Abban alighanem megegyezhetünk, hogy meglehetősen hosszú út vezet az ötvenes évek Magyarországának békekölcsönétől a hongkongi befektetési bank ultramodern épületéig. Márpedig Steve írása egyiktől a másikig ível.
“Sokszor esik szó a bankokról. Mindannyian tudjuk, hogy ezek rendkívül fontosak életünkben, hogy szükség van rájuk, és hogy a bankunkkal ajánlatos jó viszonyban lenni.
Békekölcsön
Gyerekkoromban ismertem meg őket. Az elemi iskolában ösztökéltek (’56 előtt) hogy nyissunk takarékbetétet, és emlékszem, a befizetett pénzért szép bélyegeket kaptunk. Ez a „békekölcsönök” ideje volt, és a mi betétkönyvünk fontos szerepet töltött be, ezzel is a „békét védtük”.
Az Országos Takarékpénztár volt az intézmény. Befizetés és beváltás csakis a pénztárnál történhetett, miután egy hivatalnok leellenőrizte a dolgokat. A rács mögött ült a pénztáros, látszólag sok pénz közepette.
Na de elkanyarodtam. Észrevettem, hogy sokszor nem egyértelmű, mivel is foglalkoznak a bankok. Mivel sokszor adósaik vagyunk és tőlük függünk, zsigerileg nem szeretjük őket. Szóval azért írom a posztot, hogy elmondjam, mit tudok én a bankokról. Látni fogod, nem sokat.
A bankokról
A bankok teremtik meg a kapcsolatot azok között, akiknek pénzük van és azok között, akiknek pénzre van szükségük. Ez egy nagyon fontos és hasznos funkció, tele rizikóval. A bankok tevékenységét két részre lehet osztani.
A nagy bankok mind a kettőben részt vesznek, de vannak kisebbek, melyek csak egyikkel vagy a másikkal foglalkoznak, azaz vagy lakosságiak (retail) vagy befektetésekkel foglalkoznak (investment).
Az elsővel állunk mi legtöbbször szemben, ők adnak hitelt, hitelkártyát, ott tartjuk pénzünket és kapunk kamatot (manapság édeskeveset), ők etetik a bankmasinákat, stb.
A beruházási bankok vállalati kölcsönökkel, részvényekkel, befektetési alapokkal, stb. foglalkoznak. Problémamentes működésük rendkívül fontos az országban levő jólét biztosítására, ezért a legtöbb országban tevékenységüket szigorúan szabályozzák.
Tudvalevő hogy a bankok az odahelyezett pénznek csak egy kis töredékét tartják kéznél, azaz készpénzben. Ezt minimum tőke előírásnak is hívják. A nagy részét kölcsönként kiadják vagy befektetik. Az arányt a bázeli tőkeegyezmény határozza meg.
A legtöbb országban a bankokban levő pénzed bizonyos összegig biztosítva van. Úgyszintén a kamatláb alapja meg van határozva. A kamat, amit a bank neked fizet, változó.
Mint a filmekben
Egyik fiam beruházási bankoknál dolgozik. Már közel 15 éve Hongkongban él. Londonban, Angliában kezdte. Egy ideig ott a Deutsche Banknál volt, dacára hogy angolon kívül más nyelvet nem beszél, de neki, egy „tradernek”, más nyelv nem is kell.
Egy hongkongi látogatásunk alkalmával a belvárosban jártunk vele egy vasárnap, és megkérdezte, meg akarjuk-e nézni a munkahelyét? Hát persze. Nosza, beszálltunk az egyik 70 emeletes épület expresszliftjébe és kiszálltunk a hatvanvalahányadik emeleten.
Beléptünk egy óriási nyílt üres terembe. Vagy 50 asztal, mindegyik előtt vagy 4 képernyő, fura telefonok. A háttérben a fal mellett olasz, profi eszpresszómasinák.
A külső fal mind csupa üveg, mint egy repülőgépből, csodálatos madártávlatban láthattad a hongkongi Victoria-öbölt, a belvárost, és szemben a hozzátartozó Kowloon félszigetet. Felhőkarcolók mindenütt. Legtöbbje egy bank nevét viseli.
Vasárnap lévén csend volt és egy lélek sehol az emeleten. De hétfőtől péntekig itt nagy a zaj. Az itt és a világ hasonló helyein (New Yorkban, Londonban) folytatott tevékenység, nevezetesen a millió dolláros kötvények adás-vétele, határozza meg értékpapírok, kötvények árát, országok valutájának árfolyamát, vállalatok, nyugdíjasok befektetésének értékét.”
Barangold be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
(Fotó: pixabay.com/ahobbit)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek