Ha egyszer egy üzlet beindul… Hosszú évek után úgy egy hónappal ezelőtt jelentkezett új poszttal Svájcból Attila, aki hála istennek most megint írt, méghozzá egy egyszerre vicces és elgondolkodtató kalauzt, és bár bevezetőjében azt írja, hogy e 15 pont főleg a multis munkahelyekre vonatkozik, alapos a gyanúm, hogy azért máshol is hasonlóképpen mennek a dolgok. :)

Naplemente Attila cégénél - azért túl lehet élni 

„Múltkori posztomnál többen megjegyezték, hogy még egy jót vitatkozni se tudtatok azon, amit írtam. Így most egy darázsfészekbe teszem a kezem és 100%-ban szubjektív véleményemet osztom meg veletek arról, hogy szerintem hogyan lehet túlélni, sőt előre haladni egy multinál, különösképpen külföldön, mindezt a teljesség igénye nélkül.

Valószínűleg sok „tanácsom” hangzik majd közhelyesnek, ezért megosztottam személyes véleményemet, és ha volt, tapasztalatomat is. Jó olvasást és kellemes vitatkozást kívánok innen a messzi távolból. :)

Parainesis kalandozó magyaroknak

1. Tanulj meg vetíteni

Ezzel konkrétan a nyugati kultúrák nagy részében tökélyre fejlesztett farkasmosoly és a hozzá passzoló viselkedésmód elsajátítását ajánlom. Nem kell mindenkit imádni, hanem a képébe kell mosolyogni és úgy kell tenni, mintha bírnád a búráját. „Heeey, hány varjú?”, miközben a hátad közepére se kívánod az illetőt.

Nekem ez soha nem ment és úgy érzem némi hátrányom származott belőle, bár újabban kezdek felzárkózni legalább a középmezőnyhöz. Arra viszont vigyázz, hogy ne legyen túl átlátszó a dolog, mondjuk egy orr alatt mosolyogva eldörmögött fákju nem segít a karriereden, az tuti.

Nagyon szuper viszont a vigyorogva és kellemes hangszínnel magyarul kiejtett „hogy a <síp> rakja beléd a <síp>, te <síp>” használata kézrázás közben. Ezt nem értik, viszont tuti meg akarják tudni mit mondtál és milyen nyelven, így remek indulás egy fagyos kapcsolat felmelegítésére. Persze a megfejtést ne áruljátok el! :)

2. Networking, emberek

Indulás külföldre, ha lehetőséged van és jó networkinges vagy. Szerény személyemben nagyon lájtosan adom ezt elő, soha sem voltam bajnoka a „…and what projects are you working on?” stílusú kapcsolatfelvételnek bankettek és konferenciák során.

Persze mindezt szigorúan anélkül, hogy fogalmad lenne ki az érdeklődő illető, no meg ő se tudja te ki vagy. Ez szorosan kapcsolódik az előző ponthoz, azaz vetíts, ha a gyomrod beveszi.

Fontos, hogy emlékezzenek arra a „mókás csávóra”, akivel olyan jól el lehetett beszélgetni. Nem túl képzett networkinges lévén szerencsére volt alkalmam néhány jelentékeny emberrel italoznom biznisz utak során, így azért nem kell félteni engem sem. :)

3. Feltételezd, hogy mindenki ismer mindenkit

Eltartott egy darabig mire kisakkoztam, hogy ki kivel járt anno egy osztályba és kik sütögetik a husikát együtt a hétvégén. Ezek akár olyanok is lehetnek, akik napközben a melóban faragják egymást, csak a két asszony meg együtt soppingolgat Nyújorkban, meg mittomén. Csak óvatosan kinek minősítesz és kit, visszaüthet, mint atom.

4. Maradj minden volt főnököddel beszélő viszonyban

Nekem ugyanaz a munkailag (munkán kívül jóban vagyunk) elviselhetetlen pali háromszor is a főnököm lett (amúgy nem lett, tücsök), pedig közben nemhogy osztályt, de még szervezetet is váltott egy párszor.

Tehát átszervezés esetén akkor se jó ötlet péniszt rázni az előző főnököd képébe, ha lefelé bukott. Annyi kell csak, hogy az új helyén valami hasonló görcs legyen a főnöke, mint ő és rakétázik visszafelé a létrán. Jó esetben pár év és megint neki jelentesz.

Egy volt kollégám, aki amúgy szakmailag nagyon rendben volt, fenékig ürítette ezt a poharat. Elment tőlünk az aktuális manager miatt egy másik részlegre, erre fél év múlva mi megszabadultunk a fickótól. Nos, szerintetek hová vezetett főnökbácsi karrierjének útja? Igen, jól gondoljátok, kedves kollégám már nem dolgozik a cégnél…

5. Ne dolgozz otthon, a kutyát sem érdekli

Ideig-óráig lehet extra melóval előnybe kerülni, de aztán fennáll az elsődleges veszély, hogy természetesnek veszik ezt tőled. Másodlagosan pedig lassan és észrevétlenül, de biztosan kiégeted magad, mint nem egy kollégám a környezetemben. Bevallhatom én is a gödör széléről fordultam vissza egyszer.

Aztán elkezdtem erőltetni magamban a „határidő nem kényszer, azért van, hogy legyen mitől eltérni” életszemléletet, azóta jobban kezelem szerintem a stresszt is és nem dolgozok otthon. Ehhez kell némi belső tartás és elszánás, mert hát ugyi, csak motivált, falon is átmenő ungarische munkaerők volnánk, vagymi?!

6. Nincs mese, néha be kell venni a leszarom tablettát

Látod te, látják a kollégáid, hogy valami az aktuális irányban nem kóser, kivéve azokat, akik az ügyben döntési pozícióban vannak? Nem baj, próbáld szállítani a piros eget és zöld vizet, jobban jársz. Ahogy bölcsek másképpen mondják, válaszd meg a harcot, amit meg kell vívnod!

7. Ne vigyen el a temperamentum, ez talán a legnehezebb

Például amikor egy másik munkakulturális környezetben felfedezed, hogy itt bizony a nyilvánvalót is megbeszélik hosszasan, nincs más megoldás, mint lemenni alfába és a túlélésre játszani.

Nagyon nagy a kísértés egy magyaros, „mi a picsáért csesszük el az időt, mennék má’ a dolgomra” jellegű kifakadásra, ami nem vet ránk jó fényt. Listening skills címszó alatt fut az egyik szükséges képesség, ami nagyon hasznos, néha azonban nettó időelcseszés.

Persze aztán megbeszéljük, hogy majd össze kell jönni megbeszélni, hogy hogyan beszéljünk meg a jövőben dolgokat hatékonyabban.

8. Nincs probléma, cselendzs, kihívás van

Ez kezd már lassan a politikai korrektség marhaságával egyenlő szintre emelkedni, mindenki felkapja a fejét, ha egy hivatalos prezentációban bármiféle témában a „probléma” szót ki mered ejteni. Ezt hamar megszokja az ember, mégis idegenül hat és „kihívást” :) okozhat egyeseknek.

9. Prezentation skills rulez

Légy jó és természetes előadó, ha tudsz. Ha nem, akkor végezz el néhány vonatkozó tréninget és alkalmazd, amit tanultál. Lehet nem lesz belőled TED speaker, de bármilyen témán sokat dob, ha valaki összeszedetten, rendezetten adja elő a mondanivalóját.

Feltétlenül szúrd ki - ha ez nem nyilvánvaló elsőre -, hogy ki a valódi hallgatóság. Ez általában nem több mint 2-3 ember, sokszor csak egy és hierarchikus okokból nyilvánvaló. A többi töltelék, hozzászólni nem nagyon fog, vagy veled egy szinten lévő kolléga, peer.

Nálunk - ez terület specifikus - egy bizonyos VP a fő hallgatóság, akármit prezentálok, ha őneki nem tetszik, akkor mehetek, ahová akarok. Ja, és ne vedd készpénznek, hogy a főnököd, vagy akárki támogatni fog.

Arra készülj inkább, hogy ha melegszik a pite, mindenki „elejti majd a tollat” és az asztal alatt keresgél, sms-ezik, jegyzetel, mikor te kétségbeesetten nézel körbe segítségért. Főleg, ha télleg légy van a levesben, senki sem szereti, ha a “cselendzzsel” együtt emlegetik a nevét.

Igazán fontos prezentációkra napokat szoktam készülni, megpróbálom elképzelni, mi a bánatot kérdezhetnek majd és néhány instant mondatot, jó felütést próbálok kidolgozni.

10. Legyen egy haverod, akivel ki tudod adni a gőzt a kávégépnél

Sokan mondják, hogy morgással le lehet húzni egymást egy nem túl remek mentális állapotba. Ez igaz is, vigyázni kell az egyensúlyra, de az megfizethetetlen, ha valakivel tudod néha kórusban szidni a rendszert. Ez megint személyes, nekem ez jót tesz, focimeccseken is ezért ordibálok hülyeségeket, aztán jobban viselem a tinédzser lányom akcióit is…

11. Menj utána a dolgoknak

Ha úgy érzed, neked valamivel foglalkoznod kell, mert ad1 mindenki leszarja (de hatással van a te munkádra / területedre), ad2 érzed a vihart jönni, higgy magadnak és menj utána a dolognak.

Ez lehet, zavarosan hangzik, de nálam a hires „gut feeling” dolog működik. Tapasztalatból tudom mik azok a témák, amikre a menedzsment ugrik, így akkor is próbálok felkészülni, ha nem teljesen az én dolgom.

Ja, elfelejtettem mondani, miért. Mert nagy project review-nál nem nagyon érdekli a management-et, hogy ki az igazi hunyó. Megvan, vagy nincs? És ott találhatod magad a lekvárban, vagy átmehetsz szemétládába és mutogathatsz másokra. Ez akkor sem elegáns és kifizetődő hosszabb távon, ha igazad van.

12. Hagyd a francba az emileket

Ha valakitől kell valami, hívd fel, vazze, ott a telefon. Vannak olyanok – én is, én is! -, akik konkrétan belesértődnek egy olyan emilbe, amiben kérnek valamit – amit amúgy is megcsinálnék – és rárakják copyban a fél céget a VP-ig bezárólag. A kutyamindenit, nem kell engem fenyegetni!

Ja, ha emil, akkor azért van kis és nagybetű, hogy használjuk. A neten is vannak, akik csupa nagybetűvel írnak, valamint minden mondat után raknak minimum egy felkiáltójelet. Hát kisecsém, velem ne ordítozz írásban sem. Az ilyen emileket azonnal iktatom a shift-delete könyvtárba.

13. Álarc és politikai érzék

Ezt fejleszd ki az éppen a szervezeten végigsöprő aktuális kampányok esetére, vagy ezekkel összefüggő tréningeken való részvételre. Sajnos nincs mese, itt sem állhatsz elő a tényleges véleményeddel, mert keresztre feszítenek. Egymás között a kollégákkal majd megvitatjátok, hogy mi a valós véleményetek. A kollégáknak mindig a magyar parlamenthez hasonlítgatom a melónkat ebből a szempontból; van véleményem, de nem értek vele egyet. :) Mondjam, hogy ez se az erősségem?

14. Ha melót adsz ki, mindig ellenőrizd, hogy mit értett meg belőle a beo

Elég komoly gondjaim vannak mostanában egy a világ hátsó fertályáról való kollégával, sportot űz abból, hogy félreért. Már úgy kommunikálok vele, mint valami gyenge képességű valakivel - „lassan írok, mert nem tudsz gyorsan olvasni” – különben tuti nem azt kapom, amit kérek. Nem hülye mérnöknek, de a megértés terén akadnak hiányosságai. Visszakérdez, meghallgat, kiigazít.

15. Carpe diem

Fentebb arra biztattalak benneteket, hogy a melót hagyjátok bent az irodában. Ezzel összhangban ezt úgy egészíteném ki, hogy olyan probléma még nem volt, amihez egy darab ember lett volna a megoldókulcs.

Menj el szabira! Úgy fogod érezni, hogy ezt aztán végképp „nem teheted meg ebben az időszakban, főleg meg nem ilyen sokáig...”, holott mikor majd visszatérsz, rádöbbensz, hogy nem állt meg a világ fájó hiányodban.

Vagy megoldották mások a dolgokat, vagy fel se tűnt senkinek, hogy van egy időszak, amikor nem bombázod a szervezetet egymillió emillel, meg táblázatokkal, ütemtervekkel, telefonhívásokkal, stb. Szal, kalandra fel!

Nos, ezek alapján úgy tűnhet, hogy a pokolban vagyok segédfűtő, ezért ezt a félreértést oszlassuk is el. Nem, nagyon bírom a melóm, a munkakörülményeket, huszoniksz éve nyomom az ipart és nem akarok lelépni, ha nem küldenek.

Gondoltam, hogy feltéve kicsit a fekete sapkát (6x thinking hats methodology rajongók esetleg fogják, mire célzok) adok néhány keresetlen tanácsot nektek. Ha hasznos hát hasznos, ha nem, úgy is jó.”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!