Svédországban nagyon magasak az adók, ezzel semmi újat nem mondok. A nagy kérdés az, hogy ha leülünk és kiszámoljuk, hogy Magyarországon mennyi az elvonás, akkor ér-e minket meglepetés. Emellett (északon maradva) költözünk egyet Norvégiában, végül ellátogatunk egy olyan országba, ahol már van a boldogságért felelős minisztérium (ez speciel Magyarországon sem ártana).

(Fotó: pixabay.com/stevepb)

Tényleg sok adót fizetnek a svédek?

Minden évben ilyentájt van a személyi jövedelemadó befizetésének ideje, ami viszonylag kevés embert tölt el felhőtlen boldogsággal. Nincs ez másként Svédországban sem. A Bezzeg a svédek blog szerzője gondolt egyet és számolni kezdett…

„Tegnap kézhez kaptuk az éves szja-lottó nyerőszelvényeit. a svéd adóhivatal megcsinálja neked az éves bevallásod, kiküldi postán vagy megosztja a személyes online postafiókodban a honlapjukon. Ha nincs mit hozzáfűznöd, akkor online vagy sms-ben leokézod és várod a júniust, amikor kicsengetik a túlfizetést. 

Gazdasági bevándorlóként és szerelmi menekültként (angolul jobban hangzik, hogy love refugee, ami egy legitim kategória Stockholmban) mindig vegyes érzelmekkel nézem meg, hogy az elmúlt évben mennyi pénzzel járultam hozzá a közöshöz. 

Svédország számára mindenképpen pozitív a mérleg eredménye, mert idejöttem 37 évesen egyetemi diplomával és nemzetközi munkatapasztalattal, majd két héttel később munkába álltam. Hatodik éve keresek folyamatosan abban a kategóriában, amit az adó szempontjából már magas jövedelemnek számít. 

Ez megnyugtató, mert nem érzem magam potyautasnak és nem kell szégyenkeznem semmiért – mondjuk nincs is teleplakátolva az ország, hogy svéd égboltra svéd ufót! meg hogy mindenki takarodjon haza a csóró, idegen anyjába (gratulálok Magyarország kormánya 2018!). 

Másrészt meg mindig kikerekedik a szemem, hogy mennyi lét fizettem be az államkasszába. Jézus! És ebből mennyit költöttek rám? Se egy jó munkanélküli segély vagy egy ingyen egyetem. nulla lakbértámogatás – semmi az ég világon. 

OK, mondjuk a gyerek ovijával meg vagyunk elégedve, de ott azért egy havi ezrest be kell fizetni, amit a családi pótlék éppen kompenzál. 

A svéd személyi jövedelemadó progresszív, tehát – ellentétben a magyar egykulcsos rendszerrel – minél többet keresel, annál nagyobb az elvonás. (...) 

A vicc kedvéért felcsaptam a neten egy nettó bérkalkulátort és nagyon meglepődtem. Bevittem a svéd fizumat és megtudtam, hogy az szja és az összes járulék levonása után szinte fillérre (öre-re) ugyanannyi maradna a zsebemben a magyar adózás hatálya alatt. 

Az effektív elvonás (szja és járulékok, minden) Svédországban 34,4%, Magyarországon pedig 33,5% a tavalyi fizetésemre kalkulálva. (...) 

Magyarországon a legmagasabb az ÁFA a maga szimpatikus kis 27%-ával, amit minden egyes vásárláskor be kell tolni az államkasszába. Svédországban a legmagasabb általános forgalmiadó kulcs „csak” 25%. 

De jöjjön most az igazi tökönrúgás! 

Vegyünk egy kifejezetten alacsony svéd jövedelmet a fenti számításunk alapjául! A példa egy olyan kereső lesz, aki csak 50%-os részmunkaidőben dolgozik, ezért a jövedelme egy átlagos belépő szintű fizunak a fele. 

Ez a polgár Svédországban csupán 13,6%-os elvonással van sújtva, míg Magyarországon pontosan ugyanúgy 33,5% lenne a sáp. Ez már egy brutális 20%-os különbség a svéd kereső javára. 

Még egyszer mondom, hogy mindenki értse: az alacsonyabb jövedelem esetén Svédországban 20%-kal kevesebb adót és járulékot kell fizetni, mint Magyarországon.” 

A teljes posztot itt találjátok (miután magatokhoz tértetek). 

Költözés Norvégiában 

Télen költözni (még ha az már annak a vége is) még melegebb éghajlaton sem tartozik a kiemelkedő örömforrások közé (egyáltalán, ki szeret költözködni?), de a norvég télben különösen érdekes lehet. Pedig a Norvég életünk blog szerzője és családja ezt tette, nem csoda, hogy arra a kérdésre, hogy milyen is új otthonuk, Grimstad, egyelőre csak annyi a választ: havas.

„Jó kérdés, most már kezdünk látni belőle valamit. Eddig hó fedte. Délen ebben a téli szezonban háromszoros hómennyiség esett. A helyiek azt mondják, szokott lenni hó, de általában el is olvad egyből. Most viszont hideggel együtt esett, így megmaradt. 

Olyan 50 cm lehetett összesen (és gondolom azért ez is összeesett időnként a tél folyamán) amit mi tapasztaltunk. A költözéskori friss 20 cm hóra még a következő két hétben esett ugyanennyi. 

Nem győztem lapátolni, jó tréning volt. Az előttünk lakó fiatal (nevéből olasz) srác szerintem utálja a havat, vagy pont ellenkezőleg szereti, mert sokat nem vesződött vele. De még az alsó szinten (külön) lakó csajszi sem. Nem is értem, nagyon nehéz meló. Baszki egy kis mozgás már luxus? 

Igazából az első két hétben nem is kerestem munkát, mert volt mit rendbe rakni a ház körül. A bejárót (három autónak kell a hely, kettő a miénk egy a csajszié) kellett kiszélesíteni, a járdát letakarítani. 

Rekord hó idelent, csak nekünk, remélem csak most. Bár autózni akkor is élmény havon, tehát nem is biztos, hogy a csak most a fontos abban a mondatban.” 

A teljes posztot rengeteg fényképpel itt találjátok, érdemes nézelődni egy kicsit!

A Boldogságminisztérium 

Elsőre persze a Boldogságminisztérium úgy hangzik, mintha egy Orwell-regényben olvasnánk róla, de kicsit jobban belegondolva lehet ezt jól is csinálni. Hogy Dubaiban holt tartanak ezen az úton, az kiderül a Magyar Coachszemle írásából.

„A Ministry of State for Happiness élére 2016 februárjában kinevezett felelős miniszter legfontosabb szerepe, hogy úgy hangoljon össze minden kormányzati tervet, programot és szabályzatot, hogy a végeredmény egy boldogabb közösség legyen. 

Miután 2017-ben a kormányzat egy újabb panelt adott hozzá a minisztérium feladatkörébe tartozó projektekhez, H. E. Ohood Al Roumi ettől kezdve már a Wellbeing-ért felelős miniszter is. 

A hölgy egyébként az első arab nemzetiségű tagja a Global Entrepreneurship Council (GEC) nevű szervezetnek, ahol a cél, hogy innovatív megoldások születhessenek meg globális problémák kezelésére. 

A boldogságért és pozitivitásért létrehozott nemzeti program az Egyesült Arab Emirátusokban három területet céloz. 

Ezek a következők: 

- a boldogság számba vétele a szabályzatokban, minden kormányzathoz tartozó programban és szolgáltatásban, valamint a munkahelyeken 

- a boldogság és pozitív szemlélet életvitelként való népszerűsítése a közösségben 

- teljesítményértékelés fejlesztése, boldogságot mérő eszközök fejlesztése 

A legutóbbi kapcsolódó program a Happiness Journey elnevezésű fesztivál volt, mely 2017-ben valósult meg először és mely immár rendes évi eseménnyé nőtte ki magát. 

A nemzetközi boldogság napjának március 20-i dátuma köré épülő fesztivál azzal az ambícióval indult útnak, hogy Dubaiból aztán nemzetközi szinten is elterjedjen és egy globális mozgalommá erősödjön. (...) 

Bár az Emirátusok a legboldogabb országok összesített listáján 28. volt 2016-ban, a régióban ők viselhetik a legboldogabb állam címet és biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan e vonatkozásban is az élre törnek.” 

A teljes posztot egy nagyon sajátos esemény leírásával itt találjátok.

HÍRMONDÓ 

Ausztriában él a Csongrádban migrásnak nézett magyar lány 

Az elmúlt napok egyik legmegdöbbentőbb magyarországi eseménye az volt, amikor egy, a fodrásztól távozó nőre Csongrádon kihívták a rendőröket, mert migránsnak nézték. Pedig csak új frizuráját próbálta megóvni az esőtől. 

Egyre több gyerek születik Németországban 

Immár ötödik éve emelkedik a születések száma Németországban, ám míg a német állampolgárságú nők esetében a növekedés csekély, a nem németeknél jelentős. 

Nem lenne értelme egy újabb Brexit-szavazásnak? 

Miközben sok helyről hallani, hogy kellene még egy népszavazás a britek uniós kilépéséről, a legfrissebb felmérés szerint a brit közvélemény még mindig nagyjából egyenlő arányban megosztott a kérdésben. 

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.