Az információs posztok sorában nemrégiben vettük sorra, mi mindenre érdemes figyelni, ha Ausztráliában szeretnénk folytatni az életünk. Akkor többen kifogásoltátok (jogosan, teszem hozzá), hogy a vízumrendszert nem sikerült elég bőven kifejteni. Ehhez jött most egy kiegészítés állandó kommentelőnktől, adg-től, aki azonban nem csak erről, hanem az érkezés utáni teendőkről is írt.
„A szabatos elnevezés szakképzett munkavállalói vízum. Ebből következően szakképzett jelentkezőknek szól mindegyik, és rengeteg fajta van belőle. Közös jellemzőjük, hogy valamilyen szakmával és hozzá tartozó szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.
A kérdés roppant szerteágazó, aki komolyan gondolja, hogy ilyen vízumot akar szerezni, és nincs benne jogászvér masszív angoltudással párosítva, az inkább kérjen meg egy bevándorlási ügynököt, jobban jár.
Az ausztrál bevándorlási rendszer pontozásos móka, pontokat kapsz a végzettségedre, gyakorlatodra, nyelvtudásodra, meg még egy pár dologra. Ennek lényege, hogy a menekülteken kívül Ausztrália azokat szeretné beengedni elsősorban, akikre szükség van, és akik jó eséllyel el tudnak helyezkedni.
Hiányszakmák listája
Van egy hiányszakmák listája nevű lista, azon szerepelnie kell a szakmádnak. Valójában több ilyen lista is van. Ez jó az országnak, mert megkapja a hiányzó munkaerőt, a vele érkező pénzzel együtt. Jó a helyieknek, legalábbis indifferens, mert a frissen érkező tömegek nem veszik el a munkáját, valamint nem segélyen ücsörögnek otthon. És persze jó a bevándorlónak is, mert ha beengedik, akkor valószínűleg talál majd munkát is.
Ausztrália egy rendkívül kevert multikulti társaság, Albániától Zambiáig mindenhonnan van mindenféle ember, és ehhez képest meg lehet nézni, mennyi etnikai eredetű villongás van. Nagyon kevés ilyen fordul elő. Szerintem ez a bevándorlási rendszernek köszönhető.
A rendszer sajátossága még, hogy kevés kivételtől eltekintve 2 évig nem kapsz segélyt, a vízumkérelemkor ezt alá is kell írnod, és vállalnod kell, hogy rendelkezel fedezettel a kezdeti időszakra.
Ideiglenes és állandó vízum
Az ideigleneseket általában könnyebb megszerezni, kevesebb pont kell hozzá, esetleg gyorsabb is, és néha át lehet váltani később állandóra viszonylag könnyen. Hátránya, hogy általában nem jár hozza Medicare, vagyis TB, sem semmilyen családi benefit.
Az állandó vízum majdnem állampolgárság, nem lehet szavazni, nem lehetsz esküdt és katona, meg egy-két apróság még, amúgy teljesen azonos jogaid vannak, mint egy állampolgárnak. Az állampolgársághoz 4 évet kell itt élni, abból egyet állandó lakosként.
Független és szponzorált vízumok
A fenti két kategórián belül vannak a független, és a szponzorált vízumok.
Függetlent a legnehezebb szerezni, lassabb is sokszor, régebben ez volt a csúcs, semmi megkötése nem volt. Ma sincs, csak ma már a szponzorált vízumok jobbak, gyorsabbak. Szponzor lehet egy munkáltató, vagy egy állam. Lehet magánszemély is, de az nem sokat ér.
A munkáltató sima liba, ha találsz egy céget, aki kellőképpen rádizgul, és alkalmas szponzorálásra, akkor keresztülveri a vízumkérelmet a bevándorlási hivatalon, általában fizeti a számlát, és egész gyorsan megvan a vízum.
Ha viszont később kirúgnak, akkor nagyon hamar kell egy új szponzor, mert törlik a vízumot, aztán mehetsz haza. Ha a cég tudja igazolni, hogy nem talál rajtad kívül senkit, akkor még a hiányszakmán sem kell rajta lenned, csak egy másikon, a bevándorlásra alkalmas szakmák listáján. Van pár egyéb könnyítés is, gyengébb angol is elég lehet például.
Ha állam szponzorál, az függetlenebb. Minden államnak van egy saját hiányszakmákat tartalmazó listája, meg a szponzorálásért cserébe elvárt plusz tulajdonságok. Ilyen lehet a még jobb angol, még több szakmai gyakorlat, vagy megfelelő anyagi fedezet. Kötöttségként általában elvárják, hogy az adott államban maradj két évig, és egy évig a szakmádban dolgozz teljes munkaidőben. Ilyen vízumunk van nekünk is.
Nagyon leegyszerűsítve, ha független vízumod van, akkor bedobnak egy kalapba. Meg van határozva, hogy milyen szakmára mennyi vízumot adnak ki egy évben, és ha van még hely, akkor kiveszik a kalapból a legjobb jelölteket, akiknek a legtöbb pontjuk van. Ha - talán - három évig nem kerülsz sorra, akkor kuka.
Ha szponzoralt vízumot igényelsz, akkor amint megvan a szponzorálásod, meg is kapod a vízumot általában. Magyarul előrevesznek. Ugye, aki szerzett szponzort, arra nyilván nagyobb szükség van.
Mi kell a vízumhoz?
Ugye kell a szakma és a gyakorlat. A szakmát legtöbbször el kell ismertetni, erre megvannak a megfelelő szervezetek. Én csak a sajátomat tudom, másoknak máshogy is lehet. Szóval mérnökök az Engineers Australiához nyújtanak be egy több esszéből álló kis életművet pár száz dollár és néhány papír kíséretében, majd néhány hónap alatt elbírálják, hogy elfogadják-e a végzettséged és a gyakorlatod.
Neked kell megmondani, hogy milyen szakmának kívánod elfogadtatni magad, mert nem mindig fedi a magyar fogalom az ausztrált. De van minden szakmáról pontos leírás, meg kell keresni a megfelelőt, és pontosan betartani minden követelményét. Ez az egész folyamatban a leginkább munkaigényes lépés.
Kell egy IELTS nyelvi felmérő. Legalább 6-os szintet kell elérni, néha elég az 5-ös is. Ha pontot is akarsz kapni, akkor 7 vagy jobb kell. Ez 45 000 forintba kerül.
Ha mindez megvan, akkor lehet kérni az állami szponzorálást, ez csak papírmunka, néhány nyomtatvány, igazolni ezt-azt, ilyesmi. A mi államunk kért még egy fél oldalas kis dolgozatot, hogy miért akarunk pont ide jönni, és mit tudunk az államról, bérekről, ingatlanokról, megélhetési költségekről. Vagyis, hogy tudjuk, hova megyünk, mi vár ránk. Ez nekünk ingyen volt, fél év alatt el is bírálták. Ha független vízumot akarsz, ez a lépcső kiesik.
Ha ez is megvan, akkor be lehet adni a vízumkérelmet, megint csak papírmunka, űrlapok, milliónyi csatolandó dokumentum, fordítások, stb. És kb. 4000 dollár a kérelmezőnek, a családtagoknak kevesebb, de egy család kalkulálhat 5-7000 dollárral.
Egyszer csak szólnak, hogy lehet menni orvosi vizsgálatra, pár ezer forint Pesten, pisi, AIDS, tbc, meg egy általános kikérdezés. Megmondják, hova kell menni. Ezt követően pár nap alatt meg is jön a vízum, az orvosi vizsgálattól számítva egy éven belül kell belépni az országba, különben megy az egész a szemétbe.
Mivel milliónyi vízum van, sok eltérés lehet. Ma már elfogadnak talán más nyelvvizsgát is, meg más szakmák esetén más az elismertetés. Kétkezi szakmáknál nem tudom, hogy megy, ott is megvan a hasonló procedúra. Ha cég szponzorál, akkor az másképp megy, sokkal pörgősebb.
Az árakat nagyjából írtam. Ha ügynököt is választ az ember, az pár ezer dollárral drágítja a menetet, cserébe viszont tudja, mit hogyan, mikor, milyen módon kell intézni, kapcsolatban áll a Bevándorlási Hivatallal, stb. Szerintem megéri.
Csak regisztrált ügynököt érdemes választani, van nekik egy kamarájuk, minden ügynöknek van egy száma. Ők felelősséget vállalnak a munkájukért, ha elszúrják, és ugrik a vízum, akkor visszaadják a pénzünket. Ez is valami… Ebből következően bizonytalan, vagy előre láthatóan zűrös ügyeket nem vállalnak.
Mennyi pénzzel induljunk el?
Ausztrália nagyon drága ország, még nyugat-európai szemmel (illetve pénztárcával) mérve is. Szinte minden nagyon drága, tehát sok pénzzel kell jönni, ha nincs munka.
Egy család visszafogott, de vállalható színvonalú fenntartásához, bérelt lakás esetén körülbelül havi 1 millió forintnyi dollárral kell számolni. Úgy érdemes jönni, hogy ha esetleg nem lesz munka pár hónapig, akkor is legyen fedezet. Ez nem Európa, nem lehet csak úgy visszaröppenni, vagy segélyt kérni (lásd fent).
A Bevándorlási Hivatal honlapján minden vízumról le van írva szinte minden, meg az egész folyamat is. Szintén leírja, hogy mit merre kell intézni. Még vízumvarázsló is van, kérdéseket tesz fel, és kiszűri a lehetséges vízumokat.
Több és ennél is konkrétabb részletet nem gondoltam írni, csak egy kis bemutatást a rendszerről. Egy ilyen kaland elég nagy ahhoz, hogy aki bele akarja vágni a fejszéjét, az saját maga alaposan utánanézzen, és ne mendemondákból meg hallomásokból tájékozódjon.
Mindegy mit mondanak mások, utána kell nézni, mert sok múlhat rajta, és minden gyorsan változik. Ráadásul nem akarok véletlenül sem félrevezetni senkit, mi két éve csináltuk, azóta voltak változások, egy részéről tudok, más részéről nem. Amiben nem vagyok majdnem biztos, azt kihagytam.
Érkezés utáni elintézendők
Akár Magyarországról is lehet az interneten keresztül ausztrál bankszámlát nyitni. Nem kell NI-szám, munkahely, lakcím, meg ilyen EU-s marhaságok, hanem 5 perc alatt online nyitsz egy számlát, áttolod rá indulás előtt a pénzed, aztán itt beballagsz a bankba, igazolod magad, kapsz hozzá egy kártyát, és Welcome to OZ. Persze itt is lehet nyitni, az sem bonyolultabb.
Fejenként 10 000 dollárt bejelentés nélkül is be lehet hozni a határon, de akármennyit hozhatsz, csak rá kell írni az Incoming Passenger Card-ra, hogy több pénz van nálad. Nem veszik el, meg sem kérdezik, honnan van, csak tudni akarnak róla, hogy behoztad.
Tax File Number (TFN)
Ez az adószám, kártya nincs hozzá. Ez kell majd az adóbevalláshoz, munkavállaláshoz, meg pár dologhoz. A helyi NAV honlapján lehet online igényelni, 10 perc alatt megvan, pár nap múlva megjön postán.
Tipp: rögtön első nap meg kell csinálni, postázási címnek az ideiglenes szállást megadni.
A levél, amiben a számot küldik, később lakcímigazolásra felhasználható, mert ez egy hivatalos levél egy kormányszervtől, amin rajta van a címed. Például jogsihoz is jó, vagy a mi esetünkben a következő vízumhoz igazolásképpen a lakcímünkről.
Medicare
Be kell jelentkezni a Medicare-hez - már akinek jár, ugye. Ha jól tudom, minden benefit jellegű dolgot szintén ott kell intézni, gyerekek után járó pénzek, lakbértámogatás, stb. Ott megnéznek, és elmondják, mi jár.
Jogosítvány
Jó, ha van egy fordítás a magyarról, de néha még az sem kell. Kell viszont egy látásvizsgálat, amit helyben, ott a pultnál megcsinálnak. Meg esetleg valami papír, amivel igazolod a lakcímed, erre jó lehet a bérleti szerződés is. Nekünk bemondásra elfogadták, az ügyintéző nem kért semmit.
Ha ezek megvannak, 10 perc alatt már a kezedben az ausztrál jogsi (és a magyar is megmarad), ettől kezdve számítasz embernek, hiszen ez az egyetlen személyazonosító okirat az útlevélen kívül. Nincs ötvenféle kártya.
Tipp: Akkor csináltass jogsit, ha találtál szállást. Költözés után új jogosítvány kell, hisz azon van a lakcímed. A magyar jogsit 3-6 hónapig használhatod vízumtól / államtól függően.
Iskola
Egyszerűen besétálsz, és felveszik a gyereket. Általában körzetes a rendszer, ahol laksz, oda jársz, vagy magánsuliba. Darwinban ajánlott az angolul nem beszélő gyerekeket egy kijelölt suliba vinni, ott intenzíven nyomják beléjük az angolt.
Tipp: Ha még nincs jogsid, használd a TFN levelet, vagy a lakásbérleti szerződésed a cím igazolására.
Magánnyugdíj
Egyszerű, csak kiválasztod a biztosítót, aztán online vagy személyesen elintézed, pár perc alatt.
Ingatlanbérlés
Ez a legnehezebb. Szeretnek referenciát kérni, ami neked nem lesz. Így hátrányból indulsz. Nehéz rögtön jó helyet találni - jó helyen, szép házat, olcsón. E feltételekből akár kettőt is választhatsz.
Magyarországról gyakorlatilag nem lehet lakást bérelni, személyesen meg kell nézni. Szabály is, meg érdemes is, mert a 15 éves, halszemoptikás, széthúzott és kiszínezett fénykép már nem feltétlenül takarja a valóságot.
Első szállásnak én nagyon ajánlom a holiday apartment-eket. Kb. nem sokkal drágább, mint egy backpacker (hátizsákos turistáknak való) szállás, de ezerszer jobb. A szálloda hosszabb távra megfizethetetlen, a kempingek meg a világ végén vannak, onnan nem lehet könnyen bejárni munkát meg lakást keresgélni.
A holiday apartmentek általában nagyon jó helyen vannak, full felszerelt lakások, érdemes egy ilyet fogni 1 hónapra, annyi idő elég lakást találni, kevesebb időre meg nem érdemes, mert az meg kevés lehet a lakásvadászathoz és a többi elintézendő dologhoz.
Nekünk ennyi intéznivalónk volt, Ausztrália nem egy hivatalfetisiszta ország... Hirtelen ennyi jutott eszembe, ha valakiben felmerül valami kérdés, szívesen válaszolok, ha tudok.”
A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.
Az utolsó 100 komment: