Határátkelő

Mit tehet az ember ezekben a Brexittel sújtott időkben, ha angolul beszél és szeretne külföldre menni, de inkább kihagyná Nagy-Britanniát, mert hát ugye ki tudja…? Első kézenfekvő megoldásnak ott van Írország, ahol a nyelv stimmel, uniós tagság stimmel, szóval elvileg mehetünk (másik egyre népszerűbb lehetőség Hollandia, de erről talán majd máskor). A kérdés csak az, hogyan viszonyulnak egymáshoz a londoni és dublini árak, és persze a fizetések.

Európában élve szerintem elképzelni sem tudjuk, milyen érzés lehet, amikor egyszer csak megérkezik az otthonunk felé egy Irma méretű hurrikán. Az elmúlt napokban persze rengeteg híradás szólt erről, de azért mégis más, amikor olyasvalaki számol be, aki átélte az egészet. A floridai Jacksonville-ben élő Eszter és családja saját otthonában élte végig Irma érkezését és távozását – hogy milyen élmény volt, és miért nem mentek el, erről is szól a beszámolója.

Jó négy évvel ezelőtt jelent meg Twiga posztja, melyben akkor Botswanából (!) írt – mert hát ugye, mint tudjuk, magyarok és határátkelők mindenhol vannak. Most négy év után ismét jelentkezett, részben azért, mert egy kommentje kapcsán megkértem, írjon kicsit bővebben arról, milyen is egy magyar-holland vegyespáros tagjaként gyerekeket nevelni – ráadásul immár Zambiában. A poszt megszületett, és szerintem nagyon érdekes lett, mást ne mondjak, kiderül belőle, mit jelent az, hogy lecoololtam. (A képekből pedig az is kiderül, hogy a magyar iskolák jelentős része elbújhat a zambiai suli mögött.)

Különféle adatok szerint körülbelül a határátkelők 40 százaléka dönt úgy, hogy megpróbálkozik a hazaköltözéssel, aminek persze sok oka lehet a családtól kezdve egészen addig, hogy a gyerek ismerje meg azt a kultúrát, országot, melyben egyik (vagy mindkét) szülője felnőtt. Aztán ezek a hazaköltözések hol így, hol úgy sülnek el. A mai történet leginkább azt mutatja meg, melyek a legnagyobb akadályok azelőtt, hogy a külföldön élő magyarok minél többen hazatérjenek, ha akarnak. EG írása azt bizonyítja, messze nem kormányzati programokon múlik a dolog. 

Hasonló cipőben jársz? Hazaköltöztél vagy fontolgatod a dolgot? Írd meg a történeted a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Van az az érzés, amikor akár már évek óta külföldön élsz, de hosszabb időre hazalátogatsz, és olyan, mintha el sem mentél volna – minden ismerős, a közlekedés, az emberek, minden. Na, ilyesmit élt át az egyik mai történet szereplője. Emellett próbálunk svájci állampolgárokká válni (nem egyszerű) és ellátogatunk egy kínai egyetemre is.

(Fotó: pixabay.com/charlemagne)