A héten előállt (jórészt már eddig is ismert) elképzeléseivel az újraválasztott brit miniszterelnök, úgyhogy arra gondoltam, ma beszélgethetnénk arról, vajon sikerrel járhat-e David Cameron és kormánya a Nagy Bevándorló-ellenes Harcban. Lássuk, mi vár az Európai Unió valamelyik tagállamából az Egyesült Királyságba költözést tervezőkre a jövőben!

(fotó: Puhacica)

Kezdjük azzal, hogy David Cameron a héten mondta el azt a beszédet, amely ha minden igaz, meghatározza majd a szigetország következő években követendő bevándorlás-politikáját. A rendelkezések jó része elsősorban az illegális bevándorlókat érinti (ezek a mi szempontunkból ugye nem annyira érdekesek), ám akad jó pár, amely a nagy-britanniai munkavállalást tervezgetőknek lehetnek fontosak.

Mit mondott Cameron?

Mindenekelőtt azt (és azért ez fontos), hogy támogatja a mozgásszabadság elvét. Ami persze annyira nem meglepő, hiszen miként ő is utalt rá, 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik az Európai Unió valamelyik másik tagállamában, nagyon sok közülük a mediterrán országokban élő nyugdíjas, akik szerintem elég nagy gondban lennének, ha valamiért vissza kellene költözniük Nagy-Britanniába.

A brit miniszterelnök ugyanakkor azt is gyorsan hozzátette, hogy úgy véli: a jóléti intézményrendszerek már önmagukban is ösztönzik a határátkelést, márpedig ezt a hatást csökkenteni kell.

A kérdés csak az: hogyan?

Nos, a brit kormány a választ a szociális juttatások jelentős megnyirbálásában véli megtalálni. Ezek közül a két legfontosabb talán az, hogy az újonnan betelepülők nem kérhetnének álláskeresési segélyt, és ha fél év alatt sem tudnak elhelyezkedni, haza kell térniük.

Magyarán: senkinek ne érje meg kockáztatni, és biztos állás nélkül nekiindulni, abban a reményben, hogy „majd csak lesz valahogy”, és amíg ez a valahogy elérkezik, addig a szociális hálót kihasználva megpróbálni a víz színén maradni.

Ezt a vonulatot erősíti az a tervezett intézkedés is, hogy a jövőben kihágásnak minősülne, ha a vállalkozások és munkaerő-közvetítők csak külföldön hirdetnének meg egy állást. Azaz minden szigetországbeli álláshelyet meg kell hirdetni az Egyesült Királyságban is (angolul…), és ha csak nincs megfelelő jelentkező, akkor lehet külföldről alkalmazni munkavállalót.

Van egy rossz hírünk azoknak is, akik eddig abból (is) éltek, hogy a kibérelt házat szobánként kiadták: ezt a jövőben nem nagyon fogja tolerálni a brit állam, az önkormányzatok ugyanis megbírságolhatják a törvénytelen lakásbérlőket és az ingatlanukat nekik bérbeadókat is. Azaz még ha valaki be is vállalná a szobakiadás kockázatát, a brit tulajdonos alighanem kétszer is meggondolja majd, hogy kiadja-e a házát (már ha egyáltalán tud róla, mi folyik ott utána – ebben azért nem vagyok annyira biztos).

A jövőbeni esetleges új tagállamok munkavállalói sok jóra nem számíthatnak, hiszen a brit kormány ragaszkodna ahhoz is, hogy rájuk addig ne vonatkozzon az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás elve, amíg gazdaságaik nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.

Mit mondanak a számok?

Ez sem érdektelen kérdés, hiszen éppen a napokban jöttek ki a legfrissebb brit migrációs adatok, melyek finoman szólva sem nyűgözhették le a brit konzervatívokat.

Az újonnan az országba érkezők száma ugyanis elérte a 641 ezret, de még nem is ez az igazán durva adat (mert ugye közben mentek el is), hanem a nettó bevándorlás, ami 318 ezer fő volt, ami éppen a háromszorosa annak, amit anno David Cameron ígért (2011-ben azt ígérte, mostanra 100 ezernél nem lesz magasabb ez a szám).

Ez a 318 ezer fő nemhogy csökkenést jelentene, egy meglehetősen komoly, 50 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Dolgozni 284 ezer ember érkezett, ami 70 ezer fős emelkedés.

A legtöbben (46 ezren) Romániából és Bulgáriából érkeztek, az ő számuk megduplázódott tavaly, míg a nem brit állampolgárságú munkavállalók száma az idei év első negyedévében 283 ezer fővel volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A folyamatok tehát egyelőre éppen az erősödő bevándorlást mutatják, így aztán én két dologra leszek kíváncsi: egyrészt, hogy mi valósul meg a bejelentett intézkedésekből, másrészt, hogy milyen hatásuk lesz.

Nagyon nem mindegy ez azoknak a magyaroknak sem, akik jelenleg az Egyesült Királyságban élnek, vagy éppen a határátkelést tervezik oda.

A moderálási alapelveket itt találod.