Csak a hygge nem elég, magyarul ha csak egyes dolgokat veszünk át a világ legboldogabb országaitól, akkor nem leszünk mi is boldogabbak. Mi lehet a dánok, finnek titka és mi lenne az igazi lecke?

Jövőre lesz tíz éve, hogy a Föld lakosságát minden évben szembesítik azzal, hol is áll országa (és ezzel együtt nyilván valamennyire ő) a boldogsági rangsorban. Az ENSZ által kiadott World Happiness Report élén szinte kizárólag északi országok végeztek eddig (az egyetlen kivétel 2015-ben Svájc volt).

A finnek négyszer voltak a világ legboldogabb országa, Svájc mellett a többi elsőségen Dánia és Norvégia osztozott – hívta fel a figyelmet a The Atlantic.

Mi a titok?

Ahhoz, hogy megértsük az okokat, elsősorban érdemes megnézni, hogyan is áll össze a lista. A kérdés, amire válaszolni kell: ha egy tízfokozatú létrát veszel alapul, ahol a legalsó fok a legrosszabb életminőség, a legmagasabb pedig a legjobb, akkor melyik fokon állsz?

A boldogság tehát inkább elégedettség, mintsem állandó mosolygás, azaz a legboldogabb nemzetek sokkal inkább a legelégedettebbek. Ez viszont jóval többet jelent, mint a GDP emelkedésének mértéke.

Nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben az ezt felismerő országok próbálnak intézményesen is tenni valamit a lelki jólét érdekében, a briteknél például van a magányosság elleni harcért felelős miniszter, az Egyesült Arab Emirátusokban ugyanez, csak ott boldogságért felel, míg Új-Zélandon az egész költségvetést gondolták újra az emberek jóléte szempontjából.

A következtetésben semmi eget rengető nincs: az emberek annál elégedettebbek az életükkel, minél kényelmesebb színvonalon élnek, minél erősebb az őket támogató szociális háló, megfelelő az egészségük és úgy érzik, megbízhatnak a kormányban.

A legelégedettebb országokban jellemzően van mindenki számára elérhető egészségügy, megfelelő mennyiségű fizetett szabadság és a gyermeknevelés sem ró aránytalanul nagy terhet senkire.

Nem a leggazdagabbak a legboldogabbak

Kilenc év tapasztalata azt mutatja, nem a leggazdagabb országok a legboldogabbak. Az Egyesült Államokban például komoly probléma a társadalmi bizalom hiánya, a (például opiát)függőség és általában véve a kiegyensúlyozottság hiánya – jegyzi meg a The Atlantic.

Arról már kevésbé szól a fáma, mit tehet az egyes ember azért, hogy boldogabb legyen. A World Happiness Report adatai azt sugallják, ha valaki egy elégedettebb országba költözik, akkor maga is boldogabb lesz, más kérdés, hogy csak ezért valaki összepakol-e.

És itt érünk el a címben megfogalmazott állításig. Ugyanis megfelelő adatok és tanácsok híján marad a leegyszerűsítés, a „titok”, ami lehet a reggeli hideg zuhany, a hygge vagy a fahéjas zsemle.

Az ezzel foglalkozó cikkeket olvasva nehéz szabadulni attól a képtől, hogy egy-egy helyi szokás nélkülözhetetlen a boldogsághoz.

A hygge

Ezek közül is kiemelkedik a hygge, ami a dán kultúra és filozófia központi része, gyakorlatilag lazulást, pihenést jelent: valami finom kaja, barátok, esetleg egy jó könyv – szóval az élet értelme.

„Jellegzetes dán vonás az ún. „hygge" amikor csak otthon ülnek az emberek, teáznak gyertyafény mellett, beszélgetnek, könyvet olvasnak, szóval relaxálnak. Igazából a helyi kritikán aluli időjárás tekintetében nem véletlenül alakulhatott ez ki” – írta Marci egy korábbi posztban.

A hygge a 2010-es évek közepén (amikor Dánia az első négy World Happiness Reportsból háromszor az első helyen végzett) akkora divat lett, hogy egész kultusz alakult ki körülötte, egyre-másra születtek a könyvek és kb. mindenki meg volt győződve róla, hogy ez a dán boldogság kulcsa.

Beindult a marketinggépezet is, a pulóvertől a takarón át a gyertyáig mindent el lehetett adni a hygge szóval, még olyan fűszerek népszerűségét is megdobta, mint a fahéj vagy a kardamom.

Mások sem akartak lemaradni, a finnek például egész reklámkampányt építettek fel a „látogasson el a világ egyik legboldogabb országába” szlogenre, ráerősítve a leegyszerűsítésekre, hangsúlyozva, hogy a finnek napi rutinjai, mint egy rövid erdei séta, a jeges vízben úszás és társai milyen fontosak a boldogság szempontjából.

A Columbia Egyetem közgazdásza, a World Happiness Reports egyik szerzője, Jeffrey Sachs azt mondta, azért a hygge annyiban mégsem túlzás, hogy a társadalmi norma (az egyenlőség, a mindenkinek jutó prosperitás) leképeződése.

Az erdei séta, a szauna és társai persze nagyszerűen hangzanak, de ezek az egyéni aktivitások és szokások elviszik a fókuszt azokról a társadalmi struktúrákról, melyek az emberek igazi elégedettségét megalapozzák.

A The Atlantic újságírója megkérdezte a British Columbia Egyetem pszichológiaprofesszorát, vajon mennyivel lenne boldogabb, ha gyakorolná a hygge művészetét, amire a válasz: „valószínűleg semennyire”.

Feltétel a gazdagság?

Ehelyett érdemesebb egyfajta listaként végignézni a legelégedettebb országok szokásain és ezekből kiválogathatjuk magunknak a nekünk legjobban tetsző elfoglaltságokat – egy egész társadalmat nem lehet lemásolni, de új szokásokkal és tevékenységekkel érdemes próbálkozni.

Arról nem is beszélve, hogy a boldogság érdekes dolog, nem feltétlenül kell hozzá gazdagnak lenni. Egy szabadúszó, utazásokkal foglalkozó író, Sebastian Modak például úgy fogalmazott, bármerre is járt, mindenhol találkozott boldog emberekkel.

„Lógtam együtt egy sráccal Szibériában, aki minden estét egy nagy adag vodkával és egy fél pakli cigarettával fejezett be. Elég boldognak tűnt – akkor ez lenne a boldogság titka?” – tette fel a kérdést.

A lagom

A legjobban talán a michigani Wayne State University finn szociológia professzora, Jukka Savolainen foglalta össze a lényeget, amikor azt mondta, Skandináviában a boldogság lényegét egyetlen szó foglalja össze: ez a lagom.

A lagom életszemléletet talán úgy lehetne legjobban visszaadni, hogy az a skandináv visszafogottság, mértéktartás maga, az „éppen megfelelő mennyiség”.

A „Lagom är bäst” egy népszerű svéd mondás, körülbelül úgy lehetne lefordítani, hogy az „elég pont olyan jó, mint egy lakoma”, ami elég jól visszaadja a lényeget. A lagom tehát az elfogadott középút: a túl kevés vagy a túl sok egyaránt rossz.

Így aztán amikor megkérdezik a legközelebbi World Happiness Report adatfelvételekor, boldog vagy-e, akkor a lagomra gondolva könnyebben mond az ember igent. És alighanem ebben rejlik a titok.

(Fotó: pixabay.com/MitCharme)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!