oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2020. május 31. 06:30,  Amikor a hollandok diszkriminálnak 10 komment

2020. május 31. 06:30 Határátkelő

Amikor a hollandok diszkriminálnak

Hollandia nyitott és befogadó ország, ennek ellenére mintha az utóbbi időben megszaporodtak volna az intézményes megkülönböztetésről szóló hírek. Igaz ez a lakásbérléstől a munkavállalásig.

cim_diszkriminacio.jpg

A hollandokat kedvesnek, barátságosnak gondolják azok is, akik ott élnek, még akkor is igaz ez persze, ha ott is vannak (mint mindenhol), nem annyira szimpatikus és barátságos helyiek. Vannak azonban a Hollandokk szerint ennél nagyobb problémák is – például a hátrányos megkülönböztetés.

„Több egyetem és szervezet közös kutatása azt mutatta ki, hogy ugyanarra az állásra jobb eséllyel pályázik egy „fehér” holland, mint egy nem nyugati származású honfitársa.

A lakásfronton sem jobb a helyzet. Az amszterdami ingatlanközvetítők harmada a nem nyugat-európainak tűnő vezetéknév láttán nem is reagál, vagy kapásból elutasítja az érdeklődést.

A munkaerőpiacon biztos nem kerülhetünk hátrányba, gondolhatnánk, hiszen aki akar, az nagy valószínűséggel talál munkát. Mégis, egy – összesen 467 munkaerő-közvetítő cég megkeresésével végzett – vizsgálat szerint az irodák 40 százaléka nyitott arra, hogy ne közvetítsen ki olyan etnikumú munkavállalót, melyet a kölcsönözni kívánó cég kizár.

Az a hír csak pár hete látott napvilágot, mely szerint az adóhivatal – a Belastingdienst – szigorúbban ellenőrizte a kettős állampolgársággal rendelkező polgárokat. Persze nem mindenkinek van félnivalója, az adófizetés alól mentesített Maxima királyné nyugodtan alhat...

De nehogy azt higgyük, hogy csak a külföldieket éri hátrány.

A hivatalosan „csak” 24, de egyes vélemények szerint több száz nyelvjárás országában, akár 5-15 százalékkal is kevesebbet kereshet egy dialektust beszélő kolléga, mint egy „standard” hollanddal – ABN Algemeen Beschaafd Nederlands – kommunikáló munkatársa.

Jan van Ours, a tilburgi egyetem kutatójának véleménye szerint ennek oka az, hogy a dialektust használókat kevésbé produktívnak, illetve fogékonynak gondolják. Ez azért nem túl örvendetes az ország valamelyik nyelvjárását beszélő körülbelül negyven százalékának...

Természetesen modern és felvilágosult országhoz illően Hollandiában is tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. (...)

Ennek ellenére a vizsgálatok mégis azt mutatják, hogy a lakosok több, mint negyede – 27 százaléka – tapasztalt már nem ritkán erőszakba torkolló diszkriminációt. Ez az arány gyakorlatilag megegyezik az öt évvel ezelőtti hasonló felmérés eredményével.

Így összegyűjtve nézve a fentieket talán az az érzésünk lehet, hogy az általános helyzet rossz. A magunk részéről mégsem gondoljuk ezt. Bármilyen megkülönböztetés esetén több fórumhoz is fordulhatunk, ahol segítenek problémánkon.”

A teljes posztot itt találjátok, érdemes elolvasni.

Árthat egy idegen nyelv?

A kérdés alighanem sok határátkelőben felmerül első gyermeke megszületése előtt, pláne, ha a baba olyan soknyelvűségbe születik, mint Veráéknál. Akik már döntöttek is a Luxembourgból költözés mellett.

babaszoba.jpg

„Az a terv, hogy még az idén, de mindenképp egy éven belül átköltözünk Trierbe vagy környékére, mert itt embertelen drága a bölcsi, meg az élet, meg az albérlet, illetve B. fontosnak tartja (én még nem tudom, mennyire vagyok meggyőzve), hogy a gyerekünk ne ennyire multilinguális környezetben nőjön fel, hanem legyen egy nyelv, amit tényleg anyanyelveként (illetve esetünkben második anyanyelveként) ismer - bár én azon az állásponton vagyok, hogy olyan nincs, hogy egy (akárhány) idegen nyelv ártson, és nem kell, hogy tökéletesen beszélje valaki, akkor is gazdagítja.

De ha nem ezt a szépen hangzó elméletet, hanem a gyakorlatot nézem, tény, hogy az a kevés luxemburgi, akit ismerünk, egyik nyelven se tud tökéletesen, ráadásul mindegyiken akcentusa van.

Bölcsiben luxemburgiul beszélnek hozzájuk, oviban elkezdenek franciául is tanulni, és első osztálytól ehhez jön még a német.

Középiskolában (amit megint csak tök bonyolult kiválasztani, mert van francia rendszerű meg nemzetközi meg luxemburgi rendszerű) kezdenek csak angolt tanulni, és még emellé jön fakultatívan egy negyedik nyelv (olasz, spanyol, kínai stb.).

És ugye mindemellé még ott van az otthonról hozott anyanyelvük is, hacsak nem bennszülött luxiak generációk óta.

Szerintem ez inkább pozitívum továbbra is, de igazából Németországban is lehet nemzetközi sulit választani vagy franciát, szóval tulajdonképpen csak a luxi nyelv kerülne ki a képből.

Már elkezdtünk volt nézelődni bölcsik terén Trierben, mert ott körzetesen vannak az intézmények, szóval a bölcsődei várólistára való feliratkozáshoz kell tudni, hova költöznénk.

Ezt így vaktában nem nagyon lehet ugye megállapítani, mert attól, hogy egy bizonyos környék szimpi pár ott töltött óra alapján, lehet, hogy ott élve kiderül, hogy a legaljább gettó.

Úgyhogy próbáljuk a másik oldalról közelíteni a kérdést, hogy hol van jó bölcsi (de hát azt is honnan lehet tudni), és az volt a terv még a vírus előtt, hogy kérünk időpontot tájékozódás végett a trieri Bölcsihatósághoz, de aztán bumm, lezáródtak a határok, szóval szerintem ez őszre tolódik (már nyitva van a határ, de nem szívesen ülök az autóban ennyit).”

A teljes posztot itt olvashatjátok el.

Földi Paradicsom súlyos problémákkal

A San Blas-szigeteket sokan tartják a Paradicsom földi kivetülésének, amire fehér homokos strandjaival, kókuszligeteivel rá is szolgál. Azonban, mint minden helynek, úgy San Blasnak is megvannak a maga problémái – derül ki Endre írásából.

san_blas.jpg

„Guna Yala, más néven San Blas durván túlárazott, viszont azért a látványért, amit nyújt, szívesen fizetnek a turisták dollárszázakat. Mert hogy egy pár napos San Blas-i kiruccanás bizony százdollárosokban mérhető.

A belépő az autonómia területére 20 dollár, a kikötői illeték újabb 2 dollár. A terepjárók Panamavárosból 50 dollárba kerülnek, a szállások pedig 40 és 300 dollár körül mozognak fejenként és éjszakánként.

És akkor nem beszéltünk arról, hogyha az ember bárhová beteszi a lábát, újra bele kell nyúlnia a pénztárcájába, legyen az lakott vagy lakatlan sziget. (...)

Az egyetlen olcsó dolog a szigeteken a kábítószer, mivel a San Blas tökéletes búvóhelyet nyújt a csempészeknek. A fű grammja mindössze egy dollár, a kokainé pedig öt dollár, aminél csak a kolumbiai Patia-völgyben olcsóbb a drog.

Mivel azonban az igazi piacot nem a turisták jelentik, hanem azok a colóni kereskedők, akik tonnaszám vásárolják fel a szállítmányokat, nagyon sok guna családnál nagyon sok pénz összpontosul. Erre fedősztori a turizmus.

A Guna Yala szigetein az árak nem tükrözik a szállások és szolgáltatások minőségét, sokkal inkább arról van szó, mennyi drogpénzt kell tisztára mosni.

Egy százdolláros bungaló lehet sokkal jobb minőségű, mint egy háromszáz dolláros, minden azon múlik, melyik kereskedőcsalád melyik drogbáró által menedzselt hostellel vagy túraszervező céggel áll kapcsolatban.

Bár az autonómia határán folyamatos a drogellenőrzés, ez csak a turisták elrettentésére szolgál, mivel a nagy tételek vagy a San Blas-hegység ösvényei mentén kerülnek Colónba, vagy Miramar és Palenque halászkikötőin keresztül.

Milyen véletlen, hogy Panama leghíresebb elektronikus zenei fesztiválja pont Palenquében van, nem?! (...)

Évről évre egyre nehezebb a San Blas-szigeteken jó helyeket találni. Elsősorban nem a turisták, hanem az őslakosok miatt, akik között még mindig rengetegen vannak, akik hat-nyolc gyermeket hoznak a világra.

Mára több mint 50 000-en vannak, akik többsége a drog és turizmus miatt a szigeteken próbál megélhetést találni. Ez azonban olyan zsúfoltsághoz vezet, ami nem csak az idegenforgalmat, de magát a fennmaradáshoz szükséges életteret is veszélyezteti.

Úgy néz ki, Narasgandup néhány éven belül Isla Carti vagy El Porvenir sorsára jut: nem maradnak fák, sem homokos strandok, csak kosz, szegénység és persze kábítószer. Ha előtte el nem nyeli őket végleg a tenger..."

A teljes sztorit (rengeteg pazar fotóval) itt találjátok.

Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

�� �: Ági #brazil #brazília

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

 A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: blogajánló Hollandia Luxemburg Panama San Blas

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr415729078

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hari Seldon 2 2020.05.31. 09:46:00

"Az a terv, hogy még az idén, de mindenképp egy éven belül átköltözünk Trierbe vagy környékére, mert itt embertelen drága a bölcsi, meg az élet, meg az albérlet, illetve B. fontosnak tartja (én még nem tudom, mennyire vagyok meggyőzve), hogy a gyerekünk ne ennyire multilinguális környezetben nőjön fel..."

Szóval ti is a luxembourgi ingázók közé álltok? - Rengeteg ember gondolja át ezt a lehetőséget. Kérdés: ha már eljöttök onnan, miért nem francia nyelvű irányba gondolkodtatok? Arlon-ból is egész jó közlekedés. Legalábbis, amióta megnyílt a külső sáv a belga oldalon, azóta mindenképpen jobb mint felőlünk. A férjed inkább a németet preferálja?
Bár nekünk is van egy ismerősünk, akik franca állampolgár, és oda költözött.

Golf2 2020.05.31. 14:35:47

"luxemburgiul beszélnek" az meg mi fán terem

nyuszigonosz 2020.05.31. 17:47:45

@Golf2: Az egy nyelv, mint neked a magyar.
De iderakom, rendesen leírva is:
A luxemburgi nyelv (luxemburgi nyelven: lëtzebuergesch) A Luxemburgi Nagyhercegség nemzeti nyelve és egyben a franciával és a némettel együtt hivatalos nyelve. Beszélik a nyelvet továbbá Belgiumban Sankt-Vith (Zënt-Vaït) és Arlon környékén, Németország kis részén Eifel és Bitburg körül, valamint Franciaországban Thionville környezetében. A II. világháborús német megszállás kellemetlen emlékei miatt sok luxemburgi nem szereti, hogy a nyelvüket a külföldiek egy német dialektusnak nevezik. Manapság a két nyelv annyira különböző, hogy az, aki csak az irodalmi német nyelvet ismeri, nagyon nehezen érti meg a luxemburgi nyelvet.

Golf2 2020.05.31. 20:38:29

@nyuszigonosz: A magyart tizmillióan beszélik,nem 1 hercegség 2 nyelvből összeszedett valamije.

nyuszigonosz 2020.05.31. 21:11:41

@Golf2: Nézd, vannak nyelvek, amelyeket több mint 10 millióan beszélnek meg azok, amelyeket kevesebben, de államnyelvek, népek anyanyelve,
Így a luxemburgi nyelv is. Kb. 400 ezer ember anyanyelve, Luxemburg egyik államnyelve, és még többen mint kiknek anyanyelve beszélik/ használják meg tanulják mint idegen nyelvet.

arncht 2020.05.31. 23:26:45

En pl az osztrak es a magyar elfogadasban, rasszizmusban ket nagy kulonbseget velek felfedezni. Az hogy az osztrakok max a felszinen es a politikai szinten elfogadobbak, inkabb csak nem foglalkoznak a kerdessel (probalj egy osztrakkal megoszto temaban beszelgetni, altalaban a hummogesen tul nem juttok - marad az idojaras), a masik az oszinteseg es a szokimondas. A felszin alatt a masodlagos megnyilvanulasok alapjan sokkal kisebbek az elteresek, mint barmilyen kimutatasban. Persze csak a kornyezetem alapjan beszelhetek mindket esetben.

Gerardus A. Lodewijk 2020.06.02. 19:22:53

@nyuszigonosz: Így van, a nyelv kritériumainak nem része, hogy hányan beszélik.

Ettől függetlenül a luxemburgi "nyelv" véleményem szerint lényegében egy nyugati középnémet nyelvjárás. Vagy talán még azt is el tudom fogadni, hogy átmenetet képez: már nem csak nyelvjárás, de még nem is egészen nyelv. Nyelvnek akkor tekinthetjük, ha abból a szándékosan ironikus definícióból indulunk ki, hogy language is a dialect with an army.

Az érdekes a luxemburgiban az, hogy nemrég még az önmegújító erő teljes hiányában lévő, és ezért kihalással fenyegetett nyelvnek számított, és gyakorlatilag az elmúlt 20-25 év elektronikus kommunikációja, különösen az sms és az ímél élesztette újjá.

verkagrafomanka 2020.06.05. 10:47:44

@Hari Seldon 2: mindketten a német oldalt preferáljuk, már csak azért is, mert a munkahelyünk oda van közelebb. Még nem tudom, valahogy Németország mindkettőnkhöz közelebb áll (mentalitásban), ott jobban otthon érezzük magunkat mindig - én még annak ellenére is, hogy egyelőre nem nagyon beszélem a nyelvet (szemben a franciával).

verkagrafomanka 2020.06.05. 10:49:34

@Gerardus A. Lodewijk: és azt hiszem, viszonylag friss, hogy van neki írásbelisége is.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.