Az informatikusokról sokan gondolják azt, hogy sima ügy a külföldi munkavállalás, ahol aztán hatalmas pénzeket lehet szakítani. A valóság persze ennél összetettebb, már csak azért is, mert magának a területnek is rengeteg ága (valamint boga) van. A Miből élnek a magyarok Svájcban? sorozat mai vendége Ákos, aki gazdaságinformatikus pozícióban dolgozik Zürichben.

Csilla: Hogyan kerültél ki Svájcba?

Ákos: Én nem Magyarországról kerültem ki egyből Svájcba, hanem egy duális képzés keretein belül egyszerre tanultam egy magyar és egy francia egyetemen, ami lehetővé tette számomra, hogy Franciaországban is tudjak élni.

A diploma megszerzése után mindenképp külföldön szerettem volna szerencsét próbálni, így kerültem először Krakkóba, ott elkezdtem az Ubernél dolgozni, ami egy hat hónapos szakmai gyakorlat volt, de annyira megtetszett, hogy végül másfél évig maradtam.

Utána kerültem Kölnbe, a váltás oka pedig az volt, hogy szerettem volna egy olyan cégnél dolgozni, ahol sok fejlesztés van, ahol én is jobban tudok fejlődni szakmailag. Itt két évet töltöttem, már épp váltani szerettem volna, mikor jött egy lehetőség Zürichből, amit elfogadtam.

Csilla: Hogyan néz ki a felvételi eljárás egy svájci pozícióra?

Ákos: Ez egy öt körből álló interjúztatási folyamat volt, a legelső hívás a fejvadásszal volt, aki tulajdonképpen leellenőrizte a szakmai hátteremet, milyen szoftverekkel dolgoztam, milyen kódolási nyelveket ismerek, milyen projektjeim voltak, stb.

Az utána következő 4 interjú már a céggel volt, az első körben a HR-essel beszélgettem, a második kör egy kreatív teszt volt, egy projektmunkát küldtek el nekem, amit egy hét múlva kellett visszaküldeni, a harmadik kör a jelenlegi főnökömmel volt, a negyedik pedig egy próbanap volt, amikor ki kellett jönnöm Zürichbe.

Itt kellett egy napot együtt dolgoznom a csapattal, ez arra is jó volt, hogy megnézzük, mennyire passzolok a csapatba, a céges kultúrába, ők is megnézték, hogy mennyire tudok alkalmazkodni, beilleszkedni, stb.

A nap végén összeültünk, megbeszéltük a történéseket, felajánlották a szerződést, amit én magammal vittem és néhány nap múlva aláírtam, majd visszapostáztam Zürichbe.

Csilla: Hogyan néz ki egy napod?

Ákos: Minden reggel kilenckor van egy nagyobb értekezlet, amikor átbeszéljük, hogy ki min dolgozik, kinek milyen projektje van, kell-e valamilyen segítség vagy hogyan fogunk tudni előre haladni.

Igazából más hivatalos megbeszélés nincs, általában kilenctől délután ötig-hatig dolgozom, ez attól függ, hogy mennyi munkám van, időnként többet, időnként kevesebbet dolgozom, az a lényeg, hogy ilyen 42 óra összejöjjön heti szinten. De nem kötött a munkaidő, hogy ettől-eddig most te dolgozol, elég rugalmasak.

Csilla: Mennyi az éves szabadság?

Ákos: Nekem 25 munkanap az éves szabadságom, ez Németországban több volt, ott 30 munkanap járt évente.

Csilla: Milyen bérezésre számíthat egy kezdő a szakmádban?

Ákos: Igazából attól függ, hogy milyen nyelveken programozol, milyen szoftvereket ismersz, minél jobb vagy a szakterületeden, annál jobb alkupozícióban vagy a bértárgyalásnál. Három-öt év tapasztalat után évi 120 ezer frank fizetésre lehet számítani körülbelül.

Csilla: Ért-e hátrányos megkülönböztetés Svájcban amiatt, hogy külföldi vagy?

Ákos: Nem, nem hiszem. A velem egykorúak nagyrésze, illetve az idősebbek is vannak annyira intelligensek, hogy nem az alapján ítélnek meg, hogy honnan jöttél vagy milyen a bőrszíned, hanem a karaktered alapján, hogy milyen a személyiséged.

Csilla: Mennyire sikerült beilleszkedni Svájcban?

Ákos: Szerintem elég jól, már voltak itt ismerőseim, bekerültem az ő társaságukba. Zürich alapvetően egy nagyobb város, nagyon nemzetközi, sok külföldi él itt, könnyű ismerkedni, beilleszkedni.

Csilla: Mit tanácsolnál annak, aki most kezdi ezt a szakmát?

Ákos: Minél több szoftver és kódolási nyelv elsajátítása, ezek nagyon fontosak, de a legfontosabb, hogy érdekeljen, amit csinálsz. Ha nem érdekel, akkor nagyon nehezen fognak telni a napok a munkában.

A teljes beszélgetést megnézhetitek itt:

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.