Krisztián (legalábbis Magyarországon) igazán ritka szakmát művel, hiszen óvodapedagógus. Méghozzá Bécsben. Hogy miként került oda és miért választotta éppen ezt a hivatást, arról Attilának mesélt.
A kép illusztráció
Krisztián német nyelvtudás nélkül költözött Bécsbe, fő célja elsősorban a nyelvtanulás volt, hogy utána az osztrák fővárosban tudjon továbbtanulni. Mint oly sokan mások, ő is a bébiszitterkedésben látta meg a lehetőséget egy kis plusz pénz megkeresésére.
A választás kifejezetten jól sült el, hiszen rengeteg pozitív visszajelzést kapott, olyannyira, hogy egy idő után belekeveredett az ausztriai Napraforgók gyerektánccsoport mindennapjaiba, majd következett egy játszóház – mindez arra ösztönözte, hogy hosszabb távon is gyerekekkel foglalkozzon.
Férfikép az óvodában is
Óvodapedagógusként Krisztián fontosnak tartja, hogy az óvodában is legyen férfikép a gyerekek előtt, hiszen nagyon sok gyereket érintenek a válások, ilyenkor a gyerekek jellemzően az édesanyánál maradnak.
„Bécsben végeztem el a képzést, visszatekintve nem volt ördöngösség, bár a képzés alatt persze voltak hullámvölgyek. Összességében nagyon tetszett a képzés, az óvódapedagógia nagyon jó oldalát tapasztaltam meg” – mesélte Krisztián.
A képzés nagyon gyakorlatias, csoportmunka-orientált volt, nagyon jól felkészítette a munkára.
A bécsi magyar óvoda
Krisztián szombatonként a bécsi magyar óvodában is dolgozik, ami nagyon jókor jött az életében a járvány miatt, hiszen akkor a néptánc háttérbe szorult.
„Nem volt kérdés, hogy elfogadom a felkérést. Nagy élvezet számomra az anyanyelvemen gyerekekkel foglalkozni. Ez az óvoda olyan magyar gyerekeknek van, akik hétköznap osztrák intézménybe járnak, így viszont szombatonként lehetőségük nyílik arra, hogy magyar foglalkozásokon vehessenek részt, magyarul hallgassanak mesét. Örülök, hogy ennek a részese lehetek” – mondta Krisztián.
Magánóvoda az osztrák fővárosban
Amikor nem magyar gyerekekkel foglalkozik, Krisztián egy 3. kerületi magánóvodában dolgozik. Minden csoportnak megvan a saját súlypontja, ami lehet építés vagy szerepjáték, napközben lehetőségük van a gyerekeknek arra, hogy szabadon válthassanak a csoportok között.
„Én egy családi csoportban vagyok, a gyerekek ide egyévestől hatéves korig járnak, ami nekem is kihívás” – mesélte Krisztián, aki egyébként dolgozott állami óvodában is.
A teljes beszélgetést az alábbi (sok fotóval tűzdelt) videóban nézhetitek meg, ne hagyjátok ki!
(Fotó: pixabay.com)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!
Utolsó kommentek