Kicsit rendhagyó lesz a mai poszt, ugyanis emlékeim szerint szilveszterkor még sosem volt blogajánló, miként szombaton sem, úgyhogy most kétféle szokást is megdöntünk. De annyi érdekes posztot találtam, melyek az év végéről, meg 2016 értékeléséről szóltak, hogy gondoltam, változtassunk kivételesen egy kicsit. Szóval következzen egy abszolút rendhagyó szilveszteri-szombati blogajánló szamarakkal, 12 ponttal és piros alsóneműkkel (nem csak nőknek)!

Ma is várom (mint az elmúlt években mindig) a szilveszteri, bulis képeket, videókat a világ minden tájáról tőletek! (Némi inspirációt innen meríthettek.) Búcsúztassuk és köszöntsük együtt a régi és az új évet! Ahová küldhetitek a képeket: hataratkeloKUKAChotmail.com.

Kezdjük hát a szamarakkal, pontosabban Rolandante szamarával. Számomra 2016 egyik nagyon érdekes szerzője volt Rolandante, úgyhogy kíváncsian olvastam, milyennek látta ő az évét.

„A kínai naptár szerint 2016 a majom éve volt, a japán szerint meg minden bizonnyal a szamáré. Milyen a szamár? Szép, hasznos, nyugodt… A szamár egy fasza állat. 2016 meg fasza év volt. 

Januárban államvizsgáztam Debrecenben iskolapszichológia mesterszakon. Jó szarul sikerült, de én magam sem voltam akkoriban máshogy. (Amúgy semmi vész, nem készülök visszaélni a diplomámmal, például állást keresni vele vagy ilyesmi.) 

Ekkortájt már szórványos levélváltásban voltam Takashival, aki előző évben a feleségével járta végig a Camino Francést a Pireneusoktól. Velem és Rocinantéval El Bierzo járás falvaiban találkoztak, közvetlenül Galícia előtt. 

Összesen kétszer beszélgettünk, és ő már a második alkalommal közölte, hogy jövőre vissza fog jönni Japánból, már a feleségével is megbeszélte, és egy szamárral fog zarándokolni, mint én. Mert ez valami különleges dolog, amiből rengeteget meríthet. 

Sokan szokták ezt egyébként mondani, mert sokan érzik így, és ilyenkor én mindig hagyok kontaktot, hogy ha tényleg visszajönnének burrogrinoként, amiben tudok, segíthessek. De még senki nem jött vissza... 

Eddig! (...) 

Mivel Rocinantéhoz meg én készültem visszamenni márciusban, a helyzet adta magát: új szamarat fogunk találni Takashinak, én pedig mindent el fogok követni, hogy ott lehessek a vásárlásnál és asszisztáljak az első lépésekhez a zarándokúton. Rocival együtt! 

Szóval március elején felkaptam Rocinantét az óceánpartról, és lassan, meg-megállva elbattyogtunk Burgosig, ami Takashi időkeretéhez ideális kezdőpontnak tűnt a Santiagoba ill. Fisterrába gyalogláshoz. 

Útban Burgos felé elkezdtem írni ezt a blogot. Még mindig eléggé össze-vissza meg rendszertelen (esküszöm, megváltozom, valamint esküszöm, hogy meg fogok még esküdni rá párszor), de nagyon sokat segít a sok egyedüllétben, és megtisztel, mosolyra fakaszt minden egyes új megtekintő, hozzászóló, online újra látott Jakab-barát. Ezúton is köszönöm! (...) 

Egy 4 éves, heréletlen szamárcsődör elég rakoncátlan tud lenni. Nem egyszerű az élet vele, s különösen a kezdet nehéz. De Takashi a szeretet rendíthetetlen alapzatára húzta fel a szamárnevelés építményét, és sziklaszilárd kapcsolatot alakított ki Chewie-val. 

A szamarat nem, de saját magát rendre túlterhelte – a felelősségvállalás, na meg az előrehaladás nevében. Riszpekt!! Így haladtunk is elég jól, a 68. születésnapját már Leónban ülhettük meg, ahol magamba kellett szállnom, hisz egyértelművé vált, hogy ez az ember az évek számától függetlenül fiatalabb, lelkesebb és keményebb kötésű énnálam.

Bármit véghezvisz, mert nem hajlandó akadályokról tudomást venni. Kommunikációs repertoárjából hiányzik a panaszkodás, ahogy minden egyéb negatív megnyilvánulás is. Kitart és bíztat, mosolyog és tisztel. Szépíti a világot, és ezzel engem is. A „keep calm and carry on” (avagy „kussba’ vagy oszt dógozol”) ultraszimpi japán verzióját hozza. 

Ezek a tapasztalataim ővele, úgy tűnik, felül is írták dél-amerikai törekvéseimet: a véges időtartamú Camino küldetés befejeztével már nem feltétlenül oda vágynék először, hanem mindenekelőtt Japánba. Azután jöhet Argentína és Uruguay, meg Peru és Chile. Go with the flow, ugyebár. (...) 

Nagy és nagyszerű menetelés volt meghatározó találkozásokkal, megszámlálhatatlan új élménnyel, kifejezhetetlen szépségekkel. A szamár évének első fele Rocinak és nekem." 

A teljes posztot (és még jó pár képet) itt találjátok.

Az én otthonom a világ lett 

Szintén 2016-ban ismerkedhettünk össze Natussshkával, az azonos című blog szerzőjével, aki immár hagyományosan 12 pontban gyűjti össze, mit vár egy adott évtől, illetve mi teljesül belőle. Lássuk, hogyan volt ez 2016-ban!

„2016 kétségkívül húzós év volt mindenféle tekintetben (és ezt nem csak a magam nevében mondhatom szerintem, legalábbis a social media átpörgetése során csak ez jött velem szembe, de inkább az év lehúzása). 

Don’t fos, itt nem lesz évlehúzás, mert milyen lenne már, ha minden összejött volna, nem?! Akkor le is zárhatnám az életemet, mert minden király, nincs mit javítani, fejlődni. 

Rengeteg jó dolog is történt (NE FELEJTSÜK EL), én inkább úgy jellemezném az évemet, hogy rengeteg jó dolog történt, de amik rosszak voltak, azok mélyebben érintettek és átlagosan hosszabban elhúzódtak, több kivetülésük volt az akkori dolgaimra. (...) 

Íme, az én 2016-os listám mind a 12 ponttal: 

1. Diploma X

Hell noooo, sajnos. Nagyon makacs voltam, és ezért lecsúszás egy vizsgával, amivel kicsúsztam a záróvizsga időpontjáról. Nyáron nem akartam csak ezért hazajönni, plusz ha már sikerül végezni, akkor ott akarok lenni a diplomaosztón. Ebből nem engedek...

2. Diploma utáni utazás ü

Hát ahhoz képest, hogy diplomám nem lett, diploma utáni utazás igen, haha. Szerencsére pont úgy alakult, hogy végeztem az utolsó diákmunkámmal, és leléptem az első EU-s tréningekre, Olaszországba, Róma mellé. Az év egyik legjobb döntése volt, rettenetesen jól éreztem magam, többekkel tartjuk a kapcsolatot. A tréning után jött a „hivatalos” nyaralás, két barátnőmmel bevettük Rómát 3 nap alatt!

3. Életmódváltás X

Vegyes érzéseim vannak. Azt ne lehet mondani, hogy nem próbálkoztam, de az édes kevés. A hajózás eléggé megnehezítette a dolgom, pláne ősszel kerültem eléggé padlóra. Év végére sikerült összeszedtek magamat, de meg nagyon az út elején vagyok.

4. Utazás 1 másik kontinensre ÉS/VAGY 10 országba ü

Majdnem mindkettő összejött. :) Ennek nagyon örülök, év elején nem gondolom volna, hogy ilyen sok helyre eljutok. Lényegében az egész évet végig utaztam, hihetetlen! A nagy szerelmemnek élhettek és erre csak most jövök rá. :)

És akkor a lista, hogy merre jártam: Németország, Olaszország, Franciaország, Oroszország, Ausztria, Szerbia, Bulgária, Hollandia, Spanyolország, Horvátország. Összesen 9 hónapot utazgattam és hármat voltam otthon.

A másik kontinens pedig már csak egy karnyújtásnyira van, ugyanis februárban utazunk nagyon messzire, amiről persze majd szeretnék beszámolni :)

5. Nyaralás a húgommal ü

Végre összejött! :) Már több, mint egy éve terveztük, ebben az évben novemberbe összejött egy pár napos barcelonai út! Minden pillanatát imádtam, Barcelona különleges helyet foglal el a szívemben, seregnek visszamenni!

6. Költözés X

Ténylegesen vett költözésen nem estem át, lakcímkártyám szerint még mindig otthon lakom, az más kérdés, hogy csak 2-3 hetekre estem haza. Az én otthonom a világ lett, mindenhol megtaláltam a kis otthont magamnak. :)

7. Jó meló X

A lista megírásánál nagy hangsúlyt fektettem a jó fizetésre. Nos, ezt megkaptam. Szerettem-e amit csináltam? Hát nem teljesen. A szobalányi meló nem való nekem, bár az tény, hogy legalább angolul kommunikáltam, külföldön voltam. De maga a munka, amit végeztem az nem bejövős.

8. 10 km lefutása X

Hmmm.... Nope. :D Tavasszal viszonylag jókat futottam - értsd: felemeltem a seggem s elmentem futni - leginkább Franciaországban, de ez édes kevés volt 10 km-hez. Nem tudom, miért ragaszkodom ehhez a ponthoz már évek óta, mert a futás nem a kedvenc sportom, sőt! De a kihívásokat meg szeretem. Ez a kulcs!

9. Rendszeres határidőnapló vezetés X

Haha, ha ez azt jelenti, hogy évszakonként új határidőnaplóm lesz, akkor összejött. Amúgy meg nem.

10. #Coffeetimechallenge2016 X

Maga a tény, hogy 25 különböző kávézóba menjek – még számolás nélkül is tudom, hogy – sikerült. Imádok új kávézókba járni, főleg az újhullámos kávézók, szerencsére eléggé megszaporodtak mostanság, így nem volt nehéz dolgom újakat felfedezni. A kihívásról sajnos posztok nem készültek a blogon, csak az Instagramon mutattam be – mert imádom a kávés képeket. :D Azt hiszem kéne valami kihívás 2017-re!

11. Szokatlan Szombat X

Ez a fajta kihívás olyan messzinek tűnik, mintha már 2 éve csináltam volna. Készült összesen egy poszt :D Nagyon jó kis kihívás lett volna, miszerint havi 1 szombatot megbolondítok és valami extrém/szokatlan dolgot fogok csinálni: enni, utazni, kipróbálni… Ha így magában nem is sikerült, de voltak új dolgok az évben, például a legutóbbi gyantázás.

12. Angol youtube X

Szedjük rendbe a dolgokat. Meg persze azt hozzá kell tennem, hogy nem működtetek titkos angol YouTube-csatornát, szóval ez sem jött össze. Úgy látszik már egy éve éreztem, hogy szeretnék még inkább fejest ugrani a YouTube világába.

Nem szeretném a blogírást abbahagyni, viszont a videókészítés, mint kreatív hobbi teljesen lefoglal, és nagyon élvezem. A videók nem megjelenése inkább az önbizalomhiányból adódott, bármennyire is hihetetlen - még számomra is (ezért is készült a kis kérdőív a képeslapos játékhoz).

De most meg már úgy vagyok vele, hogy ha csak én fogom generálni a nézettséget, akkor is fogok videózni, mert teljesen más, mint a blogírás. Sokkal életszerűbb, nem is célom bjutigurukat megszégyenítő fake életet bemutatni.

Inkább csak amolyan „gyere, utazz velem” – szinten, no meg egyfajta inspirálás azokon a dolgokon keresztül, amiket szeretek csinálni :)

A lista értékelése elég gyatra, hiszen a 12 pontból összesen 3 sikerült. Konklúzió: vagy teljesen elszálltam a lista írásánál és olyan célokat adtam meg, amelyek túl nagy erőfeszítést igényeltek volna, vagy… szimplán csak balfasz vagyok. Oh igen, szimplán elbalfaszkodtam.

Nem mondom, hogy mindegyik összejöhetett volna, de nagyon sokszor elhagytam magam és nem öltem bele annyi energiát, amennyit kellett volna (és amennyi kitelt volna tőlem).

A saját magam lustasága, makacssága és bénasága miatt lett olyan az év amilyen. De miből másból tanulnék, ha nem a saját hülyeségeimből?! Szóval nincs semmi veszve, itt az idő, hogy 2017-re olyan célokat tűzzek ki, amiknek a megvalósítására legalább 70% esély van.

A maradékot meg ugye nekem kell beleölnöm és beleraknom. 2017-re bölcsebb és céltudatosabb terveket fogok összeírni, amiket hamarosan majd ti is láthattok. :)”

Ha részletesebben is érdekel Natussshka egy éve, akkor olvasd el az eredeti posztot!

Pirosnemű egyetlen napra

Emlékeim szerint már itt, a Határátkelőn is volt szó arról a sajátos török szokásról, ami az év végéhez és a piros alsóneműkhöz kapcsolódik. De nem árt feleleveníteni ezeket a dolgokat, pláne, ha azt az Isztambul infó blog segítségével tehetjük!

Férfiaknak is van...

„Sokan úgy érzik, hogy nem érdemes sokat költeni egy pirosneműre, ha azt csak az év egyetlen napján használják. Sőt! Ha olyan a férj vérmérséklete, akkor egészen biztosan nem lesz az a ruhanemű még egyszer felhúzva. 

Erre az elmés kínaiak is gondoltak, így az olcsóbb kategóriás termékeket olyan anyagból készítették, ami könnyen szakad. Egyes példányokat pedig automatikával látták el, amitől az magától cafatokra szakad, leesik. 

Tehát van ez a fajta piros ruhadarab, ami már néhány líráért kapható. Ebből adódóan nemcsak egyet, hanem mindjárt csomagban is vehetünk, 3-5-8-20 darabot is. Úgy még olcsóbb. Meg biztonságos érzést ad, hogyha az anyag (vagy a férj) nem bírná ki éjfélig, akkor legyen tartalékban néhány darab. 

Jól láthatóan, még kilós kiszerelésben is vásárolhatunk eme piros termékekből. Ami azért érdekes megközelítés, mert ugyebár ez nem dinnye (de tényleg nem! – még ha egyesek a dinnyét is öltöztetik fel vele), ahol a súly lenne az egyik legfontosabb paraméter. Inkább pont fordítva: a minél kevesebb a minél jobb! 

Éppen ezért ha kilóra vennénk a piros ruhadarabokból, akkor mindenképpen érdemes előtte megnézni, hogy ez melyik típusú ruharab! Az, amelyik úgy takar, hogy nem takar, ezért kevés (majdnem nulla) anyagból készült. 

Vagy amelyik mechanikus-hidraulikus-mikrochippes-héliumtartályos megoldással próbálja feljebb emelni azt, amit a természet lefele húz. Ennél a termékfajtánál érthető okokból nagyobb tömeggel érdemes számolni. Főleg annál, amelyik vasbeton merevítést is tartalmaz. (...) 

A közepes kategóriában viszont már teljesen más a helyzet. Itt már megfigyelhetjük a kreativitást is. Persze van, aki inkább mást figyelne meg… azt, ami a kreativitás mögött van. De azért lássuk be, hogy mennyivel érdekesebb, ha a megszokott alakzatok helyett, mondjuk, egy lepke bukkan elő. 

De a középkategóriában találunk jokert is, ami végeredményben bármi lehet: a Végzett asszonya, táncoslány, hercegnő, stb… De még aki felhúzza, az is bárki lehet, hiszen a készlet mellé ajándék álarcot is adnak. (...) 

A felsőbb kategóriában már beléptünk a minél kevesebb, annál drágább emeletre. Egyúttal pedig a 18-as karikát is ki lehetne rakni. Amik ugyanis itt találhatóak, nos… ott nagyon kell nézelődni, hogy az ember a ruhát (?) egyáltalán megtalálja. 

Persze ki az, aki a ruhát akarja keresni?? Természetesen a nő, amikor fel akarja venni. Egy ilyen darabnál azért vigyázni kell, hova tesszük le, mert könnyen becsúszhat a parketta rései közé. 

Piros fehérneműt nemcsak lányok számára árusítanak, hanem fiúknak is. Persze nekik csak alsóneműt. Bár sose lehet tudni… 

A férfit és a nőt nemcsak néhány alapvető testi bütyök különbözteti meg egymástól, hanem lényegesek a belső tulajdonságok. Míg a nők azáltal, hogy előbb-utóbb általában anyák lesznek, úgy vannak programozva, hogy felnőjenek, addig ilyen baleset egy férfival sohasem fordulhat elő. Ők úgymond a humor kategóriában maradnak. 

Ez jól megfigyelhetők a piros alsóneműk esetében is. Ahol is a fő helyen egy vicces Mikulást találunk. Vagy bármi mást, ami vicces (egyesek szerint legalábbis). De még az is, ami egyértelműbben egy bizonyos férfi-női kapcsolatra utal, az is humorral próbálkozik. Így születik pl. a kiselefánt. De őt inkább nem mutatjuk meg, mert még megkunkorodik tőle az internet kábel…” 

Ha sikerült felkelteni az érdeklődésetek és nézegetnétek még pár képet is, akkor irány az eredeti bejegyzés!

HÍRMONDÓ

Teljesen szétszakadt Magyarország

Döbbenetes méretűre nyílt az olló Magyarország keleti és nyugati fele között. Nem csoda, hogy Kelet-Magyarországról özönlenek el az emberek – már aki tud.

Berlini szilveszter rendkívüli óvintézkedésekkel

Minden eddiginél szigorúbb óvintézkedéseket vezetnek be szilveszterkor Berlin központjában, ahol ismét megrendezik Németország legnagyobb évbúcsúztató mulatságát.

Kukáskocsikkal szilvesztereznek New Yorkban

Az amerikai nagyvárosban található Times Square a világ egyik leghíresebb szilveszteri partihelye, nem csoda (pláne a Berlinben történtek fényében), hogy idén a szokásosnál is komolyabb biztonsági intézkedésekkel próbálnak megakadályozni bármilyen merényletet. Például kukáskocsikkal és homokkal megrakott teherautókkal.

Nekem pedig nem marad más hátra, mint boldog, sikeres, minden jóban bővelkedő új évet kívánni nektek, és persze megköszönni, hogy idén is kitartottatok a blog mellett, küldtétek a történeteket rendületlenül, kommenteltetek, örültetek, haragudtatok – itt voltatok és vagytok. Remélem, ez nem változik jövőre sem! Kösz szépen mindenért!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.