentkezést, általában PDF-ben kérik. Nem árt a cég után előzetesen tájékozódni az interneten, ha nincs megadva kapcsolattartó, kideríteni azt. A motivációs levélben, egy oldalban írjuk le lényegretörően, hogy miért jelentkezünk az adott állásra, miért szeretnénk Németországban dolgozni, és miért mi lennénk a pozícióra a legalkalmasabbak.
Ez egyébként nem sokban különbözik a magyar gyakorlattól, talán csak abban, hogy miért éppen az ő munkaerőpiacukat céloztuk meg. A végére pedig érdemes odaírni, „hogy bízva a személyes találkozás lehetőségében"...
A német CV nem hosszabb két oldalnál, részletezi a tapasztalatokat, tanulmányokat, képzéseket, kronológiailag visszafelé sorrendben, vagyis a legfrissebbtől kezdve, és bár a legtöbb menedzser jól beszél angolul, érdemes németül beadni.
A személyes adatokkal kezdjük, majd a tanulmányok, a szakmai képzés, és a tapasztalatok jöjjenek. Nem csak az adott munkahelyen töltött idő évszáma kell, hogy megjelenjen, hanem a pontos hónap is. Illetve azokat a periódusokat is érdemes listázni, amikor valaki valami miatt nem dolgozott, mert a lyukakat kritikusan szemlélik az életrajzokban.
Aki az életrajzot olvassa némi személyes információt is szeretne megtudni, így érdemes például beírni az érdeklődési kört, esetlegesen végzett önkéntes munkát. Ha valaki valamilyen díjat is kapott vagy szerzett már más országban is gyakorlatot, azt is érdemes bevetni, hiszen tulajdonképpen reklámot kell csinálni saját magunknak.
Az állásinterjú
Az állásinterjú általában egy vagy két órát vesz igénybe, ha nem kapunk más információt. Érdemes megérdeklődni, hogy az munkáltató fizeti-e az utazás költségeit. Pontosnak kell lenni, és viseljünk megfelelő öltözéket, egy öltönnyel, nyakkendővel és kosztümmel nem lőhetünk mellé.
Általában két interjúztató végzi a meghallgatást, egy menedzser és egy személyzetis. Először be kell mutatkozni, akár egy tábla segítségével, így jó, ha az önéletrajz adatain túl igyekszünk pozitív képet kialakítani magunkról. Olyan is előfordulhat, hogy össze kell mérni az erőnket a többi jelentkezővel, jó, ha felkészülünk egy csoportos vitára, beszélgetésre.
A legpozitívabb képet úgy alakíthatjuk ki magunkról, ha megfelelő önbizalommal rendelkezünk, de nem nagyzolunk, és érdeklődést mutatunk a munka és a cég iránt. Ez a tétel azonban alighanem nem csak Németországban, hanem egyéb nemzetközi és hazai viszonylatban is igaz.
Ennyit sikerült összeszedni, természetesen a kommentekben jöhetnek a kiegészítések, személyes tapasztalatok!
JÖN! JÖN! JÖN! Ma este 2100 órától (magyar idő szerint) ismét megnyílik a Fogadó a Határon a blog Facebook-oldalán. A máltai országfelelőstől kérdezhettek egy órán keresztül. Gyertek, beszélgessünk egy jót!
Az utolsó 100 komment: