oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

  • StuM: @somlobodog: Nem tudom NY melyik részéről írsz ( (2021.04.18. 19:06) Miből élnek a magyarok Svájcban?
  • somlobodog: @SzZoole: "Nincs erről többet mit irni." Na végre egy jó poszt az oltasrol :))))) igen ennyi. (2021.04.18. 19:05) Milyen fizetésekre számíthatunk Dániában?
  • fhdgy: @Arthamyr: @Hari Seldon 2: Csak egy véletlen egybeesés: A hétvégén itthon volt az unokahúgom, aki... (2021.04.18. 18:37) A juharszirup titkai
  • Hari Seldon 2: Nagyon érdekes volt a juharszirup szüretelés. Egyszer meg is kéne kóstolni. Bár nálunk a nutella ... (2021.04.18. 18:25) A juharszirup titkai
  • fhdgy: @Arthamyr: Köszönöm a linket! Itt a tavasz még elég nagy késésben van, így szerintem reális, ha a... (2021.04.18. 17:53) A juharszirup titkai
  • Utolsó 20

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2021. március 01. 06:30,  A „hideg” svájciak 34 komment

2021. március 01. 06:30 Határátkelő

A „hideg” svájciak

Zoltán története inkább csak egy pillanatkép, annak viszont kifejezetten fontos. Már csak azért is, mert (miként ő is fogalmaz) sokszor megkapják a határátkelők, hogy új otthonukban mindig kívülállók maradnak. Vajon tényleg?

svajc_zoltan_virag_via_facebook.jpg

„Ha annyi ezresem lenne, ahányszor megkaptam, hogy „te ott Ausländer maradsz, soha nem fogadnak be”, Kósa Lajoshoz hasonlóan a Safra Sarazin ügyfele lennék.

Mi a befogadás?

Mikor érzed, hogy számítasz?

Három éve vagyunk itt, családostul. Ja nem, kettő és fél.

Én egy évvel előbb jöttem, szálláscsinálónak, rettegve a hideg svájciaktól.
Az első napon otthonabbul éreztem magam, mint a saját hazámban.

Az a segítség, az az össznépi összefogás, ami fogadott, az elképzelhetetlen volt számomra. Az általános iskola igazgatójától, a nevelési hivatal dolgozóján keresztül, a speciális iskolákig mindenki maximumot adott. Szívvel lélekkel segítettek, mindenben.

Ma azonban más történt.

Anyósom, a feleségem édesanyja, a gyerekeim nagymamájának a halálhíre természetesen eljutott a fiam iskolájába is, hiszen temetésre készülünk, Magyarországra.

Egy szál fehér rózsa, egy kártya részvétnyilvánítással, a pedagógusok aláírásával.

Vajon befogadtak?

A „hideg” svájciak?

Ha nem, nagyjából az sem érdekel, ha ilyen nem befogadottnak lenni, akkor is tetszik.”

Utazd be a világot a Határátkelővel!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Svájc

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5216438476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hari Seldon 2 2021.03.01. 07:44:46

Teljesen jó pillanatkép. Akik ilyen nem befogadnak szövegeket nyomatják, azok egy részének gőzük sincs milyen más országban élni és/ vagy magukból indulnak ki.

Csodabogár 2021.03.01. 08:24:12

Nem fogadtak be, csak megvannak az udvariassági formák. Én 23 év után se hittem, hogy befogadtak. Talán a férjemet igen, mert ő fiatalon került oda és tökéletesen beszélte a bennszülött nyelvjárást. Soha senki nem hallotta ki, hogy nem ott született.
De nem éreztették velem, hogy nem fogadtak be. Egyszerüen elfogadtak, tudomásul vettek. Dolgoztam rendesen és kész.
Az persze már más kérdés, hogy soha nem akartam minden áron olyan lenni mint ők, mert azt nevetségesnek tartottam volna.

Hari Seldon 2 2021.03.01. 08:41:10

@Csodabogár:
"De nem éreztették velem, hogy nem fogadtak be. Egyszerüen elfogadtak, tudomásul vettek."
Akkor honnan tudod, hogy "befogadtak", vagy nem. Egyáltalán mik a "befogadás" fokozatai.
Mert szerintem kb ennyi elég. Mit kéne még?
Egy gyereknek adtak egy fehér rózsát. Gondolj már bele: melyik magyar iskolába adnak egy gyereknek fehér rózsát, ha meghalt a nagyszülője? Kb egyikbe sem. Mert: fel sem merül. Szerintem meg itt kezdődik a befogadás, az együttérzésnél.

Golf2 2021.03.01. 10:15:55

Kultúrált ország,ilyen soha nem lesz Lajtán innen.Ez itt napról napra balkánibb.

dikusz. 2021.03.01. 10:20:41

@Hari Seldon 2: Szerintem @Csodabogár: jól mondja.
Erre a saját tapasztalataimat ínám le: évek óta tagja vagyok egy fővároshoz közeli szlovák nemzetiségű falu nyugdíjas klubjának. Havonta egyszeri találkozók, különböző programok (színház, kirándulás, utazás) vannak, jól érzem magam mindig.

Budapest közelsége miatt sokan költöztek a faluba véglegesen, és sokaknak (ők a "víkendesek" az őslakosok szerint) van telke is már évtizedek óta. Hiába vesznek részt aktívan a közösségi életben, tesznek sokat a faluért, vagy élnek ott évtizedek óta, akkor is "gyüttmentek" maradnak.
Befogadni (de nem mindig) azokat szokták, akinek őslakos lesz a párja, vagy már a nagyszülei is a faluban születtek.

Pöffetegecske 2021.03.01. 11:17:39

@Hari Seldon 2: a poszt mindent elmond, én is hasonlóan érzem, és élek, sok- sok apró, pici jel. Aki ezt nem akarja elfogadásnak venni, az maga nem akar elfogadott lenni.
Az egyik igen idős szomszédunk az ő nagymamájának a beragaszgatott Grimm könyvét hozta a gyerekeimnek, és saját maga mesélt belőle, ez milyen szint? Meg érdeklődött a magyar húsvétról, kis tojásokkal várta a fiam, a tojástartó azóta is megvan egy kis faragott tyúk van rajta, és a néni sem hervad el. Az iskolák is, sokkal elfogadóbak az idegen gyerekekkel, mint a magyar iskolák voltak. De természetesen világ életünkben magyarok leszünk, mint ahogy én nő, mert hát annak születtünk, de hogy ne fogadnának el, tovább megyek, hogy egyik- másik ember ne lenne barátom, na az nem igaz.

puhacica 2021.03.01. 12:36:13

szerintem el kell tudni valasztani a kulturabol adodo altalanos udvariassagot es azt, hogy ennek van egy magasabb fokozata, ami mar konkretan az adott enbernek szol, szemelyesebb kapcsolatrol, ha ugy tetszik, befogadasrol arulkodik. hetvegen koltoztunk (leanyfaluba) es ez peldaul szupi kis pelda mindkettore. kedves uj szomszedok, small talk, barmi segitseg kell, szoljunk. ez alapveto udvariassag, semmi tobb, barkivel ilyenek lennenek, legyen az brittt, magyar vagy hottentotta. a volt szomszedainktol viszont kepeslapot kaptunk es feszbukra is kiposztoltak, hogy sajnaljak, hogy elkoltozunk. veluk biztosan tartani fogjuk a kapcsolatot tovabbra is. ezt mondhatjuk befogadasnak, ami konkretan nekunk, kettonknek szol, nem azert, mert kulfoldiek vagyunk, hanem mert kis cukipokok. :D

nincs ebben semmi kulonleges, valoszinuleg mindenki talalkozott mar a jelenseggel, akibe szorult egy minimalis cukipoksag. :)

London2009 2021.03.01. 12:50:23

@puhacica: mar megint elkoltoztetek Leanyfalurol? Mi az, hogy kettotoknek? Hat a pulya meg a puhacica?

London2009 2021.03.01. 12:57:05

Ez nagyon szubjektiv. Abszolut a szerzovel vagyok. Szazszor jobban otthon erzem magam Angliaban, mint Mo-n mar. De ez termeszetes tobb, mint egy evtized utan. Persze en Mo-n is otthon erzem magam, de csak a megszokott kis kornyezetemben meg a sajat ismeroseim, barataim kozott. Az ismeretlenek es az "utca emberenek" a faragatlansagatol mar ugy elszoktam, hogy mindig meglep mennyire nehezen viselem mar.

Hari Seldon 2 2021.03.01. 13:16:34

@Pöffetegecske:
"Aki ezt nem akarja elfogadásnak venni, az maga nem akar elfogadott lenni."
Így van. Egésznek ez a lényege.

Másik meg személyiség kérdése. Van aki igényli, hogy valakivel együtt legyen 0-24-ben, és dumáljanak a "régi szép időkről", másnak meg épp elég egy köszönés.
Mindenki a személyiségén keresztül "értékeli" a befogadás lényegét. Nekem Magyarországon sem volt igényem csak kb egy két ember (közelebbi) ismeretségére.
Természetsen nem vagyok barátságtalan, ha valamit jó előre megbeszélünk, még az is lehet, hogy szívesen töltök együtt egy kis időt másokkal. De hogy konkrét emberrel, vagy embercsoportokkal rendszeres időközönként együtt legyek... - Nálam az már "Na ne már kategória..."

puhacica 2021.03.01. 13:39:45

@London2009: megint, de itt mar maradni fogunk, remelem. pulyarol nincs tudomasom, a puhacicahoz viszont lejott a masik szomszed, kulon bucsuztatobizottsaga volt. :D

London2009 2021.03.01. 13:42:45

@puhacica: akkor valamit felreertettem meg anno. Azt hittem kozben megsokszorozodtatok. Megnyugodtam, hogy puhacicat rendesen elbucsuztattak. Mi is elkoltoztunk kozben, at is kell irni a nickem NemLondon2009re. :D

Vrancisco 2021.03.01. 13:45:36

Ezzel a befogadósdival kapcsolatban nekem mindig ugyanaz a véleményem. Az esetek túlnyomó többségében nagyon fontos, hogy az ember melyik "társadalmi csoportba" érkezik. Nagyon más fogadtatásban részesülhet a "nem volt választásom, kijöttem takarítani", mint pl. az IT-s vagy mérnök, stb.
Külföldön is, ahogy természetesen otthon is nagyon nem mindegy az adott egyén személyisége, kisugárzása, nyitottsága. Szerintem mindenhol emberek élnek, és tapasztalatom szerint az adott ország társadalmára aggatott sztereotípiák is egy elég kis rétegre igazak csak, azokkal meg úgysem lehet mit kezdeni. Mi szintén megbecsülve és már-már "kedvelve", "szeretve" érezzük magunk, vannak szinte barátaink is (nekem ahhoz több év tapasztalat kell, hogy valakit annak tartsak), de nagyon fontos, hogy én is, és a feleségem is folyékonyan beszélünk németül, nyilván hallható akcentussal, de korántsem echte ungarische erőltetett kiejtéssel. Tudják, hogy külföldiek vagyunk, de már csak a választékos, nyelvtanilag is helyes, értékelhető kiejtés miatt is szinte mindenhol tisztelnek. Mi beszéljük az ő nyelvüket. Nyilván ez kéne legyen a minimum, de nem evidens (pláne nem-angol nyelvterületen), és ezt becsülik. De ettől függetlenül is vegyesek itt is az emberek, és ha te "megadod a módját", azt vissza is kapod, Ez nem rakéta-tudomány...

puhacica 2021.03.01. 13:47:14

@London2009: neem, csak megferjultem, talan azzal kevered.
gratulalok, sok oromet az uj otthonotokban!

London2009 2021.03.01. 13:48:56

@puhacica: koszonom! Nem, a hazasodas meg megvan! : )

puhacica 2021.03.01. 13:51:51

@London2009: akkor biztos felreerthetoen vicceltem valamivel. mindegy. :)

Csodabogár 2021.03.01. 16:54:32

@Hari Seldon 2: Dolgoztam személyzetisként is, pont egy zürichi kórházban. Lista volt, hogy mikor mit kell adni, küldeni. Halálesetre is volt előírás. Ez egy sima adminisztrativ dolog, semmi lelkesedés.

A befogadáson én azt érteném, hogy barátokra talál valaki a bennszülöttek közül, egyenrangunak tartják magukkal. Ilyesmiről nemigen van szó. Viszont egy alapból udvarias nép és vannak kialakult szokások, amiket betartanak.

nyuszigonosz 2021.03.01. 17:05:16

@dikusz.: Nem mondja jól.

@Csodabogár: ez nem csak udvariassági forma. Az egy írott kondolencia lett volna virág nélkül.
Te szeretsz különcködni, másoknál másnak érezni magad - és ez nem kritika, ez csak egy megállapítás. :-) Aztán hiszen már évtizedek óta nem is Svájcban élsz. Változik a világ, változnak a társadalmak is. A poszt írójának gyerekei vannak, eleve egy rakat népet ismer meg így plusz a munkatársak mellett: ovoda személyzet/ más szülök és így. Perszehogy befogadták.

Mint ahogy @Vrancisco: is írja: sok függ (minden, lényegében) attól, milyen maga az ember, aki bárhová is költözik.

Visszatérve hozzád és az általad írottakhoz Dikusz: egy kis falu valahol akárhol, az hamarabb olyan, hogy évek, évitezedek ott élése után is a késöbb odaköltözötteket "gyüttmenteknek" hívnak. Bár ez manapság már igazán maradi gondolkodás/viselkedés forma.
Az emberek nagy része nem marad egy életen át ott, ahol született, él máshol is, több helyen akár.
Én több helyen éltem ( több országban) és már jó régen itt ahol most: sehol sem éreztem magam gyüttmentnek, sehol sem ezt éreztették velem.
Munkám megbecsülik - föleg itt, és sokan azt sem tudják, hogy nem itt valahol ebben az országban születtem.

dikusz. 2021.03.01. 17:54:06

@nyuszigonosz: Ezért írtam -nem véletlenül- hozzá, hogy szerintem van igaza, ez nem változott most sem.
Kicsit továbbgondolva az igazság (az én számomra) az "elfogadás-befogadás" szempontjából középen van.

"Bár ez manapság már igazán maradi gondolkodás/viselkedés forma." maradi, vagy nem, bizony manapság is ez van határon belül. Elég sokat jártam az országot az elmúlt pár évtizedben, ugyanezt tapasztaltam. Ott, ahol élsz nem így működik (hogy a másik faluból/városból odaköltözőt gyüttmentezik)?

dikusz. 2021.03.01. 17:54:43

@London2009: Már nagyon régen megírtam a választ.

nyuszigonosz 2021.03.01. 18:01:17

@dikusz.: Nem. Nem így müködik.
Söt ahol anyám él ott sem így müködik. Valamikor még - jó régen - ha valaki oda költözött, akkor sokáig a "nem itteni" volt, ( a nem itteni: nem itt született és élt már ükapja is) most meg az utolsó évtizedekben: pár hétig "új" a szomszéd, mire egy éve ott van, már mintha mindig ott lett volna.

De mint fentebb írtam: sok függ attól, ki is az, aki bárhová költözik.

Shanarey 2021.03.01. 18:07:28

Befogadás, mit is vár el az aki ezt sosem érezte? Netán az Amerikai kertvárosi idillt, amikor az új szomszédhoz átkopog a régi, egy tálca sütivel? Normális emberként kell működni, s a többi meg magától.

Csodabogár 2021.03.01. 20:51:29

@nyuszigonosz: Én csak 3 országban éltem, kettőben elég hosszasan. Soha nem éreztem magam otthon, ez biztos rajtam is múlt. Nehézségeim soha nem voltak, a munkámat mindenhol megbecsülték. De ha kinyitottam a szám, különösen Svájcban, rögtön mindenki tudta, hogy külföldi vagyok, hiába volt állampolgárságom meg minden. No és nem csak mi magyarok vagyunk olyanok, hogy aki nem magyar az nem jó, hanem más népek is vannak így. Ettől még lehet az ember megbecsült munkatárs, de olyan igazi odavalósi soha nem lesz, ha csak nem tanulja meg a nyelvet akcent nélkül beszélni.

Dammiel 2021.03.01. 22:04:38

@Vrancisco: nagyon egyetértek. Melyik országban vagytok?

kék madár 2021.03.02. 00:16:46

Szerintem ez a befogadas mindig nehezkesebb, ha a bevandorlo ezen parazik. 2021-ben senki ne szoruljon ra. hpgy befogadjak, ha a feje helyen nem vasvilla van, ertelmesen beszel az orszag nyelven es jobba akarja tenni a kornyezetet mint ahogy talalta. Annyi aberralt taho van a vilagban, nem az kene hogy szamitson, hogy ki honnan jott, milyen szinu a bore, hanem, hogy hogyan viselkedik.

Senki ne tegyen nekem szivesseget azzal, hogy "befogad"

Vrancisco 2021.03.02. 07:19:34

@Dammiel: Németország, azon belül Baden-Württemberg, Reutlingen :)

Vrancisco 2021.03.02. 07:20:13

@kék madár: na igen! :) Te sokkal jobban összefoglaltad azt, ahogy én is érzem, mint én feljebb :D
Rohadtul nem igénylem a "babusgatós" befogadást, nem játsszuk az áldozati bárányt, megvan a magunk szerepe és helye, a szívünk is a helyén. Magyarországon vannak a családjaink, barátaink, imádjuk az országot magát, megvannak gyökereink, de már a világon szerintem bárhol jól tudnánk érezni magunk, mert úgyis mindenhova magunkat visszük. (Jó, a mostani, már-már totális tébolyba torkolló helyzet a mi lelkiállapotunknak sem kedvez, és finoman fogalmaztam. Magyarán: "tele a f.szunk...")
Mi nem égettük fel érzelmileg az otthoni lehetőségeinket sem, így sosem kell minden áron valahova erőszakosan beilleszkedni akarni sem. Ezt a stabilitást, kisugárzást érzik az itteni kollégák, ismerősök is, ezért fel sem merül a szánalom vagy lenézés. Egyszerűen egy izgalmas "egzotikummá" válik ezáltal a máshonnan száramzás, és egyenlő félként létezünk, akik csupán nem egy, képzeletbeli vonalkákkal bezárt területen születtek.

Herr Géza 2021.03.02. 08:34:25

@Csodabogár: Na ácsi: “ De ha kinyitottam a szám, különösen Svájcban, rögtön mindenki tudta, hogy külföldi vagyok, hiába volt állampolgárságom meg minden.”
A “befogadás” számodra azt jelenti, hogy el tudsz bújni a tömegben? Olyan vagy, mint az összes többi? Nem vesznek észre?
Melyik összes többi....? A zürichi Bahnhofsviertel lepukkant drogosai, vagy a Goldküste felső tízezre?
Nekem mást jelent a befogadás/beilleszkedés. Nem akarok született, echte tősgyökeres németnek látszani (akármit is jelentsen az....), sőt, ha ez a “veszély” fenyeget, magam hívom fel a figyelmet a külföldiségemre.
Egyszerűen egy általam elképzelt társadalmi csoporthoz szeretnék tartozni, egy olyanhoz, ahol mindenkivel szót értek: állampolgárságtól, származástól, akcentustól, politikai hitvallástól, bőrszíntől, nemi identitástól, stb. függetlenül. Ehhez alapfeltétel egy bizonyos szintű nyelvtudás egy “másik” országban. Az megvan. Kit érdekel, hogy valaki 2 perc, más meg két hónap után azonosít “külföldiként” ? Hiszen az vagyok, valóban.... :)

London2009 2021.03.02. 11:48:48

@dikusz.: igyekezni fogok valaszolni az elkovetkezo hetekben de nagyon el vagyok uszva!

kék madár 2021.03.02. 21:26:10

@Vrancisco: hat igen, ha valaki a hazaba fogad be, az mas, de ha a kornyezetebe, az mar a XXI-ik szazad resze, hogy a zemberek fele valahol mashol szuletett. Es a tevhiedelemmel ellentetben ez altalaban stabilabba es elhetobbe teszi vilagot, mint a nemzetieskedos kiutalosdi.

Narina 2021.03.10. 12:33:00

Ezt valaki egyszer, ha ráér megmagyarázhatná, hogy mit számít, hogy őslakosnak néznek vagy külföldinek! Igaz én teljesen jól elvagyok magamba is, de spec az első helyen ahol laktunk az egyik oldalt egy idős angol házaspár a másik oldalt egy nagyon kedves középkorú angol hölgy volt a szomszédunk! Gyerek a szülinapjára kapott tőlük sütit, meg apróságot csak, mert! Szembe szomszéd szintén angol, de még most is 4 év után is megismer és meg áll beszélgetni, ha összefutunk! Mikor elköltöztünk, Sally még képes lapot is küldött amibe sajnálja, hogy ilyen kedves jó szomszédok elmennek, de reméli, hogy az új helyen is jó fejek lesznek velünk. Azért, ha tehetjük költözzünk vissza! A házaspárból m@r csak a néni maradt, de sírt amikor megtudta! Mondta, hogy vigyázzunk nagyon a kisvirágára(sosem hittem volna, hogy így csípi a lányunk), kicsit még meg is ölelgette! Mind ezt úgy, hogy semmi nyelvtudásom nem volt. Tehát nem hiszem, hogy ez számít, az már inkább, hogy mindig bevittem a szomszédoknak a kukát, ha boltba mentem és olyan idő volt megkérdeztem az öregektől hozzak e valamit! Párom simán ment nekik fát kivágni! Szóval lehet a nyelvtudása miatt, velem ellentétben ő jól beszél angolul, az is lehet, hogy azért, mert ilyenek vagyunk, de az is, hogy megkedveltek!
A mostani(ez már végleges) helyen tüneményes szomszédok, köszönünk, pár szót váltunk, ha van idő! Segítünk egymásnak! Amikor olyan van viszem, be mindnek a kukát, ha olyan van megyek boltba nekik, de simán segítek a kerti munkába is. Hátsó szomszédok gyönyörű babát adtak a lánynak, húsvétra miután a nagyapja meghalt! Szinte csak angolokkal vagyunk körül véve (2 házzal arrébb a feleség azt hiszem arab, de nem fix), amikor történt a tragédia (apám halála), többen kérdezték, hogy segítsenek az ügyintézésbe, gyereket vigyék suliba? Persze ez az én tapasztalatom! Sosem leszek benszülött, nem is akarok és nem is számít. Nekem nem kell, hogy azt higyjék angol vagyok, csak nyugodt életet szeretnék, barátságos, segítőkész jó fej emberekkel. Ez meg is van. Ez az ami számít.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása