Csilla hét évet dolgozott Ausztriában és Svájcban (a sors iróniája, hogy ő is szállodában, mint a tegnapi poszt szerzője), és felemás tapasztalatokat szerzett: egyrészt anyagilag sikerült annyira megerősödni, ahogyan Magyarországon aligha ment volna, másrészt szinte ráment az egészsége a hajtásra. Nemrég költöztek haza Magyarországra, de nagy kérdés, mi lesz…
Te is hazaköltöztél? Hogyan élted meg? Maradsz, vagy visszamennél megint? Jelentkezz a hataratkeloKUKAChotmail.com címen!
„2010 decemberében kezdtem 22 évesen szobalányként dolgozni Ausztria / Karintiában, azonnal a közgazdász (turizmus-vendéglátás szakon) diploma után. Közvetítő által jutottam ki egy síparadicsomban levő, fiataloknak szóló disco-hotelbe.
Rengeteg munka volt, fizikailag megterhelő, de kellett a pénz, itthon hagytam a családom és akkor 3 éves párkapcsolatom. Első szezon letudva, az első két gyötrelmes hét után megismerkedtem két magyar lánnyal (több is volt), egyikük közülük a mai napig a legjobb barátnőm, neki / nekik köszönhetem, hogy az első szezonon elillant.
Nyárra hazamentem egy benzinkútra dolgozni, de éreztem, hogy ha újra nyit a hotel (csak télen üzemelt és vártak vissza), mennem kell. Abban a szezonban már az újonnan megismert barátnőm nem jött, de az egyik egyetemi barátnőm jött velem.
A második szezonom oldottabb volt, olyan társaság (magyarok) jött össze, ahol bulizni és inni kellett, emellett 100 százalékosan dolgoztam, vezetőnek (hausedame) is megtettek. Itt már sodort a „kinti” élet, ráment az akkor 4 éves kapcsolatom. Mentem a főnökséggel tovább, a svájci szállodájukba, téli-nyári szezonra.
Éreztük, hogy váltanunk kell
2012 nyarán ismerkedtem meg férjemmel (a sors iróniája, hogy 1000 km-t kellett utaznom, hogy megtaláljam az amúgy 50 km-re lakó nagy Ő-met) és neki köszönhetően hagytam el az otthon hagyott 5 éves kapcsolatomat és a bulizás után jöhetett a munka-alvás-munka-alvás...
2013-ban a sokadik egy munkahelyen eltöltött szezon után éreztük a párommal, hogy váltanunk kell, már a sok pénz mellett a rosszat is észrevettük. Zárójelesen megemlítve, tudtunk közösen egy autót (Honda CRV 2007-est) elég könnyen venni és Olaszországba is eljutottunk, ja, és egy majd 100m2es lakást felújítottunk, bebútoroztunk.
Ez rossz döntésnek bizonyult. 2014 januárjában az új munkahelyen balesetet szenvedtem, ablakpucolás közben leestem, mert a tűzlétra nem volt lefedve. Megsüketültem a bal fülemre örökre, bal kulcscsonttörés, koponyatörés.
De nem, nem pereltünk. Igaz azt sem tudtuk mi legyen. Párom dolgozott vagy rohant hozzám a kórházba, én épp járni tanultam vagy fájdalomtól zokogtam. A munkáltató rendesen kezelte a helyzetet. Fizettek, ingyen ehettem, visszavártak. Bár a kórházba se kollega, se főnök nem jött be látogatóba, még a MAGYAROK se.
A baleset előtt és táppénz után is 100 százalékosan dolgoztam, a hausedame kedvence lettem itt is és ez lett a vesztem is. A szobalányok közül kilógtam, nem voltam családtag és a kishuginak kellett a hely a nyárra, ezért jó magyar szokáshoz híven el kezdtek áskálódni... az lett a vége, hogy vissza kiírattam magam táppénzre és nem kértük a következő szezonra a szerződést.
A főnökség kérlelt minket maradjunk, áttesznek a másik étterembe, de amit a magyar kollegáktól kaptam, az betette a kaput. Így tovább álltunk.
Egy hibás döntés korrigálva
2014 nyarán a párommal egy 5*-os CSALÁDI szállodában kezdtünk dolgozni. Voltunk kb. 2 hetet, addig bírtuk, akkor tűnt fel, hogy mindenki felmond. Ez az, mikor anyuka a tulajdonos dolgozik + a 3 lánya és mindenki másra utasít és te vagy a hülye...
Új munka után nem néztünk, írtam a svájci első főnökömnek, ő azonnal kirúgott valakit és mehettem, párom felszolgálóként dolgozik, ott nem tudott helyet csinálni neki, így „házmesternek” állította be.
2014 augusztusától mostanáig, 2017-ig dolgoztunk újra abban a hotelban, ahonnan eljöttünk. Természetesen nem volt jobb, sőt... De elhatároztuk, hogy kell a pénz, mert házat veszünk, összeházasodunk és nyaralunk. Tűrtünk mindent és mindenkit.
Nem léptünk előre, az elvárt megbecsülés elmaradt. Az újonnan kijövő magyarok már kinyílt csipával jönnek, buliznak, utaznak és fullos BMW-t vesznek.
Rólunk pedig tudta a főnök, hogy spórolunk ezerrel, robotként dolgozunk és tisztában volt vele, illetve ő így gondolkodott, hogy mi hálásak lehetünk, hogy nála dolgozunk. Ismerte a magyar viszonyokat...
Így csak telt a pohár, a motiváció pedig csökkent... Sikerült megvennünk egy családi házat és most is újítjuk fel az ott megkeresett pénzből.
Igen könnyű volt megkeresni, illetve gyorsan összejött 4- 5 Mft 4 hónap alatt kettőnknek, de rámentünk testileg-lelkileg. Ekcémás a kezem, száraz a bőröm, az arcomon a létező összes bőrbetegség kijött, reggelente nem tudok felkelni az ágyból, úgy fáj a derekam.
Emellett 7 éve nem volt karácsonyunk, stb. a családdal... ez annyira megviselt, hogy most ahelyett, hogy élvezném a család társaságát, inkább kerülöm, mert igen... ennyire elszoktam...
Muszáj menni, de…
Nem mondom azt, hogy rossz a külföldi munka, hiszen muszáj mennie a fiataloknak, mert igen 5 év alatt lett egy jó kategóriás autónk és egy 20 Mftot érő házunk, teljesen önerőből. Ez itthon nem sikerült volna... De rámentem, beleöregedtem, belecsúfultam és nem tudom élvezni az itthon létet... a hazai ízeket, a Balatont...
Hogy mi lesz, ha elfogy a pénz, ha a magyar fizetés lesz, a havi 100? Nem tudom... már most próbálok spórolni, de nem megy... nem engedhetjük meg a heti 15-20 ezer Ft-os bevásárlást...
De akkor is itthon vagyunk és ha kint le tudtam nyelni a sok békát és dolgoztam éjjel-nappal, akkor igenis képesek leszünk arra, hogy felvegyük a cipőt magyar viszonylatban és nyugodtan éljünk hitelmentesen, csekkeket fizetve és ha Olaszországba nem is jutunk el minden nyáron, a Fenyvesi szabadstrandra akár havi többször is...
Tapasztalt külföldi dolgozóként azt tanácsolom mindenkinek, hogy menjen, gürizzen a pénzért és ha megvan a cél, jöjjön HAZA. Talán így tehetjük élhetővé Magyarországot!”
HÍRMONDÓ
Ahová eszedbe sem jutott volna kiköltözni
Mert Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság tele van magyarokkal, de ma olyan országba is találtunk lehetőséget, ahová még nekünk sem jutott volna eszünkbe határátkelni. Ezzel együtt a lehetőség nem is hangzik rosszul.
Mivel etetnek?
Újabb vizsgálat zajlik a kettős élelmiszermérce ügyében, ezúttal Csehországban. A magyar földművelésügyi miniszter szerint ugyanis a cseh agrártárca is elfogadhatatlannak tartja, hogy azonos márka, vagy címke alatt eltérő minőségű élelmiszereket forgalmazzanak a gyártók a kelet-közép-európai országokban.
„Franciaország visszatért”
Meggyőző fölénnyel végzett az élen a francia parlamenti választások első fordulójában a köztársasági elnök párja és szövetségese. Nagy vesztesnek számítanak a szocialisták.
Elindult az öngyilkos küldetés
Nehéz másnak nevezni azt, amire Theresa May vállalkozott, aki kisebbségi kormánnyal próbálja irányítani az Egyesült Királyságot, ráadásul napokon belül indulnak a Brexit-tárgyalások is. Kíváncsian várjuk, meddig tart a lendület…
(Fotó: shutterstock)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek