Zsuzsi 8 hónapot töltött Hollandiában, egészen pontosan Hágában, ahol egy ír család három gyermekére vigyázott. Azért ment, hogy az angolját tökéletesítse, ami sikerült is, de ennél sokkal nagyobb élményeket is szerzett. Például megváltozott az életről alkotott felfogása.
Zsuzsi a Meghollandulok vlognak mesélt hollandiai tapasztalatairól, a videót én foglalom össze nektek, hogy akinek esetleg nincs ideje, lehetősége megnézni, az elolvashassa.
Zsuzsi szerint igazi kihívás volt a munka, ami sokat változtatott rajta: „Szerintem jó hatással volt rám, hogy láttam egy másfajta családmintát, jó, hogy része voltam egy másfajta konfliktuskezelésnek, életszemléletnek”.
A család teljesen másképp áll az élethez, ami akarva-akaratlanul rá is átragadt. Mit jelent ez a másfajta hozzáállás? Nyitottságot a világra, az utazás szeretetét, azt, hogy szeretnek ismerkedni, ugyanakkor ápolják már meglévő kapcsolataikat.
„A nyitottság átragadt rám, sokkal könnyebben megyek neki a kihívásoknak, könnyebben vágok az ismeretlennek. Ez a példa 8 hónapig itt volt előttem” – mesélte.
Fontos tapasztalatnak tartja, hogy a dolgok folyamatosan változnak, és persze az ember maga is alakítja őket. Mindezt úgy, hogy közben ne feledkezzen meg a régi kapcsolatairól sem.
„A család energiája teljesen lenyűgözött. Úgy érzem, otthon is ezt próbálom majd meg követni: folyamatosan változtatni magam körül a dolgokat, a körülményeimet, az embereket. A cél, hogy több embert ismerjek meg, ugyanakkor a régiekkel szorosabb kapcsolatot ápoljak, jobban megbecsüljem őket” – mondta Zsuzsi.
Aki 8 hónap után visszatér Magyarországra, és ugyan tudja, hogy nagy lesz a kontraszt, de ettől nem fél, inkább kíváncsi.
A hollandiai kalandot azért vállalta be, hogy egyfelől tökéletesítse az angolját, kicsit megváltoztassa a hozzáállását, ugyanakkor jobban megismerje magát - ami elsőre közhelynek hangzik, de (mint mondta) nem az.
Hétköznapi kihívások
Az au pair munkát szerinte egy nagyobb nyaralásnak kell felfogni: „Lenyomod a hat órát, ami néha tényleg nagyon fárasztó, de utána ott vagy magadnak a barátaid, a családod nélkül. Nyilván folyamatosan nyomkodod a telefont, mert hiányoznak, de amúgy egyedül vagy”.
A kezdet persze nem egyszerű, hiszen az embernek rá kell jönnie, hogy ha ismerkedni, barátkozni akar, akkor bizony ki kell mozdulnia, ha közelednek, akkor azt fogadni kell.
Ott vannak emellett a hétköznapok: telefonon kell ügyeket intézni egy idegen nyelven, ami először nem egyszerű, de aztán megszokja az ember és természetessé válik – mindez nagyon sokat adott neki.
Az au pair munka
„A gyerekek és köztem nagyon erős kötődés alakult ki. Három gyerekre vigyáztam, a legkisebb 6 hónapos volt, amikor kijöttem. Végignéztem, ahogy felállt, ahogy elkezdett gagyogni, ahogy elkezdte felfogni, hogy mi van körülötte. Varázslatos, hihetetlen” – mesélte Zsuzsi.
„Mielőtt kijöttem nem gondoltam bele, hogy én egy ilyen folyamat része leszek. Hogy konkrétan egy baba második anyukája leszek. Ő nem fogja felfogni, hogy ennek vége lesz, de nekem nehéz lesz” – tette hozzá.
A nagyobb gyerekek közül a középső az elején nem fogadta el, nem fogadott szót, ellenszegült, tüntetett ellene, az általa készített reggeli sosem volt jó – de ilyesmiről most már szó sincs.
Nem indult egyszerűen a közös élet a 10 éves legnagyobbal sem, vele is voltak konfliktusok az elején, de ez hamar elmúlt és nagyon jól megértik egymást. Olyannyira, hogy szinte barátnők lettek.
„Angolul ő tanított a legtöbbet, mert folyamatosan beszél, minden érdekli, mindig van mit mondania – észre sem veszem, és egy egészen komoly angol beszélgetésbe keveredem vele” – mondta.
Az elválás persze senkinek sem könnyű, mindegyik fél részéről nagy lesz a szomorúság: „Megbeszéltük a naggyal, hogy most ebbe nem gondolunk bele, majd az utolsó nap ráérünk bőgni”.
Csinálna-e másként valamit?
Amikor az ember életében lezárul egy korszak, akkor ezt a kérdést óhatatlanul felteszi magának. Zsuzsi azt mondta, hogy ő több időt szentelne az angoltanulásnak. Másrészt több helyre, több múzeumba, több városba ellátogatna és többet bulizott volna.
Kiváltott egy vonatkártyát, ami az otthoni havi bérletnek felel meg, és amivel hétvégén ingyen lehet utazni: „Kihasználtam, megérte, hogy volt, de utazhattam volna többet.”
Sokat járt Amszterdamba, ami azért más kategória, mint Hága, bár neki Hága is nagyon bejött, nagyon szép és sajátos hangulatú város. „Nagyon hiányozni fog, de mindig úgy fogok ide visszajönni, hogy ez valaha az otthonom volt” – szögezte le.
Ami nem tetszett…
Ami a negatív élményeket illeti, abból nem akadt túl sok, elsősorban az időjárás az, amit nehéz megszokni. Zsuzsi szerint ha jobb lenne az idő, akkor Hollandia maga lenne a Paradicsom.
„Ami idegesít, az az, hogy nem beszélem a nyelvet – és a torokhangjuk. Én ezt nem tudom reprodukálni” – tette hozzá.
… és ami igen, avagy a három legjobb dolog Hollandiában
Zsuzsinak nagyon bejött a hollandiai utcakép („minden sarok aranyos”), és a szorosan hozzá kapcsolódó szervezettség, rendezettség. Merthogy a hollandok tényleg nagyon szigorúak saját magukkal szemben is, ami rá is átragadt valamennyire.
Ami az embereket illeti, tapasztalata szerint ők nyugodtak, kedvesek, megtartják ugyan a két lépés távolságot, mégis közvetlenek, pozitív kisugárzásuk van.
Mit tanácsolna annak, aki Hollandiába menne au pairnek?
„Azt mondanám, hogy én mindenképpen belevágnék. Gyere ki, ha nem tetszik, majd visszamész – de tetszeni fog. Ne ijedj meg, ha az első két hétben minden este sírsz, hogy hiányzik az anyukád és a barátaid, meg a Duna part, mert azok megvárnak” – összegezte tapasztalatait Zsuzsi.
Szerinte a külföldi munka rengeteg tapasztalatot, teljesen más felfogást ad, színesíti az életet. „Holland színű életed lesz” – mondta Zsuzsi, aki biztos abban, hogy visszatér még az országba.
Már csak azért is, mert sikerült annyi barátot szereznie, hogy ha bármikor úgy dönt, hogy ki szeretne ugrani Hollandiába egy hétvégére, akkor lesz helye és szívesen látják.
(Fotó: pixabay.com/Jonny_Joka)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek