Pár napja már kérem itt tőletek, hogy akinek van kedve, írja meg, milyen is az iskolakezdés ott, ahol ő él. Szerencsére érkeznek az írások (természetesen nyugodtan írhattok még a szokásos hataratkelo@hotmail.com címre - ha esetleg képet is küldtök az iskoláról, azt külön megköszönöm), úgyhogy ma el is kezdődik a sorozat. Első helyszínünk egy kis németországi település Hessenben. Elöljáróban csak annyit Regenbogen írása elé, hogy irigyelni való, ahogyan a német iskolarendszer törődik a gyerekekkel… (A kép illusztráció.)

„Németországban élünk, három gyermekünk van, a legnagyobb most megy iskolába, a középső 5 éves lesz az ősszel a legkisebb gyermekünk most 3 hónapos. Kérted, hogy akinek van tapasztalata iskolakezdéssel, az írja meg Neked. Ezt szeretnénk most megtenni.

Németország, Hessen, 3000 fős falu, sok gyerekkel. Van óvoda és bölcsőde is a faluban, és általános iskola az első négy osztályra. Egy osztályban max. 28 gyerek járhat, ha többen vannak elsősök, szétbontják őket két osztályra.

Ha valaki nem tud elég jól németül, akkor „nulladik osztályban“ kezd egy szomszédos városban és egy év múlva kezdi az elsőt itt. A nagylány két teljes évet járt német oviba, így jól megtanult németül, elkezdheti simán az első osztályt.

Felkészítés az iskolára

Először 4,5 éves korában kellett bemennünk az iskolába, ekkor jelentkeztünk, hogy igen, ide szeretnénk beíratni a nagylányt. Az ovi utolsó évében, a „nagycsoportban“ minden reggel fél éven keresztül Sprachkurse-t tartott egy óvó néni fél órában.

Itt megtanult olvasni a nagylányunk, mivel például olyan feladat volt, hogy körben ültek, mindenki húzott egy kártyát és a rajta levő szót le kellett betűznie, a többieknek ez alapján ki kellett találni, hogy mi van oda írva.

Amikor ez véget ért, elkezdődött a Verkehrs Projekt, ahol hetente kaptak füzetkéket a helyes közlekedésről. (A lényege az volt, hogy a lakástól az iskoláig a legbiztonságosabban tudjanak közlekedni gyalog.)

Ezt egy kis vizsga zárta, amikor egy szombati napon az iskolaköteles gyerekek szülei összegyűltek az oviban, majd egy előre meghatározott útvonalon állomásszerűen felsorakoztunk; a gyerekeknek pedig végig kellett menniük az úton. Itt ellenőriznünk kellett, hogy elég figyelmesen közlekednek-e.

Egy papíron jelöltük, hogy szétnéztek-e, a garázskijáratra figyeltek-e, ha akadály volt a járdán szabályosan kerülték-e ki. A gyerekeket 10 percenként indították, egyedül kellett menniük. A nap végén a közlekedésfelügyelet munkatársa kiértékelte a szülőkkel a tapasztaltakat. Volt még az oviban mozgásfejlesztés is.

Az óvoda ebben az évben, ősszel készített egy felmérést a nagylányról, ennek az eredményét elmondták nekünk is. Ezt követően a tanár nénik mentek az oviba, ők is felmérték a gyerekek tudását, ennek az eredményét nem mondták meg.

Tavasszal be kellett menni a nagylánnyal az iskolába. Itt az iskolaorvos megnézte az oltási könyvet, átbeszéltük a betegségeit. Volt hallásvizsgálat, szemészet, gyógypedagógiai vizsgálta is. Egy kis számolás, betűzés, rajzolás, sok beszélgetés, hallás utáni mondat ismétlés. Ezeket nem csak velünk csinálták, a német gyerekekkel is ugyanezek voltak a feladatok.

Ismerkedés a tanár nénivel

Pár hét múlva a leendő iskolások találkoztak az osztályfőnökükkel, aki úgy néz ki, négy éven keresztül szinte minden tantárgyat fog tanítani. Egész délelőtt ismerkedtek, játszottak, délben egy pár szóban beszélhettem a tanár nénivel én is.

Nyár elején újra ment a leendő osztály az iskolába. Ekkor minden osztály köszöntötte őket, együtt játszottak, rajzoltak. Kapott a kislányunk egy levelet egy nagyobb iskolástól, hogy ha bármi kérdése van, akkor ő lesz a pártfogója, kérdezhet tőle.

Az óvodai évet egy csütörtöki napon misével zártuk, majd akkor éjjel ott aludtak hálózsákban, szivacson az oviban. Akkor este volt épp egy német vb-meccs, ezért az egyik óvó nénihez mentek el, teljes harci díszben és végigdrukkolták a meccset. Majd az oviban aludtak a tornateremben.

Reggel mentünk hozzájuk, együtt reggeliztünk velük. A reggelit mi szülők felosztottuk egymás között, mindenki vitt valamit. Megkapták az összes fényképet, ami róluk készült az oviban játék közben, a rajzaikat egy kis mappában.

Tankönyvek és tanszerek

Nyáron volt egy szülői értekezlet, amikor kifizettük a tankönyveket. Mi CD-s kiegészítéssel kértük a könyveket, így 63 eurót fizettünk. Matek, német írás, olvasás könyvek és munkafüzetek. Kb. 8 könyv.

Kaptunk a szülőin egy listát a tanszerekről is. A németnek mindennek pirosnak kell lennie. A füzetborítónak, a gyorslefűzőnek, a kapcsos iratrendezőnek. 2 db A5-ös füzet (a sorok elején van egy házikó, ez osztja három részre a sort: van a padlás, középen a házikó ajtaja, a pincében pedig a kisegér: gondolom,így tanulnak majd írni) + piros borító, 1db A4-es füzet szintén piros borítóval, piros gyorsfűző, piros A5-ös kapcsos rendező.

A matek kék. 2Db A5-ös nagy kockás füzet, kék borítóval, és egy kék gyorslefűző. Lesz még „szaktárgy”, ezt pontosan nem tudjuk mi, de kellett A4-es sima füzet és zöld borító és egy zöld gyorslefűző.

A zenéhez A4-es sárga gyorslefűző kellett. A hittanhoz A4-es sima füzet és fehér borítóra van szükségünk. A testneveléshez sportruházat kell. A rajzhoz zsírkréta, festék, ecset, gyurma, A3-as, A4-es rajzlapok, megfelelő mappák és védőköpeny.

Ezeken kívül szükséges még: vastag színes ceruza, kétvégű filctoll radír,16cm-es vonalzó, faragó, házifeladatos füzet, műanyag irattartó, reggeliző doboz, kulacs.

A tanszereket egy papírboltban szereztük be, segítettek szerencsére, végigvittek a bolton és mindent kiválaszthatott a nagylány. Mivel mindent ott vettünk meg 75 eurot fizettünk. Az iskolatáskája 60 euróba került, ebben volt tolltartó, tornazsák, pénztárca és a táskára passzoló láthatósági-esővédő zsák is.

Szeptember 8-án mehetünk a tankönyvekért, akkor be kell vinnünk a Schultütét is. Kilencedikén kezdődik az iskola egy misével. A gyerekek hátizsákkal mennek már akkor és az iskolában kapják meg a Schultütét, le is fogják őket fényképezni.

Fontos volt, hogy ismerje az osztálytársait

Az iskola reggel nyolctól délig tart, ebédelni már itthon fog. Az általános iskola nekünk adott volt, nem szerettük volna átvinni másik városba, ahol több osztály van, mert most fontosabb volt nekünk és a nagylánynak is, hogy ismerje az összes leendő osztálytársát.

Azt tudom, hogy az első négy év végén a tanárok leülnek a szülőkkel megbeszélni, hogy hol, milyen iskolába kezdje az ötödik osztályt. Hauptschule, Realschule, Gymnasium van a közelben 5 km-re is, 10 km-re is, főiskola 20 km-re is tőlünk.”

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.