A határátkelés egyik nagy vesztesei a nagyszülők, hiszen az esetek döntő többségében ők maradnak Magyarországon, míg a gyerekek külföldre költöznek. Még nehezebb a helyzet, ha az unokák esetleg nem vagy csak kevéssé beszélnek magyarul (mondjuk egy vegyesházasság esetében), de még ha családon belül nincs is gond a közös nyelvvel, külföldre utazva nem árt, ha az ember beszél legalább egy idegen nyelvet. Milyen kihívásokkal néz szembe az, ki 60 fölött kezd nyelvet tanulni? A szakember, Máté Zita hét jótanácsa.
„Egy Barcelonában élő genovai nyelvtanár barátnőm egyik tanfolyamán egy 94 éves dédpapa a nyugdíjas lányával együtt tanul olaszul. A mediterrán kultúrák nagy becsben tartják az időseket és ez nagyon jót tesz az önbizalmuknak is.
Ápolják is magukat nemcsak testileg, hanem szellemileg is, aquagymbe járnak és sokan újra beiratkoznak az egyetemre. A nyelvtanfolyamok padjait is nagy számban ők töltik meg.
Én is tanítottam évekig egy nyugdíjas házaspárt. Egy Barcelonától 70 km-re fekvő kisvárosból autóztak át szerda esténként, hogy magyarul tanuljanak. Semmi kötődésük nem volt Magyarországhoz, inkább csak a kihívást keresték.
Tanításuk eleinte számomra is kihívás volt. Először én sem tudtam, mit kezdjek a tempójukkal, sokkal lassabban haladtunk a fiatalabbaknál megszokottnál. De az órán kialakult családias hangulat sokat segített abban, hogy rájuk hangolódjak.
A szerző
A feleség, aki nyugdíjazása előtt kémiát tanított az egyetemen, gyorsan megértette a nyelvtant. Ideje soha nem maradt a házi feladatokra, át sem nézett otthon általában semmit, de eleinte az órán 15-20 perc elteltével újra ügyesen felvette a szálat. Ez viszont egy idő után egyre nehezebben ment, mert a szókincse sajnos így nem nagyon nőtt és ez hátráltatta a szövegértésben és a beszédben.
A férj nehézkesen indult és ha valamit nem értett, akkor rendre megmakacsolta magát, olyankor nem lehetett tovább magyarázni semmit, csak azt hajtogatta, hogy ő most ezt egyáltalán nem érti és erről a pontról egy tapodtat sem lehetett elmozdítani. A feleségével együtt nyugtatgattuk és leginkább a következő órán lehetett az adott témával ismét előhozakodni.
Viszont jó füle volt és jobban figyelt a helyes kiejtésre és a házi feladatokra is sok gondot fordított. Eleinte furcsálltam, hogy mindent leír a füzetébe, az összes feladatot, amit a könyvben oldottunk meg, nem is tudom, hány füzetet írt tele, de lett eredménye. Évek múltán nagyon jól értette az írott szövegeket és jobban is beszélt, mint a felesége.
Külföldön élve ki ne várná a nagyszülőket, amikor látogatóba jönnek. De ha nem beszélnek idegen nyelveken, akkor kisebb önállósággal tudnak mozogni és mindig kell valaki, aki tolmácsol nekik.
Ha pedig ezt nem várják el, akkor lemondanak arról, hogy az ottani rokonsággal kapcsolatot építsenek ki, vagy csak az unokát a játszótérre kísérve beszélgethessenek valakivel.
Persze vannak olyan zseniálisan kommunikáló emberek, nyelvtudás nélkül is boldogulnak, kézzel lábbal és széles mosollyal. Mégis ki ne szeretne megtanulni egy újabb nyelven? Hacsak azért nem, hogy szellemileg frissen érje meg a dédunokákat is.
Diaszpórában élő második vagy már többedik generációs időseknek is, akik gyerekkorukban egy kicsit már tudtak magyarul, nagyon hasznos időtöltés lehet újra feleleveníteni a nyelvet.
Visszakeresni azokat a zeneszámokat, slágereket, amelyeket a szüleik hallgattak jó kiindulópont lehet a tanuláshoz. Eleinte nekik sem fog gyorsan menni, de könnyebben tanulnak majd és óriási előnyük általában a jó kiejtés. Sokkal jobban ráéreznek a helyes ejtésmódra, mint akik soha nem voltak kapcsolatban az illető nyelvvel.
A 60+-os nyelvtanulók sikerének 7 alappillére
1. A kor nem az évek számán múlik
Nem is azon, hogy a környezetünk hogyan tekint ránk, hanem azon, hogy mi mit gondolunk magunkról, milyen az attitűdünk. Hogy el tudjuk-e képzelni magunkról, hogy új dolgokat is meg tudunk tanulni. Hogy beiratkozunk-e egy nyelvtanfolyamra esetleg akkor is, ha ott csak nálunk fiatalabbakat találunk. Ha nem ijedünk meg az ismeretlentől.
Egy új nyelv tanulása során sok-sok előre nem látható helyzet áll elő. Merni kell hibázni is, mert aki nem hibázik az nem tanul. Miért ne hibázhatnánk ősz fejjel is? Rajtunk múlik, hogy elég kíváncsiak vagyunk-e új módszerekre, keresünk-e megoldásokat.
2. A tempó nem minden
Ismeritek a teknősbéka és a nyúl történetét? Egy veterán sportbajnokságon sem ugyanazok az időeredmények születnek, mint a fiatalok versenyein. De ez nem jelenti azt, hogy idősebb korban nem lehet már gerelyt hajítani, vagy kalapácsot vetni, esetleg gátat futni.
Ahogy több idő kell egy veterán futónak a 2000 méter lefutásához, úgy egy idősebb nyelvtanulónak is több idő kell, hogy eszébe jusson egy-egy újonnan megtanult szó és esetleg tovább tart, amíg megért egy nyelvtani jelenséget.
Azt is számításba kell venni, hogy a nyelvtanulás kezdetben lassú igazán, utána mindig felgyorsul, mert egyre több dologgal tudjuk összefüggésbe hozni az újonnan tanultakat.
3. Az élettapasztalat
Nyilván egyéb nyelvek sikeres elsajátításának a tapasztalata a legkedvezőbb, viszont nincs semmi veszve, ha csak az anyanyelvünk tapasztalatára számíthatunk. Minél mélyebben ismerjük a nyelvtanát, annál jobb.
De ha a tapasztalat nem a nyelvek felől jön, akkor sem kell elkeserednünk. Idősebb korára mindenkinek van kedvenc témája, szakterülete, amit nagyon jól ismer.
Ha ezzel kapcsolatban olvasunk akár egy számunkra alig ismert nyelven, sokkal könnyebben megfejtjük a jelentését, mint az, aki ezen a területen egyáltalán nem járatos.
Nem biztos, hogy szorosan kell ragaszkodni a tankönyv által kijelölt útvonalhoz sem. Nyugodt szívvel lehet szelektálni, hagyni, ami nem érdekel minket és arra koncentrálni, ami viszont érdekel.
4. Motiváció-motiváció-motiváció
A külföldön élő unokáknál nincs is jobb motiváció. Tanulás során mindig van, ami könnyebben megy és van, ami nagyobb erőfeszítésbe kerül. Dicsérjük meg magunkat, ha valamit jól megtanultunk és mondjuk el másoknak is.
Ha igazán motiváltak vagyunk, akkor nem hagyatkozunk csak a tanárra, vagy csak a tananyagra, hanem utánanézünk bővebben is annak, ami felkeltette az érdeklődésünket. Ennek manapság semmi akadálya.
Bármivel kapcsolatban másodpercek alatt írott szöveges, vagy videós magyarázatot kapunk a világhálón, csak keresni kell. Véletlenül se hallgassunk azokra, akik azzal riogatnak, hogy a mi korunkban már nem lehet nyelvet tanulni.
5. Közeli konkrét célok
Ne tűzzük ki az első nyelvlecke előtt magunk elé, hogy addig meg nem állunk, amíg folyékonyan nem tudunk beszélni bármilyen témáról bárkivel.
El lehet dönteni például, hogy csak olvasni szeretnénk-e, vagy csak társalogni, de még ennél is konkrétabban érdemes meghatározni a közvetlen célunkat. Például, hogy a kutyákról szeretnék tudni beszélgetni, vagy a virágokról, vagy a vadászrepülőkről.
Lehet céltudatosan egy-egy témakörön dolgozni. Ne hanyagoljuk el a kérdések tanulását sem. Mert ha jól kérdezünk, akkor arra jön majd a válasz és ha ráadásul az általunk jól ismert témában, akkor azt a kontextusból is jobban értjük és így gyorsabban tanulunk.
A témához kapcsolódó nyelvtan elsajátításához is általában több kedvünk van, mert látható a konkrét cél. Ha ezt kipróbáltuk és több személlyel beszélgettünk már az adott témakörről, akkor az első sikerélmény után már nagyobb lendülettel lehet belevágni a következő „szakterületbe”.
6. Ne higgy a szemednek!
Nagyon sok egymástól teljesen különböző nyelv használja a latin betűket, miközben ezek a betűk mögött mindenhol egy kicsit másféle hangzók rejtőznek.
Nemcsak a magánhangzók lehetnek zártabbak vagy nyitottabbak, vagy esetleg nincsenek is hosszúak, csak hangsúlyosak és hangsúlytalan rövidek, de egy k, vagy t is lehet keményebb, levegősebb, hogy az sz-ek mindenféle változatát ne is említsem.
Ma már meg lehet hallgatni online szótárakban a kiejtést is, sőt lehet próbálkozni a mobillal is és rádiktálni kifejezéseket, mondatokat, aztán megnézni, hogy azt írta-e le, amit akartunk.
Minél több csatornából jön az információ, annál könnyebb megjegyezni valamit, ha egy szónak látjuk a leírt formáját és halljuk is a kiejtését, akkor azt nehezebben felejtjük el.
7. Zsebkendőre csomó kötés helyett
A nyelvtanfolyamon hasznos figyelni, hogy el ne maradjon az előző óra felidézése és az óra végi összefoglalás. Idősek esetén ez még fontosabb, mint egyébként.
Az új szavakat képpel érdemes illusztrálni, tehát nem a szó magyar megfelelőjét, hanem a rajzát odabiggyeszteni mellé, vagy valamit, ami nekünk eszünkbe jut róla. Minél több dologhoz kötünk egy szót, annál könnyebben megragad az elménkben.
Érdemes például egy példamondattal együtt felírni az új szókincset. Lehetőleg olyan mondattal, amit olyan helyzetben használnánk, ami bármikor előfordulhat velünk.
Minél idősebbek leszünk, annál többször kell átismételnünk azt, amit meg szeretnénk tanulni, ez természetes. Már 30 évesen többször rá kell nézni egy szóra, mint egy kisiskolásnak, ahhoz, hogy megragadjon benne.
Ezzel egyszerűen csak számolni kell, de nem indok arra, hogy valaki feladja. A memóriánkat is lehet edzeni, és mindenki képes arra, hogy komoly javulást érjen el.
Egy többnyelvű gyerekeket nevelő családban a nyelvtanulás kalandja erősíti az egymást összekötő szálakat. Ne hagyjuk ki ebből a nagyszülőket se! Mindenki tanulhat mindenkitől, mert senki nem egyformán jó mindegyik nyelvén.”
Utazd be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon�Berlin �� �: @____bettina____ #berlin #germany #németország
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek