A házőrzés elsőre nem hangzik nagyon vonzó dolognak, ám ha elárulom, hogy egy egyre divatosabb lehetőségről van szó, amivel rendkívül olcsón utazhatunk, akkor rögtön érdekesebb lesz. Nem véletlen, hogy a house sitting egyre népszerűbb például Új-Zélandon is, ahonnan Erika küldte az alábbi írást.

A kép illusztráció

„Szeretnél félretenni valamennyi pénzt, hogy anyagi biztonságban érezd magad? Külföldön élsz és haza szeretnél utazni egy hosszabb időre? Világot látnál? Új autó kell? Vagy egyszerűen csak unod a hétköznapokat, kell némi változatosság és nem akarsz lakhatásra költeni? 

Szereted az állatokat, és épp van pár heted, hónapod, akár egy éved, amikor nincs tervben nyaralás, és szívesen elvagy valahol, ingyen és bérmentve? Nem bánod, ha tehenet kell etetni, birkákat számolgatni, virágot locsolni, és szeretsz rendet tartani magad körül? 

Oh, és mi van akkor, ha házat akarsz venni, pölö itt, Új-Zélandon, de nincs meg rá a beugró, de a részletfizetéssel nem lenne gond? Hajlandó lennél áldozni érte, és luxuskörülmények között lakni, ingyen? Akkor ezt neked találták ki! 

Talán egy éve, hogy először hallottam a housesitting-ről, egy bbq party kellős közepén. Fogalmam nem volt, mi a fene ez, furcsán néztem azokra, akik lelkesen mesélték, mennyire élvezik a házőrzést. 

Elképzelni nem tudtam, hogy én valaha ilyenbe belevágjak, erre tessék. Itt ülök egy óriási ház nappalijában, egy méregdrága fotelben, több milliós ingatlan, és housesittingelek. 

Megunni Aucklandet 

Aucklandi voltam évekig, majd beleuntam. Mindenbe. A forgalom borzalmas, igaz, a város gyönyörű, az ingatlan árak az egekben, egyre több és több ember, állandó szervezést, tervezést igényel, ha valahova autóval el akarsz jutni, de lényegében hiányzott a vidéki nyugalom. De hogy kerültem ebbe a fotelbe? 

Christchurch az új otthon. Kisebb, mint Auckland, köbö 385 ezer ember, a második legnagyobb város Új-Zélandon. Lapos, de körbevesznek bennünket gyönyörű havas hegyek, júliusban, ami itt a tél, ugye. 

No, jöttem is lefele délnek, egész pontosan 1100 kilométert. Még a nagy pakolászás közepette jött az ötlet, hogy ha már másoknak ennyire bejön ez az életstílus, ez a házőrzés, én miért ne próbáljam meg? Kiváló alkalom ez a költözés, kell egy pár hét úgyis, amíg bérleményt talál az ember. 

Első körben Airbnb-n foglaltam szállást, majd a nagy költözés, pakolászás közepette tanulmányozgattam az itteni housesitting cégek weboldalait. No, találtam is egyet, akikről jókat írtak, láttam, hogy vannak hosszú távú lehetőségek, príma, kezdjük is el! 

Regisztráció 

A szokásos „sign up” gombra kattintva jöttek az első buktatók. Én annak hívom, mert herótom van mindenféle kitöltögetős, online meg fésztufész, papírmunkával járó mizériától. 

Írjunk magunkról valamit. Jajj ne. Mégis mit? Okos, csodás, puha hajú, tisztaságmániás, nemdohányzó, szóber, masterpíéjdzsdível rendelkező, majdnem kiwi állampolgár szívesen számolgatja a birkáid, és még néha fel is porszívóz, ha kell. 

Huh. 4,5 órába telt, mire megszültem egy 13 mondatból álló bemutatkozást. Igen. Nyilván olyan profiloldalt akartam készíteni, ami tetszik a kiwiknek, meg tele van cuki bullshit jópofasággal, amitől ezek itt elolvadnak, hogy ooooh so cuuuuteee... Anyway, bemutatkozó leírás pipa. 

Következő lépés: töltsünk fel fényképeket. No, itt voltak bajok, mert imádok fotózni, de ha a kamera másik oldalán állok, bedepisedek. Nagy nehezen előkapartam pár fényképet magamról, príma. 

De olvasom tovább a leírást, vicces képek kellenek, állatokkal, ahogy játszunk velük, ecetera. Oké, akkor kimegyek a város szélére, bemászok egy birkafarmra, és kergetem őket, miközben valaki fényképez. No fucking way. 

Mákom volt, pont a leköltözés előtt BB kiskutyáját felügyeltem egy hétig, volt alkalom szelfizésre. No de, kell ám background/police check is, ami lényegében referencia levelekből (barátoktól, munkáltatótól, korábbi főbérlőtől) és erkölcsi bizonyítványból áll. Sose bűnöztem, cuki vagyok, ez is pipa. 

Utolsó lépésként Skype-interjú egy irodistával, aki lecsekkolja, milyen vagy, elmondja az alap tudnivalókat, és lehetőséged van kérdezni. Szépen kiöltöztem, megfésülködtem, fogat mostam, mosolyogtam sokat, végül átmentem ezen a rostán is. Done. Be vagyok regisztrálva, minden adat feltöltve a bemutatkozó oldalra, kezdődhet a keresgélés. 

Háznézősdi 

A regisztrálást követően nézegetheted a listinget, hogy mégis melyikre szeretnél jelentkezni. Általában van egy rövidebb leírás, hogy mi a teendő, mi az elvárás, kik az állatok, akikre felügyelni kell és megadják, hogy melyik kerületben található a ház. 

Küldesz egy pofás levelet, miért te vagy a legjobb erre a „munkára”, majd a tulaj felveszi veled a kapcsolatot, hogy mikor tudnád meglátogatni őket. Az új házakról mindig e-mail értesítő jön. 

Az ideérkezésem után nem sokkal kaptam is egy értesítést, hogy lenne egy három hónapos lehetőség. Wow. Ez azért elég ritka, ezt el kell mondanom, az átlag housesitting 2-3 hét, de egészen a pár napostól a több hónapos házőrzésig találtok opciókat. 

Gyorsan bejelentkeztem rá, majd két hét múlva csörög a mobil, hogy helló, itt a tulaj, gyere át, világosban, ha lehet, megmutatom a birtokot. Hm. 

Már gyanús volt, mikor a cuki akcentussal beszélő fazon kérte, nappal menjek, mert időbe telik, mire körbesétáljuk a területet. (Halkan jegyzem meg, ez volt az első és egyetlen ház, amire bejelentkeztem.) 

Oké, randi lebeszélve, jöttem, láttam, megkaptam. A ház hatalmas, szökőkút a bejárónál, az a körbejárós, hogy az autóknak ne kelljen tolatgatni, a birtok még nagyobb... álomszép, tényleg! 

Az ipse európai, nem szereti a hideget, ilyenkor mindig hazautazik a családhoz, barátokhoz. Halleluja! Ő fázik, nekem meg épp jól jön az ingyen lakás. Szóval, van itt két kutya. Labradorok. Halálosak. Apa és fia, csokibarnák. Úgy ugrálnak, mint a nemistudomik. Négy lábbal, fel, köbö vállmagasságig. Mindegy, jó fejek. 

A szerencse, hogy nem kell őket mindenfele sétálni vinni, csak itt a birtokon, mert kb. 3 km, mire körbesétálod a telket, az meg éppen elég nekik. Reggel, délután kaja, amúgy kennelben vannak, a házba pedig nem jöhetnek be. 

A kert végében, egy szép nagy területen van egy tehén. A neve: Fridge, mert megy majd a hűtőbe... jah, vicces a tulaj, naon. Tehenet, pontosabban, a bikát, napi kétszer kell etetni, ennyi vele a teendő. 

Kiválasztottam, melyik szobában szeretnék aludni, elmondta a hapsi, mit hol találok, tisztítószer, WC-papír, mosogatószer, stb., ilyenekre sincs gond, tele van pakolva a raktár mindennel, használhatom bátran. 

A kaja ami maradt, meg kávé, tea, mindent elfogyaszthatok. Ráadásul egy nappal előbb költöztem be, mint szólt a szerződés, a tulaj meghívott vacsorára egy közeli étterembe, csípi a búrám, na. 

Kedves, udvarias, jól kijövünk, hetente egyszer beszélünk, mindeközben üzenetek, fotók mennek, hogy a kis kedvencek élnek, boldogok, megvannak, meg is lesznek, mire hazaérnek. Legalábbis igyekszem. 

Fájdalmas részletek 

A szabályzat úgy szól, hogy ha valamit elhasználsz, liszt, só, bármi, pótolod. Ha valamit tönkreteszel, eltörsz, megveszed, vagy ha nem tudod, szólsz, minél előbb. Nyilván ha felpattansz a traktorra, vagy használod a BMW-jét a tulajnak, és tönkrevágod, felhívod. 

Ahogy az lenni szokott, az első héten jöttek is a bénázások. Eltört az egyik WC-deszka, összetört két pohár, meg egy tál, és asszem ennyi. Pótolható szerencsére mind, nem lesz gond vele. 

Ami fontos, a szerződés az ügynökséggel biztosítást is tartalmaz, szóval ha véletlen leég a ház vagy bármi kár keletkezik, nem kell aggódni érte. A szerződés feltételei és összeghatára ügynökségenként eltérő lehet. 

Milyen költségeid lehetnek, ha házőrzésre adod a fejed? 

Regisztrációs díj mindenhol van, esetleg éves díj, vagy havi, cégtől függ. Nálam egyszeri költség volt, $59, áfástul, nincsen további költsége a housesitting-nek. 

Vannak olyan cégek és opciók, hogy például télen fizetsz egy minimális összeget, mondjuk 25 dolcsit hetente, fűtésre. Én olyan céget választottam, ahol nincs semmiféle plusz költség. 

Lényegében a fizetésed úgy ahogy van, megmarad, kajára kell költeni, benzinre, kávéra, piára, bulira, akinek van hitele, arra is és pont. 

Mi a fura ebben a housesittingben? 

Mivel a legtöbb esetben állatok felügyeletéről van szó, nem tudsz elutazni semerre. Se egy hosszú hétvégére. 

Ha ketten vagytok, szerencsésebb, hol az egyik, hol a másik fél, közös megegyezést követően elhagyhatja a házat kisebb-rövidebb időszakra, amíg a másik otthon marad és vigyáz mindenre és mindenkire. 

Ha egyedül csinálod, akkor nem tudod elhagyni a házat egy éjszakára sem, de nyilván megvan az ára mindennek. Ezért szerencsésebb, szerintem, párba vergődve nekiállni egy housesitting-nek. 

Nincs se előnye, se hátránya, se jelentősége annak, hogy egyedül vagy pároddal jelenkezel be egy-egy házőrzésre. 

Milyen meglepetések érhetnek? 

Szinte minden. Nálam nem működött az internet az első 4 napban, végül megoldódott, de morcos voltam miatta. Vannak apróságok, amiket elfelejtett megemlíteni a tulaj, ezért jó, ha résen vagytok, és kérdeztek. 

Mikor viszik a szemetet, mi van, ha bárki bekopog, kit engedhetsz be, kit nem, fogadhatsz-e vendégeket vagy sem, mit használhatsz a házban és mit nem, vannak-e tiltott szobák, tárgyak, és mit csinálj, ha a kutyák elszöknek. 

Biza, elszöktek. Egyik nap hazajöttem, elengedtem őket, aztán elszaladtak. Azt a pánikot! De nyilván nem hülyék, kaját itt kapnak, visszajöttek. Azóta már megszoktam, hogy ha elengedem őket, vagy sétálni megyünk, néha átszöknek a szomszédba, de mindig hazajönnek, szerencsére. 

Kinek ajánlom a házőrzést? 

Bárkinek, aki szeretne utazni, spórolni, nyelvet tanulni, állatokkal foglalkozni, új emberekkel találkozni, és álomszép házakban lakni.” 

Akit érdekel Új-Zéland és szívesen olvasna még Erikától, látogasson el a blogjára!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.