Svédországban erősödött fel a magyar identitása és soha nem merült fel benne az, hogy svéddé váljon – mesélte Bandirepublic, akit már sok posztból ismerhettek itt a Határátkelőn (hiszen törzsszerző, -kommentelő és -olvasó). Hét éve költöztek ki Svédországba és most, hogy hazalátogatott Magyarországra, leültünk beszélgetni.
Bandirepublic és családja 2012-ben költözött Stockholmba, nem sokkal kislánya születése után. Dolgukat megkönnyítette, hogy felesége családja Stockholmban él, ő maga is ott nőtt fel.
Felesége szülei még a 80-as években mentek ki balettművészként Svédországba, ám felesége a Magyar Állami Balettintézetben táncolt, ők is Magyarországon ismerkedtek meg.
„Amikor a gyerek született, úgy voltunk, hogy menjünk ki egy évre. A feleségem el akart végezni egy tanfolyamot, én egy multinál dolgoztam közgazdászként és nagyon tele volt a hócipőm. Kiégtem.
Nem volt nagyon megtervezve mit és hogyan fogunk csinálni, Nekem akkor elég volt ez az egy év és bíztam abban, hogy a sors hozza, amit kell. Menekülni akartam az akkor helyzetünkből” - mesélte.
A munkahelyi nehézségek mellett ott lógott a fejük felett egy svájcifrank-hitel, aminek törlesztése akkor eléggé kilátástalannak tűnt.
Kiköltöztek tehát Svédországba, ahol eltelt az első, majd a második év, lassan dönteni kellett, hiszen balettművész feleségét várta vissza a Magyar Állami Operaház.
„Úgy két és fél év elteltével megkérdeztem tőle, hogy figyelj, akkor hazaköltözünk vagy nem? Addigra kapott szerződést a Svéd Királyi Balettben, nekem is éppen nagyon jó állásom volt, elég sokat kerestem, jó helyen laktunk, a gyereknek jó volt az óvoda, nem nagyon volt olyan ok, ami miatt érdemes lett volna hazaköltözni” - emlékezett vissza Bandirepublic.
A felerősödő magyar identitás
„Akkor erősödött fel a magyar identitásom, amikor kiköltöztünk. Sosem voltam magyarellenes vagy magyarkodó – egyszerűen nem foglalkoztam a kérdéssel. Viszont amikor új országba költözik az ember és teljesen új kapcsolati hálót kell kiépíteni, az első beszélgetések általában arról szólnak, ki vagy, mi vagy, honnan jöttél.
Ez pedig rákényszerít arra, hogy a magyarsággal, mint identitással foglalkozzon az ember. Nekem ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyáltalán elkezdtem azon gondolkozni, mit jelent magyarnak lenni. Mit jelent magyarnak lenni például Stockholmban, ami hiába Európa, eléggé más kulturális közeg” - mondta.
Bandirepublic szerint ahhoz, hogy az ember otthon érezze magát, először azzal kell tisztában lennie, hogy milyen céllal költözik külföldre.
„Egy évre terveztünk és soha nem volt célom az asszimiláció, az, hogy svéddé váljak. Az én otthonom ott van, ahol a feleségem, a lányom van, ahol jól érezzük magunkat. Hét éve élünk Stockholmban. Nagyon szerencsések vagyunk, mert megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy van egy kis lakásunk Budapesten, rendszeresen járunk haza, az én családom itt él és mi erre azt mondjuk, hogy itthon otthon” - fogalmazott.
Hétéves lánya azért már megkérdezi, hogy ő magyar vagy svéd, amire a válasz (az „és” kultúrája jegyében) az, hogy mindkettő.
Múlt és beilleszkedés
Ő akkor kezdte otthon érezni magát, amikor sikerült túljutnia az első kultúrsokkon, amikor már nem kellett kapkodni a fejüket minden új ingerre, márpedig ehhez azért kellett egy-két év.
A beilleszkedést persze nehezíti a kultúra, a magunkkal hozott múlt: „Nem azért, mert többé nem vagyok nyitott, hanem mert fárasztó elmagyarázni a kulturális utalásokat, fárasztó este 11-kor angolul vagy svédül beszélgetni – egyszerűen jobban érzem magam azokkal, akikkel együtt nőttem föl, azokkal, akik félmondatból is pontosan tudják, miről beszélek”.
„Ilyen az emberi természet, és ezért mindig nehéz a határátkelők élete. Mindig. Ez mindig egy áldozat ahhoz képest, hogy milyen a szülőhazádban élni” - vélte Bandirepublic, aki a svédországi hétköznapok mellett Halottnak a coach címmel is vezet blogot és Facebook-oldalt.
Miről beszélgettünk még?
Mi volt a legnagyobb kultúrsokk Svédországban? (6 perc 40 másodperctől)
Mi volt az első benyomása a svédekről és mit gondol az agyelszívásról? (9 perc 40 másodperctől)
Az üvegplafonról a magánéletben és a munkában. (12 perctől)
Mi a helyzet a magyar barátságokkal, a hazalátogatás nehézségeivel? (13 perc 40 másodperctől)
Hallgassátok meg a beszélgetést, vagy ha ez most nem megy, akkor mondjuk ezzel a programmal le is tölthetitek. Érdemes feliratkozni is a Határátkelő YouTube-csatornájára, akkor biztosan nem maradtok le semmiről! A podcastok már a Spotify-on, az Anchoron (ahol hangüzenetet is küldhettek!) és a legtöbb szolgáltatón megtalálhatók. Folyamatosan kerülnek fel az adások, minden nap egy új rész, hallgassátok meg (újra)!
A beszélgetést a Spotify-on IDE KATTINTVA hallgathatod meg.
(Fotó: pexels.com)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek