oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2019. május 01. 06:30,  Meghatározza a magyarság a viselkedést? 101 komment

2019. május 01. 06:30 Határátkelő

Meghatározza a magyarság a viselkedést?

Az olaszok szélesen gesztikulálnak beszélgetés közben, a holland gyerekek viszonylag lazák, az oroszok ritkán mosolyognak nyilvánosan – vajon miként határozza meg a viselkedésünket az, hogy hova születünk? Nektek mi a tapasztalatotok az egyes népekről, tényleg mások vagyunk? Miként határozza ez meg az életet, amikor külföldre költözünk?

csalad_anya_gyerek_foto_pixabay_com_neildodhia.jpg

A kérdés elsőre inkább tűnik előítéletnek, ám tudományos munkák sora bizonyítja, hogy ezek a megfigyelések egyáltalán nem megalapozatlanok. A Bowdoin College pszichológiaprofesszora, Samuel Putnam például több kollégájával közösen könyvet is írt a kérdésről.

A Toddlers, Parents and Culture című könyvben például azt járták körül, hogy az egyes társadalom értékei miként befolyásolják a szülők döntéseit és ezen keresztül miként hatnak a gyermekeik fejlődésére. 

Noha a genetika természetesen nem elhanyagolható, az elmúlt két évtizedben felmérések sora bizonyította, hogy a kultúra is alakítja a személyiséget. Komoly sikert jelentett, amikor 2005-ben Robert McCrae pszichológus kollégáival képes volt dokumentáltan kimutatni a világ különböző részein élő emberek személyisége közötti különbséget. 

Hogy példát is hozzak, az európai kultúrákból származó felnőttek sokkal nyitottabbak voltak az új tapasztalatoka, mint az ázsiaiak. Tovább szűkítve a kört, Európán belül például az északiak sokkal lelkiismeretesebbek voltak, mint déli társaik. 

Szülői elvárások és fegyelmezés 

A mostani kutatáshoz 14 ország lakóit térképezték fel. A cél az volt, hogy kiderüljön, miként hatottak a gyereknevelésre a szélesebb társadalmi elvárások. Aztán azt nézték meg, hogy ezek a különböző nevelési stílusok mennyire határozták meg a gyerekek viselkedését és személyiségét. 

A felmérés elsődleges módja kérdőíves kikérdezés volt, arra kérték a világ különböző részein élő szülőket, hogy írják le a napi rutin mellett azt is, mit várnak el a gyermekeiktől és miként fegyelmezik őket. Majd megkérték a szülőket, hogy részletezzék gyerekeik viselkedését. 

Emellett felhasználták a holland szociálpszichológus, Geert Hofstede az 1970-es években az IBM alkalmazottai között végzett felmérését is, melyben arra volt kíváncsi, mi az, ami elégedettséget okoz nekik a munkában. 

Tartós értékek 

Amikor összehasonlították a saját kutatási eredményeiket a 40 évvel korábbival, meglepetésükre komoly egyezéseket találtak a kettő között. Az 1970-es években a munkával kapcsolatban kifejtett munkahelyi preferenciák visszaköszöntek a négy évtizeddel későbbi szülői gyakorlatokban. 

Ami azért fontos, mert azt bizonyítja, hogy a kulturális értékek relatíve tartósak, és a jelek szerint hatással vannak a gyermekek fejlődésére. 

Ismét példát hozva, a legismertebb az általános kulturális értékek között az individualizmus és a kollektivizmus közötti különbség – azaz az elsősorban az egyénre vagy a közösségre koncentráló értékek eltérése. 

Akadnak társadalmak, amilyen például az amerikai vagy a holland, ahol az embereket elsősorban a saját boldogulásuk és sikerük mozgatja. Az elvárás az ilyen társadalomban nevelkedőkkel szemben az egyéni elismerés, a saját társadalmi és anyagi helyzet javítása. 

Az inkább a kollektivizmusra épülő társadalmakban (amilyen például Dél-Korea vagy Kína) az igazi értéket a nagyobb csoport jóléte jelenti, ami jellemzően a családot jelenti, de beletartozik a munkahely és az ország is. 

A kutatás végzői azt találták, hogy ezek a társadalmi értékek erősen befolyásolták azt, ahogyan a szülők nevelik a gyermekeiket, azaz ezek az értékek jó eséllyel generációról generációra öröklődnek. 

Hogyan nevelnek a szülők? 

Szemben például az individualista kultúrákban élőkkel, az inkább közösségi központú társadalmakban a szülők a gyermek megdorgálásakor azt mondják, gondolkodjon el a viselkedésén és azon, hogy az milyen (feltételezhetően negatív) hatással van a körülötte élőkre. 

A lényeg tehát a csoportharmónia és az, hogy felkészítsék a gyereket a közösségi társadalom elvárásaira. Ugyanakkor az, akinek folyamatosan azzal jönnek, hogy gondolja végig, cselekedetei milyen hatással lehetnek másokra, nagyobb valószínűséggel érez majd szégyent, bűntudatot. 

Ebből az következik Samuel Putnam professzor szerint, hogy a közösséget előtérbe helyező kultúrákban nevelkedő gyerekek erősebben éreznek szomorúságot, félelmet vagy diszkomfortot, mint az individualista társadalmakban felnőtt társaik. 

Ezzel szemben az amerikai, mexikói vagy chilei szülők néha kifejezetten bátorítják a gyerekeket vágyaik kielégítésére, önmaguk megjutalmazására. Ezzel szemben Dél-Koreában, Oroszországban vagy mondjuk Belgiumban az önuralom a vezérelv. 

Azokban a társadalmakban, melyek kevésbé veszik szigorúan a nevelést, a szülők fontos célnak tartják, hogy függetlenségre és egészséges önértékelésre neveljék a gyerekeiket, aminek egyik példája az, hogy az ilyen kultúrákban elvárják például a gyerekektől, hogy egyedül aludjanak el, vagy elszórakoztassák magukat. Ha pedig a gyermek rosszul viselkedik, akkor elsősorban azt akarják megmutatni neki, miként javíthatja ki hibáját. 

Ennek az a következménye, hogy a gyerekek abba nőnek bele, hogy saját boldogulásukért egyedül ők a felelősek, nekik kell megoldást találniuk a felmerülő problémákra. 

Az engedékenység azonban azzal is jár, hogy a gyerek hajlamos lesz az önjutalmazásra és erősen vágyik az azonnali elismerésre, akár a szülő engedélye nélkül is hajlamos lesz például megenni a csokit. 

A szigorúbb közösségekben a szülők ezeket nem tűrik el, aminek kifejezetten khmmm… markáns jelét is adják, aminek következményeként a gyerekek ugyan engedelmesebbek, de kevésbé optimisták lesznek. 

Az individualizmus a jövő? 

Érdekes kettősség, hogy miközben a tudósok szerint ezek a különbözőségek ellenállnak a legnagyobb, drámai civilizációs változásnak, azért lassan hozzáidomulnak a változó körülményekhez. 

A globalizáció oda vezetett, hogy az elmúlt fél évszázadban gazdaságilag legnagyobb fejlődésen átment társadalmak sokkal individualistábbá vált, mint azt korábban alighanem elképzelhetőnek tartották volna. 

Nyilván minden szülő azt akarja, hogy a gyereke sikeres legyen, ugyanakkor ami jól működik és bevált az egyik kultúrában, az nem feltétlenül működik a másikban. 

Mi következik mindebből a határátkelő családok számára? 

Érdekes kérdés, hogy mindez miként hat a másik kultúrába költöző családokra. Hiszen akár csak Magyarországról Svácjba, Hollandiába vagy mondjuk Olaszországba költözni is komoly kultúrsokkot jelent és akkor még bőven Európán belül maradtunk. 

Mire nevelje egy külföldön élő magyar szülő a gyermekét? Az adott társadalom elvárásait, értékeit sajátíttassa el vele vagy maradjon a magyarnál? Mi van akkor, ha utóbbi éppen az adott országban sikeres stratégia ellen hat? 

Vajon akkor tesz jót a magyar szülő, ha mondjuk Franciaországban élve a francia nevelési elveket, társadalmi elvárásokat plántálja a gyermekébe, vagy akkor, ha a magyarokat? 

Már ha egyáltalán képes „kibújni a bőréből” és másként nevelni a gyerekét, mint azt anno vele tették – mert ez sem olyan egyszerű dolog. 

A vegyesházasságok nehézségei 

Alighanem sokszor a kulturális különbségekben (is) kereshető a vegyeskapcsolatok és –házasságok problémái. Amíg nincsen gyerek, addig talán egy fokkal könnyebb, de amikor megszületik, akkor valamilyen nevelési elvnek érvényesülnie kell. 

Ez különösen akkor lehet nehéz, ha a két szülő két nagyon különböző (mondjuk egy individualista és egy közösségi alapú) kultúrából érkezik, hiszen ekkor gyökeresen eltérő nevelési elveket és emlékeket, elvárásokat hoznak magukkal. 

Megannyi kérdés, amire szerintem jobb lesz, ha ti válaszoltok…

(Fotó: pixabay.com/neildodhia)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: gyereknevelés vegyespáros

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr4314796558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Golf2 2019.05.01. 07:57:21

A magyar, magyar marad mindegy hol él.

István Tamasi 2019.05.01. 09:20:19

Az hogy ki milyen nemzetiségű - azaz a nacionalizmus - igazából a feudalizmusból a polgári demokráciába átmenet idején vált fontossá és a globalizációval súlyát veszti vagyis ez az emberiség történetében egy átmeneti periódus.

fhdgy 2019.05.01. 09:40:38

A gyerekek nevelésében óriási szerepe van az óvodának és az iskolának. A szülők szerepe ebben a kérdésben az elmúlt évtizedekben csökkenő tendenciát mutat.

Érdekes lehetne egy olyan vizsgálat, hogy a gyerek majdani személyiségére milyen arányban hatott a család ill az óvoda, iskola.

Pl. lehetne vizsgálni, hogy egy magyar család gyereke pl. egy német iskolában mennyiben lesz más, mint egy magyarban.

fhdgy 2019.05.01. 09:42:40

HA: "A lények tehát a csoportharmónia és az, hogy felkészítsék a gyereket a közösségi társadalom elvárásaira" nem inkább "lényeg" lenne? Nyilván elütés és nem áll fejre tőle a világ!

István Tamasi 2019.05.01. 09:48:45

@fhdgy:
Nem értek egyet. Szerintem a szülő szerepe, befolyása az alapvető a gyerek nevelésében, fejlődésében. Ez alól csak az a kivétel amikor a szülő keveset foglalkozik a gyerekkel.

fhdgy 2019.05.01. 09:55:21

@István Tamasi: Nyilván nem elhanyagolható a szülő szerepe, de egy átlag szülő napi egy-két órát van a gyerekkel, míg pl. az iskolában napi nyolcat.

fhdgy 2019.05.01. 10:28:12

@Zsákos Ember: Persze, normálisabbak lesznek, de a szülők hány százaléka szerinted, akik olyanok, amit írsz?

Hányszor, de hányszor látok olyat, hogy anyuka elmegy a gyerekkel sétálni, babakocsival, a gyerek ül a kocsiban, anyuka tolja, közben pedig állandóan (!!!) telefonál.

Ennél már csak azon akadok ki jobban, amikor egy férfi és egy nő elmennek vendéglőben, de nem beszélgetnek egymással, inkább a telefonjaikat nyomkodják bőszen.

Hogy miért nem a telefonjukkal randiznak, nem is értem! -:)

sara 2019.05.01. 10:42:33

@fhdgy: a gyerek alapvető értékrendjének a fele kialakul 2 éves korára...... Hol van akkor még az óvoda, iskola????

István Tamasi 2019.05.01. 10:42:34

@fhdgy:
A napi 1 óra foglalkozás a gyerekkel kimeríti az elhanyagolás kategóriáját és akkor még ott vannak a hétvégék és a szabadságok, ünnepnapok is.

sara 2019.05.01. 10:42:34

@fhdgy: Mivel poroszos nevelés dívik mindkét helyen, nem gond a magyar gyereknek felvenni a német iskolai fordulatot. Inkább egy szabadabb elvű iskolarendszerbe való beilleszkedés a kérdéses.....

Arthamyr 2019.05.01. 11:05:03

@István Tamasi: A "baj" csak az ezzel, hogy olyan hosszú átmeneti periódus, hogy már a születésünk előtt is jelen volt, és a halálunk után is jelen lesz. Ha a Nap életciklusához viszonyítjuk, akkor a Föld lakhatósága is átmeneti periódus, de amióta van ember, lakható, és még jó darabig az lesz (eltekintve persze attól, ha magunknak lakhatatlanná tesszük).
Emiatt célszerű ezeket az átmeneti periódusokat figyelembe venni pl. a döntéshozatalnál, és kisebb jelentősége van annak, hogy mi lesz, miután a nacionalizmusból kigyógyult az emberiség vagy a Nap vörös óriássá duzzad.

Arthamyr 2019.05.01. 11:12:07

"Hiszen akár csak Magyarországról Svácjba, Hollandiába vagy mondjuk Olaszországba költözni is komoly kultúrsokkot jelent és akkor még bőven Európán belül maradtunk." - Nem jelent. Bár gyerekkel lehet, azt nem tudom.

Csodabogár 2019.05.01. 11:15:51

@fhdgy: Ez totál mindennapos dolog. Nagyon sokszor látok ilyet. Nyilván nincs mondanivalójuk egymás számára. Mehetnének magukban is ebédelni.

Platonica 2019.05.01. 11:33:27

@sara: Hat ezt vitatni lehet, hogy kialakul-e a fele 2 eves korara. (Eleve merni se lehet.)
En azt gondolom, hogy minden eletkor meghozza a maga kihivasait, tesztjeit, ahol az ertekrend alakul, csiszolodik. Szoval folyamatos.

Ugyanakkor ugy erzem, hasonloan gondoljuk, hogy a csalad moralis/szocializacios hatasa sokkal fajsulyosabb, mint az ovie/iskolae. Lehet, hogy napi szinten kevesebb (aktiv) ora jut otthonra, de megis a bazist, a hatteret bizony a csalad adja a kozossegben megelt elmenyekhez. (Kerdeznenk csak meg a pedagogusokat, mennyire egyertelmu, melyik gyerek honnan jon, hova megy haza.)
Ahol a kortars kozosseg tul koran atveszi az ertekrend-alakito szerepet, ott gondok vannak. Dr Mate Gabor jol ravilagit, hogy me'g kamaszkorban is mennyire fontos, hogy a csalad ne engedje el teljesen a fiatalt. (Neufeld/Mate: Hold on to Your Kids)

www.goodreads.com/book/show/106744.Hold_On_to_Your_Kids

Platonica 2019.05.01. 11:44:48

"Mire nevelje egy külföldön élő magyar szülő a gyermekét? Az adott társadalom elvárásait, értékeit sajátíttassa el vele vagy maradjon a magyarnál? Mi van akkor, ha utóbbi éppen az adott országban sikeres stratégia ellen hat?

Vajon akkor tesz jót a magyar szülő, ha mondjuk Franciaországban élve a francia nevelési elveket, társadalmi elvárásokat plántálja a gyermekébe, vagy akkor, ha a magyarokat? "

Ketlem, hogy lehetseges a gyereket strategikusan egy masik orszag/kultura elvarasai szerint nevelni. Mitol lenne ebben hiteles/profi a szulo? Honnan venne a mintat, a tapasztalatot, stb? Max kiserletezhet, annak minden veszelyevel...
Bar az is igaz, hogy a 'strategikus neveles' mint olyan onmagaban megkerdojelezheto, fuggetlenul a kulturalis kulonbsegektol. Tolem nagyon tavol all, mert nem gondolom, hogy szulokent jogomban all beavatkozoan, direkte formalni a gyerekemet. Inkabb jo kerteszkent biztositani a mindenkori optimalis korulmenyeket (nyilvan sose tokeletes!) ahhoz, hogy a gyerekben meglevo sajat kepessegek, ertekek formalodjanak a leheto legteljesebb modon.

London2009 2019.05.01. 11:47:13

@fhdgy: teljesen megertem azt az anyukat, aki seta kozben telefonal. Elkepzelheto, hogy akkor van erre modja egyedul. A gyerek elvan, lehet, hogy mar be is aludt. Az anyanak valtozatossag keppen mindket keze szabad, nem kell a gyerek miatt aggodnia es verge tud valakivel egyet beszelgetni.
Azt en sem ertem viszont, amikor egy par leul vacsorazni es kozben telefonoznak. Ertelmezhetetlen az egesz jelenseg.

Platonica 2019.05.01. 12:01:32

@London2009: Szerintem nem arra az esetre gondolnak itt legtobben, hogy egy babakocsiban alvo v epp magaban jatszadozo gyerek mellett telefonal az anyuka. Ennel sajnos a hetkoznapi peldak, amiket magam korul latok, sokkal durvabbak.

En kb a masik veglet vagyok, ez sem biztos, hogy jo, de en me'g anyukatarssal sem szerettem megosztani a babaval toltott idomet a napi levegozesnel, jatszozasnal. Ugy ereztem, akkor igazabol egyikukre sem tudtam rendesen figyelni.

Jan Kovalens 2019.05.01. 12:14:10

@fhdgy: nem elég hogy izgassák egymást, el is mennek a vendéglőben?

London2009 2019.05.01. 12:20:13

@Platonica: biztos igy van. Most elgondolkodtam, hogy latok e sok rossz peldat magam korul, de szerencsere nem igazan jellemzo.

London2009 2019.05.01. 12:21:59

"Alighanem sokszor a kulturális különbségekben (is) kereshető a vegyeskapcsolatok és –házasságok problémái. Amíg nincsen gyerek, addig talán egy fokkal könnyebb, de amikor megszületik, akkor valamilyen nevelési elvnek érvényesülnie kell.
Ez különösen akkor lehet nehéz, ha a két szülő két nagyon különböző (mondjuk egy individualista és egy közösségi alapú) kultúrából érkezik, hiszen ekkor gyökeresen eltérő nevelési elveket és emlékeket, elvárásokat hoznak magukkal."

Ha a ket szulo ket nagyon kulonbozo kulturabol erkezik, ott mar a hazassag is nagy valoszinuseggel docogni fog. Ehhez nem kell gyerek, hogy ez kideruljon...

Platonica 2019.05.01. 12:30:39

@London2009: Szerencses vagy:-)
Bar el tudom kepzelni, hogy esetleg nem e'lesedett ki erre me'g az objektived. Nekem legalabbis eg es fold (volt) a kulonbseg az ilyesmire erzekenysegben 'before and after'.
Eleve gyerektelenkent nem is igazan jartam olyan helyekre (jatszoterek, jatszohazak, egyebek), ahol tomegesen es folyamatosan megfigyelheti az ember ezeket a dolgokat. Bar repulon te is utazol, hat vannak jelensegek, de persze elfogadom, hogy nem mindenki ugyanazt latja zavaronak.

London2009 2019.05.01. 12:44:12

@Platonica: nem hiszem, hogy ez kulonosebben valtozna, miutan baromi keveset foglalkozom azzal, hogy mas ember mit csinal a kolykevel. De majd meglatjuk! : )

fhdgy 2019.05.01. 12:51:17

@Platonica: A családi háttér egyik megnyilvánulása az is, hogy milyen iskolába kerül a gyerek. Tudom, hogy sokszor ez túl determinált, a család nem biztos, hogy döntési helyzetben van.

Persze, a kérdést úgy is fellehet tenni, hogy tényleg nincsenek döntési helyzetben vagy nem is akarnak.

Azt sokszor leírtam itt, hogy erdészházban laktunk, a falutól távol, egy puszta ( ez dunántúli értelemben értem ) mellett.

Ez elégé determinálta volna, hogy egy összevont négyosztályos iskolába kerüljek. A szüleim ( főleg apám ) azt mondta, hogy na, azt nem!

Ezért, mire iskolás lettem, beköltöztünk a faluba és normális nyolcosztályos iskolába kerültem ezáltal. Ennek kemény anyagi konzekvenciái voltak, de ők fontosabbnak tartották az iskolát. Nyilván és elvileg, dönthettek volna úgy is, hogy pl. Budapestre költöznek és egy elit iskolát keresnek nekem, de az ötvenes években nekik a lehetetlenség kategóriája volt.

A kérdés, hogy mi lehettem volna egy pusztai ( alföldi értelemben egy tanyasi ) iskolában, szemben egy nyilván jobb ( tényleg az volt ) falusi iskola ellenében.

Itt is vannak persze kivételek, mert pl. Kalmár László matematikus ( aki profom volt ) egy összevont iskolában kezdte.

sara 2019.05.01. 12:56:35

@Platonica: Kérdezz csak meg: pedagógus vagyok... tudnék mesélni.... Sajnos. És igen: nem is hisszük, h a család szerepe mennyire fontos! Lehet itt továbbpasszolni a felelősséget az iskolára, de felesleges! Úgy, ahogy mondod!

Platonica 2019.05.01. 13:01:13

@London2009: Foglalkozni vagy eszrevenni nem ugyanaz;-)
Me'g a 17 evesemnek is feltunik, ha a kornyezeteben egy kisgyereket pl negligalnak...

@fhdgy: Na most lehet nem jol ertelek, de mintha pont ellentmondanal itt a korabbi posztjaidnak, hogy mi is a meghatarozobb... Sok esetben, es egyre inkabb igenis van beleszolasa a szulonek, donthet abban a kerdesben, milyen iskolaba kerul a gyerek. Es legtobbszor a tudatos szulo teszi ezt, aki olyan kozosseget keres, amely megtamogatja az otthoni normakat.

Mi is koltoztunk a kivanatos iskola miatt, me'g azon az aron is, hogy igy a ferjemnek kellett ingaznia.

fhdgy 2019.05.01. 13:17:27

@Platonica: Nem biztos, hogy van ellentmondás!

Sokszor a család szerepe csak egy-egy momentumra korlátozódik

Valamerre billen a mérleg nyelve, jó vagy rossz irányba és az az "apróság" később döntő jelentőséggel bírhat.

Ha apámat "csak" annyit foglalkoztatta volna a dolog, hogy így döntött, már eldőlt a sorsom még akkor is, ha utána a lovak közé dobta volna a gyeplőt.

Hú, ezt csak hosszan és körülményesen tudnám megfogalmazni, de kérlek próbáld meg jól érteni.

Inkább egy példa: ha egy gazdag család ( pl. Angliában ) egy elit, bentlakásos iskolába küldi a gyerekét, akkor az én fogalmaim szerint nem nevelték a gyereküket, sőt megszabadultak a nevelés nyűgjétől, "csak" gondoskodtak a jövőjéről.

London2009 2019.05.01. 13:29:59

@Platonica: szerintem meg ugyanaz. Ha nem foglalkozom vele, akkor eszre sem veszem. De nyilvan ha tobb gyereket lat az ember naponta, akkor tobb minden feltunik.

Platonica 2019.05.01. 13:32:41

@fhdgy: Abszolut nem gondolom, h a csalad szerepe momentumokra korlatozodik. Pont az ellenkezoje igaz, innentol csak elbeszelnenk egymas mellett. (Szerintem az, ahonnan jovunk, minden kesobbinek a melegagya pozitiv es negativ ertelemben is.)

Utolso bekezdessel nagyjabol egyetertek egyebkent, foleg ha korai eletkorrol van szo. Illetve ezzel sem teljesen, mert nem biztos, hogy tenyleg gondoskodtak a jovojerol pusztan azzal, hogy bentlakasos iskolaba kuldtek a gyermeket. Sokan olyan negativan elik ezt meg, hogy a bennuk alapbol meglevo kepessegeik, keszsegeik sem tudnak kifejlodni.

sara 2019.05.01. 13:35:18

@fhdgy: nyilván meghatároz az iskolatípus is, de ami igazán fontos: az maga a tanító személye..... Ismerek olyat, aki gyengébb gyerekekkel is csodákat csinál, és olyat is, aki szuper adottságúakat lesüllyesztett..... És tudod, mi az érdekes? Azok a szülők, akik követték a gyerekeik sorsát, beszélgettek velük, tudták/érezték, mi a szitu, kimenekítették a gyerekeiket. A többiek maradtak. Iskolaváltásnál meg szívtak nagyot....

fhdgy 2019.05.01. 13:48:40

@sara: Ezzel teljesen egyetértek!

Egy kis történet ehhez:

Nekem volt egy öreg, nyugdíjas férfi tanítom. Ő még néptanítóként kezdte.

Minden órát azzal kezdet, hogy gyerekek, ha jók lesztek, a végén mesélek! Soha nem tudtunk olyan rossza lenni ( pedig rosszak voltunk ), hogy ne "érdemeltük" volna meg a mesét.

Voltak népmesék is, meg Hunyadiról, Mátyás királyról mesék, történetek Zrínyi Miklósról, Szondi Györgyről, Jurisics Miklósról, a törökökről a tatárokról stb., stb.

Mi lett az eredmény? Hát pl. az, hogy a történelem tanáraimnak már nem kellett velem megszerettetni a történelmet, mert azt már megtette valaki, aki nem is volt történelem tanár, de még csak tanár sem, mert hisz, "csak" egy tanító volt.

Sok-sok ilyen "csak" kellene és szebb lenne a világ!!!

sara 2019.05.01. 13:51:52

@fhdgy: Igaz! Örülök, h így látod! :-)

fhdgy 2019.05.01. 13:51:56

@Platonica: Vannak családok, akik meghatározzák a gyerekük sorsát azzal, hogy pénzeszsákok, de ezen kívül szinte semmit sem adnak. Vannak családok, akiknek pénzük kevés, de van szeretet.

Aztán se pénz, se posztó, nos olyan is van, sajnos nagyon sok.

fhdgy 2019.05.01. 13:56:11

@sara: Így látom!

Szerencsés voltam, jó tanáraim voltak, a szüleim nem kényeztettek, de szerettek. Apám mindig, már kis gyerekként is,azt mondta nekem, hogy haragudhatsz rám, mert szigorú vagyok, de ne most szeress, majd felnőttként! Igaza volt!

sara 2019.05.01. 14:09:31

Ezt tudd továbbadni a gyerekeidnek is! Szívemből kívánom! :-)

Platonica 2019.05.01. 14:29:09

@London2009: Korabban irtad, hogy az milyen fura, ha a parok telefonoznak egymas tarsasagaban, nem erted. Nos, ez sztem ugyanaz a kategoria, ezzel se foglalkozol kulonosebben (gondolom), me'gis feltunik, eszreveszed. Csak erre irtam.

Platonica 2019.05.01. 14:37:24

@fhdgy: Huha, mennyire maskent latjuk a dolgokat!
Soha nem tudnam azt mondani a fiamnak, hogy 'ne most szeress, hanem majd felnottkent...' Brrr, me'g a hideg is kiraz.
En inkabb a folyamatos szereteten, joerzesen alapulo szulo-gyerek kapcsolat hive vagyok. Amiben pont az elfogadas, kolcsonos tisztelet miatt kenyszermentesen tud bontakozni a gyerek. Ketsegem sincs afelol, hogy ez onmagaban eloremutato, es hogy egesz eleteben ertekelni fogja, sot azt is sejtem, nem fog a szeretete idokorlatok koze szorulni:-)

London2009 2019.05.01. 15:33:16

@Platonica: regi vilagban ez szerintem igy ment... a mi szuleink idejeben.

fhdgy 2019.05.01. 15:53:46

@Platonica: @London2009: Igen, az még egy másik világ volt. Ne feledjétek, az ötvenes évek legvégéről, hatvanas évek elejéről beszélek.

A mai világban vannak dolgok, amit tudomásul veszek, hogy ma már úgy van, de nagyon nem értek vele egyet.

Pl. a falumban manapság nagyon sok lábatlan gyerek van, egy-másfél km.-ről is autóval hordják-viszik őket. Nem arról van szó, hogy néhányszor ne, de szerintem ez összességében káros.

Én. pl. annak idején elsősként 3 km.-ről egyedül és gyalog jártam az iskolába. Persze, mondom, az egy másik világ volt.

Szeretni, meg elkényeztetni nem ugyanaz!

gabors 2019.05.01. 16:56:31

@fhdgy: 'Pl. lehetne vizsgálni, hogy egy magyar család gyereke pl. egy német iskolában mennyiben lesz más, mint egy magyarban."

ezt kb sehogy nem lehet igy vizsgalni mert nincs ket egyforma gyerek meg egy csaladban sem akiken ezt vizsgalni lehetne maga a kiserlet (marmint hogy hol jar islkolaba es a szulo is pl ott el(t) mar ... stb) mar eleve megvaltoztatja azt amit merni akarsz kb annyit lehet mondani hogy mas lesz (talan) de meg ez sem biztos mert ne tudod ketszer a gyereket mas iskolaban/orszagban felnevelni

fhdgy 2019.05.01. 17:12:12

@gabors: Nincs kér egyforma gyerek sem, meg két egyforma család, akkor hogy lehet vizsgálni a család hatását a gyerekre?

Ha ezt lehet, akkor egy pár ezres minta alapján is lehetne vizsgálni a magyar családok gyerekeire milyen hatással van a nem magyar iskola. Ha igazad lenne, akkor kétségbe kellene vonni azt is, hogy a témában feltett kérdést lehet-e szakszerűen vizsgálni vagy sem.

Én pl. azt sem tudom elképzelni, lehet, hogy földhöz ragadt vagyok, hogy mi alapján lehet vizsgálni a család ( iskola, stb. ) szerepét a gyerekre. Biztos valami csodafegyver kell hozzá.

Pl. ugyanazon család, mondjuk 3-4 testvér, ugyanabba az iskolába járnak/jártak, a tanáraik teljesen azonosak voltak és voala, az egyik a természettudományok doktora lett, a másik mondjuk szakmunkás, a következő meg mondjuk nem végezte el az általános iskolát sem teljesen, mert túlkoros lett. Tegyük hozzá, egyiknél sem állapítottak meg szervi problémát, betegséget.

Szóval: van értelme elfilózni azon, hogy a család mekkora szerepet játszik, de nagyon csínján kell bánni az értékeléssel. Itt a kétszerkettő józanságának nehéz megfelelni.

littke 2019.05.01. 17:19:14

Egy nemrégi tanulmány szerint 3 dolog fontos a gyerek sikeres nevelésénél. Ez egyes csoportokban, főleg az emigrációban élőknél figyelhető meg.
1/ Felsőbbrendűségi érzés (érts "mi jobbak vagyunk")
2/ Látszólag a fenti ellentéte, bizonytalanság, (azaz diszkriminációt érez a csoport), és
3/ Fegyelem
Itt Amerikában ez az ázsiai és az Indiábol származóakra érvényes, és ezek nagyon sikeresek a legjobb egyetemre bejutásnál.

fhdgy 2019.05.01. 17:44:31

Off:

Jó néhány törzskommentelőt nem láttam ma még kommentelni, akikkel az itteni keretekben is többször is beszélgettünk a kecskéimről.

Akit érdekel: meg ellett az utolsó kecske is és összesen 15 édes kicsikecske lett. Ez 15 éhes kicsikecskét jelent, mert szerencsére mindnek kiváló az étvágya. Nagyon elevenek, életre valók, és főleg szeretetre méltók.

Az eredmény csodálatos, akkor is, ha sok szomorúság, bánat is volt. Kettő anyakecske elpusztult, több kiskecske sem maradt életben, ill. már eleve élettelenül született.

9 kis nőstény lett és hat kis bak.

Nagyon remélem, hogy ezek már mind megmaradnak és a következő ellési szezonnak már 18 anyakecskével vághatunk neki.

On:

London2009 2019.05.01. 18:01:58

@fhdgy: koszi az infot! Pont kerdezni is szerettem volna, hogy mi lett a betegeskedo kiskecskekkel. Azt lehet tudni, hogy mi bajuk volt? Mindenesetre igy is nagyszeru eredmeny! 15 kis kecske! Juhejj!

Csodabogár 2019.05.01. 18:08:08

@London2009: Én elég sokszor látom főleg buszon. Gyerek a kocsiban nézeget, gagyog, mutogat, nyilván érdekelné valami. Anyuka viszont elmélyülten telefonál.

London2009 2019.05.01. 18:14:51

@Csodabogár: ezzel en nem latom a problemat. Az anyukanak is non stop gagyognia kellene a gyerekkel? Megertem az anyukat, hogy orul, hogy a gyerek egy kicsit elvan magaval. Egesz nap hatralevo reszeben meg foglalkozhat a gyerekkel. Ez a par perc telefonozas (kulonben lehet, hogy eppen hireket olvas) igazan bele kell, hogy ferjen. Ez alapjan en itelnek el senkit.

Csodabogár 2019.05.01. 18:19:09

@fhdgy: Ezen az autóztatáson én is mindig csodálkozom. Délután aztán autóval viszik sportra is a gyerekeket. Szerintem ma úgy nőnek fel a gyerekek, hogy szinte egy lépést nem tesznek gyalog. Csak nézem, hogy buszra, villamosra sokszor felszáll egy csomó gyerek egy megállóra. Nekem ez még ma se jut eszembe.

fhdgy 2019.05.01. 18:20:15

@London2009: Igazából egy kiskecske volt, amelyik betegeskedett. 15 napig gondoztam, a 16,-on elpusztult. Ugye az volt a baj nála, hogy nem tudott lábra állni. Szerintem tüdőgyulladás vitte el a sok fekvéstől, pedig masszíroztam is, tornáztattam is rendszeresen.

Egy ellés közben pusztult el, mert félre fordult a feje, nem tudott világra jönni. Nagy nehezen sikerült a bábáskodás, de már nem élte túl, annak is örültem, hogy az anyja megmaradt, kibírta.

A többi az vagy eleve élettelenül lett meg vagy fejletlen volt és egy órán belül elpusztult.

Ezeknél az volt a baj, hogy első ellő kecskéknél hármas ikrek voltak mind a kettő esetben. A három-háromból csak egy-egy maradt, azok viszont szépek, elevenek.

11 anyakecskétől 15 élő kecske nem igazán jó eredmény, de az, hogy 9 nőstény van, az kárpótol mindenért. Az elején gondolkodás nélkül örömmel aláírtam volna a kilenc nőstényt, de a 8-at vagy 7-et is.

Van viszont még egy szomorú dolog: van kettő kis bak, akik szépek, elevenek, életrevalók, de nyúlszájuk van. ( a felső állkapocs előrébb van mint az alsó ). Ez sajnos tenyésztésből kizáró ok, így tenyésztési szempontból értéktelenek. Valami megoldást kellene találnom, hogy ne kondér legyen az osztályrészük, mert azt nagyon sajnálnám.

Csodabogár 2019.05.01. 18:24:50

@fhdgy: Már akartam kérdezni, hogy mi újság kecske fronton. Vajon mibe pusztultak bele az anyakecskék? Lehet ezt tudni?
Különben gratula az eredményhez.

István Tamasi 2019.05.01. 18:26:12

@Arthamyr:
Természetesen nemzetiség, nemzethez tartozás volt már a feudalizmusban is csak akkor még másod- harmadrendű fontossága, súlya volt. A feudalizmusban nem volt nagy jelentősége annak hogy kinek mi volt a nemzetisége, mert az volt elsőrendű fontosságú hogy ki volt a hűbérura illetve királya.
A nacionalizmusnak a feudalizmusból a polgári demokráciákba átmenet idején volt némi pozitív célja és tartalma de azután gyorsan retrográddá és károssá, az emberekre, emberiségre károssá vált például azzal, hogy nacionalista jelszavakkal ugatták, uszították egymásnak az embereket és sokan sajnos még ma is erre használják. Szerencsére a nacionalizmus - noha valamennyire még jelen van - lassan a történelem szemétdombjára kerül és ebben a globalizmusnak, az emberek szabad helyváltoztatásának, más emberek és népek megismerésének, a kultúra és társadalomtudományok fejlődésének szerepe van.

István Tamasi 2019.05.01. 18:26:21

@littke:
A "felsőbbrendűségi érzés", "mi jobbak vagyunk" végtelenül káros mert gyűlölködés, háborúskodás forrása.

Csodabogár 2019.05.01. 18:27:34

@fhdgy: Finom a fiatal kecske sülve. Biztos nem esik jól, de ha ez a sorsuk....

Arthamyr 2019.05.01. 18:34:05

@István Tamasi: Szeretném, ha igazad lenne, de szerintem nincsen. Ma is kiváló és aktívan használt eszköz, csak kicsit naprakészebbé kellett tenni, felhígitani ezzel-azzal, és kész is a sikeres jobboldali populizmus.
Nagyon csodálkoznék, ha a 22. század előtt eltűnne.

London2009 2019.05.01. 18:37:33

@fhdgy: nagyon erdekes! Tovabbi sok sikert!

gabors 2019.05.01. 19:03:03

@fhdgy: igy van az ilyen osszehasolito vizsgalatokat bizony nagyon ovatosan erdemes kezelni foleg egyenre vontakoztatni nem igen lehet egyetertek pl a peldaddal pedig ott meg a valtozokat is minimalizaltad :-))))

meg egy pelda egy csalad ket gyerek kozottuk 10 ev kulonbseg ... akkor mar hiaba ugyanaz az iskola mert a tanarok is valtoznak eleget a csalad maga is ... stb

fhdgy 2019.05.01. 19:04:50

@Csodabogár: Köszönöm a kecskék nevében, nem sokára megyek hozzájuk és átadom nekik, mert én csak a gazdájuk vagyok, a dolog meg rajtuk múlott és fog is mulanni.

fhdgy 2019.05.01. 19:06:14

@Csodabogár: nem vagyok vegi, szeretem a húst, a kecskehúst is, de belőlük nem tudnék enni, túlon-túl hozzám nőttek.

fhdgy 2019.05.01. 19:11:02

@Csodabogár: Tavaly is volt egy nyúlszájú kecském és inkább ingyen elajándékoztam azzal a feltétellel, hogy nem kerülhet kondérba. Még mindig megvan, él és virul, sőt lett egy utódja és reméljük lesz még egy. Annyi a különbség, hogy ott hobbi szinten tartják a két anyakecskét, ott nem kizáró ok a nyúlszáj.

kék madár 2019.05.01. 19:13:14

nem lehetne minden nap csak az aznapihoz kommentelni, hogy ne kelljen nekem ossze-vissza klikkelni?
Fegyelmezetlenek vagytok!

kék madár 2019.05.01. 19:19:13

@fhdgy: engem speciel jobban erdekelnek a kecskes hirek, mint a lehangolo politikai vonatkozasuak, bar sokat nem tudok roluk (egyszer kaptunk kolcson egyet egy hetre es az marha nagy poen volt, annyira baratkozos es okos volt mint egy kutya)

fhdgy 2019.05.01. 19:24:00

@London2009: Köszönöm, remélem siker lesz továbbra is.

Nekem ebben annyi a szerepem, hogy jógazda módjára gondoskodom róluk és mivel kedves állatok és mindent megteszek azért, hogy szelídek lehessenek, ők ezt a hihetetlen szelídségükkel nyugtázzák is.

Aki nem szereti az állatokat, ne tartson állatokat.

Amikor ülök a kisszéken és a kiskecske befekszik az ölembe ...

Amikor ülök a kisszéken, simogatok egy kecskét, oda jön egy másik, oldalba bök, hogy hé gazdi én is itt vagyok, tessék engem is simogatni ...

Amikor csak szólok, hogy Buksikám gyere, kell egy kis tej az árváknak, és jön, nekem egy lépést sem kell tennem ...

Szóval ők ilyenek!

fhdgy 2019.05.01. 19:25:09

@kék madár: Örülök, hogy jó dolgokkal is szolgálhattam!

littke 2019.05.01. 19:55:10

@István Tamasi: Talan rosszul fogalmaztam. A "mi jobbak vagyunk", lehet enyhe nacionalizmus, kivalasztott nep, reteg ami megkulonboztetesnek van kiteve....stb. Nem feltetlenul vezet amire mar egyszer (a nemeteknel) vezetett. Pl sajat tapasztalatom: a komcsiknal ertelmisegi csaladbol nehezebb volt egyetemre bejutni. Szoval jobban igyekeztem.

Dammiel 2019.05.01. 22:49:50

@István Tamasi: Mo-n sajnos még kitart egy darabig a nacionalizmus. Jól befűtöttek ennek most...

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2019.05.01. 22:58:55

Reszben a temahoz kapcsolodik, mert a "magyarsag" tema koreben mozog. Amerikaban elo magyar anyukak FB csoportban (itt kommentelok kozul is tobben benne vagyunk) nemreg egy lelkes (es ifjonti naivitassal rendelkezo) holgy cikket osztotta meg az ismerose:

anyanyelvmegorzes.hu/2019/04/27/hej-ti-magyar-anyak-ti-anyak/?fbclid=IwAR2YedU7ae4lhCXFKG2ss1Rq7gH0r-E0rWHnkDAp5-zYiKfjDs-qecwxQgk

A cikk majdnem 700 (!) kommentet generalt :) Leginkabb azzal volt problemaja mindenkinek, hogy a cikk szerzoje- mint utobb kiderult, fiatal, lelkes, naiv, es meg gyerektelen - az altala ironikusnak (?), pajkosnak (ertsd "nepi pajkossag") szant hangvetellel pont az ellenkezo hatast erte el, mint amilyennek szanta :)
1. ugyanis a kisse kioktato, es/vagy dolgokat belemagyarazo hangnem helyett a praktikus tanacsok sokkal hasznosabbak lettek volna a magyar, vagy vegyes hazassagban, angol nyelvi kornyezetben tobb eve elo szuloknek
2. a magyar nyelv megorzese a diszporaban max. a 2. , ritkan a 3. generacioig lehetseges, es igy a tema maga kicsit tuldimenzionalt
3. az identitast nem feltetlenul CSAK a nyelv hatarozza meg.

Erdemes elolvasni a cikket egyebkent, kivancsi lennek a velemenyetekre (foleg, akik kulfoldon elnek es ott neznek szembe ugyanezzel a problemaval.)

Herr Géza 2019.05.01. 23:09:36

@kék madár: Tessék: BL > BARCA-LIVERPOOL 3:0, Messi már megint istenkirály volt. Visca el Barça !

Herr Géza 2019.05.01. 23:14:20

@Zsuzsi65: Uh, elolvastam. Nem kellett volna....
Hab a tortán, hogy a cikk szerzője “színész, anyanyelvmegőrző” .
Karmolom magamat megfele.

kék madár 2019.05.01. 23:22:25

@Zsuzsi65: ez a csajszi nem a sajat szolgaltatasat reklamozta ezzel a cikkel?

gabors 2019.05.01. 23:24:58

@Zsuzsi65: "Erdemes elolvasni a cikket egyebkent, "

ilyen kezdo mondat utan ??????? ne basz ....

'Kincset őriztek kezetekben, mégsem tudtok róla. Fukarul takargatjátok, s még gyermekeitekkel sem osztjátok meg."

hat azert simely-t tehettel volna :-)))))

Arthamyr 2019.05.02. 00:17:19

@Herr Géza: Messi egy élő cheatcode. Nevetséges, amit idén (is) csinál, sajnálom azokat, akik vele egy korszakban játszanak, lehetnek akármilyen jók, mellette nem tűnnek annak. Ma a felületes szemlélőnek sokáig úgy tűnhetett, hogy mennyire meccsben van a pool, aztán lemessizték őket.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2019.05.02. 01:42:03

@kék madár: haha, az is benne van a pakliban termeszetesen :)

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2019.05.02. 01:44:57

@gabors: Akkor mukodott a "marketing", es csak elolvastad. Ez volt a cel :))))
De valoban ez a jaj-de-nagyon-fontos-a-magyar-mert az annyira-kulonleges-nyelv" dolog sok embernel a visszajara sul el, me'g akkor is, ha kivonjuk belole a politikai felhangokat :))

gabors 2019.05.02. 02:35:07

@Zsuzsi65: "Akkor mukodott a "marketing", es csak elolvastad."

nem olvastam el az elso paragrafus felenel ujra kezdtem es az elso mondat masodik elolvasasa utan irtam neked .... :-)

mert ilyen kezdes utan semmi ertelmes nem igen johet de ha igen engem mar nem erdekel ...

darlacko 2019.05.02. 06:55:41

@fhdgy: A környezetemben élő nők manapság nem azért vállalnak gyereket, mert annyira szeretnének egy gyerekkel foglalkozni, hanem mert ha leszülnek egy utódot egy pénzes faszinak, akkor otthon maradhatnak életük végéig, dolgozni soha nem kell már nekik. Ez mondjuk egy gazdag ázsiai ország. Ennek megfelelően SEMMI érzelmi kötődés nincs az anya és a gyerek közt. Tutorok nevelik fel a kölyköt, az anyja szervez neki minden napra iskola utáni különórákat, így gyakorlatilag semmit se kell soha eldöntenie a gyereknek, minden perce be van osztva, de így foglalkozni se kell vele, erre ott vannak a különtanárok. Anyuci meg telefonál, sorozatokat néz, más anyákkal összejár kávézókban, éttermekben, költi apuci pénzét, pletykál, féltékenykedik, elvárásokat támaszt a gyerekei felé. Azt azért vicces látni, amikor egy anya a tanulás, kemény munka és szorgalom fontosságról papol a gyerekének, de ő maga nem dolgozik, otthon döglik, nem tanul semmi újat, egy szobanövény szintjén vegetál.

Ebből csak azt akartam kihozni, hogy fontos, amit a szülő mond a gyerekének, de talán még fontosabb, amit a gyerek lát, amikor a szülő nem neveli tudatosan, csak a gyerek látja, hogy hogy viselkedik a szülő. És ez a néma megfigyelés, utánzás jobban hat a gyerekre, mint a szülő tudatos parancsai.

darlacko 2019.05.02. 06:55:57

@kék madár: nyilvanvalóan aki Amerikában gyerektelenül a gyerekek anyanyelvi nevelését szorgalmazza, ráadásul neki ez a szakmája, az ebből pénzt akar keresni

Nem rossz piac amúgy, sok gazdag amerikai magyar család van, ahol vevő erre a székelyhimnuszos, ősmagyaros romantikára.

Dikusz 2019.05.02. 07:01:11

@Zsuzsi65: Nekem úgy tűnt, hogy a saját szolgáltatását reklámozza mézesmázos szövegbe burkolva. Éppen ezért nem nevezném naivnak, bár kicsit túltolta, és kilóg a lóláb.:)))

kék madár 2019.05.02. 07:21:46

@darlacko: raadasul erre meg palyazati penzeket is talicskazhatna ki maganak

midnight coder 2019.05.02. 07:46:18

@István Tamasi: "Az hogy ki milyen nemzetiségű - azaz a nacionalizmus - igazából a feudalizmusból a polgári demokráciába átmenet idején vált fontossá és a globalizációval súlyát veszti vagyis ez az emberiség történetében egy átmeneti periódus. "

Én őszintén szólva nemigen hiszek a globalizációban. Pontosabban a tömegesben nem hiszek. Ahol átmegy pár száz X nemzetiségű polgár egy másik országba, az jó eséllyel beilleszkedik. Ahol pár tízezer megy át, ott már megindul a szegregáció, kialakulnak az adott ország lakosaival teli települések, városnegyedek. Minél inkább különböző a kultúra, annál inkább.

kék madár 2019.05.02. 08:13:15

@midnight coder: azert a globalizacio fogalmanak utananezhetsz, artani nem fog.

István Tamasi 2019.05.02. 08:54:03

@midnight coder:
Egy dolog, hogy miben hisz vagy nem hisz. Az emberek például sokáig hitték, hogy a Föld lapos.
Viszont a globalizáció megállíthatatlanul és egyre növekvő sebességgel terjed.

kvp 2019.05.02. 10:03:39

"Az hogy ki milyen nemzetiségű - azaz a nacionalizmus - igazából a feudalizmusból a polgári demokráciába átmenet idején vált fontossá és a globalizációval súlyát veszti vagyis ez az emberiség történetében egy átmeneti periódus."

Ez mar kozel 2000 eve sem igazan jott be. Ott volt a romai birodalom, ami megprobalta magaba olvasztani a kulonbozo nepeket. Igazi globalis gazdasag jott letre, persze csak a birodalom teruleten, de ez akkori mertekben a teljes ismert vilagnak felelt meg. Aztan ez a birodalom magahoz csatolta az akkor mar tobb ezer eves multtal rendelkezo zsido nepet es mindenki arra szamitott, hogy akkor majd szepen feloldodnak a tobbi romai kozott. Nem igy tortent.

Aztan ott a masik pelda 1000 evvel kesobbrol, egy csomo gazdasagi migrans, akik egyszercsak megjelentek a nemet romai birodalom hataran es addig mentek nyugatra, amig meg nem allitottak oket valahol a mai Nemetorszag kozepso reszen. Az ezutan a keleti hatarnal letelepedett nepcsoportok esetben a gyors integracioban bizott a teljes europai kozosseg, melyet elvileg segitett a feudalizmus elterjedese is. Aztan tobb mint 1000 evvel kesobb meg mindig nem sikerult az integraciojuk a nemet-romai birodalom utodallamaba. Jelenleg magyaroknak hivjak magukat.

Az europai integracio egyetlen eletkepes utja egy globalis eszme szerinti integracio lehet es europaban jelenleg az egyetlen ilyen eszme ami eletkepes az az iszlam. Az, hogy mennyire sikerul ezaltal megteremteni a beket jol mutatja az iszlam vilagban tapasztalhato beke es osszetartozas, bar azt meg kell hagyni a nem iszlam hivok integraciojanak problemajat eleg hatekonyan tudjak megoldani. A jelenlegi europai nepesedesi es bevandorlasi trendek is egy egyseges europai iszlam allamkozosseg iranyaba mutatnak hosszu tavon, melynek kialakulasat a jelenlegi nyugateuropai politikai vezetok is tamogatjak. Ha nem is szoban, de tetteikkel igen.

Hosszu tavon persze elkepzelheto, hogy a globalizacio miatt csak egy nemzet marad, de mivel eddig semmilyen tersegen, barmilyen ido alatt sem sikerult teljesen egysegesse valnia a lakossagnak (totalis nepirtas nelkul), ezert nem valoszinu, hogy a teljes bolygo lakossaga jelenleg emberileg belathato idon belul bekes modon integralodjon.

ps: Viszont, ha valaha vegre sikerulne kilepni a foldi keretek kozzul, azaz sikerulne a Marsot es/vagy a kisbolygo ovezetet kolonizalni, akkor varhato egy ujabb szakadas, hasonlo modon ahogy a brit gyarmatok atalakultak Egyesult Allamokka vagy eppen Ausztraliava. Mindegyik tersegben kialakult egy onallo nemzeti ontudat. Ez az ur eseten a meg nagyobb tavolsagok es meg nagyobb ter miatt meg tobb eltero kulturahoz es eltero nemzeti ontudathoz vezethet hosszu tavon.

midnight coder 2019.05.02. 10:56:25

"Aztan tobb mint 1000 evvel kesobb meg mindig nem sikerult az integraciojuk a nemet-romai birodalom utodallamaba."

Valójában nem csak nekünk nem jött ez össze, de szinte senkinek sem. Az EU nem a német-római birodalom utódállama hanem egy bolhacirkusz, közös nyelv, közös kultúra, közös nemzettudat nélkül. Ezért vagyunk elég nagy hátrányban Pl. a kínaiakkal vagy az amerikaiakkal szemben.

szepipiktor 2019.05.02. 10:57:10

Nem akarok cenzúrázókkal beszélgetni, ez egy aljas besúgószokás, de ez:
"A globalizáció oda vezetett, hogy az elmúlt fél évszázadban gazdaságilag legnagyobb fejlődésen átment társadalmak sokkal individualistábbá vált"
Rávilágít arrra, hogyan kell a valóság a céljainkhoz hamisítani.
A mai világban pont az individualizmus eltakarítása a célja az aktivista mozgalmaknak! A nemzetállamiság, a nemzeti alapok eltakarítása és a globalizált konformizmus az elérendő cél.
Vagy a szerző szerint a PC elvek, a feministák kvótalvű mozgalma, a különböző szektaszerűségek egységes gondolkodásra "nevelése" lenne az individualizmus?
Az individualista pont ezeket tagadja, gyűlöli, neki a kompetebncia a lényeg, a tehetségesebb a jobb, a hasznosabb.
Miközben nemzetközi mozgalom zajlik ez ellen!
Mert a individualista ROSSZ FOGYASZTÓ, míg az egységesített halmaz meg JÓ FOGYASZTÓ.
Cél? nem kell a nemzeti alap, a nemzeti kultúra, a nemzeti nyelv - ezek mind akadály jelentenek, ahogy a alaptudás is, hiszen aki gondolkodik, az nem rohan félévente új telefon vásárolni, nem rohad a tévé előtt a ostoba sorozatok nézve (bennük 10 percenként 5 perc reklámmal).
Szóval értem én a cenzúrát...

midnight coder 2019.05.02. 10:57:27

@kék madár: Ha egy országba telepedéssel nem egységesedik két kultúra, akkor úgy egyébként fog ? Ha pedig nem egységesedik, akkor a nemzetiség bizony továbbra is fontos marad. Attól mert Kunta Kinte afrikában Coca-Colát iszik, még nem lesz belőle amerikai, de még az sem viszi közelebb a dologhoz, hogy a Starbucks-ban az amcsik az általa leszedett kávébabból készült kávét fogyasztanak.

midnight coder 2019.05.02. 10:57:37

@István Tamasi: Terjed, bár mostanság picit megtorpanni látszik. De ez nem jelent feltétlenül kulturális, civilizációs azonosságot is, max. a fogyasztási szokások egységesednek - egy bizonyos szintig persze, azaz kólát tud venni Kunta-Kinte, de Teslát nemigen. Ráadásul ez is csak látszólagos, mert az a Coca-Cola amit Pl. nálunk tudsz venni, vagy amit az osztrákoknál, az nagy kettő.

Herr Géza 2019.05.02. 14:38:35

@Arthamyr: Hát igen. Messi megint leiskolázta a focivilágot, főleg a szabadrúgásgóljával. Liverpool adios....
Mondtam vala: Barca-Ajax döntő lesz.

gabors 2019.05.02. 15:25:05

@darlacko: "A környezetemben élő nők manapság nem azért vállalnak gyereket, mert annyira szeretnének egy gyerekkel foglalkozni, hanem mert ha leszülnek egy utódot egy pénzes faszinak,"

jo kornyezeted lehet :-)

Arthamyr 2019.05.02. 16:43:05

@Herr Géza: A jó oldalát nézem: nem valószínű, hogy angol csapat fog nyerni. :)
A vicc, hogy Alisson nem gagyi kapus, mégis megette ebből a távolságból is, azért ez elég durva, meg az is, hogy milyen arányban rugdossa be a szabadokat mostanában, ez nem egyszeri mák volt. Még jópár évig tényező lesz az ember, pedig nem fiatal...

2019.05.02. 18:10:50

Nos.

Nekem pinay feleségem van, az volt az igazi kultúrsokk! De meg kell mondjam, hogy nagyon gyorsan hozzászoktam a jóhoz. Rengetegen szenvednek attól, hogy a személyiségük konfliktusba kerül a társadalommal, amiben élnek.

Vannak, akik az ilyen tesztoszterontól ropogós húsú managernőkre gerjednek. Vannak, akiknek a szorgos asszonyok jönnek be, akik suli mellett pluszmunkát vállalnak, utána meg céltudatosan, önállóan állnak a lábukon. Megint másnak (pl nekem) a nőies nők tetszenek, konzervatív értékekkel: elenyésző promiszkuitás, családközpontú gondolkodás, gyerekvállalási kedv, otthonteremtési hajlam. Ezek nem jobb vagy rosszabb választások. Az ember szemelyisége dönti el, hogy milyen társsal, milyen társadalomban, milyen klímán érzi jól magát.

erkölcsi hulla 2019.05.02. 18:10:51

Nem. A magyarság a várható életszínvonalat határozza meg, hogy halálodig mit tudsz majd a családodra hagyni.
A várható életkort, is meghatározza, a daganatos, szív-érrendszeri betegségeket, amik majd hosszú szenvedés után, a félre diagnosztizálások, az elégtelen és hanyag orvosi kezelések miatt elvisznek.

2019.05.02. 18:10:51

@darlacko: A gazdagoknál mindig így van ez, minden népnél.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2019.05.02. 21:08:12

@darlacko: "sok gazdag amerikai magyar család van, ahol vevő erre a székelyhimnuszos, ősmagyaros romantikára."

Haha, hat nem csinaltam statisztikat, de ez a "sok gazdag amerikai magyar csalad" valoszinuleg egy mitosz. Abbol fakadhat, hogy az atlag magyarorszagi magyar - latva az olyan (foleg bulvar)media altal terjesztett riportokat, videokat, amiben csak a "kolbaszkeritest" mutatjak (mint pl. Los Angelesbol CSAK Beverly Hillst, mintha ez lenne az "atlag) - azt hiszi, ez az atlag, es mindenki igy el :)

darkdog73 2019.05.03. 08:02:04

@fhdgy: "elmennek vendéglőben"
Akkor oda többet nem engedik be őket :)

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2019.05.04. 11:33:19

@Herr Géza: És már megint a barca esz a bajnok.
Már nem utálom őket de kicsit baxa a csőrömet.
Ez egy ilyen év:New England,Barca,Hamilton.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása