Ahhoz képest, hogy Lengyelország milyen nagy és viszonylag közel is van Magyarországhoz, mégis kevés szó esik róla a blogon. Persze nem tartozik a magyarok célországai közé, de attól még nagyon érdekes lehet ott az élet. Most egy kicsit bepillanthatunk Vé posztján keresztül.

„Lengyelország mindössze pár órányi autóútra van Magyarországtól, mégis sokkal kevésbé ismert a magyarok körében, mint pár másik, jóval távolabbi ország.

Nyilván kevesen választják, hogy oda költöznek munkavállalás céljából-persze ilyennel is találkozni egyre gyakrabban-, sokan inkább különböző családi okok, rokonsági kapcsolatok miatt költöznek oda.

Nekem is volt szerencsém ott élni néhány évet, ezért ezekből az emlékekből csemegézve osztok most meg veletek néhány fura lengyel szokást, ami nekünk, magyaroknak érdekes lehet.

1. Templomba járás

Bizony, elképesztően népszerű templomba járni! Nem csak vasárnap és nem csak az időseknek. Magyarországon is jártam templomban néhányszor, ahol egy-két idősebb néni alkotta a „közönséget” és a padok többsége üresen állt.

Itt azonban, ha úgy dönt az ember, hogy ellátogat egy misére, számítson a tömött padokra, néha ülőhelyet sem lehet találni egy sima hétköznapon.

Fiatalok, huszon és harminc év körüli párok, baráti társaságok, fiatal lányok-fiúk csoportosan, családok kicsi gyerekekkel, mind-mind együtt járnak misére. Nekik ez egy átlagos hétköznapi program mondjuk egy mozi, kirándulás, vásárlás vagy baráti találkozó előtt/után.

2. Temetőlátogatás

Míg Magyarországon mi általában havonta egyszer mentünk ki a temetőbe (nyilván családja válogatja), a lengyelek nagyon gyakran teszik. Elsőre nagyon meg voltam döbbenve rajta, hetente többször is kimennek elhunyt szeretteikhez és mindig visznek gyertyát, néha virágot. Néhány perces látogatás az egész, elmondanak egy gyors imát és mehet is tovább a nap.

3. Esküvő

A lengyelek szeretnek házasodni, tapasztalatom szerint sokkal fiatalabban, mint a magyarok. Otthoni életem 25 éve alatt kétszer voltam esküvőn... nos, Lengyelországban ez évente 2-3 alkalommal történik meg.

Nincs olyan hatalmas baráti körünk, családunk, mégis sok meghívást kapunk, állandóan házasodik valaki. Többnyire 25 év körüliek a párak, de mégsem elkapkodott döntések ezek, hiszen többségük már 5-6 éves kapcsolatban vannak addigra.

Más az értékrend a házassággal kapcsolatban. Magyarországon úgy érzem, hogy sokszor egy kellemetlen, kényszerű elvárás, kötelező rosszként él a köztudatban, míg Lengyelországban egy tök menő, vidám, boldog esemény, amire mindenki büszke és alig várja.

4. Teázás

Aki szerint az angolok sokat teáznak, az még nem találkozott lengyellel! Mivel én személy szerint nem is szeretem a teát egyáltalán, így még meglepőbb volt látnom, hogy naponta két-három alkalommal is isszák, szerintem néha csak unalmukban. Sima feketét, nem ám gyümölcs- vagy zöldteát.

Ha vendég érkezik a házhoz, nem üdítővel és valami édességgel kínálják, mint otthon szokás, hanem elsősorban teával, esetleg kávéval és mellé kis tányérra felsorakoztatott süteménnyel. Ja, és olyan forrón isszák, hogy a mai napig nem sikerült rájönnöm mi a titka, hogy nem égetik meg magukat vele.

5. Szendvicsek

Határozottan állíthatom, hogy a legnépszerűbb lengyel étel a szendvics. Reggelire olyan egyértelmű, hogy szendvics van, mintha semmi más opció nem is létezne a világon, de emellé nagyon gyakran a vacsora is az.

Minden egyes nap, minden reggel ezzel indul a nap, így ha tudjátok, hogy több napot Lengyelországban kell töltenetek vendégségben, jobb készülni más egyéb reggelikkel - müzli, zabkása, stb. -, mert bizony nem lesz nagyon bő a választék.

Az okára még nem sikerült rájönnöm, hiszen nekik is kiváló pékségeik vannak, ahol rengeteg finomabbnál finomabb péksütemény van, például ugyan olyan kalácsot is lehet kapni, mint ami Magyarországon van.

6. Gombászás

Ősszel ilyentájt a gombaszedés a legnépszerűbb program. Magyarországon soha nem találkoztam ezzel a szokással, de ott az október beköszöntével az emberek özönlenek az erdőkbe (főleg hétvégén, amikor jobban ráérnek) és kosarakkal felszerelve járják az erdőt és gyűjtik a gombát. Mindenki ismeri melyik az a fajta, amit meg lehet enni, és melyiket tilos leszedni.

Mikor megkérdeztem, honnan tudják, azt válaszolják, hogy „gyerekkoromban még a papám/mamám tanította meg, melyik az ehető, melyik nem”.

Otthon kiszárítva, befőzve, lefagyasztva teszik el egész évre, illetve friss gombaszósz készül belőle, ami isteni. Mondanom sem kell elsőre igencsak vonakodtam megkóstolni az általunk pár órája leszedett gombákból készült ételt, de a nagymama/nagypapa tanítása bevált és bizony senki sem lett beteg tőle. :)

7. Séta

A lengyelek nagyon szeretnek sétálni, egészen másképp értelmezik az ilyen módon megtett távolságot, amire én néhányszor ráfáztam. Ha egy lengyel azt mondja, hogy „nincs messze, mehetünk gyalog” az az én magyar értelmezésem szerint 5-10 perc séta... de a valóságban nem kell meglepődni, ha még 30 perc elteltével sem érkeztünk meg. :)

Ez persze egészséges, jó is a friss levegőn sétálni, de hozzá kellett szoknom, hogy sokszor 2-3 villamosmegállónyi távolságot is inkább lesétálnak, mint hogy várakozzanak.

Hiszen gyalog menni jó, néha órákon át is, talán éppen ezért nagyon népszerű a már fent említett gombaszedés mellett a kirándulás is.

+1 Kínálás és köszönöm

És végül plusz egy érdekes szokás, ami miatt számtalanszor keveredtem vicces szituációba. Amikor vendégségbe érkezünk egy lengyel családhoz és megkínálnak minket süteménnyel (vagy bármi egyébbel) olyan módon, hogy elénk tartják a tányért és vegyünk róla, akkor:

a, ha szeretnél venni belőle akkor vegyél gyorsan, és utána köszönd csak meg

b, ha nem kérsz, csak mondd, hogy köszönöm

Igen, igen ez teljesen fordítva működik, mint amit a magyar logika diktál. A kínálás után mondott köszönöm azt jelenti, hogy „köszönöm, nem kérek”, míg ha kérsz, akkor előbb vegyél, azután köszönd csak meg, ha már a tányérodon van.

Sokszor történt velem, hogy magyar szokás szerint megköszöntem a felajánlást és mire vettem volna, az illető már tovább is sétált a tányérral, mondván akkor én nem kérek... :)

Alapvetően Lengyelország és a lengyelek sokban hasonlítanak hozzánk, azonban mint látjátok, vannak kisebb különbségek. Biztosan van még több is, ha ti is tudtok még, akkor osszátok meg velem. Nektek mik voltak a legfurább szokások külföldön, amikkel találkoztatok vagy nehezen szoktatok meg?”

Ha szívesen olvasnátok még Vétől, látogassatok el a blogjára!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.