A mai történet arra példa, hogy néha egy telefon is elég, hogy napok alatt megforduljon az ember élete. Gyulával ez történt – a hívás csütörtökön jött, vasárnap már landolt a gépe Németországban.
„Informatikusként dolgoztam Magyarországon egy multinacionális cégnél, majd a válság és az abból adódó költségcsökkentések miatt elvesztettem a munkám. Igen... valahol itt keresendők a kiinduló okok.
Következett 4 hónap álláskeresés. Az olvasók biztos meglepődnének, hogy ma már informatikusként is nehéz állást találni – egyébként nem nehéz, csak ha az ember tisztességes jövedelmet is szeretne.
Nevetségesnél nevetségesebb álláshirdetések, javadalmazási ajánlatok miatt az interjúk több mint felénél én álltam fel és köszöntem meg a bemutatkozási lehetőséget, majd távoztam. Azaz: na neee, köszi, ezt így nem.
Napok alatt megfordult minden
Egy csütörtök délután telefon érkezett, a volt vezetőim közül telefonált az egyik. „Szükség lenne egy német városban lévő irodában egy IT-s kollégára. Mennyire megy a német?" Hát, nem nagyon... de angolul tudok, s egy multicégnél mindenki tud angolul. A németem nagyon alap, de majd kint megtanulok.
Így történt, hogy a részletek tisztázása után még azon a héten vasárnap este a magyar fapadossal, kézipoggyászként egy hátizsákkal, benne pár pólóval, inggel és zoknival megérkeztem Németországba.
Az első két éjszakát hotelben töltöttem, hivatalosan hétfőn már munkába is álltam, de az első nap nyilván papírmunkával telt. Adódott is egy-két apróbb probléma, hiszen például lakcímnek nem adhattam meg a hotel címét.
Megoldottuk, kedden már egy WG-ben töltöttem az éjszakát. Most már tudom, hogy hihetetlen szerencsém volt, hogy ilyen rövid idő alatt megfelelő – és szabad – szobát találtam. Kezdetnek kiváló.
Az élhető ország
Mindez tavaly nyár elején történt. Egyedül utaztam ki, párom pár hónappal később jött utánam. Bár nem a szakmájában, de 10 nap alatt talált munkát – és többet keres, mint otthon a szakmájában 6 év tapasztalattal. Mindenesetre a nyelvet még tanulnunk kell.
Németország egyszerűen... élhető. Sokan írnak itt a blogon arról, hogy milyen fantasztikus érzés az, amikor hónap végén nem kell szűkölködni, sőt, még marad is. Még fantasztikusabb, ha félre is tudsz tenni egy általad meghatározott összeget, és azon felül a végén még marad is, mindemellett otthon maradt szüleidet is tudod támogatni.
Szívesen látnak, – elnézést – „koszos" bevándorlóként több megbecsülést és figyelmet kaptam, mint otthon MAGYARKÉNT bármelyik hivatalban. Ha segítségre van szükséged egy hivatalnál például, akkor telefonon is elérhetőek és igen, fel is veszik. Két percen belül a megfelelő emberhez kerülsz, nem kell visszahívogatni őket. Ha mégsem tudsz a kívánt kollégával beszélni, meghagyod a számod és visszahívnak. Igen, ŐK.
Árak, megélhetés
Csak pár példa, amit NAGYON nem értek a háromszoros-négyszeres fizetések mellett.
Tej: 45 cent (sárga-kék diszkont, otthon is van)
Kenyér: igaz csak 350 g, de 45 cent
Zsemle: 17 cent
Benzin 95: 1 euro 56 cent
T-betűs, vagy oxigénes telefonszolgáltató: havi 30 euróert korlátlanul hívsz minden NÉMET vezetékes és mobilszámot, és tartalmazza a mobilinternetet is.
TV: 22 -25 db csatornát (régiófüggően) kapsz ingyen DVBT-n. (Például: VOX, RTL, RTLII, SAT1, PRO7, ARD, ZDF, N24)
Lakhatási költségek
Eddigi tapasztalatom szerint egyedül ez az, ami sokkal drágább az otthoninál.
WG egy szoba rezsivel, all inclusive: 350-400 euró
1,5 szobás saját bérlésű lakás (mindennel együtt): 700-900 euró
Haza?
Engem igazán nem is a politikai harcok, a korrupció zavart, hanem a megbecsülés hiánya. Ezen pedig csak társadalmi szinten lehet változtatni. Amíg a munkáltatók találnak alkalmazottat például egy pénztárba minimálbérért... addig nem lesz változás. Miért adna többet?
Ha holnap bevezetnék, hogy borítékban vissza kell adnod még a minimálbérből is mondjuk 10 ezer forintot, még akkor is lenne, aki elvállalja, találnának munkavállalót. Tehát amíg MI nem állunk ki magunkért, jöjjön bármilyen párt, NEM LESZ OTTHON VÁLTOZÁS – és hazaköltözés sem."
Az utolsó 100 komment: