Azok a magyarok, akik az uniós csatlakozást követő első hullámmal költöztek külföldre, lassan 10-15 éve elhagyták Magyarországot. Noha nehéz mérni a visszatérés arányát (legalább annyira, mint azt, hogy hányan is vannak a határátkelők) nyilván sokan vannak köztük, és a később elköltözöttek között, akik vagy fontolgatják a Magyarországra költözést, vagy éppen a közepén vannak. Ennyi idő elteltével viszont nagyon nehéz visszatérni és újra megtalálni a helyünk.

Te is hazatértél, vagy csak tervezed? Mi alapján döntöttél, vagy döntesz? Mit vársz, bejöttek a számításaid? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Noha remélem, lesznek olyanok, akik megosztják a tapasztalatukat, amíg ez nem történik meg, addig kénytelen vagyok külföldi példákra támaszkodni, márpedig ezek azt mutatják, hogy egy-másfél évtized után bizony nagyon nehéz (sokaknak nem is sikerül) felvenni az otthoni ritmust. 

A kanadai Helen Maffini például 15 évet élt Japánban, Szingapúrban és Ausztráliában, mielőtt úgy érezte volna, ideje hazatérnie. Vissza is költözött Kanadába, csak hogy nagyon gyorsan rájöjjön, hibát követett el. 

„Mi 2013-ban költöztünk vissza, mert úgy éreztem, ideje megállapodnunk. Körülbelül egy évvel később már nyilvánvaló volt, hogy kudarcot vallottunk, különösen én. Nehéz volt újra beilleszkedni, nagyon másnak éreztem magam, a dolgok rengeteget változtak. Nagyon nehezen viseltük a hosszú telet, és a korábbi életünkkel ellentétben minden nagyon csendes és nyugodt volt” – mesélte a BBC-nek.

A 46 éves oktatási szakértő ezért aztán úgy döntött, férjével, egy olasz séffel és gyerekeivel Kambodzsába költözik. Azért oda, mert férje ott kapott új munkát. Neki tehát nem sikerült a visszailleszkedés. 

Éppenséggel nincs vele egyedül, mert mindenféle felmérések azt mutatják, hogy még a hagyományosan eredetileg csak pár éves kiküldetésre szerződő expatok közül is egyre többen maradnak külföldön, és akkor még nem beszéltünk a határátkelőkről. 

A hazaköltözés árnyoldalai 

Hát ezekből bőven akad, hiszen egy ilyen hosszú távollét komoly változást tud előidézni az ember identitásában, és minél hosszabb a távollét, és minél ritkábbak a hazalátogatások, ez a változás annál mélyebb – hangsúlyozta a norvégiai Stavangerben élő pszichológus, Nicola McCaffrey. 

Éppen ezért akadnak olyan határátkelők, akik egyszerűen képtelenek alkalmazkodni az otthoni élethez, szenvednek a fordított kulturális sokktól és nem ritkán ismét útnak indulnak. 

„Sokan akkor kezdenek a hazatérés gondolatával foglalkozni, amikor le akarnak telepedni, és családot akarnak alakítani. Szeretnék a gyerekeket a szülőhazájukban felnevelni, szeretnék, ha ugyanaz lenne az identitásuk” – mondta a Londonban élő, coachként dolgozó Nikki Thomas, aki korábban két évet élt Hongkongban. 

„Gondot okoz az is, hogy egy idő után külföldről rózsaszín szemüvegen keresztül kezded látni a hazádat, és persze szeretnél az idősödő szüleid mellett lenni” – tette hozzá. 

A problémát az okozza, hogy a várakozások sokszor nem találkoznak a valósággal. A világ ugyanis folyamatosan változik otthon is, amire Nikki Thomas szerint a legjobb példa a Brexit, ami sok külföldön élő barátját megrémítette, mert úgy érezték, a hazájuk már nem az, mint amikor otthagyták. 

„Az első hetekben mintha hibernáltak volna” 

A határátkelők gyakran alábecsülik azt a hatást, amit a huzamosabb ideig tartó külföldi lét gyakorol rájuk. „A külföldi élet és munka az embert és családtagjait is alapjaiban változtathatja meg, méghozzá úgy, ahogyan nem is várták volna” – mondta Jenny Castelino, a nemzetközi áttelepülésekkel foglalkozó Cartus igazgatója. 

Pedig sokan elsősorban a család miatt költöznek haza, mint például a 39 éves biológus, Mei-Ho Lee, aki tíz évnyi amerikai tartózkodás után tért haza Malajziába. 

Nem lehet azt mondani, hogy ne próbált volna meg felkészülni a hazatérésre, több mint egy évet vacillált rajta, mégis sokkolta a dolog. Az első pár hónapban a szülei házában élt, és elég nagy volt a váltás a New York-i nyüzsgés, és a Columbia Egyetem laboratóriuma, valamint az észak-malajziai Ipoh városa között. 

„Az hetekben mintha hibernáltak volna” – emlékezett vissza. A helyzet akkor sem lett sokkal jobb, amikor a nyüzsgőbb Kuala Lumpurba költözött, mert a nagyváros teljesen megváltozott ahhoz képest, amikor évekkel korábban ott élt. 

„Semmit sem ismertem meg, egyetlen utcát sem. Autóm sem volt, ami külön nehezítette a helyzetet. Hiányzott a New York-i tömegközlekedés” – tette hozzá. Ráadásul a munkahelyen is komoly kihívások érték, mert át kellett váltania „az ázsiai tempóra”. 

A gyerekek 

A helyzetet tovább bonyolíthatják a gyerekek. A brit Karen 22 éve él külföldön, most éppen Malajziában, miközben a gyerekei nagy-britanniai egyetemre járnak. Malajziát nem tekintik otthonuknak, hiszen sosem éltek ott, az európai házukat kiadták, így tulajdonképpen most tulajdonképpen bőröndből élnek. 

A jelenség persze nem egyedi, olyannyira nem, hogy külön kifejezés is van rá, ez a harmadik kultúrájú gyerekek. A jelenséget elsőként egy amerikai szociológus, Ruth Hill Useem írta le az 1950-es években, amikor egy évig Indiában tanulmányozta az ott élő expatok életét. 

Arra jött rá, hogy azok, akik a saját kultúrájukból érkezve illeszkedtek be a helyibe, tulajdonképpen egy olyan sajátos életstílust és kultúrát alakítottak ki, ami mindkettőtől különbözött, azaz gyakorlatilag egyénre szabott. 

Ennek vannak előnyei és hátrányai is, csupán címszavakban mindkettőről pár gondolat. 

Az előnyök 

Nyelvtudás 

Ezt nem nagyon kell részletezni, jelenleg a világon körülbelül ugyanannyi két- (vagy több-)nyelvű gyerek él, mint egyetlen nyelvet beszélő. A nyelvtudás (ráadásul az anyanyelvi szintű, az adott országban és nem iskolában elsajátított) rengeteg ér. 

Világszemlélet 

A harmadik kultúrájú gyerekek gyorsan megtanulják, hogy minden egyes helyzetet lehet több szempontból nézni, többfélék az érdekek, másféleképpen látja és értékeli ugyanazt a dolgot két különböző világból érkezett ember. Mindez persze hátrányt is jelenthet akkor, ha például vissza kell térni egy olyan kultúrába, ahol ez a sokszínűség nem vagy csak nagyon módjával létezik. 

A háromdimenziós világkép 

Az egyik legjobb példa lehet a Papírsárkányok című könyv szerzője, az Afganisztánban született, de az Egyesült Államokban élő író, Khaled Hosseini. Ő iskolapéldája az olyan szerzőknek, akik egy adott világot (ez esetben gyermekkora Afganisztánját) egy másik kultúra lencséjén keresztül mutatnak be, amitől ez háromdimenziós lesz, azaz egy élményt, tapasztalatot képesek egy másik kultúrán keresztül nézni. 

Érzékenység a kapcsolatokban 

Aki a saját sorsán keresztül érzi, milyen nehézségeket okozhat a beilleszkedés, milyen komplikált lehet elfogadtatni magát egy idegen kulturális környezetben, az valószínűleg sokkal nagyobb empátiával viszonyul majd másokhoz, inkább lesz képes saját érzelmei felmérésére, és a beilleszkedésben, a társadalmi normák elfogadásában is nagyobb rutint szerez. 

Kulturális intelligencia 

Az a képesség, hogy valaki képes legyen más nemzetek, etnikumok kultúráját, szokásait elfogadni, azokhoz alkalmazkodni. Nyilván, aki gyerekként ezen már keresztülment, az felnőttként is könnyebben boldogul majd. 

A hátrányok 

Beilleszkedési zavarok 

Itt elsősorban arra gondolhatunk, amikor nagyon eltérő kultúrák között mozog egy család, és kénytelen mozogni egy gyerek. Nyilván kevesebb problémát jelent mondjuk Magyarországról Németországba vagy az Egyesült Királyságba költözni (ahol azért az európai alapnormák, a társadalmak működése nagyon hasonló), mint mondjuk Európából valamelyik ázsiai országba. 

A hazai kultúra hiányos ismerete 

Ez az internet elterjedése óta nyilván kisebb probléma, de azért egy külföldön élő gyerek óhatatlanul (akár a szülők minden erőfeszítése ellenére is) kevésbé ismeri majd hazája kultúráját, akár magát az országot, és persze általában a családdal is kevésbé szoros a mindennapos kapcsolat.

A felnőtt élethez való alkalmazkodás 

A többféle kulturális hatás megnehezítheti az identitás és a valahová tartozás érzésének kifejlődését. Magyarán könnyen előfordulhat, hogy az ilyen gyerekek felnőttként gyökértelennek és nyughatatlannak érzik magukat, ami megnehezítheti a felnőtté válás folyamatát. (Minderről bővebben itt írtam korábban.)

A kis elkalandozás után térjünk vissza az eredeti témához, a poszt elején idézett Helen Maffini a saját gyerekeit „rugalmasnak” tartja, gyorsan hozzátéve, hogy valószínűleg elég nehezen tudnák megfogalmazni a haza és az otthon fogalmát. 

Helen azért is írt egy könyvet, hogy segítsen a gyakran országot váltó gyerekeket eligazítani ebben az életformában. A főszereplőe Sammy, egy kis csiga, aki mindenhová magával viszi a házát. 

Az már egy következő poszt témája lehetne, hogy vajon mennyire öröklődő ez az életforma. Helen Maffini példájából kiindulva akár lehet az is, hiszen ő 15 évesen költözött először, amikor édesapja Japánban, egy kutatólaboratóriumban kapott munkát. 

Így aztán nem meglepő, hogy ő is hasonló életet választott magának, és könnyen meglehet, hogy most 20 éves, Ottawában tanuló lánya is a nyomdokaiba lép, mert egyelőre esze ágában sincs Kanadában maradni, minden vágya, hogy beutazza a világot.

HÍRMONDÓ

Orbán: másodrendűek Közép-Európa állampolgárai

A magyar miniszterelnök a Visegrádi Négyek csúcstalálkozóján beszélt arról, hogy az európai élelmiszerminőség esetében kiderült, az ügyben kettős mérce érvényesül az Európai Unió piacán.

Ki eteti meg a csirkéket? 

A kérdés egyre égetőbb lesz, ahogyan az Egyesült Királyság távolodik az Európai Uniótól. A brit gazdaságnak elég sok olyan területe van, amely nem, vagy csak nagyon nehezen boldogulna az uniós bevándorlók nélkül. Mint egy angol vállalkozó fogalmazott: „Elképesztő naivitás azt gondolni, hogy majd a helyiek elvégzik ezt a munkát. Ez egyszerűen nem fog megtörténni.”

Nem Amerika az Álomország 

Noha tavaly jóval többen akartak a vagyonos kivándorlók közül letelepedni az Egyesült Államokban, mint egy évvel korábban, mégsem Amerika a legnépszerűbb célpont.

Érdekel a külföldi munka?

Elmennél nannynek Svájcba 3800 frankos havi fizetésért (mellé ingyenes étkezés, szállás jár)? Esetleg szobalánynak a francia Alpokba, vagy tehenésznek Dániába? Itt keresgélj a rengeteg ajánlat között!

(Fotó: pixabay.com/Yogasdesign)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.