A svéd törvények szerint ingatlanbérlés esetén tilos a bérbevevőt az „ésszerűnél” magasabb lakbérrel terhelni. Persze ez nem minden tulajdonost hat meg, létezik egy feketepiac, ami elsősorban a kereslet-kínálat komoly torzulása miatt alakult ki. Megszüntetésének kísérletébe éppen a napokban bukott bele a kormány.
Ha valaki Svédországban közvetlenül tulajdonostól vagy ügynökségtől bérel (ez az úgynevezett förstahandskontrakt, azaz szerződés első kézből), akkor törvény szabályozza, mennyit kell fizetnie. Ezt általában be is tartják.
Csakhogy akkora a lakáshiány, hogy (elsősorban a nagyvárosokban) egy ilyen lehetőségre akár éveket (Stockholmban akár több, mint egy évtizedet) is kell várni. Így aztán kialakult egy másodlagos piac. Ez az „i andrahand”, amikor vagy olyantól bérelünk, aki maga is bérlő (hyresrätt), vagy olyantól, aki egy szövetkezeti lakás tulajdonosa (bostadsrätt).
Egyébként a másodlagos bérlés nem tiltott, sőt, szabályok közé van szorítva. A legfontosabb, hogy ugyan lehet érte többet kérni, mint amennyit az elsődleges bérlő fizet, de csak annyival, ami az extrákat (internet, TV, áram, stb.) fedezi, valamint erre jöhet még egy kis extra, ha bútorozottan adjuk ki.
Utóbbi esetében nincs konkrétan meghatározva, mekkora lehet ez az extra összeg, általában 10-15 százalékot tartanak elfogadhatónak – azt azonban fontos tudni, hogy az számít bútorozott lakásnak, ahová be lehet úgy költözni, hogy a bérlőnek bármilyen bútort kellene vinnie magával.
Pluszköltségek és kalkulátorok
A komolyabb probléma a bostadsrätt esetén merül fel, mert ebben az esetben a törlesztőrészlet nem befolyásolja a lakbért. Ami döntő, az az ingatlan piaci értéke, amit a közelmúltban eladott hasonló ingatlanok árához igazítanak. Erre még 4 százalék jöhet tőkeköltség címen.
Erre jönnek még a már fent említett egyebek (internet, TV, áram), és ha lakásszövetkezetről van szó, akkor a nekik fizetendő havidíj. Erre aztán még rájöhet a bútorozottság pluszköltsége.
Persze vannak mindenféle kalkulátorok, melyeknél mind a bérbeadó, mind a bérlő kiszámolhatja, mennyi a reális albérlet, attól függően, mekkora az ingatlan, hol fekszik és mennyi a havi kiadás. Ha nem egy egész lakást bérlünk, akkor nyilván az összeg is megoszlik.
Őrült hosszú várólisták
Csakhogy a rendszerrel sokan elégedetlenek. Például azért, mert a lakbér korlátozása egyúttal azt is jelenti, hogy nem nagyon éri meg ilyen célra ingatlanokat építeni, mert egyszerűen nem jön vissza (vagy csak jóval hosszabb idő alatt) a befektetett pénz.
Ha ehhez hozzávesszük a svéd nagyvárosok egyre növekvő lakosságát, akkor nem lehet csodálkozni az egyre hosszabb várólisták kialakulásán. Ahhoz, hogy valaki első kézből tudjon bérelni, nem ritkán akár egy évtizedet is kell várnia, szóval az újonnan érkezőknek esélye minimális.
Mint azt fentebb is láttuk, ugyan elméletben a másodkézből bérelt ingatlanok sem lehetnének sokkal drágábbak, csak hát… és még ha tisztességes is az összeg, az ilyen szerződések átlagos hossza egy-két év, ami nyilvánvalóan bizonytalan helyzetbe hozza a bérlőket.
A helyzet olyannyira nem újkeletű, hogy a BBC már öt éve arról írt, átlagosan 9 évig tart, amíg Stockholmban valakinek sikerül elsődleges bérlővé válnia, de a menőbb környékeken ez felugorhat 20 (húsz) évre is.
A stockholmi központú Spotify akkor nyílt levelet írt a döntéshozóknak, azzal fenyegetőzve, hogy máshová viszi az üzletet, ha nem tesznek valamit az áldatlan állapot ellen.
Egy terv, ami bedöntötte a kormányt
A svéd kormány terve az volt, hogy akkor adjuk át a terepet a piacnak, szabályozza az a helyzetet: pörgesse fel a piacot, rövidítse le a várólistákat. Az ötlet nagyon finoman szólva komoly vihart kavart.
Ellenzői szerint ugyanis az elképzelés sokak számára majdnem lehetetlenné tenné a bérlést, gyengülne a bérlők védelme és erősödne a lakhatási szegregáció.
További problémát okozna, hogy egy piaci alapú rendszer arra ösztönözné a tulajdonosokat, hogy bontsanak szerződést a bérlővel, ha egy többet ígérő jelölt tűnik fel a láthatáron.
És akkor a slusszpoén: mindezt múlt időbe tehetjük, mert a napokban a svéd kormány bele is bukott az albérleteket piaci alapra helyező javaslatba, szóval egyelőre minden marad úgy, ahogy van.
Tarts velünk a világ körül, kövess az Instagramon is!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
(Fotó: pixabay.com)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek