Szülőként nem lehet egyszerű megélni, amikor a gyerek külföldre költözik (pláne, ha az a külföld esetleg nem is Európán belül van), és noha a legtöbben nyilván próbálnak pozitívan és támogatólag hozzáállni, a helyzet mindkét fél számára nehéz.

Te is hasonló helyzetben vagy? Otthon hagytad a szüleidet, vagy külföldre ment a gyermeked? Hogyan élted meg? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

(A kép illusztráció)

„Amikor 8 évvel ezelőtt odaállt elém a nagyobbik lányom azzal a bejelentéssel, hogy átlépik a határt, elmennek „szerencsét próbálni”, és meg sem állnak Ausztráliáig, igencsak sokkolt a hír. 

Hiszen nem ám csak „ide”, Európába, hanem egyből a Föld másik felére indultak. Soha nem felejtem el, az első reakcióm a sírás és a kétségbeesés volt, na meg a döbbenet, hogy ezt tényleg komolyan gondolják?! 

Kavarogtak a fejemben a gondolatok, felváltva az aggódás, a szomorúság és a szeretetteli féltés. Ezt csak azok a szülők érthetik meg 100 százalékosan, akik át- és megélték, hogy gyermekük hosszabb időre, vagy végleg elhagyta hazáját, otthonát, szeretteit. Mindent és mindenkit, aki és ami addig odakötötte őket. 

Nagyon vegyes érzelmekkel küzdöttem, éjszakákat átvirrasztva, amíg jobb belátásra nem tértem. Napokig, hetekig kellett harcolnom magammal, hogy hagyjam őket a saját útjukat járni, hogy ne legyek olyan anya, aki önzésével, zsarolásával megakadályozza a már eltervezett jövőjüket, életüket. 

Semmi mást nem tudtam nekik adni, csak az áldásomat, miközben befelé sírtam, vigyázva, meg ne lássák, mennyire fáj ott legbelül. Újra és újra nyugtatgattam magam, hogy jó lesz ott nekik, aztán később majd az unokáimnak is.”

Az üres fészek szindróma

A fenti sorokat egy korábbi posztban írta Klári, aki nyilván nincs egyedül a tapasztalataival, olyannyira nincs, hogy a szakemberek által „üres fészek szindrómának” nevezett jelenségnek elég komoly szakirodalma van. 

Mindez persze minden család életében bekövetkezik, függetlenül attól, hogy a gyerek „milyen messzire röppen” a fészekből, ám nyilván nehezebb feldolgozni, ha külföldre megy. 

A gyerek határátkelésének első szakaszában még a szülők egy része is kalandként éli meg a külföldre költözést, ám eljön a pillanat, amikor lecsap az érzés, hogy a gyermekünk külföldön él, és el kell fogadni a sok ezer kilométeres távolságot – mondta a 0034expat.com oldalnak a kivándorlásra szakosodott spanyol pszichológus.

„A szülők által megélt élmények ellentmondásosak lehetnek, hiszen egyrészt boldogok lehetnek a gyerekük előtt álló lehetőségeket látva, másrészt félhetnek a kapcsolat lazulásától vagy elvesztésétől” – tette hozzá Aminta Acosta. 

Ilyesmit élt át Luisa is, akinek a lánya három éve költözött Belgiumba, mert úgy érezte, szakmailag és más szempontból egyaránt jobb lehetőségei vannak külföldön. 

„Mára megszoktam. Az elején láttam, milyen sok illúzióval vág neki, de elfogadtam és boldognak akartam látni. Aztán ahogyan telt az idő azt is megértettem, hogy ha ez neki így jó, akkor annál jobb” – mondta. 

Amikor a távolság közelebb hoz 

Nehéz persze általánosítani, hiszen nagyon sok függ a családtól, a szülő-gyerek kapcsolattól, ugyanakkor érdekes, hogy a viszony gyakran jobb, vagy legalábbis erősebb lesz attól, ha a gyerek külföldön él. 

„Hiszek abban, hogy amikor az emberek távolabb élnek egymástól, többet beszélgetnek, mint amikor közel laknak. A lányommal majdnem minden nap dumálunk, amit nem tettünk, amíg itthon élt” – mesélte Magda, akinek a lánya két éve költözött Santiago de Chilébe. 

Ami a kommunikáció technikai megvalósulását illeti, érdekes módon a spanyoloknál a Whatsapp átvette a Skype vezető helyét, de általában azt mondhatjuk, sok függ a személyes élethelyzetektől, a szülők technológia iránti nyitottságától. 

Az, hogy ki mennyit kommunikál és hogyan, nyilván megint csak személyfüggő, de kétségtelen, hogy a technológia fejlődése alaposan megkönnyíti a kapcsolattartást. 

A már említett Luisa például legalább hetente egyszer beszél a lányával Skype-on vagy telefonon, a Whatsappot viszont napi rendszerességgel használják, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem olyan fontos szerinte állandóan látni egymást kommunikáció közben. 

A Whatsappon is inkább hangüzeneteket küldenek, ami neki azért fontos, mert a lánya hangjából rögtön tudja, ha esetleg valami nem stimmel, vagy ha éppen boldog. 

Nem érdemes erőltetni 

Aminta Acosta szerint a kapcsolattartásban fontos, hogy ne legyen nyomás a gyereken, a szülők pedig ne érezzék elhanyagoltnak magukat, ha a gyerek alkalmanként éppen nem ér rá. Ugyanúgy fontos, hogy ne legyenek kőbe vésett időpontjai a beszélgetésnek, hagyjuk szabadon lélegezni a gyereket. 

„A gyakori kapcsolattartás erőltetése éppen a kívánt hatás ellenkezőjét érheti el” – magyarázta a pszichológus. 

A szülő-gyerek kapcsolattartást nagyban befolyásolja a költözés helyszíne, hiszen nem ugyanaz egy európai nagyvárosba költözni (ahová esetleg olcsó fapados járatok vannak), mint mondjuk Észak-Amerikába vagy (hogy Klári példájánál maradjunk) Ausztráliába. 

A célország közelsége nyilván lehetővé teszi a gyakoribb fizikai találkozást, nem beszélve az időeltolódásról, ami a rendszeres Skype- vagy telefonos beszélgetések időzítését is megnehezítheti. 

Nyilván mint mindenhez, ehhez is lehet pozitívan hozzáállni, miként tette azt a már idézett Magda, akinek Chilében él a lánya, de aki férjével már többször arra használta ki ezt, hogy ellátogassanak Dél-Amerikába, amit korábban sosem gondolt volna. Az ilyen ritka, de intenzív találkozások pedig sokkal közelebb hozták őket egymáshoz. 

Érdekes módon a szülők kapcsolatára is jótékony hatással lehet, ha a gyerek messze külföldre költözik, hiszen ilyenkor ismét ők kerülnek a saját életük középpontjába. 

„Jó lehetőség ez arra, hogy rádöbbenjenek, az élet nem csak a gyerek körül forog, a fókusz visszakerülhet saját magukra, az érdeklődési körükre, a szülőkkel való viszonyra” – hangsúlyozta Aminta Acosta. 

Néhány tanács a szakembertől 

- Próbáljunk minél jobban tájékozódni arról az országról, városról, ahová a gyerekünk költözik, próbáljuk minél jobban megérteni a leendő munkáját, és mindennapjait. Ez segít abban, hogy jobban átérezzük a helyzetét, ami megkönnyíti a kommunikációt, és leépíti az ismeretlen okozta gátakat. 

- Törekedjünk a minél gyakoribb kommunikációra, de ne erőltessük, hogy ez napi szinten történjen. Hagyjunk a gyereknek teret, és főleg ne vetítsük ki rá a saját félelmeinket. 

- Ne féljünk kifejezni az érzelmeinket, különben a kapcsolat kihűlhet. A távolság ilyen értelemben nem akadály. 

- Próbáljuk meg a helyzet pozitív oldalát nézni, és ha már a gyermekünk külföldre költözött, akkor szánjunk több időt magunkra. 

- Ha már így alakult, akkor próbáljunk meg lehetőségként tekinteni rá, akár úgy, hogy haladunk a technológia fejlődéssel, akár úgy, hogy a gyerekünkön keresztül megismerhetünk egy másik országot és kultúrát. 

Az egyik szemem sír… 

Ha pedig Klárival kezdtem ezt a posztot, akkor hadd fejezzem is be vele: 

„Két fiúunokám már első generációs „ozzi”. A nagyobbiknak Benedek Elek meséit olvasom és magyar népmeséket néz a DVD-n. Kifogástalanul beszéli a magyar és az angol nyelvet. 

Hetente tartjuk a kapcsolatot Skype-on. Főleg hétvégén szoktunk beszélni a 7 órás időeltolódás miatt. (Amikor Magyarországon délután van, náluk már késő éjszaka.) 

Az egyik szemem (még most is) sír… és a másik is csak mosolyog. Hogy miért? Mert a gyermekünk mindig hiányozni fog, akárhová is viszi őket a Sors! A személyes találkozás, gondoskodás, ölelés, sok-sok puszi egy évben csak egyszer adatik meg a számunkra.”

HÍRMONDÓ

Zöld út a Brexit előtt

A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza módosítások nélkül véglegesítette azt a kormányzati határozattervezetet, ami szükséges ahhoz, hogy a kormány elindíthassa a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.

Már Oxfordból is lelépnek a külföldiek 

Az Oxfordi Egyetem vezetői szerint az uniós polgárok közül a bizonytalanság miatt sokan azt tervezik, hogy távoznak.

Javult a magyarok angoltudása 

Egy nemzetközi felmérés szerint a franciáknál, a spanyoloknál és az olaszoknál is jobb a magyar angoltudása, a régióban viszont a csehek és a lengyelek mögött vagyunk.

Légiutaskísérőtől a nővérig 

Ha már úgyis szabadnap van Magyarországon, akkor kicsit bővítettük a napi külföldi állásajánlatos posztunkat, aminek most a változatosság a jelszava, mind a munkák, mind az országok tekintetében.

(Fotó: pixabay.com/longleanna)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.