Vágóhídon dolgozni önmagában is nagyon nehéz, embert próbáló munka. A Németországban dolgozó közép-kelet-európaiak (köztük magyarok) helyzete különösen nehéz, hiszen sokan közülük rossz körülmények között laknak. Amire most rájött az új koronavírus.
A Spiegel információi szerint több mint 600 pozitív esetet mutattak ki a német húsiparban dolgozók között, ami elég magas számnak tűnik. Nem csak nekem, hanem a jelek szerint Észak-Rajna-Vesztfália vezetésének is, hiszen a tartományban minden vágóhídi dolgozót letesztelnek.
A 600 fertőzött többsége román vendégmunkás, akik esetében nem csak a munkahely jelent veszélyforrást, de (vagy elsősorban) a lakhatási körülmények, sokan közülük ugyanis zsúfolt szállásokon élnek. A Pforzheim közeli Müller húsgyárban az elmúlt hetekben mintegy 300 ember fertőződött meg.
Más piacvezető gyárak is érintettek. A Westfleisch két üzemében (Oer-Erkenschwickban és Coesfeldben) több mint kétszázan betegedtek meg – jegyezte meg a Spiegel.
Bezárt gyárak
Észak-Rajna-Vesztfália tartományi vezetése éppen ezért minden egyes alkalmazottat leteszteltet – jelentette be Christian Wiermer kormányszóvivő. A munka ugyanakkor egyelőre folytatódik a vágóhidakon, mert a hatóságok úgy vélik, a helyzetet képesek kordában tartani.
Legalábbis ez volt a helyzet péntek délelőtt, hogy alig pár órával később a tartomány egészségügyi minisztere, Karl-Josef Laumann bejelentse, hogy a Westfleisch coesfeldi üzemét a fertőzések miatt időlegesen bezárják.
Szintén bezárt a Vion (egy másik hasonló cég) vágóhídja a schleswig-holsteini Bad Bramstedtben. Ott több mint 100 ember fertőződött meg a szerződéssel dolgozó (jellemzően vendég)munkások közül.
A vírust elkapók többsége korábban barakkoknak használt szálláshelyeken él kétágyas szobákban, munkába pedig busszal szállítják őket, lássuk be, egyik sem tűnik nagyon hatékony megoldásnak karantén idején.
A vágóhidak az alvállalkozókra mutogatnak
A karantén előírásai megkövetelik, hogy két- vagy többágyas szobában vagy házastársak, családtagok lakhatnak együtt, a szállásnak pedig rendelkeznie kell mosogató- és mosógéppel vagy mosószolgálattal.
A Spiegel szerint a valóság ennél jóval kiábrándítóbb. A Müller Fleisch munkavállalói például egy lepukkant lakásban éltek, 117 négyzetméteren 16-an (!).
Míg Alsó-Szászországban legalább elvárás az egy főre eső minimum négyzetméter, más tartományokban ilyen előírás nem létezik.
A vágóhidakat üzemeltető cégek azt állítják, a gyárakban megszigorították a higiéniai előírásokat, a Vion pedig azt mondta, hogy a szállásokon is vizsgálják, betartják-e a szabályokat. Azt azért nem felejtették el hozzátenni, hogy a szállásért az alvállalkozók felelősek.
„Véget kell vetni a kelet-európaiak kiszolgáltatottságának”
Természetesen megszólalt az ügyben a politika is. A Szociáldemokrata Párt (SPD) szövetségi parlamenti frakciójának helyettes vezetője szerint a Munkaügyi Minisztérium április 16 óta érvényben lévő előírásait a szállásokon szinte soha nem ellenőrizték.
Katja Mast szerint ez tarthatatlan, a határátkelőket foglalkoztató cégeknek a jövőben igenis felelősséget kell vállalniuk azért, milyen körülmények között élnek a munkavállalóik.
„Véget kell vetni a kelet-európai munkások kiszolgáltatottságára alapuló üzleti modellnek” – hangsúlyozta a politikus.
A posztkommunista univerzális katona
Nem a húsiparban dolgozók persze az egyetlenek, akik kiszolgáltatott körülmények között kénytelenek dolgozni: a mezőgazdasági munkások, az ápolók és társaik szintén rémes helyzetben vannak.
Egy korábbi posztban már én is idéztem Costi Rogozanu román újságírót és Daniela Gabor, az UWE Bristol közgazdász professzorát, akik szerint a vendégmunkások Európa leghatékonyabb munkaereje: olcsók, rendkívül termelékenyek és adó szempontjából sem kerülnek sokba.
„Európa politikai gazdasága megteremtette a posztkommunista univerzális katonát, aki az idény változásával képes átalakulni mezőgazdasági munkásból építőiparivá vagy ápolóvá. A szabad mozgás a túlélés migrációjává vált és még ez a privilégium is a jó fizikai állapotban lévőknek jár” – fogalmazták meg a szerzők a brit Guardianben.
Szerintük ideje lenne másfajta Európát követelni, újratárgyalva a társadalmi szerződést. Garantálni kellene a határátlépők biztonságát és emberi méltóságát.
„Hiába vagy magabiztos, életerős ember, ha lelkileg hazavág ez a helyzet”
Visszatérve a húsiparra, talán emlékeztek még arra a beszélgetésre, amit nemrég adtam közre a blogon és melynek főhőse, Ferenc a nyomor elől ment Németországba dolgozni.
A húsiparban helyezkedett el, kőkemény munkával kapaszkodott feljebb minden szakképesítés nélkül, pusztán a jól végzett munka erejével.
„Rengetegen, rengetegen hazamentek. Nem mindenki bírja a húsipart, a hideget, a távollétet. Hiába vagy erős, magabiztos, életerős ember, ha lelkileg hazavág ez a helyzet. Ha hiányzik a családod, a gyerekeid – nem egyszerű” – mondta Ferenc.
Olyannyira nem, hogy ő hat másik emberrel érkezett ki Németországba, másnap már egyedül volt, mert a többiek meglátva a körülményeket és az elvégzendő munkát, elmentek.
Ferenc családja Magyarországon maradt, csak három évvel ezelőtt jutott el arra a szintre, hogy meg tudta teremteni az ő kiköltözésük lehetőségét is.
(Fotó: Wikimedia/Thomas Bjorkan)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek