oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2021. június 14. 06:30,  Trehányság és nemtörődömség a hétköznapokban 1 komment

2021. június 14. 06:30 Határátkelő

Trehányság és nemtörődömség a hétköznapokban

Tajvanról aligha a trehányság és a nemtörődömség az első két dolog, ami eszünkbe jut. Gyuri posztját követően alighanem változhat ez a vélemény, miként az is kiderül, miért baj az, ha egy évben nincsen tájfun.

dsc03885.jpgTaichungi utcarészlet

„Eredetileg egy „5 jó dolog Tajvanon” c. bejegyzést akartam beküldeni, ám végül az elmúlt hetekben, hónapokban felszínre került fogyatékosságok okán nem tudtam volna jó szívvel megtenni ezt.

Hogy miért? Röviden összefoglalva, Tajvan két legnagyobb baja, a Kínával kapcsolatos események és az élet minden területén megfigyelhető szimpla rövidlátás, nemtörődömség a korábbi éveknél is markánsabban hatja át a mindennapokat, több ízben kiváltva a helyiek megrökönyödését, rosszallását.

Kínával nem nagyon lehet mit kezdeni, hiszen ők inkább csak a „szükséges rossz”, tekintve, hogy a tajvani gazdasági csoda létrejöttében, fenntartásában elvitathatatlan szerepe volt / van a kínai munkaerőnek, s a cégek szempontjából előnyösen laza kínai munka- és jogvédelmi környezetnek.

A Tajvan – Kína kapcsolatok boncolgatása meghaladná jelen írás kereteit és nem is ez lenne annak igazi célja, sokkal inkább az említett „rövidlátás” és hatásainak bemutatása.

Hogy hogyan vált mostanában különösen szembetűnővé az előrelátás hiánya, azt a közelmúlt néhány eseményén keresztül mutatnám be.

A trehányság szimbóluma

Ezek közül az egyiket sajnos nehéz lesz elválasztani a Covidtól, pedig tudom, hogy a HÁ nyájas olvasói a hátuk közepére sem kívánnak egy n+1. covidos sápítozást, viszont a helyiek körében gyakran továbbra is „wuhani tüdőgyulladás” néven említett kórság igazán csak mostanában tette tiszteletét Tajvanon.

Hangsúlyozandó, hogy pusztán ezen események miatt nem lenne illő leírni Tajvant, így ezek inkább csak a tajvani mentalitás kevésbé szimpatikus részeinek kivetülései, melyek miatt nemcsak az idetévedő, itt élni, letelepedni kívánó külföldi, de a helyiek többsége is foghatja a fejét néha.

A tajvani rövidlátás és nemtörődömség esszenciáját vitathatatlanul a helyi vasút, a TRA adja, mely nem csupán késésekkel, hanem rendszeres, életveszélyes manőverekkel „szórakoztatja” utazóközönségét.

A 2021. április 2-i vasúti szerencsétlenség híre valamilyen formában Magyarországra is eljutott, s páran talán emlékezhetnek, hogy nem egészen 3 évvel ezelőtt volt már egy ugyancsak több tucat halálos áldozattal járó vasúti baleset.

Mindezek a külföldi szemlélőnek szimpla emberi vagy műszaki hiányosságra visszavezethető baleseteknek tűnhetnek, melyek bárhol előfordulhatnának, ám a nemzetközi médiából kimaradó, apróbb eseményekkel teletűzdelve a TRA a trehányság igazi szimbólumává vált.

Minden egyes baleset után elhangzott, hogy a TRA és a Közlekedési Minisztérium felülvizsgál majd mindent, jönnek a reformok, aztán ezek valahogy mindig elhalkulnak a balesetet követő hetek, hónapok során.

A 2018-as és 2021-es balesetekben összesen közel 70-en haltak meg, s a cég működésével kapcsolatos felülvizsgálat mindig csak ezek után indult meg. Ezektől függetlenül is, ha földcsuszamlás, ha átjáróban elütött motoros, ha az utas sejhaja alatt kigyulladt jármű volt éppen a baj, a hibák, balesetek feltárásának, orvoslásának, esetleges megelőzéséhez a motivációt mindig meg kellett előznie valamilyen tragédiának.

Miért baj, ha nincs tájfun?

Ugyanez a magatartás volt megfigyelhető a tavalyi, idén év eleji aszály idején is. Tavaly pontosan 0 darab tájfun érte el a szigetet, s erre tényére és az édesvíztartalékokra gyakorolt lehetséges veszélyeire a szakemberek is felhívták a figyelmet, hiszen egyedül a tájfunok biztosítanak relatíve rendszeres és nagymennyiségű csapadékot a víztározók számára.

Egy egész éve volt Tajvannak felismerni, hogy már nem lehet bízni a menetrend szerint érkező tájfunok nyújtotta csapadékban, mégsem kezdődtek kútfúrások vagy a tengervíz hatékonyabb feldolgozását célzó beruházások, kutatások. Nem…

Kiszáradt víztározók, a világ legnagyobb tech cégeinek lajtoskocsin szállított ivóvíz, vízporciózás, szomjazó városok kellettek ahhoz, hogy felismerjék mindezt. Most hirtelen gőzerővel készülnek a kutak, épülnek a lepárlók az ipari parkok számára.

20210310_153754.jpgKilátás a Sun Moon Lake közelében. A kép bal oldalán látható kiszáradt terület is jól jelezte, hogy nagy volt a baj a tó vízállása körül. A május-júniusi esőzések ugyan enyhítettek valamelyest a szárazságon, ám június második felére ismét nem sok csapadék várható.

A Covid

Végezetül pedig itt a Covid. Egyetlen hanyag karanténhotel, meg persze néhány, egy idétlen szabályozás nyomán 3 nap karantén után kiengedett pilóta kellett ahhoz, hogy most naponta legyen annyi fertőzött, mint máskor 3 hónap alatt se volt.

Májusig ugyanis a helyi fertőzöttek száma a 100-at se érte el, a kb. 1100 (!) fertőzött túlnyomó többsége mind importból keletkezett, ma pedig már lassan 13 000 fertőzöttnél járunk, napi 20-30 halott mellett.

taiwan_covid_graph.jpgA regisztrált fertőzöttek száma Tajvanon. Látható, hogy az ország 2020 márciusi lezárását követően egészen 2021 májusáig alig nőtt a fertőzöttek száma, május 12-én azonban ez a szám kilőtt és más országokkal ellentétben Tajvan csak relatíve kevés vakcinát tudott lekötni. (Forrás: Worldometers)

Ennek folyamán egész Tajvan hetek óta 3-as szintű készültségben van - a 4-es lenne a teljes kijárási korlátozás - ám ezt annak ellenére sem akarják meglépni, hogy a helyi irányelvek szerint már két hét után be kellett volna vezetni a legmagasabb szintű korlátozásokat, ha a fertőzöttek napi száma meghaladja a 100-at.

De nem, mert a gazdaság, meg „így lehet Tajvan az egyik olyan ország, mely teljes lezárás nélkül vészelte át a járványt”. Senkit nem érdekel már ez, sem az, hogy másfél évig ilyen jól tartotta magát a sziget.

Az egykor csodálatra méltó tajvani védekezés kiköszörülhetetlen csorbát szenvedett, ez a 3-as szintű kínszenvedés pedig láthatóan nem fogja megoldani a problémát.

Másfél éve lett volna Tajvannak hát, hogy a világ valamennyi országáról példát vegyen, hogy ne kövesse el ugyanazokat a hibákat, erre most itt vagyunk, hogy a világ talán lassan már nyit, éledezik, erre Tajvan szenved, mert ráültek másfél év sikeres védekezés eredményére. A jellemzően Taipeiben koncentrálódó fertőzések mellett pedig Chen Shizhong és a CDC, a helyi Müller Cecíliáék stratégiája a védekezésre:

Ne menj sehova, ha nem muszáj!”.

Fantasztikus elmélet. Ülj otthon, várjál türelmesen hetekig, aztán majd idővel talán jobb lesz.

Egy 4-es szint már lehet, hogy mostanra megszakította volna a fertőzési láncot, ehelyett most „szobafogság” van, míg be nem oltanak elég embert (ki tudja mikorra), vagy valamilyen csoda folytán magától meg nem szakad a fertőzés. Jelen pillanatban ez a 3-as szint inkább csak veszett fejsze nyele, mely bizonytalan ideig konzerválja a jelenlegi helyzetet.

20210227_211815.jpgUtcarészlet a taipei Wanhua kerületből 2021. február végén. Ekkor még nem volt kötelező a maszk közterületen, ennek ellenére a többség már a vírus megjelenése óta hordta. Legalább nem volt nagy változás, mikor a maszkviselés „ajánlottról” „kötelezővé” vált.

A cégek és a bizalom

A 4-es szintű kijárási korlátozások persze további kellemetlen szokásokra mutattak volna rá, nevezetesen, hogy a cégek többsége egyáltalán nem bízik az alkalmazottjaiban.

A munkavállaló csak akkor érdemel fizetést, végez érdemi munkát, ha jelen van az irodában és a főnök erről naponta több alkalommal meg tud győződni.

Az otthon, vagy úgy egyáltalán a munkaszerződésben meghatározott munkavégzés helyétől eltérő helyen dolgozni kívánó munkavállaló egy, a tajvani értékrenddel összeegyeztethetetlen jelenség.

Az efféle munkavállaló kizárólag arra használná fel a felettesi felügyelet hiányát, hogy kiszolgáltasson érzékeny adatokat, paráználkodjon, hétköznap délelőtt 9 és este 6 között ne kizárólag a számítógépe előtt tartózkodjon, ne adj’ Isten munkáját a maga által felállított időbeosztás szerint készítse el határidőre.

Nem, a munkavállaló nem megbízható, ezért ha százból egy cégnél kegyesen engedik a távmunkát, a dolgozó természetesen akkor is teljes felügyeletet igényel. Így születtek meg az otthoni munkavégzést valamilyen formában engedélyező cégeknél a munkavállaló privát számítógépére telepítendő „kémprogramok”, hiszen céges laptop nincs, mert ki számított ilyen eshetőségre?

Ha otthon akarsz dolgozni, akkor beleegyezel, hogy a főnök a webkamerádon keresztül figyel téged és a környezeted. Hogy az irodai munkaidő tekintélyes része egyébként is mindenkinél Candycrush-sal, alvással, halsimogatással* megy el? Az nem érdekel senkit.

Csak a szem előtt lévő, hülyeségekkel bármely pillanatban vegzálható munkavállaló a hatékony, napi 9-10 órában teljes figyelmét a munkának szentelő munkavállaló, minden más körülmény csak nyűg.

* 摸魚 (mō​yú; szó szerint fordítva „halat simogat”, ám ez a kifejezés akkor használatos, ha valaki munka helyett mással van elfoglalva)

Vakcinagondok

A vakcinabeszerzést persze szintén nem siették el, hiszen „nehéz politikai helyzetben vagyunk”, inkább megvárják, amíg elkészül a saját oltásuk (melynek nemzetközi elismertségét Kína biztosan ott fogja blokkolni, ahol tudja).

Most napi 250-300 fertőzött mellett megy a vakcinák tarhálása, a hajbókolás, a már-már megalázkodó köszönetnyilvánítások Japán meg az USA nagylelkű vakcinaadományai miatt, meg az elmaradhatatlan ökölrázás, hogy „szemét Kína miatt nem kapunk vakcinát, mert nekünk nem kell kínai akkor se, ha az Kínában készült Pfizer.”.

Ezúttal is látható tehát a korábbi események alapján talán már felismerhető nemtörődömség és ignorancia, mely legfentről lecsorog egészen a társadalom legalsó rétegeiig.

Be kellett törnie a vírusnak ahhoz, hogy az emberek elkezdjék felvenni a vakcinákat, mert egyébként magasról tettek az egészre. „Majd csinál valamit a világ, mi jól elvagyunk a kis buborékunkban a végtelenségig.” – gondolták.

Annyira nem fogyott az a néhány darab AZ vakcina, hogy már „turisták”, állandó lakhellyel nem rendelkező látogatóknak is elérhetővé tették őket. Persze nem lehet csak az embereket hibáztatni, hiszen a kormányzat, a helyi „kormányinfó” is azt kommunikálta, hogy Tajvanon relatíve jó a helyzet, naná, hogy senki nem igyekezett felvenni a gyilkos vérrögöket okozó, egyedüliként elérhető AZ-t, mikor a média naponta azon csámcsogott, hogy a több tízezer beadott adagból volt néhány, melynek súlyosabb mellékhatása is lett.

„Nem az én gondom”

Egy szó, mint száz, napestig lehetne még sorolni az előrelátás hiányából és a szimpla nemtörődömségből fakadó szituációkat a legfelsőbb, országos szinttől kezdve egészen a személyes nyafiig.

Magam is első kézből tapasztalhattam, különösen az idősebb korosztály „lesz*rom”, „nem az én gondom” stílusát, kezdve az úttesten kiszámíthatatlanul, részeg disznóként biciklizve köpködő öregembertől (aki természetesen se lát, se hall módjára közlekedik, de ha balesetet szenved, neki lesz a legnagyobb a szája), a tömeget feltartó, mindenki előtt kényelmesen nézelődő, megálló, telefonálgató nagynéniken át a városkép szerves részét alkotó penészes, rozsdafolyásos épületekig, melyekhez azóta nem nyúlt senki, mióta elkészültek. Minek aggódni valami jövője miatt addig, míg pillanatnyilag betölti a funkcióját?

Mindezek ellenére Tajvan számomra továbbra is egy szerethető hely marad, hiszen kedvesek az emberek, nagyszerűek a tájak, jók a kaják, olcsó a korlátlan mobilnet, kiterjedt és relatíve megbízható a tömegközlekedés, vevőként, ügyfélként a munkájuk értelmeként, s nem egy zavaró tényezőként kezelnek stb., ám az előrelátás gyakori hiánya és a környezet iránti egyfajta közöny még egészen biztosan fog némi fejfájást okozni a jövőben.”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével. 

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Tajvan

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr616592862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arthamyr 2021.06.14. 08:18:00

"A trehányság szimbóluma" és "A cégek és a bizalom" sajnos nem tajvani specialitás, ahogy valószínűleg a többi sem.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása