Akik figyelemmel követték a blogot az elmúlt hetekben, azok megismerhették a Dániából Ázsiába induló Balázs nem akármilyen kalandjait. Balázs Thaiföldön kezdett (némileg szürreális első napokkal), majd elvonult egy buddhista meditációs központba (a benti hétköznapok valóságát itt ismerheted meg részletesebben), majd folytatta útját. Következzen tehát a legfrissebb beszámoló fantasztikusan gyönyörű helyekről, borzalmas szállásról és egy gyanúsan orosz városról.

„Az elmúlt két hétben bejártam Krabi-t, Phi Phi szigeteket és végül Phuketet. Koh Lanta maradt ki egyedül, de arról is lesz néhány szó később. Ami igazán fontos egy jó nyaralás- illetve utazástervezésnél, hogy tudjuk, mit várunk a helytől. 

Ebben próbálok tanácsot adni, hogy melyik helyen pontosan mit tud lehet csinálni, illetve nekem milyen szubjektív véleményem van a helyről. 

Krabi 

Az első Chiang Maiban töltött hét után úgy éreztem, hogy tovább kell lépjek és itt az ideje valami tengerparti, de lényegében más hangulatú városba kell menjek. Bangkokba ment a repülő, majd onnan átszálltam és közvetlenül Krabin landoltam. 

Ez normális esetben nagyjából 5-10.000 HUF, ha az ember egy nappal előtte veszi meg (nem ajánlom) akkor inkább 40.000 HUF körül van. A reptérről transzferbusszal lehet bejutni a városba, ami nagyjából 1200 HUF. Mivel Krabi egy félsziget, rengeteg különböző strand, illetve városrész van, amit érdemes meglátogatni. 

Ao Nang 

Ez a leglátogatottabb, amolyan kiindulópont a legtöbb ember számára, különösen, mert hajóval innen szinte bárhova el lehet jutni. Hatalmas sziklák, hegyek ölelik körbe az öblöt, a víz szép tiszta és hosszú a strand is. 

Alapvetően a legtöbb vendég itt vagy nyaraló pár/családok, vagy nyugdíjasok. Nemzetiségek tekintetében hatalmas keverék, nincs túlnyomó kínai, orosz vagy bármilyen nemzet, ami kivételesnek mondható Thaiföldön. 

Az árak abszolút nem elrugaszkodottak, az országhoz képest olcsók. Van lehetőség piacon és éttermekben is enni. Az éjszakai élet alapvetően élő-zenés bárokban manifesztálódik és abszolút nyugis, barátságos környék. Én abszolút tudom ajánlani – hostelek közül pedig a StayIn hostelt. 

Tonsai 

Ez egy rövid, csak hajóval megközelíthető strandrész. Egy kedves volt gimis osztálytársam ajánlására látogattam ide. Alapvetően ez a hely egy hegymászó Paradicsom, a tengerpart és a dzsungel is körös-körül van véve hegyekkel, ahol turisták 10-20-as csoportokban másznak. 

Lehetőség van hajós túrára is, ahol kivisznek a tengerre egy szikla/szigethez és egész délután lehet mászni. Ennek a díja nagyjából 12.000 HUF. A víz elképesztő a parton, abszolút ajánlani tudom, ha valaki a mászás iránt érdeklődik. Ezután pedig megosztanám a személyes élményemet. 

Reggel 10-körül mentem át Ao Nangról egy tutajjal, ami nagyjából 10 perc volt. Igazi, kőkemény „backpacker” lévén nem foglaltam még aznapra alvóhelyet (igen, ez véleményes lehet, de így flexibilis tudok maradni a programokkal, illetve az utazásokkal), így érkezéskor pár helyet meglátogatva konstatáltam, hogy minden egyes hely teli volt. 

Végül, a parttól kb. 20 perc sétára, a dzsungel bejáratánál betértem a hajós/mászós utat szervező bódéhoz. 

Kiderült, hogy csak akkor indítanak ilyet, ha legalább 5 jelentkező van – na ebből én voltam az első, s hozzátették, hogy nincs szezon még, úgyhogy valszeg nem is lesz másnapra senki. 

Ellenben van helyük egy bungalóban csupán 2000 HUF/éjszakáért. Én kapva kaptam az alkalmon, hiszen ez még Ázsiában is elképesztően olcsó. Na olyan is volt. Még egy 10 perces séta a szeméttel, sárral árasztott dzsungelben, romos házak között, majd két thai figura segített megtalálni a „helyemet”. 

Ez egy másik 5 emberrel osztott nádbungaló volt, és nehéz szavakba foglalni, de életemben nem éreztem ennyire azt, hogy nem kéne ebbe belemenjek. 

Az úton odafele közölték, hogy nincs víz, WC kb. 10 perc sétányira van, áram pedig egyáltalán nincs – majd jött a hab a tortán. Közölték, hogy kulcs nincs, és ha éjszaka bejön egy állat, csótány, majom, kígyó, akkor ne aggódjak, csak aludjak tovább, nem bántanak. Jézus. 

Lepakoltam a hátizsákom, majd lementem a partra ebédelni. Itt kb. 2 órát őrlődtem, hogy alapvetően félek a kültéri mászástól a magasság miatt, botrányosan fos a szállás, és éjszaka meg jönnek az állatok. 

Arra jutottam, hogy ugyan, mi a jó istenért csinálom ezt magammal? Ha itthagyok mindent, akkor is összesen (a deposittal együtt) 8000 HUF-ot bukok. Visszamentem a tulajhoz, majd közöltem, hogy ez nem fog menni. 

Rendkívül rendesek voltak, vissza is adták a pénzem, majd a következő hajóval visszatértem a tiszta, kulturált Ao Nang-részre. 

Phi-Phi sziget 

Ez a sziget és a vonzáskörzete egy csoda, mindenkinek ajánlani tudom. Krabitól komppal 2 óra alatt lehet megközelíteni, napi 4x megy járat. A közönség fele nagyjából 1-2 napra látogató házaspár/család, a másik fele pedig a 18-20 év körüli „backpacker” közönség. 

Ha az előbbibe tartozol, érdemes a sziget déli részén foglalni szállást, befizetni pár szervezett hajós túrára, és elkerülni a helyi strandot. Ha az utóbbiba, akkor foglalj helyet a belvárosba a DormsIn nevű hostelbe, majd csatlakozz az Ibiza hostel medencés bulijába a strandon, este nézd meg a parton lévő, tüzes pálcákkal zsonglőrködő thai clownfiestát, majd utána az Apachébe érdemes bulizni menni. 

Szállást nem kell előre foglalni, és ne maradj te se 2 napnál tovább, ha csak nem bírod ennél tovább a másnaposságot. 

Az első estét az Ibiza hostelben foglaltam megint csak, mert baromi olcsó volt. Délután 4-kor már ment a medencés buli, mindenki tombol, a hostel ágyak szabályosan remegnek a zenétől. 

Na, itt megint olyan érzésem volt, hogy ugyan miért teszem ezt, de körbejártam a szigetet és megismerkedtem egy elképesztő kanadai párral, akikkel végig beszélgettük a parton az egész estét, így csak aludni tértem vissza, amikor már éjfél után kevésbé volt zajos a hely. 

Érdemes megnézni a tűzijátékot, elképesztő (az első alkalommal), hogy milyen akrobata mutatványokat csinálnak egy égő bottal a kezükbe. Én a hajós túrákat elengedtem, mert korábban (3 éve) már túl voltam ezen. 

Ami viszont nagyon nagy élmény, az a kajakbérlés. Két órára 3000 HUF-ért lehet bérelni a parton és egészen elképesztő élmény körbekajakozni a szigetet. A víz türkizkék, látni, ahogy úszkálnak a halak, még akár 3-4 méter mélyen is.

Ezenkívül még érdemes a kilátóba ellátogatni, ez nagyjából 30 perc séta a városból, fel a hegyre. Mindenkinek ajánlani tudom a szigetet, de pár napnál több időt nem érdemes itt tölteni, annyira sok látnivaló nincs, a természetet leszámítva. 

Phuket 

Öt nap után, megint csak komppal átutaztam Phuket szigetére. Erről a helyről egészen biztosan hallottál, hiszen ez Thaiföld leglátogatottabb helye Bangkok után. Nehéz ezt a bekezdést megírnom anélkül, hogy ne tűnjön egy hatalmas szardobálásnak, de ez van. 

Ajánlom, hogy ha ide utazol, a Kata illetve Karon strand/városban foglalj szállást, ezek kevésbé zsúfoltak. Ha ne adj isten valamiért ezután a bejegyzés után is Patongba foglalnál, hát akkor ez fog rád várni. 

Patong 

Alapvetően thai lakosokon kívül a város döntő többsége orosz turista, több sztori is terjed arról, hogy ez voltaképpen egy orosz város. Én hallottam olyanról is, hogy az orosz maffia lefejeztetett 1-1 prostituáltat a strandon, de azt gondoltam, túloznak. 

Négy itt töltött nap után bátran állítom, hogy a város gyakorlatilag tényleg olyan, mintha Moszkvában lennék, csak eszméletlen meleg van. Nekem nincs bajom alapvetően velük, de sajnos én nem a barátságos arcukat láttam az utcákon illetve strandon, vagy a bulizóhelyeken. 

Ezenfelül gyakorlatilag annyira zsúfolt, zajos, mocskos a város, mint Bangkok. Az utcán végig az az érzésed, hogy valaki el akarja kérni a pénzed vagy masszázs, vagy étel, vagy pingpong show, vagy akármi miatt, gyakorlatilag nincs egy perc nyugtod sem. 

Mikor utoljára pár éve itt jártam, közel se volt ennyire rossz a helyzet, de a mostani vállalhatatlan, úgyhogy én abszolút nem ajánlanám senkinek, aki pihenésre vágyik. Búvárkodásra Phi Phi alkalmasabb, ezenfelül az egyetlen látnivaló egy kilátó és egy hatalmas, aranyozott Buddha szobor. 

Freedom strand 

Ha viszont úgy döntesz, hogy valamilyen okból mégis Phuket felé vennéd az irányt, van remény. Egy „Szabadság strand” nevű hely az, ahol magad mögött hagyhatod a tömeget, a zajt, és a koszt. 

Hófehér homok, türkizkék víz – elképesztő kilátás. Két út vezet ide, az egyik Patongról hajóval, ami 10 perc, ellenben borzasztó drága, nagyjából 12.000 HUF/fő. 

Elsőre indokolatlannak tűnik a magas ár (Krabin ugyanez a táv hajóval 1500 HUF) de a másik bejárat a szomszédos hegyen keresztül vezet. A legpraktikusabb módszer az, ha robogóval felmegy az ember a hegyre, majd egy rövid sétával le lehet érni a partra. 

Nekem nagyon hiányzott valamilyen aktivitás, úgyhogy korán keltem és lesétáltam (illetve inkább fel) a 6km-es utat a hegyre, majd le a hegyről a lépcsőn. Lélegzetelállító a hely, a szemetelés mindenhol tiltott (80.000 HUF a bírság) és úgy tűnik, tartják is az emberek. Egy darab étterem van (One and Only néven), az országhoz képest kicsit drága, nagyjából 2000 HUF egy tál étel, de elképesztően jól főznek. Nekem nagyon szép élmény volt, nem csak a strand, de az út felfele és vissza is.” 

Ha szívesen olvasnál még Balázs kalandjairól, látogass el az oldalára!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.