Javában tart a világ leghíresebb országúti kerékpáros körversenye, a Tour de France, ami egyike azon sporteseményeknek, amelyet az ember legalább egyszer az életben szívesen megnézne egészen közelről is. Nos, Hari Seldonnak ez megadatott, az pedig már a mi szerencsénk, hogy írt is róla egy szerintem nagyon jó, képekkel megpakolt posztot.
Érdekes helyen nyaraltál? Láttál valami szokatlant? Ne habozz, írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!
„A világ leghíresebb (vagy legfontosabb) országúti kerékpáros körversenye mindenkinek mond valamit. Egyik embernek ez A verseny, másik embernek a biciklizés ünnepe, van olyan ember is, aki jó ötletnek tartja, hogy saját hazájában is csináljon egy Tour-t, neki ez egy márka védjegy, a legtöbb embernek azonban a szép tájakat jelenti. Franciaországban ebből nincs hiány. Egy felmérés szerint a Tour nézőinek 60%-a csak ezért ül le a tv elé.
Most én egy másik oldalát mutatom be, lévén, hogy a sport részének van elég média felülete, akit érdekel, az úgyis utána olvashat. Most a verseny körüli showról írok pár sort.
Idén abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy két szakasz is a közelünkben volt. A harmadik etap befutója tőlünk 20 km-re, Longwy-ban volt, a negyedik etap pedig pontosan a városunkon haladt keresztül.
A két etap teljesen különbözött egymástól, miután az egyik már a befutó közelében volt, a másik meg még a start közelében, így a versenyzők is teljesen más stílusban kerekeztek.
Jött a karaván
Tehát a harmadik etap: nem akartunk a befutóhoz menni, mert ott nagy tömeg van, és délután még el kellett menni a lányokért az iskolába. Audun-le-Tiche-be mentünk, ez volt idén az első francia település, amely fogadta a versenyt, ráadásul hozzánk is közelebb volt.
Dél körül értünk a faluba. Már sok helyen útlezárás volt, de azért találtam egy jó kis helyet közel a központhoz. Azért hogy jól belássam a szakaszt, külső íven álltam meg egy emelkedő végén, hogy a felfelé tekerő versenyzőket hosszan lehessen látni.
A Tour megfigyelésem szerint a helyszínen sokkal inkább a szórakozásról szól, mintsem a versenyről, kicsit karneváli hangulat van. Másfél órát vártunk, és megjelent a „karaván”.
Hogy mi az? Valójában a verseny szponzorainak feldíszített, átalakított autói, amikről szórták a promóciós anyagokat a nép közé. Lehet ilyenkor szerezni sapkát, ezt a Skoda dobálja meg a Carrefour, ez utóbbi sapkája pöttyös, mert ők támogatják a hegyi szakasz győzteseit. Sok autóról kulcstartókat dobálnak.
A BIC tollakat dobál, van olyan autó, ahol vákuum csomagolású kis kolbászokat dobálnak. Minden egyes karavánnál hatalmas csata van, hogy ki szerzi meg a „zsákmányt”. Persze nem az értéke miatt, csak a szórakozás kedvéért. Kiemelek pár résztvevőt, a felvonulók közül.
Az első felvonulók között volt egy egér. Ő újságokat dobált a tömegbe.
Sikerült a lányoknak szereznünk pont hármat.
Aztán megérkeztek az óriás biciklisek zöldben. Ők Skoda-sapkákat szórtak a nézők közé.
Következett az egyik legnépszerűbb támogató, a medve. Az ő ajándékaiért volt az egyik legnagyobb tolongás. Itt a gyerekek előnyben voltak, nagyon ügyesen tudtak a lábak között vetődni a kis zacskókért.
Aztán következett a Carrefour pöttyös járműve, ők vásárlási kuponokat és sapkákat dobáltak. Persze, ez utóbbinak volt inkább sikere. A dekoráció jelzi, hogy hagyományosan ők a hegyi szakasz és a pöttyös trikó támogatói.
Ha már trikók szóba kerültek, azt hiszem, mindenki tudja, hogy az összetett győztese, illetve az aktuális vezető sárga trikóban teker. Azért lett sárga, mert a Tour-t kitaláló újság így nézett ki.
Aztán következett egy Ibis hotel-es jármű, ők szálláshelyeket reklámoztak.
Utánuk a Cochonou autói érkeztek. Hagyományosan régi Citroennel. Ezzel is jelezve, hogy ők az egyik legrégebbi támogatók a jelenlegiek közül. A nézők közé dobálták a hagyományos malackolbászukat (persze csak 1-2 centis darabkákat), és természetesen vákuumfóliába csomagolva.
Majd ha már van szereztünk húst, hogy teljes legyen a menü, hozták a frites-et a következő autók:
Ha valaki nem hisz a szemének, hogy itt ekkora osztogatás van, akkor itt van a következő karaván, Krys-ék a szemüvegeivel maga is jól láthatja.
Következett egy süteményes cég. Ennek a szórásáért is nagy harcok mentek. Sokan úgy ugráltak a kidobált süteményekért, mintha egész reggel óta koplaltak volna. Pedig nem nagyon kellett, mert ők is egy kisebb afrikai ország élelmezését megoldhatták volna azon a rövid szakaszon.
Következő egy mezőgazdasági cég volt, ők kis tehenes kulcstartókat szórtak az emberek közé.
A lila Espace tetején egy tapsoló vidám hal volt, ők egy halászati cég.
A következő képen ismét egy kultikus autó jött, ők szintén régi szponzorok.
Majd jött a legnépszerűbb francia király, Bon Roi Henri IV. A béarn-i csirkéket reklámozzák vele, merthogy Henri Nararra királya (is) volt.
A sort a Vittel zárja egy kis meglepetéssel. Időnként váratlanul bekapcsolják a slagot, és szépen lefröcskölik az út két oldalán állókat. Kaptam én is egy kicsit a locsolásból.
Az egész karneváli felvonulás 20-25 percig tartott, tulajdonképpen egy hangulatcsináló a verseny (helyszínen követhető) nem egészen egy percére… :) Ezután megint eltelik egy óra.
Nagyot lehet esni
De ilyenkor is jönnek járművek. Egyik a bicikliket hozza, másik a csendőrség autója, motorosa, sajtósok, az út állapotát vizsgálók mennek végig az úton. Feltételezem, nézik az utat, hogy nincs-e kiszórva szög, vagy bármi, ami bukást okozhat.
Annak ellenére, hogy bicikliről van szó, azért előfordulhatnak komoly balesetek. Aki próbált már kiszállni autóból 40-nél, az tudja, hogy azért nagyot lehet esni.
Egyszer tizenéves koromban, az egyik osztálytársam azt mondta, hogy most csinál egy Die Hard stílusú kiszállást az autóból. Azért óvatosan hajtotta végre a manővert, mert csak húsznál történt és földúton. Hát egy kicsit megütötte magát, és szerinte ez filmtrükk. Szóval a lényeg, hogy nagyot lehet esni biciklivel is.
És akkor megjött a mezőny
Egy óra elteltével feltűntek a helikopterek a levegőben, amiből már sejtettük, hogy közeledik a mezőny. Az emelkedő végén, már jó messziről láttuk, hogy jönnek, aztán eltelt pár pillanat és eltűntek mellettünk. Az egész peloton elhúzott tőlünk egy méterre legalább 50 km-es sebességgel.
Igazából azért volt több mint egy perc, mert megvártuk a szegény lanterne rouge-t. Ő zárja a versenyt. Valahol a szakasz elején bukott, meg defektje volt, de tovább ment. Ő is nagy bíztatást kapott. Azt hiszem, ő legalább annyira megérdemli a szurkolást, mint a többi.
A harmadik etap, vagyis amit láttunk belőle, éles kontrasztban volt a másnapi futammal, amikor a szakasz elején szinte kedélyesen viccelődve egymással „karikázgattak”.
A szökevények sorsa
Itt annyi volt még a különbség, hogy volt egy szökevény, fél óra kerekezés után már 9-10 perc előnye volt. A verseny vége előtt 20 km-el fogta be a mezőny. „Haver, kipukkadsz, mint a lufi!” kiabáltuk neki - de azért biztattuk őt is.
Szép teljesítmény volt 180 km-t tekerni egyedül. A szökevények sorsa nagyon nehéz, 10-ből 9-szer vagy még többször befogják őket. Általában azért vállalkoznak rá, hogy „mutassák magukat”, hogy bekerüljenek egy jobb csapatba, vagy szerezzenek pár szakaszhajrát, esetleg kapjanak médiafelületet.
A boly, vagyis a peloton sok energiát „megspórol” a versenyzőknek. A csoport eleje a „légterelő”, plusz adnak egy ritmust.
A pelotonnak különböző alakzatai vannak, függ attól, hogy éppen a vége felé begyorsul a mezőny, hogy lefelé vagy felfelé tekernek, és mekkora szögben, függ a szél irányától (oldalszélben más az alakzat). Ez a legnehezebb munka.
A csapat első számú versenyzője szinte soha nem csinálja ezt. Őt „viszik magukkal” a csapattársak. Szintén az ő dolguk „megvédeni” a bukástól a favoritjukat, ezen kívül ők a vízhordók is.
Hátramennek a csapatok autóihoz, felveszik a vizet, és viszik előre. Így a favoritnak szinte csak a versennyel kell foglalkozni. Természetesen a favoritnak „kötelező” megköszönni a munkát a csapatnak, akik kidolgozták magukat.
Mindkét nap nagyon jól szórakoztunk. Aki valamikor meg szeretné nézni élőben, az jó, ha tudja, hogy október vége körül bejelentik a következő évi útvonalat, de már most lehet tudni a startot 2018-ra és 2019-re.
Érdemes olyan helyre menni, ami a befutó és start közelében van, mert akkor két nap is meg lehet nézni. Na, nem is írok többet, megyek vissza a tv elé, nézni a tájat…”
HÍRMONDÓ
Dolgozz Hollandiában!
A hollandiai munkavállalásnak elég sok előnye van, mást ne mondjunk, kiindulásnak, az első időszakra nagyon sokszor elég angolul tudni (aztán aki hosszabb távra tervez, annak nem árt megtanulni hollandul, de ez más kérdés). Íme, pár munkalehetőség!
A németországi törökök fele nem dolgozik
Az Európai Uniós statisztikai hivatala szerint közel 3 és fél millió török él Németországban, ám közel 50 százalékuknak nincs hivatalos munkaviszonya. Csakhogy ennek semmi köze a lustasághoz.
Egyre drágább az élet a görög szigeteken
A görög tengerpart nyaranta sok magyar számára kínál kapcsolódást. A gazdasági megszorítás azonban elérte a 117 lakott szigetet is, melyek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek – legalábbis az ott élők szerint.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek