A nyomorult Covid-vírust sehol sem jó elkapni, Törökország sem kivétel ez alól. Az ott élő Mercédesz (akinek több írását olvashattátok már itt) is sajnos azok között van, aki pozitív tesztet produkált. Szerencsére a körülményekhez képest jól van, így meg tudta írni tapasztalatait.
A kép illusztráció
„Mint ahogy teszem azt minden fantasztikus vagy kevésbé fantasztikus tapasztalatommal Törökországban, így gondoltam, arról is írok nektek, hogy mik történnek errefelé Törökországban, pontosabban Adanában, ha az olyan szerencsés kiválasztott nyertesek között lennétek, mint én, akik „sikeresen” elkapták a koronavírust. Allah korusun.
Sajnos nagy eséllyel az iskolából, ahol dolgozom (erről majd írok később részletesen) sikerült magamévá tennem ezt a betegséget, mivel az intézmény olyan kedves üzlet politikát folytat, aminek keretében inkább úgy döntöttek, hogyha az iskolában beteg van, akkor nem szólnak senkinek.
Roppant mód sikeres volt, tényleg. És nagyon okos megoldás. Igazán hátráltatta a járvány terjedését. Ja, nem. De mindegy is, most már nincs mit tenni. Azóta államilag be kellett zárnia amúgy is minden oktatási intézménynek, bár számomra ez már túl késő volt.
Szóval, mi történik errefelé, ha valaki úgy érzi, hogy esetleg fertőzött lett? Állami kórházakba ne menjen. Teljesen felesleges, nálunk Adanában a kórházak kirakták a megtelt táblát, szabad ágy lényegében nincsen, némelyikből már a tesztcsomagok is elfogytak.
Ahol meg van szabad ágy, ott egy kellemes 3-4 órás várakozás vár az emberre a tömött sorokban – csakhogy biztos elkapjál valamilyen betegséget (és akkor ezután még akár napokig is várhatsz a teszt eredményére, ami szerintem egy tök idegőrlő holt időszak), de igény szerint kielégítheted a kellemes decemberi napfényben a napi D-vitamin szükségleteidet is. Ötször.
Az első teszt negatív lett, aztán…
Szóval, mi, amikor felmerült a gyanú tünetek alapján, és nagy nehezen sikerült tudomást szereznem róla, hogy kapcsolatom volt fertőzött emberkével, pár telefon után úgy döntöttünk, hogy egy magánlaboratóriumba megyünk tesztet csináltatni.
Itt fogadtak is minket azonnal, szinte várakozás nélkül. Nem kell hozzá semmi extra, csak elérhetőséget kérnek és egy személyi jellegű iratot. Ezeken a helyeken általában 250-500 líra közötti összegekért végeznek tesztet (általában PCR tesztre van lehetőség, de kérésre csinálnak vértesztet is).
Miután megvolt az agyvelő megpálcikázása, általában 20-24 órán belül értesítenek az eredményről, és angol és török nyelven ki is állítják azt (ha esetleg utazáshoz kellene).
Nekem az első tesztem negatív lett (később kiderült, hogy azért, mert túl korán csináltattuk, de hát, akkor még nem voltam koronavírus szakértő, szóval könnyedén beleestem ebbe a hibába) vasárnap, így utána 2-3 napig nem is nagyon foglalkoztam a gondolattal, elkönyveltem, hogy biztos megfáztam, aztán kész.
Az isteni felismerés akkor tört rám, amikor egyik óráról a másikra teljesen elvesztettem az íz- és szagérzékelésemet pont dönerevés közben (szerintem elég nagy veszteség), és ezért csináltattunk még egy tesztet (ennél szórakoztatóbban nem is költhetnénk a pénzt) még aznap este, kb. három nappal az első után, és ez már egyértelműen pozitív lett sajnos.
Mi történik, ha kiderül, pozitív vagy?
Ezzel a hírrel a kórház hív fel, majd ezt követően itt vagy ők jönnek a helyszínre vagy te mész vissza a kórházba, ugyanis itt Törökországban minden pozitív tesztű embernek jár egy gyógyszercsomag Favimol néven, ingyen (nekem is adtak annak ellenére, hogy nem vagyok török állampolgár), ami elviekben a testben a vírus terjedését akadályozza meg, illetve azt, hogy ráhúzódjon a tüdőre ez a kórság.
De sajnos csak az ilyen korai időszakban kellően hatásos, később már nem igazán (utánanéztem, Magyarországon is berendeltek ebből a pirulából, ott viszont egyelőre nem része az alapellátásnak, csak kórházban adják – amikor már sokszor semmi értelme).
Szóval, itt a legtöbb esetben a pozitívság első napján megkezdhetjük gyógyszeres kezelésünket, amit orvos ellenőriz. A karanténszabályok betartása mellett gyakran hívnak ilyenekkel, válaszolnak az esetleges kérdésekre, szóval teljes mértékben segítőkészek, néha napján pedig jönnek személyesen is ellenőrizni. ilyenkor egy kódot küldenek a megadott telefonszámra, és azt kell felmutatni.
Mi most 14 napos karanténban vagyunk (a férjem nem kapta el, csak én, de így neki is itthon kell lennie ez idő alatt), aminek a végén ismét teszt vár, és ha az már negatív lesz, akkor vége ennek a rendkívül hasznos otthoni időtöltésnek.
Egyelőre teljesen jól vagyok (ha érezném az ízét az ételeknek, azt tudnám értékelni), még négy napig tart a gyógyszeres kezelésem, de jelenleg rendkívül eredményesnek tartom, mert egy nap alatt megszüntette az egyik legfőbb és fájdalmasabb tüneteket, az izomfájdalmakat. Szóval insallah, így is marad.
A török helyzet általában
Sokan kérdezik, szoktam látni, hogy milyen itt alapból a helyzet, mik a korlátozások, érdemes-e jönni, lehet-e bármit is csinálni.
Szerintem most nem igazán éri meg ide látogatni, mert egyrészt tényleg semmit nem lehet csinálni, semmi nincs rendesen nyitva, sehova nem lehet beülni egy jót kávézni, jót enni, maximum az utcán lehet sétálgatni, de azt is maszkban (lakóhelyen kívül mindenhol kötelező).
Ráadásul mostantól már péntek este 9 órától hétfő reggel 5 óráig teljeskörű kijárási tilalom van, úgyhogy abszolút szellemváros jelleg ölt magára az egész ország.
Arról nem is beszélve, hogy napról napra változnak néha ezek a tilalmak, úgyhogy könnyedén nehéz helyzetben találhatja magát az utazó itt most – teljesen feleslegesen.”
Ha szívesen olvasnál még Mercédesz törökországi tapasztalatairól, látogass el az oldalára!
Barangold be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
(Fotó: pixabay.com)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek