Bevallom, én nagyon szeretem azokat a posztokat, melyek az első hetek benyomásairól szólnak egy országban. Nem érzem úgy (szemben sokakkal), hogy aki még csak rövid ideje él egy adott országban, ne közölhetné a tapasztalatait – valahol mindenkinek el kell kezdeni, nem igaz? Az első időszak pedig mindig különösen izgalmas. Ez a helyzet Krisztiánnal is, aki pár hete érkezett meg Dublinba – lássuk, mit tapasztalt!

Mutasd be a városod - hova érdemes menni, mit nem szabad kihagyni, mennyire könnyű munkát találni a környéken... Írd meg és küldd el (lehetőleg fotókkal) a hataratkelo@hotmail.com címre! (Segítő kérdéseket a poszt végén találsz.)

„Szeretném megosztani írországi, azon belül pedig a dublini tapasztalataimat három hét után, olvassátok örömmel! 

Előéletemről érdemes tudni, hogy 28 éves budapesti születési srác vagyok, IT Engineer tudással, és még a lakásárak felrobbanása előtt tudtam venni egy pici lakást, jól kerestem és boldog kapcsolatban is éltem párommal meg a macskánkkal. 

A külföldi munkavállaláshoz/élethez végül nem az anyagiak vezettek, hanem azok a hatalmas különbségek, amiket a párommal tapasztaltunk mikor külföldön voltunk (10+ ország 20+ városa) Magyarországhoz képest. 

Mindenhol beszélgettünk a helyi szállásadóval (AirBnB) és durva volt látni, hogy mennyivel pozitívabb az emberek hozzáállása, viselkedése és életkörülményei. Nem tapasztaltuk azt a negativitást, búslakodást, egymással direkt kiszúrást, mint itthon, nem folyt mindenhonnan az idegengyűlölet, a korrupció és a nepotizmus. 

A külföldi életet először Kanadában szerettük volna megvalósítani, viszont tudni kell róla, hogy nem egyszerű: az Express Entry (gyorsított eljárású vízum) belépéshez szükséges egy részletes adatlap kitöltése, egy külön nyelvvizsga, megfelelő mennyiségű igazolt pénzmag, az iskolai dokumentumok lefordíttatása, hitelesítése, beküldése és egy megfelelő pontszám elérése. 

Pontokat kapunk kanadai tapasztalat alapján, ottani tanulásból, különböző nyelveket tudva, hiányszakmával rendelkezve. Végül vagy száz ponttal voltunk lemaradva, nem is beszélve arról, hogy minden szülőm aggódott, hogy a világ másik felére mennénk élni, úgyhogy a dologból nem lett semmi, csak egy kis szomorkodás. 

A munkaszerzés 

Fél év elteltével (választások, Soros György-üldözés, migráns-riogatás) megint úgy láttuk, hogy meg kell próbálkozni kint, immáron az EU-n belül. Frissítettem a CV-met, feltöltöttem jó pár oldalra, majd elkezdtem kiküldeni pozíciókra különböző országokba (Anglia, Írország, Hollandia, Dánia, Svédország). 

A legtöbb helyről elutasítást kaptam, talán egy telefonos interjúm, ha volt. Ezután elkezdtem személyre szabott kísérőleveleket küldeni, ez egy sablon volt, amiben a pozíciót és a cégnevet átírtam. 

Ez úgy látszik, hogy használt, ugyanis egyből többen érdeklődtek irántam, körülbelül 50 helyre küldtem be, abból 10-en érdeklődtek, és 3 volt kölcsönösen megfelelő (két Dublin, egy London). Végül az egyik dublini nem reagált a harmadik levélváltásra, így azt elvetettem. 

Én Senior System Administrator tudással jelentkeztem, volt egy telefonos előinterjú a recruiterrel, majd 3 darab teszt (főleg a figyelmet, koncentrációt, számolási képességet tesztelték, szakmai teszt egyáltalán nem volt), majd egy technikai interjú 2 IT-sal, az egyik a Head of IT volt, míg a másik a technikai IT vezető. 

Ez Skypeon zajlott, ahol - mivel az angolt csak írásban és olvasásban használtam -  tökig tekert fülesben hallgattam végig, hogy biztos, hogy mindent értsek. Sokat nevettünk, kölcsönösen szimpatikusak voltunk egymásnak. Mint utólag kiderült ez volt a szakmai teszt is, amin megfeleltem. 

Ez után még egy HR-es interjú volt egy brit HR-sel, aki igazából nem tudott semmit rólam, olyan mintha csak átpasszolták volna, de gondolom egy multinál ez normális. Itt feltehettem a kérdéseimet, de mivel egy teljesen más irodában dolgozott, csak annyit mondott, utánanéz. 

Az első telefonos interjún kértem, hogy legyen relocation package (repjegy, első hónap lakás), amit bele is foglaltak a szerződésbe, amit aztán e-mailben és futárral is elküldték egy szép nagy csomag mellett, mely tartalmazott mindenféle leírást, juttatásokat, a karrier fejlesztési lehetőségeket. 

A szerződést aláírtam, bescanneltem, visszaküldtem, majd felmondtam az aktuális cégemnél. A fizetés nem túl nagy, de nem is vártam, hiszen egy külföldit vesznek fel. (Később beszéltem kollégákkal, és igazából reális az összeg). 

Az angolom egyébként középszerű volt, középfokú nyelvvizsga, IELTS General 7.5-ös vizsga. Az olvasásom/írásom nagyon jó, a beszéd és hallás utáni értés átlagos volt. 

Tíz napom volt az utolsó és az első munkanapom között, a kiutazást pedig úgy kértem, csütörtökön este érkezzek Dublinba, hogy pénteken már mehessek ügyeket intézni, majd hétfőn munkába. 

Elintézendő ügyek 

Van pár dolog, amit el kell intézni, ha az ember Írországba megy dolgozni. 

PPS number 

Ez egy azonosító, amivel helyi ügyeket intézhetünk (pl adó). Online lehet regisztrálni, majd időpontot kérni, hogy elindulhasson a folyamat. Én már 2 héttel előtte elintéztem, hogy egyből nyitáskor mehessek, szóval nem volt gond. Egy papírt kellett kitölteni, készítettek egy fotót, majd egy digitális táblán kellett az aláírásunkat rögzíteni. 

Ezután 5 napon belül küldték a PPS számot, majd egy másik napon a kártyát is. Szükséges hozzá az útlevél és egy másodlagos igazolás (lakásban számla, hivatalos irat, stb., én kértem és kaptam egy munkáltatói igazolást, ezt elfogadták).

Útlevél 

Adó 

Amint van PPS kártyánk és tudjuk a cég adószámát, lehet regisztrálni hogy normálisan adóztassanak minket. Pár kattintás az egész. 

Bankszámla 

Ez egy nehéz folyamat volt nekem, ugyanis a cég bérelte a lakásomat, így egyik számlám sem volt rajta a nevem. A Bank Of Irelandnál próbáltam először számlát nyitni, de ötször mentem vissza és ötször mondták, hogy nem jók az iratok. 

Elvileg miután regisztráltunk a revenue.ie-n, küldenek egy külön levelet a pin kódunkkal, azt fogadják el. Én ezt három hete nem kaptam meg, így

inkább átmentem a KBC bankhoz, ahol elfogadták proof of addressként a szintén levélben megkapott adós papírt, illetve kellett egy útlevél. A bankkártyát 10 napon belül küldik, szóval érdemes gyorsan elintézni mindent. 

Európai egészségbiztosítási kártya 

Ez egy online is igényelhető kártya, ami arra szolgál, hogy nem Magyországon kívül is igénybe vegyünk egészségügyi szolgáltatásokat, ÁNYK-n keresztül kell kitölteni és beküldeni. Nekem egy héten belül küldték, nem volt gond.

TB 

Mivel már nem dolgozok otthon, ezért amint meg lett az új céges egészségbiztosítás, lemondtam az otthoni TB-t, szintén ÁNYK-n keresztül.

Lakás 

Lakásokat én a daft.ie oldalon néztem, ugyanolyan, mint a többi lakáskeresős oldal, beállítottam egy keresést, ami minden nap küldi az e-maileket, így legalább tudtam, hogy mi mennyibe kerül. 

Mivel lakást keresni csak helyben lehet, ezért átmenetileg érdemes más megoldást találni, mint például AirBNB-zni egy-két hetet, esetleg egy szobát bérelni. Itt már 800 euróért lehet találni, ami közel van a belvároshoz és mindent megtalálunk benne.

Telefonkártya 

Nekem nem volt rá szükségem, mert mindent Skype-on keresztül intéztünk, de sok cég érzékeny arra, hogy milyen számon lehet minket megtalálni, nyilván szeretik, ha ír. 

A legegyszerűbb telefonkártya a lycamobile, ingyen küldik a SIM kártyát és csak aktiválni/feltölteni kell. Én az első napomon megkértem és a harmadikon már volt ír telefonszámom és mobilnetem. Nagyon megéri, 10 euróért 300 perc lebeszélhető hívás és 3 GB mobilnet van benne, nem kiadás. 

Ha megvan a bankszámlánk, akkor a forintról euróra váltást ezzel érdemes csinálni.

A kiutazás

Kijönni Ryanairrel jöttem, de mivel a csomagfeladás nagyon lassú volt (nem működött a szalag), ezért majdnem lekéstem, szóval ha csomagunk van (ami max. 20 kg lehet), akkor érdemes 2 órával korábban kimenni, hogy ne legyen pánik. A repülő idő 2 óra 45 perc volt. 

A dublini reptér hatalmas, legalább 10 percet kellett sétálni, míg megtaláltam a csomagokat, sok a mozgójárda. 

Leszállva a repülőről én a reptéri busszal mentem be a városba, ezek a 747-es és 757-es buszok, online vásárolva a jegyet csak 6 euró. Ezeken a buszokon elől van csak ajtó, a jegyet vagy a vezetőnek adjuk, vagy a kártyát leolvastatjuk. 

Az összes busz kétszintes és rövid, lent van a csomagoknak hely, a sofőr (akik általában nagyon kedvesek és segítőkészek) mondják, hogy az összes csomagot rögzíteni kell. A felső szintre csak kis csomaggal érdemes menni, mert szűk a lépcső, illetve fent le kell ülni, állni nem lehet. 

(Kép forrása)

Időjárás 

Amikor megérkeztem elég hideg volt (augusztus vége, Pesten 36 fok, este 8 óra), hosszúnadrág, két réteg felső öltözet kellett. Ezt viszonylag gyorsan megszoktam, én sokkal jobban szeretem ezt a szeles, hűvös időt. 

Az időjárás egyébként esős és napos váltogatva, nyáron hosszú nadrág és pulcsi is ajánlott, mellé kis esernyő és napszemüveg, így mindenre fel leszel készülve. Rengeteg a felhő, de hát szigetország, egy kilométerre már ott a tenger. A hideg miatt fantasztikusan jókat lehet aludni. 

Pár dolog véletlenszerűen 

A takarókat (paplan, duvet-nek hívják) TOG osztályokba, vagyis melegségi osztályokba sorolják, 15 a maximum. Én nem vagyok fázós, a lakásban lévő 13.5-ös takaró teljesen jó volt számomra. 

Nagyon érdekes, hogy mivel az idő a lakásban nem meleg, ezért a ruhák szárítását vagy külön szárítógéppel vagy kombinált mosógéppel csinálják, nekem ez teljesen ismeretlen terület volt, de rájöttem, hogyan kell használni, a ruhák forrón, száradtan jöttek ki, csak vasalni kellett őket (de azt nagyon, mivel gyűröttek voltak). 

A lakhatás nagyon drága, az IT-s fizetésem fele elmegy rá, hogy egy kis 30 nm-es, nem városközponti lakásban lakjak. Ha már ketten vagytok lehet drágábbat is nézni, de egyedül nem olyan könnyű (ennek ellenére több mint ezer euró marad a zsebemben minden hónapban). 

Közlekedés 

Bal oldalon mennek az autók, nekem sokáig tartott míg megszoktam. Az utcák nagyon szűkek, maximum 2 sávos utak vannak, de az már nagyon szélesnek számít. 

Általában van egy külön buszsáv mindenhol, illetve ebből lecsípve egy bicikli sáv - nagyon sokan bicikliznek, érdemes is, mert gyors és hatékony, a tömegközlekedés pedig drága. 

Az embereket nem izgatja a közlekedési lámpák állapota, ha egy pici lehetőségük is van átmenni a zebrán akkor megteszik, ahogy a biciklisek is, mindig résen kell lenni. 

Sokszor volt Pesten vitatéma, hogy néhány biciklis átmegy a piros lámpán, itt az a ritka, aki nem megy át, meg is van az eredménye, rengeteg a biciklis sérülés.

A nyelv 

Nagyon érdekes számomra az írek beszéde, pl. sokszor nem azt mondják, hogy hello, vagy hi, hanem hogy hiya, vagy pedig megkérdezik hogy hogy vagy (how are you, how is it going), ezeket nem kell félreérteni, általában nem kíváncsiak a válaszra, elég egy „good-good, you?”. 

Fura volt hogy a tüsszögést nem kommentálják, én folyamatosan mondom a bless you-kat, de fel se veszik, kollégám általában egy shut the fuck up-pal szokta őket kommentelni. :D 

Megérteni őket nehéz, ha egymás között beszélnek, ilyenkor baromira kell figyeljek, hogy értsem, amit mondanak, illetve az én akcentusomat is nehéz levetkőzni. 

Ennek ellenére érzem, hogy jobban beszélek és jobban meg is értem őket, szóval csak idő kérdése. 

Árak 

Az árak a bérekhez viszonyítva alacsonyak, rengeteg a hatalmas akció, például LIDL-nél rendszeresen van meal (ebéd) akció, vagyis 2-2,5 euróért vehetsz egy főételt (pl. 400 gramm panírozott csirkét, 1 kiló sült krumplit, meg 1 kiló zöldséget) 2000 eurós fizetésből 1000 ilyen menüt vehetsz, ami legalább 2-3 adag egy embernek, szóval lehet találni olcsó dolgokat. 

Furcsa volt, hogy sehol nem találtam 100-as papírzsepit, csak kis előre csomagolt volt, vagy dobozból kivevős. Szintén ritka a 6-os csomag ásványvíz, otthon rendszeresen csak azt ittam, itt viszont csak csapvíz fogy. 

A boltok drágaság szerint rendezve: SPAR- Tesco - Supervalu - Dunnes - LIDL = ALDI- Eurogiant – Dealz. Utóbbi kettő nem szupermarket, hanem „olcsó” bolt. 

Az életről 

Ha ketten vagytok, és összesen kerestek 3-4 ezer eurót havonta, akkor már nagyon jól meg lehet élni, mindenre lesz pénz, megtakarítani is lehet, utazgatni is, autót venni, tényleg hatalmas a különbség Magyarországhoz képest. én otthon is tudtam takarékoskodni, de sokkal több marad az embernél, mint otthon. 

Honvágyról 

Jelenleg egyedül vagyok kint, otthon van a párom, a szüleim, a bátyám és a macskám is. Honvágyam egyáltalán nincs, a barátnőmmel minden nap beszélünk, míg a szüleimmel heti két-háromszor, ami több mint ami otthon volt. 

Barátokat szerezni szerintem könnyű, engem már első héten hívtak a kollégák italozni, lesz csapatebéd, céges bulika, lehet ismerkedni, szóval ez nem okoz gondot. 

Kíváncsian várom az őszi és téli időjárást, majd szeretnék egy év múlva is írni, hogy mi változott.”

A Bemutatom a városom-sorozat sorvezetőnek szánt kérdései (tetszés szerint bővíthetők) 

Melyik az a hely, ahová először elviszed a városodba látogató ismerősöket? 

Mi a három legjobb ingyenes dolog a városban? 

Hol érdemes enni, ami visszaadja a város ízeit és hangulatát? 

Hol érezhetjük leginkább a város történelmét? 

Minek hagyjunk helyet a bőröndben, azaz mit érdemes vásárolni? 

Mennyire könnyű munkát találni a környéken? 

Milyen szolgáltatások érhetők el a városban? 

Milyen kikapcsolódási lehetőségeket nyújt az adott város (és környéke)? 

Kinek ajánlanád a várost? 

Milyen a jövőképed az adott városban?

(Fotó: pixabay.com/stux)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.