Vajon inkább a kormányra vagy inkább az ellenzékre szavaznának a határátkelő magyarok április 3-án? Hány mandátum sorsa dőlhet el és (ami még izgalmasabb) dőlhetne el rajtuk keresztül, különösen, ha döntő többségüknek nem kellene nehezített körülmények között, személyesen szavazni? Ezeket az izgalmas kérdéseket próbálta megválaszolni a 21 Kutatóközpont felmérése, melyet szerda délután mutattak be és amit most megpróbálunk összefoglalni.

A négyévente megrendezett parlamenti választások idején rendre felmerül a kérdés, vajon miként befolyásolná a végeredményt, ha a (jellemzően Nyugat-Európában élő) határátkelő magyarok is szavazhatnának levélben, hasonlóan a külhoni (azaz erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai) honfitársaikhoz.

(Erre mondta a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének főmunkatársa, Szabó Andrea a bemutatón, hogy „a külhoni magyaroknak többletjogaik vannak a többi külföldön, jellemzően Nyugat-Európában, élő magyarral szemben”.)

Vajon tényleg inkább az ellenzékhez húznak-e a határátkelők és ez magyarázza-e, hogy a kormány megpróbálja megnehezíteni a szavazásukat? A kérdésre a választ a 21 Kutatóközpont (egyébként itt teljes egészében elérhető) felmérése próbálta megadni. (Akit a Facebookon élőben is közvetített bemutató prezentációs anyaga érdekel, az ide kattintson.)

Mielőtt belevágnánk, egy rövid megjegyzés: a magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkezők – márpedig a határátkelők döntő többsége ilyen – csak személyesen szavazhatnak az országgyűlési választáson, míg azok, akiknek nincs bejelentett lakcímük, levélben is. Lényeges különbség, hogy az első csoportba tartozók listára ÉS egyéni képviselőjelöltre is voksolhatnak, míg utóbbiak csak listára – egyebek mellett ezzel is magyarázza az Orbán-kormány a különbségtételt.

Nos a 21 Kutatóközpont külföldön 5000, Magyarországon 3000 embert kérdezett meg tavaly december közepe és idén január vége között.

„Brutális, túlnyomó ellenzéki fölény”

Ami a párttámogatást illeti, „brutális, túlnyomó ellenzéki fölényt” mértek – fogalmazott Bojár Ábel, a tanulmány ismertetője. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha most vasárnap lennének a választások, a határátkelők 12 százaléka szavazna a Fideszre és 43 százaléka az ellenzékre. (Magyarországon ez az arány 33-30...)

„Paradox módon ez a kutatás igazolja a kormány döntését” – jegyezte meg a bemutatót követő beszélgetés egyik résztvevője, a Medián közvéleménykutató cég vezetője, Hann Endre, utalva arra, hogy az Orbán-kabinet nyilván nem véletlenül nem könnyíti meg a határátkelők szavazási lehetőségeit (nem kis tömegről van szó, a felmérés 415 ezer emberrel számol). „Nyilvánvaló választási csalás az, amit a kormány a választójogi törvénnyel megalkotott” – tette hozzá.

Apropó, könnyítés: azt is megnézték, mennyiben segítené a szavazási hajlandóságot, ha maximum 1 órát kellene utazni a voksoláshoz, mi lenne a helyzet, ha hat órát és mi akkor, ha online lehetne szavazni.

Kiderült, hogy „ha kevesebb, mint egy órát vesz igénybe a részvétel, a válaszadók 55%-a biztosan elmenne, míg, ha a részvétel több mint 6 órába telne, a biztos részvételi szándék 17%-ra csökken. Ez az utóbbi érték közelít leginkább a 2018-ban tapasztalt részvételi arányhoz, ami arról is árulkodik, hogy a legtöbb kivándorolt magyar valóban sok órás időbefektetés árán tudott csak részt venni a választásokon. Az is látható az adatokból, hogy az online részvételi lehetőség mozgatná meg leginkább az embereket. Ha online részt vehetnének a választásokon, a válaszadók 70%-a menne el biztosan, ami már közelítene az itthon élők körében valószínűsített részvételi arányhoz.”

Mit jelent mindez a parlamenti helyek számában?

Jó, jó, mondhatjuk erre, de mit jelentene ez a választás kimenetele szempontjából? A 21 Kutatóközpont adatai szerint ha 1 órán belül elérhető lenne a szavazás, akkor 3-6, online voksolás esetén 9-14 egyéni választókerületben változtathatnának az eredményen a határátkelők.

„Ez nem azt jelenti, hogy 9-14 plusz mandátumra számíthatna az ellenzék, ez az a szám, amely esetben egyáltalán felmerülhet, hogy a külföldön élő magyarok szavazata változtathatna az eredményen” – tisztázta Róna Dániel, a kutatóközpont vezetője.

Ezzel együtt is egy kiélezettebb választási helyzetben már a 3-6 választókörzet is (nem beszélve esetleg 14-ről) olyan szám, aminél a kormány a jelek szerint nem akar kockáztatni azzal, hogy ennek a vele szemben döntően kritikus tömegnek megkönnyíti a dolgát.

Lehetne-e másként?

Pedig ez semmilyen komoly nehézséget nem kellene, hogy jelentsen. A 21 Kutatóközpont munkatársai ugyanis több (jellemzően nyugati) példát is megnéztek, sok helyen lehet postai úton szavazni, sőt, Észtországban (ami ráadásul nem nyugat...) online, akad pedig ahol meghatalmazotton keresztül is leadhatja a voksát a választó.

Hogy mennyire nem áll szándékában a magyar kormánynak a határátkelők szavazásának megkönnyítése, azt Róna Dániel egy érdekes példával illusztrálta. Az Egyesült Királyságban élő románok és magyarok száma nem mutat nagyságrendi eltérést, mégis, a románok 40 helyen szavazhatnak.

Ehhez képest a magyarok London mellett Edinburgh-ban és Manchesterben (ez ugye összesen három hely...) és már ez is előrelépés 2018-hoz képest, amikor egyetlen helyen lehetett szavazni.

„Ha a törvényalkotónak, a kormánynak az a célja, hogy minél több magyar menjen el szavazni, akkor több helyen teszi lehetővé, ha az, hogy minél kevesebb, akkor azt csinálja, amit most” – jegyezte meg Róna Dániel, hozzátéve, hogy a tavaly őszi előválasztáson az ellenzék állami forrás nélkül is simán megoldotta az online szavazást.

Végül hadd zárjuk ezt a rövid beszámolót a tanulmány megállapításával: „reális becslések mellett is döntő jelentőségű lehetne, ha a kivándorolt magyarok szavazáshoz való hozzáférését megkönnyítenék. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a szabályozás ugyan jogi kérdés is, ám legalább annyire múlik a politikai akaraton. A fenti kalkulációt pedig – valamilyen formában – a Fidesz kampánytervezői is elvégezhették; a jogi aggályok helyett ez is valós oka lehet annak, hogy a kivándorolt magyaroknak ilyen korlátozottak a részvételi lehetőségei”.

Szóval hogy múlhat-e a választás sorsa a határátkelőkön? Akár múlhatna is, de a kormány ezt a forgatókönyvet aligha szeretné megvalósulni látni.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

(Nyitókép: pixabay.com/fill)