TROLLFIGYELŐ: Trollt láttál? Írj a hataratkelokommentKUKAChotmail.com címre és amint tudok, lépek az ügyben! Tegyünk együtt a Határátkelő kulturált hangnemének megőrzéséért! Történetedet továbbra is a hataratkeloKUKAChotmail.com címre várom!

Az első buktatók

A jelentkezőknek a tájékoztatón teljesen korrekten elmondják, mire számíthatnak a hajón. Sajnos a legtöbben, főleg a fiatal kalandvágyók, csak azt jegyzik meg, hogy pálmafák, sok pénz, jó nők, piálás, egzotikus szigetek, juhééé. Nos ez mind megvan, de nem ezzel kezdődik. Először is azért megy oda az ember, hogy dolgozzon.

A hajó egy külön életmód, nem a szárazföld, nem otthon. Itt 24/7-ben zajlik az élet, a hajó sosem áll meg. A legtöbben az étterembe mennek, illetve akarnak kerülni, mert ott van a jó lóvé. Igen ám, de a vendégeket egész nap ki kell szolgálni. Reggeli, ebéd vacsora, éjféli büfé, délutáni tea stb. Igen, az étterem a legnehezebb része a hajónak, de itt lehet - még mindig - normálisan keresni.

Napi 13 óra munka is lehet

Valóban előfordul a 13 óra munka, aminek több oka van. Az egyik, hogy az étkezések úgynevezett két ültetésben zajlanak és a második este 8-tól 10-ig tart. Nagyjából 3 ezer utasról beszélünk hajónként... Ezután ki kell takarítani az éttermet és fel kell készíteni másnapra. Egy normál hotelban is így van.

A másik, hogy a hajót hathavonta látogatja az amerikai köjál (United States Public Health). Nagyon kemények, szigorúak és ha a hajó nem teljesít általában 86 pont fölött, akár hetekre száraz dokkba rakják, és addig nem megy sehova, amíg a fenti szerv nem hagyja jóvá. Jusson eszünkbe, hogy zárt környezetben vagyunk. Ráadásul mindez az egész Egyesült Államokban bekerül az esti hírekbe.

A harmadik ok pedig az, hogy az óceánokon közlekedünk, ahol gyakoriak a trópusi viharok és ez veszélyeztetheti a hajót és a rajta lévőket. Amikor valaki felkerül a hajóra, komoly vészhelyzeti kiképzésben részesítik, például tudnia kell, hol vannak a mentőcsónakok, a tűzoltókészülékek, hol vannak gyülekező helyek vészhelyzet esetén stb. Ezt nagyon szigorúan veszik és általában hetente van erre gyakorlat.

Továbbá hasonlóan a fent említettekhez az amerikai parti őrség is vizsgálja (United States Coast Guard) a hajót és azok, akik nincsenek felkészülve, írásbeli figyelmeztetőt vagy kirúgást kaphatnak. Ez nem vicc, ez egy komoly dolog. Mások élete múlhat azon hogy tudod a dolgod, amikor kell.

Ami az orvosi ellátást (benne a fogorvosi kezeléseket) illeti, szerződése válogatja, van, amit állnak és van, amit nem, de minden le van írva a szerződésbe. (Általában a fogtömés, -húzás benne van.)

A bulikról

Szinte minden van valamilyen parti, ünnepség stb. A személyzeti bárt sosem láttam üresnek. Én sokat voltam szobaszervizen, ahol pl. este 11-kor végeztem, aztán elmentem egy buliba hajnali 3-ig, majd reggel 6-kor kezdtem ismét. Minden nap van mit csinálni. De lehet az (egyébként tényleg kicsi) kabinban is pihenni.

Miamit szinten teljesen megismertem, még most is tudom, hol vannak a jó boltok és jó klubok, amiket érdemes meglátogatni. A pénzt el lehet költeni, de meg is lehet tartani, megspórolni. De úgyis költ az ember, mert fel akar öltözködni, laptopot akar venni stb. Több helyen jártam Mexikóban és a Bahamákon is. És sokat voltam kinn a különböző szigeteken a városokban és sokat láttam.

Nemzetiségek egymás közt

Egy ilyen hajón legalább 2 tucat nemzetiség van. Az európai részleg erősen keveredik egymással: bulik, ismerkedés, miegymás. Az indiaiak vagy a thaiföldiek már zárkózottabbak, erősen vallásosak, más a kultúrájuk, a neveltetésük, viszont sokkal szívósabbak és kitartóbbak sok esetben. Nekik ez nagyon jó kereseti és karrierlehetőség és hajtanak is érte, hogy előre jussanak.

Én a magam részéről hatalmas kalandnak tartom, és a mai napig hiányzik néha. Ezen felül rengeteg embernek változtatta meg az életét, mind pénzkeresés, mind karrierépítés szempontjából, vagy nevelte az életre. Sokan lettek szárazföldön, hajózás után managerek, szállodaigazgatók, vagy főszakácsok komoly fizetésekért. Itt azért már több ezer (néha több, mint 10 ezer) eurós fizetésekről beszélünk...

Azok, akik egy szerződés után vagy hamarabb leszállnak, felmondanak, stb. jellemzően csak az „álomképet" kergetik, így amikor szembesülnek azzal, hogy el kell törölgetni 400 poharat 2 óra alatt egy Fülöp-szigeteki és egy román kollégával, akkor teljesen ki vannak borulva és megy a káromkodás, meg hogy nem erről volt szó és nem ezt mondták. De igen erről volt szó és ezt mondták, csak nem figyelt oda. Ez van benne a 13 órában, illetve amit fent említettem az elején.

Sajnos van valami, ami illúzióromboló lehet és elveheti az ember kedvét az egésztől. Mégpedig az, ha valaki olyan managert kap ki, aki gátlástalan és folyamatosan csicskáztatja a beosztottjait. Márpedig van ilyen.

Remélem, azért sokan kaptak kedvet az egészhez, mert megéri. Ha akadnak kérdések, várom őket."